A súlyos depresszív zavar diagnosztizálását szolgáló új vérvizsgálat előzetes értékelése azt mutatja, hogy a módszer hasznos eszköz lehet a klinikai gyakorlatban.

A Molecular Psychiatry szaklapban közzétett tanulmányukban a Massachusetts Általános Kórház kutatói arról számoltak be, hogy a kilenc biomarker szintjét elemző vizsgálattal pontosan megkülönböztethetők a depresszióval diagnosztizált betegek és az egészséges kontroll alanyok. "A súlyos depressziót és a többi elmezavart hagyományosan a betegek által elmondott tünetek alapján diagnosztizálják, e módszer hatékonysága azonban nagyon eltérő, gyakran a vizsgálatot végző orvos tapasztaltságán és a rendelkezésére álló forrásokon múlik" - állítja a tanulmány vezetője, George Papakostas. "Egy objektív biológiai teszt bevezetésével javítani lehet a diagnózis pontosságát, és még az egyes betegek a kezelésre adott reakcióját is segíthet nyomon követni." A tanulmány társszerzője, John Bilello elmondta, a depresszió biológiája azt mutatja, hogy rendkívül összetett kölcsönhatások léteznek az agy és a perifériás keringés biomarkerei között. E betegségek, valamint az ezzel összefüggő biomarkerek összetettségéből és változatosságából adódóan könnyű megérteni, hogy a korábbi, egyetlen faktort vizsgáló módszerek nem jártak jelentős klinikai haszonnal. A Ridge Diagnostics által kifejlesztett teszt kilenc biomarker szintjét méri, amelyek olyan tényezőkkel állnak összefüggésben, mint a gyulladás, az idegsejtek fejlődése és fenntartása, valamint a stressz-válaszban és más kulcsfontosságú működésekben részt vevő agyi struktúrák közötti kölcsönhatás. Ezeket a mérőszámokat egy speciális képlettel összegzik, és így kapják meg az MDD-pontszámot: ez az 1-től 100-ig terjedő pontérték jelzi annak százalékos valószínűségét, hogy a személy súlyos depresszióban szenved-e. Az MDD-pontszám a klinikai gyakorlatban 1-től 10-ig terjedne. A tanulmány próbaszakaszában 36 olyan felnőttet vizsgáltak, akiket a kórházban már korábban súlyos depresszióval diagnosztizáltak, 43 kontroll alannyal együtt. Az eredmények azt mutatták, hogy a vérvizsgálat mintegy 90 százalékos szenzitivitással, és 80 százalékos specificitással mutatja ki a súlyos depresszió jelenlétét. Bilello szerint a tünetek rangsorolására szolgáló jelenleg használatos kérdőívekkel nehéz meggyőzni a betegeket a kezelésszükségességéről. Az új teszt biológiai alapja remélhetőleg betekintést enged a betegek számára abba, hogy depressziójuk kezelhető állapot, és nem tekintik a rendellenességet megbélyegzésnek.