Ha egyszerűen már túl gagyi a Full HD, de az Ultra HD-ért nem szeretnénk túl sokat fizetni, akkor most megmutatjuk a megoldást.
A Full HD ugyebár 1920x1080 pixeles, vagyis lényegében 2 megapixeles felbontást jelent - a jelenleg forgalomban lévő televíziós készülékek túlnyomó többsége erre képes. Feljövőben vannak azonban az Ultra HD, vagyis 4K tévék, melyek már 3840x2160 pixeles, vagyis 8 megapixeles felbontást biztosítanak és jelenleg általában még igen drágák.
Léteznek azonban olcsó Ultra HD modellek is, vagyis a legújabb technológiáért nem feltétlenül kell 6-8, vagy akár 10 millió forintot kifizetnünk. No persze a kis pénz, kis foci alapelv itt is él, vagyis ha olcsón szeretnénk 4K-t, akkor el kell felejteni a 85 colos méretkategóriát.
A Seiki kínálatában egy ideje már fellelhető egy mindössze 699 dolláros, vagyis átszámítva alig 155 ezer forintos 4K készülék, igaz ennek a szuperolcsó Ultra HD modellnek mindössze 39 col a képátlója. Az 50 colos változat már korrektebb méretű és még mindig csak 1199 dollárba, vagyis körülbelül 266 ezer forintba kerül, a 65 colos példány pedig 2999 dollárt, vagyis 665 ezer forintot kóstál.
A Polaroid pedig a mostani CES-en fogja a közönség elé tárni szuperolcsó 4K tévéjét, mely egy olyan 50 colos képátlójú, három HDMI-portos készülék, melynek árcéduláján 999 dollár, vagyis körülbelül 220 ezer forintos összeg olvasható. A Polaroid ezenkívül egy ugyancsak 50 colos, 599 dolláros (133 ezer forint) Full HD okostévét is be fog mutatni a CES-en, a közeljövőben pedig 32-től 69 colig lényegében az egész piacot le kívánja támadni. Azt egyelőre sajnos nem tudni, hogy vajon a Polaroid első 4K televíziója, vagy a közmédia első 4K tévécsatornája, az M4K startol-e majd előbb hazánkban.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : László Ferenc
http://www.technet.hu/tv/20140105/pofatlanul_olcso_ultra_hd_televiziok/#a3
Hátborzongatóan pontos leírást adott 1964-ben Isaac Asimov arról, milyen lesz a világ ötven évvel később.
A mára már legendássá vált amerikai sci-fi írót – akinek neve már csak a Robotika Három Törvénye miatt is évszázadokra fent fog maradni – a New York Times kérte fel az 1964-es Világkiállítás alkalmából, hogy írja meg, szerinte milyen lesz a világ – egészen pontosan a Világkiállítás - ötven év múlva, 2014-ben.
„Nem tudom, de tippelni tudok”
Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat tenni veszélyes feladat, Asimovnak ez hihetetlenül jól sikerült. Természetesen volt, ahol tévedett – mint például a földfelszín felett lebegő autók esetében, vagy, hogy a föld áramellátásának felét atomerőművek biztosítják majd (jelenleg 11 százalék) -, de tippeléseinek döntő többsége csodálatra méltóan pontosra sikeredett.
Kommunikáció / Okostelefonok
A telefonokkal már nem csak hallani fogjuk beszélgetőpartnerünket, hanem látni is, és a Föld körül keringő műholdaknak köszönhetően a bolygó bármely pontjára tudunk majd telefonálni – írta Asimov. Egyben kijelentette, hogy a telefon képernyőjét nem csak erre, hanem fényképek nézegetésére, iratok tanulmányozására és könyvek olvasására is használják majd a 2014-ben élő emberek. (Ön most ezt a cikket egy mobiltelefonon olvassa?)
.jpg)
Önjáró autók...
„Sok energiát fognak beleölni a „robotaggyal” rendelkező járművek kialakítására, amelyeket el lehet küldeni egy kijelölt helyre, ahova emberi sofőr beavatkozása nélkül jutnak majd el”. Asimov 1964-ben „azt gyanította”, hogy egy 2014-es Világkiállítás egyik fő attrakciója lesz majd az önjáró autó. Tökéletes „tippelés” volt, hiszen több autógyártó - és persze a Google - az elmúlt években erőteljesen dolgozni kezdett a szoftver vezette autók kidolgozásán, és több működő próbamodell is járja már az utakat.
Lapos tévék, 3D, világító fal és plafon, elsötétíthető ablakok...
A hagyományos televíziókészülékeket 2014-re le fogják váltani a „faliképernyők” – írta Asimov, megjósolva, a 3D-s filmek és televíziók megjelenését. A falak és plafonok több színben fognak világítani, az ablakokat pedig mattá lehet tennie egy gombnyomásra – írta Asimov.
Kütyük, kütyük mindenhol...
Asimov kijelentette, hogy az emberiséget a sokféle kütyük” egyre jobban felszabadítják az unalmas munkák elvégzése alól”, a konyhát hozva fel példaként, ahol a különböző gépek „vizet melegítenek és kávévá alakítják, kenyeret pirítanak”, valamint megjósolta a fagyasztott félkész ételek elterjedését. „Komplett ebédek és vacsorák lesznek félkészen a fagyasztóban tárolva, az elkészítésre várva” – írta.
A munkák nagy részét gépek végzik...
„2014-re csak kevés olyan rutinmunka lesz, amit valamilyen gép ne tudna jobban megcsinálni, mint bármelyik ember”, és az embereknek ezért leginkább az lesz a feladatuk, hogy a gépeket működtessék. Aki már látott autószerelő üzemet, nagyon jól tudja, hogy ez mennyire igaz lett.
Kezdetleges robotok...
A Robotika Három Törvényét megalkotó sci-fi író elsőre talán meglepő módon nem jósolta azt, hogy 2014-re már elterjedtnek fognak számítani a robotok – és így lett igaza. „A robotok nem lesznek mindennaposak és nem is lesznek nagyon jók, de létezni fognak”, és „miniatűr számítógépek szolgálnak majd, a robotok agyaként” – írta Asimov.
Irány a Mars !
„2014-re még csak ember nélküli űrhajók fognak leszállni a Marson, de már tervben lesznek az emberrel történő leszállások, és a 2014-es Világkiállításon már be fogják mutatni egy kidolgozott Mars-kolónia tervét”. Írta mindezt öt évvel azelőtt, hogy az első ember a Holdra lépett volna.
(1).jpg)
Túlnépesedés...
A Föld túlnépesedése egyike volt azoknak a problémáknak, amellyel nagyon sokat foglalkozott Asimov, és ez meglátszik a New York Timesnak írt cikkében is, amelyben ennek szentelte a legtöbb bekezdést. A bolygón 2014-ben már 6,5 milliárd ember fog élni, és 350 millió az Egyesült Államokban – írta Asimov. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a világ egyes részein már 85 év lesz a várható életkor, és a túlnépesedés problémája születésszabályozás bevezetését fogja eredményezni. Valamint a mezőgazdaság átalakítását – írta Asimov, aki az algák élelmiszerként való felhasználását emelte ki, amellyel egyre komolyabban foglalkozik már a világ.
Forrás : New York Times / www.hir24.hu
http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/01/03/2014-egy-zseni-otven-eve-tett-joslataban/#a3
Okosak, szépek, de egy nagy hibájukkal biztosan mindenki szembesül: nagyon hamar lemerülnek. Az elmúlt több mint 20 évben rengeteget fejlődtek a mobiltelefonok, de az akkumulátoroknál egyelőre hiába várjuk az áttörést. A fejlesztők természetesen gőzerővel dolgoznak az ügyön, és a vizeletből vagy a „levegőből" nyert energia is ott van a listájukon.
Ha a hagyományos, „buta" telefonról okos mobilra váltunk, nagy valószínűséggel két sokkhatás is ér bennünket: az új készülék legalább tízszer annyit tud, mint az elődje, de ezzel párhuzamosan sokkal hamarabb lemerül.
Az okostelefonoknál jellemző rövidebb használati idő jórészt annak „köszönhető", hogy a kijelzők a korábbiakhoz képest jóval nagyobbak lettek, a telefonok processzorai többnyire „bivalyerősek", de a szolgáltatások fejlődésével egyszerűen nem tudtak lépést tartani az áramforrások.
Mivel egyelőre az akkumulátorok terén nagy előrelépésre nem számíthatunk, így felhasználóként néhány ügyes praktika segíthet, hogy hosszabb legyen a két feltöltés közötti idő.
Töltés, de hogyan ?
A mobiltelefonok túlnyomó többségén ma már szabványos micro USB-csatlakozó található, vagyis a készülék a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel feltölthető egy másik telefon töltőjével is. A különutas Apple természetesen itt sem hazudtolja meg önmagát: az iPhone-oknak egyedi töltőaljzata van, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
Tipp: A hálózati töltők esetében nem árt odafigyelni a töltőáram nagyságára (ezt a gyártónak fel kell tüntetnie), az ugyanis adott esetben nem biztos, hogy "egészséges", ha a gyári értéknél nagyobb áramot használunk. Az új akkumulátorok a készülék teljes feltöltése után már szerencsére nem fogyasztanak áramot. A régebbi modellek esetében erre is oda kell figyelni. Emellett arra is érdemes ügyelni, hogy a töltést lehetőleg szobahőmérsékleten végezzük el.
Megszabadulhatunk a vezetéktől ?
A vezeték nélküliség igazi varázsszó a mobiltechnológiában. Gondoljunk csak a wifire, a Bluetooth-ra vagy az NFC-re. A gyártók a töltésnél is dolgoznak hasonlón: egyelőre talán kisebb, mint nagyobb sikerekkel.
A „wireless charging" az indukciós eljárásra épül: a töltő maga egy lapos eszköz vagy akár babzsák, amelyre csak rá kell helyezni a telefont, és a töltés automatikusan elindul. A töltőlap és a 220 voltos fali aljzat között persze továbbra is él a vezetékes kapcsolat.
A manapság kapható vezeték nélkül tölthető telefonok többsége Qi kompatibilis, vagyis itt is működik az, hogy az egyik készülék töltőjével a másik mobilt töltjük. A telefonok esetében használatos low-power Qi technológia 0-5 wattos és akár 4 centiméteres távolságot is képes áthidalni.
Negatívum, hogy vezeték nélkül érezhetőn tovább tart a feltöltés, illetve ezek a megoldások ma még elég drágák. További hátrány, hogy az alaphelyzetben Qi kompatibilis telefonok vastagabbak és nehezebbek a normál társaiknál. Olyan megoldás viszont létezik, hogy egyes mobilokra utólagos Qi-hátlap is feltehető.
.jpg)
Fotó: Shutterstock
Tankolás ? Tele kérem !
Ahogy az autóiparban, úgy a mobiliparágban is már jó ideje kísérleteznek az üzemanyagcellák használatával. Ezek az áramforrások vegyi reakció révén állítanak elő elektromos áramot, még pedig fordított elektrolízis révén, vagyis kémiai energiából elektromosat állítanak elő.
Az első üzemanyagcellás prototípusok már az ezredforduló idején felbukkantak, de a kereskedelmi forgalomban azóta sem jelentek meg. Első körben metanol alkalmazásával kísérleteztek a gyártók. Ezzel a megoldással az aksiknál körülbelül tízszer nagyobb energiasűrűség vált elérhetővé, csak éppen a másik oldalon a metanol nem számít biztonságos és könnyen kezelhető anyagnak.
Újabban hidrogén üzemanyagcellákról szólnak a híradások, amelyek minden korábbinál könnyebbek, nagy teljesítményűek és olyan biztonságosak, hogy akár repülőgépek fedélzetére is felvihetőek. A 20 évig teljesítményvesztés nélkül üzemelő üzemanyagcellák mindenképpen ígéretes fejlesztések, de széles körben történő elterjedésük továbbra is várat magára.
Vizeletből energia ?
Bear Grylls a sivatagban járva a saját vizeletét itta, és hasonlóképpen akár egy mobiltelefon is feltölthető. Feltűntek ugyanis a színen az MFC-k (Microbial Fuel Cell), amelyek szerves anyagokból állítanak elő elektromos áramot. Az újítás laboratóriumi környezetben már működik. Ennél már csak az lenne szebb, ha a telefonok a levegőből töltenék fel önmagukat.
És ez sem kitaláció vagy sci-fi, hanem egy nagyon is működő dolog. Ezzel ugyanis a Nokia már évek óta kísérletezik. A fejlesztők a környezeti rádióhullámok (mobil, wifi, tévé, rádió) energiáját próbálják meg a lehető leghatékonyabban felvenni és tárolni. Jelenleg még csak 5 mW-ot sikerül „kinyerni a levegőből”. Ez pedig még nagyon kevés, de ha sikerülne elérni az 50 mW-os értéket, az már elég lenne ahhoz, hogy a mobiltelefon, ha nagyon lassan is, de folyamatosan töltődjön.
Egy kis aksitörténelem...
Régi motorosok...
A régebbi mobiltelefonokban jó néhány évvel ezelőtt még szinte minden esetben valamilyen nikkel tartalmú akkumulátorral találkozhattunk. A legrégibb modellekben lévő NiCd, vagyis nikkel-kadmium példányok lényegében semmilyen előnyös tulajdonsággal sem rendelkeznek, hozzájuk képest pedig már a NiMh, vagyis nikkel-metál-hidrid aksik is komoly előrelépést jelentettek.
Ez utóbbiakban már nincsenek mérgező anyagok, és fajlagosan több energiát képesek eltárolni. Közös vonásuk, hogy formázni kell mindkettőt. Emiatt az első feltöltésnél 16-24 órával kell számolni, és a maximális kapacitás csak 5-6 töltési ciklus után érhető el.
Mai harcosok...
Manapság az új mobilokhoz nagy valószínűséggel valamilyen lítium-ion, lítium-polimer vagy lítium-ion-polimer akkumulátort kapunk. Ezeket az aksikat már a gyárban feltöltik, de nem teljesen. Emiatt az első használatnál az átlagosnál hamarabb le fog merülni a telefon.
Az új aksik előnye a régiekkel szemben, hogy formázásra már nincs szükség, és sokkal kisebb a tömegük (különösen a polimer tartalmúaknak). Fontos pozitívum a nagyobb energiasűrűség is. (Egy modern Li-Ion vagy Li-Po akkumulátor e tekintetben 300 százalékot ver a régi NiCd, és körülbelül 150 százalékot a NiMh áramforrásokra.)
Tipp: Az újabb aksikat érdemes havonta legalább egyszer teljesen lemeríteni.
Kapacitás régen és most...
A szebb napokat is látott Nokia által 2002-ben bemutatott és utána jó néhány milliós számban értékesített 3410-es készülékben egy mindössze 825 mAh (milliamperóra) kapacitású akkumulátor volt. A használati ideje mégis jó néhány napra elegendőnek bizonyult.
A 2007-ben érkezett Nokia N82 már sokkal nagyobb tudással rendelkezett, aksija pedig 1050 mAh-sra „hízott". Ez pedig már 2 napos üzemidőt tudott felmutatni. Napjaink csúcs Nokiáiban már 2000-es akkumulátorok rejtőznek, a használat idő azonban jó esetben is csak 1-1,5 nap.
Magyarul, ha a régi szép időkre emlékeztető üzemidőket szeretnénk ma, akkor bizony 8-10 ezer mAh kapacitású aksikra lenne szükség, ami persze megvalósíthatatlan.
"Csúcsragadozók"
Manapság az egyik legkelendőbb csúcskategóriás készülék, a Samsung Galaxy S4 az elődjénél 500 mAh-val nagyobb kapacitású, 2600 mAh-s akkumulátort vonultat fel. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy felállhasson a képzeletbeli dobogóra. Ehhez ugyanis legalább 3000 mAh-s áramforrásra van szükség. Valami olyasmire, mint amilyen az LG G2-ben vagy a Sony Xperia Z1-ben található. Szinte elképesztő, de az 5 colos érintőkijelzője révén ma már tulajdonképpen kompaktnak nevezhető Motorola Droid Maxxben egy 3500 mAh kapacitású akkumulátor kapott helyet. A kapacitás persze nem mindegy, hiszen ha az adott telefonnak nagy a fogyasztása, akkor hiába a magas mAh-érték.
Forrás : www.hir24.hu
http://fn.hir24.hu/energia24/2013/12/15/ebben-biztos-hogy-orjitoek-az-okostelefonok/#a3
Régi városi legenda, hogy az egyetlen emberi építmény, ami látszik a világűrből, a kínai nagy fal, ám az ország keleti partját elfedő szmog valóban látható az műholdak felvételein. Sanghaj ambiciózus gazdasági terveit romba döntheti az életveszélyes légszennyezés.
A laikus személő csak egy nagy fehér pacnit lát azon a képen, amelyet az amerikai űrkutatási hivatalnak a Föld megfigyelésével foglalkozó részlege (NASA Earth Observatory) tett fel a honlapjára. A Terra nevű műhold felvételén látható barátságos fehérség azonban a természetes köd és a cseppet sem természetes szmog mérgező keverékét mutatja - jelentette a Business Week.
A fotó december 7-én készült, amikor az USA pekingi nagykövetségének, illetve sanghaji konzulátusának mérései szerint - a szakértők ezeket megbízhatóbbnak tartják a hivatalos adatszolgáltatásnál -, az úgynevezett PM 2.5-ös részecskék mennyisége 480, illetve 355 mikrogramm volt köbméterenként a két nagyvárosban. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a PM 2.5 koncentrációja 25 alatt tekinthető biztonságosnak.
A mutató a legfeljebb 2,5 mikronos (a méter milliomodrésze) porszemcsék mennyiségét méri. Az ilyen pici por már nehezen ürül ki a tüdőből.
Ha a köd tetején vastag réteg pára helyezkedik el, akkor barnának látszik a fotókon. A kínai felvételen azonban nem látható ez a felemelkedett pára, ami azt jelenti, hogy a légszennyezés nagyja beszorult a köd alatti néhány száz méteres sávba.
Sanghaj csalódott...
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb szmogja alakult ki Sanghajban a múlt héten, ami meglepte a város lakóit. Ez sokkoló, azt hittük, hogy Sanghaj vezetősége jobb munkát végez a szmog visszaszorításában, mint a pekingi helyhatóság - fogalmazott Robert Theleen, az amerikai kereskedelmi kamara sanghaji irodájának vezetője.
A kínai nagyvárosba szmogot hozott a december. A PM 2.5 koncentráció hétfőn a délutáni órákra a hivatalos mérések szerint is elérte a 238-at, azért a helyhatóság azt javasolta, hogy az idősek és a hétévesnél fiatalabb gyerekek ne lépjenek ki a szabadba. Ez már a hetedik olyan nap volt az év utolsó hónapjában, amikor a mutató 200 fölé emelkedett. Ez az a határ, amikor az érzékenyebbeknek nem tanácsos elhagyni lakásukat.
Vészüzemmód...
A csúcsot december 6-án jegyezték fel 482-vel - erre válaszul betiltották az autók közlekedését és korlátozták a város környéki üzemek tevékenységét. Az erős légszennyezés veszélyezteti Sanghaj ambiciózus terveit: a város 2020-ra világ egyik pénzügyi és logisztikai központjává akar válni. A szmog rontja a város imázsát és vonzerejét, elriaszthatja a külföldi befektetőket.
A kínai fővárosban olyan nagy a légszennyezés, hogy a nemzetközi nagyvállalatok ott dolgozó menedzsereinek egy része elköltöztette a családját. A szmog már nem csupán a külföldieket zavarja, hanem a helyieket is. Az országot irányító kommunista párt úgy érzékeli, hogy ma már a légszennyezés a szociális elégedetlenség legfőbb oka.
Forrás : www.napi.hu
Most már nem kell sokat várnunk a világelső 2K HD kijelzős okostelefon hivatalos bejelentésére.
Egy kínai okostelefon gyártó, a Vivo október közepén jelentette be, hogy hamarosan egy olyan mobillal rukkol elő, mely a világon elsőként úgynevezett 2K HD felbontású displayt virít. Erről az egyelőre meglehetősen titokzatos, várhatóan Vivo Xplay 3S néven érkező készülékről most kiderült, hogy a hivatalos leleplezésére december 12-én, vagyis két hét múlva csütörtökön kerül majd sor.
Előzetes információk szerint a 2560x1440 képpontos felbontást egy 5,5 colos képátlóval rendelkező panel fogja felvonultatni, melynek köszönhetően a pixelsűrűség eléri az 534 ppi-t.
Összehasonlításképp, az iPhone 5S 326 ppi-s, a Galaxy S4 441 ppi-s, a HTC One pedig 469 ppi-s pixelsűrűséggel rendelkezikTudni lehet továbbá, hogy a Vivo Xplay 3S-be a high-end szektorban ma már egyre szélesebb körben használatos Snapdragon 800-as chipset ráncfelvarrt új kiadása kerül. Ez a Qualcomm MSM8974AB típusjelzésű chipkészlet már nem 450, hanem 550 MHz-es frekvencián járatja az Adreno 330-as grafikusgyorsítót, a memóriavezérlő pedig 800 helyett 933 MHz-es órajelen ketyeg. No és persze kapunk még négy darab remek 2,3 GHz-es Krait 400-as processzormagot is.
A Vivo Xplay 3S-ben nem meglepő módon már 3 GB RAM rejtőzik (mint a Note 3-ban), ezenkívül pedig említést érdemel még az USB 3.0 támogatás (ez is van a Note 3-ban), az LTE adatátvitel, az f1,8-as fényerejű optikát kapott kamera, illetve a hi-fi audiochip. A várható ár egyelőre ismeretlen.
Forrás : www.mobilport.hu
Szerző : László Ferenc
http://www.mobilport.hu/hirek/20131126/ket_het_mulva_jon_a_mindent_vero_csucsmobil/#a3
A Google is felpattan a wireless töltők mostanság egyre sebesebben száguldó vonatára.
Az utóbbi időkben egyre több olyan okostelefon látott napvilágot, mely nem csak a hagyományos módon, microUSB csatlakozó aljzaton keresztül, hanem akár vezeték nélküli töltővel is "etethető".
A wireless charging témakör egyik fő szószolója a Nokia, melynek kínálatában már több vezeték nélküli töltő és több, ezekkel kompatibilis okostelefon is található, most pedig végre a Google is előrelépett egyet ez ügyben.
A Google Play Store-ban ugyanis felbukkant a hivatalos Nexus vezeték nélküli töltő, melynek ára az Egyesült Államokban 49 dollár, vagyis átszámítva mintegy 11 ezer forint. Ezért a pénzért egy olyan, apró kis műanyag dobozkát kapunk, melynek felületéhez egyszerűen csak hozzá kell érinteni a tölteni kívánt készüléket, és amely azért természetesen vezetékkel csatlakozik a hálózati dugaljba.
A Nexus wireless töltő a tavalyi Nexus 4, illetve az idei Nexus 5 okostelefonnal használható, ezenkívül pedig a Nexus 7 tablettel is kompatibilis. Mivel az újdonság Qi kompatibilis, annak sincs akadálya, hogy az gyéb gyártók - például a Nokia - wireless töltést támogató készülékeit töltsük vele, a hagyományos vezetékes töltésnél ugyebár némileg lassabban és kevésbé hatékonyan.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : László Ferenc
http://www.technet.hu/hir/20131120/felejtsuk_el_a_vezetekes_toltoket/#a3
Egyesek gyorsabban, mások lassabban tanulnak. Osztrák kutatók azt fejtették meg, mitől függ a tanulás sebessége. Van remény azoknak, akik a „lassú" kategóriába tartoznak.
A bécsi Molekuláris Patológiai Intézet (IMP) kutatócsoportja azt tanulmányozta, min múlik ez a sebesség. Az derült ki, hogy az egereknél a tanulás az agyi idegsejtek összeköttetéseinek, a szinapszisoknak az erősségétől függ, melyet tréninggel, vagyis nagy számú ismétléssel javítani lehet.
Simon Rumpel és Brice Bathellier - az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) frissen ismertetett - kutatása abból indult ki, hogy az agyi idegsejtek közötti összeköttetések kiépülése összefügg az emlékek és az elsajátítandó tartalmak megjegyzésének képességével. Ez azonban egyénenként - mind az embernél, mind az egyes állatfajoknál - különböző sebességgel történik.
Tényleg az ismétlés a tudás anyja...
A kutatók azt a feladatot dolgozták ki a kísérleti egereknek, hogy különböztessenek meg két hangot egymástól. Ha az egyiket hallják ("A" hang), akkor jutalmat kapnak, ha a másikat, a "B" hangot, akkor viszont semmit. Rumpel elmondta: rengeteg türelem kellett az egerek oktatásához. A kísérletet legalább kétezerszer kellett megismételni.
Azt figyelték meg, hogy van egy pont, ahonnan kezdve a tanulási görbe meredeken ível felfelé. Az ezredik ismétlésnél a kis állatok hirtelen gyorsabban kezdtek tanulni. Tehát a tanulási görbe nem fut szabályosan, hanem egérről egérre változó hosszúságú tanulási szakasz után egyszer csak jelentősen felszökik.
Ebből alkották meg a kutatók az elméleti modellt: először az ismételt stimulusok segítségével kiépülnek az idegsejtek között az ingerületátvivő helyek, vagyis szinapszisok, és ezek segítik ezután az ismeretek gyorsabb elsajátítását.
Gyorsabban tanulunk olyat, amit már tanultunk...
Azt is megállapították, hogy az egyszer már kiépült, erős szinapszisok a későbbi tanulást is gyorsítják. A kísérletet ugyanis megismételték, ám a szabályt az ellenkezőjére fordították: az "A" hang után hirtelen nem járt jutalom, a "B" után viszont annál inkább - magyarázta Bathellier az APA osztrák hírügynökség kérdésére. A kísérleti állatok ezt az új szabályt már sokkal gyorsabban megtanulták. Ez pedig arra utal, hogy az első kísérletsorozatnál létesült idegi kapcsolatok hasznosultak az ellentétes szabállyal folytatott tanulási próbálkozások során.
Rumpel szerint ez azt jelenti, hogy ha valaki például megtanult egy idegen nyelvet, az a másodikat gyorsabban sajátítja el. A tanulás folyamata ugyanis felkészíti az agyat arra, hogy a hasonló kihívásokat edzettebben várja.
Forrás : MTI
http://www.hir24.hu/tech-tud/2013/11/19/a-gyors-tanulashoz-rengeteg-ismetles-kell/#a3
Csütörtökön európai észlelők, később az amerikai kontinensen élők, majd távol-keleti amatőrök is megerősítették, hogy igen jelentős fényességnövekedés következett be az ISON-üstökösnél – írja a csillagaszat.hu. Az égitest már hétfőn látható volt, de még nem volt olyan fényes, mint várható lett volna.
Az ISON-t 2012. szeptember 12-én fedezték fel a Nemzetközi Tudományos Hálózat Távcsövével (International Scientific Optical Network, ISON), melyről nevét is kapta. Akkor azt mondták róla, hogy minden idők legfényesebb üstököse lesz, fényessége elérheti, sőt meg is haladhatja a teleholdét. Később ellentmondásos hírek jelentek meg róla, kutatók egy csoportja szerint mire ideérne az üstökös magja széthullik, elporlad.
Mi várható a következő napokban ?
A portál cikke szerint az égitest közeli jövője mindenképpen a további fényesedés, így szombat hajnalban már szabad szemes üstökösként üdvözölhetjük. Természetesen ehhez az is kell, hogy kitisztuljon az ég, és hogy ne zavarjon a holdfény.
A két hét múlva esedékes napközelség elérésében még mindig nem biztosak a csillagászok. Ha túléli a napközeli elhaladást, december első felében reggelente talán szabad szemmel is megfigyelhető lehet, karácsony előtt pedig távcsővel egész éjjel láthatóvá válik.
.jpg)
Fotó: Mike Hakney
A csillagászok ezért is várják...
Az üstökösök a Naprendszer külső vidékéről származnak, és lehetővé teszik, hogy a kutatók azokat a régiókat tanulmányozzák, ahol a Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésekor megfagyott ősanyag változatlan formában maradt meg. Hermann Böhnhardt, a katlenburg-lindaui Max Planck Naprendszerkutató Intézet csillagásza szerint az ISON az eddig ismert üstökösökhöz képest egészen fiatal, a napsugárzás eddig alig módosított rajta.
A tucsoni Bolygótudományi Intézet (Planetary Scinece Institute) kutatója, Jian-Yang Li elmondta: az is feltehető, hogy az ISON-üstökös első útját teszi a Naprendszer belseje felé, és a növekvő megvilágítás sok olyan mérést tesz lehetővé, mely a legtöbb fiatal üstökös esetében aligha végezhető el.
Az ISON a Föld története szempontjából is érdekes lehet. Nem világos ugyanis, honnan származik az óceánok vize, az üstökösök tömegének felét pedig víz alkotja. Egyes elméletek szerint üstökös becsapódásával kerülhettek az élet alapvető elemei a bolygóra - hangoztatta Böhnhardt.
Forrás : www.csillagaszat.hu / Hír24
http://www.hir24.hu/tech-tud/2013/11/15/egyre-fenyesebb-az-evszazad-ustokose/
A közelgő ISON üstököst sikerült lencsevégre kapnia egy osztrák amatőr csillagásznak, talán hamarosan szabad szemmel is megcsodálhatjuk.
Ahogy arról beszámoltunk, már látható a teliholdnál is fényesebbnek ígérkező ISON-üstökös. Az égitestet november 10-én, hajnalban fotózta le egy amatőr csillagász, Michael Jäger. A felvételen jól látható, hogy az objektumból felszabaduló gázok fénycsóvát alkotnak. A fényképet ide kattintva nézheti meg!
Azt még nem tudni bizonyosan, miként alakul az üstökös sorsa. A Naphoz legközelebb november 28-án kerül, és kérdés, hogy darabjaira hullik, teljesen elpárolog vagy épségben marad és fényesen felragyog - mondta a német dpa hírügynökségnek Hermann Böhnhardt, a katlenburg-lindaui Max Planck Naprendszerkutató Intézet csillagásza.
Egy korábbi kép az üstökösről
Fotó: nasa.gov
Mikor láthatjuk szabad szemmel ?
November 28-án, este 7-8 óra körül jár majd a legközelebb központi csillagunkhoz, ezt megelőzően napi egy magnitúdót fényesedhet. Ekkor már szinte a nappali égbolton is láthatóvá válik, hajnalban pedig garantáltan megtaláljuk.
A november közepétől növekvő Hold fénye viszont zavarhatja az ISON látványát. Ha azonban az üstökös túléli a napközeli elhaladást, december első felében reggelente talán szabad szemmel is megfigyelhető lehet, karácsony előtt pedig távcsővel egész éjjel láthatóvá válik - tájékoztatta az egyesület a dpa német hírügynökséget.
Babona: vészjósló előjel lehet...
Az üstökösök megjelenéséhez rendszerint valamilyen fontos esemény kapcsolódik az emberiség történetében. Az eddigi nagy üstökösök érkezésekor sorsfordító dolgok történtek. A legtöbb babona a 76 évente felbukkanó Halley üstököshöz kötődik, melynek első megjelenése 1066-ban lett feljegyezve. Az objektum felbukkanása egybeesett olyan történelmi eseményekkel, mint Hódító Vilmos győzelme Anglia királya felett, és az Oszmán-török birodalom újjászületésével, ami egész Európára nézve veszélyt jelentett.
Az üstökös felbukkanása alatt történt továbbá a Magna Carta aláírása, Dzsingisz Kán felemelkedése, az európai fekete himlő járvány, vagy az Újvilág felfedezése. Továbbá 1910-ben, néhány évvel az I. világháború kirobbanása előtt és a legtöbb monarchia vagy uralkodóház végsõ bukása előtt is megérkezett a misztikus égitest.
Amit az üstökösökről tudni érdemes...
Az üstökösök olyan Naprendszer-beli égitestek, melyek a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed. Csóvájuk úgy fejlődik ki, hogy a bennük megolvadó jégkristályok a felszínre törnek, ezáltal húzzák a jellegzetes csíkot pályájukon.
Az üstökösök keringési ideje változó, néhányszor tíz évtől több száz vagy több ezer évig is terjedhet, miközben némelyikről feltételezhető, hogy csak egyetlenegyszer halad át a belső Naprendszeren, mielőtt kilökődik a csillagközi térbe.
Forrás : Győr24
http://gyor.hir24.hu/gyor/2013/11/12/csodas-egi-jelenseget-fotoztak-le/#a3
Hamarosan a kormány elé kerülhet a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete. A fejlesztési tárca klímapolitikáért felelős államtitkársága a Nemzeti Alkalmazkodási Központ közreműködésével végezte el a 2008-ban elfogadott első stratégia felülvizsgálatát.
A szakpolitikai vitaanyag riasztó képet vázol. „A jövőben a felmelegedés várhatóan nyáron lesz a legnagyobb mértékű, egyes modellszimulációk jelzése szerint a jelenleginél átlagosan akár 6 °C-kal melegebb nyarak is előfordulhatnak Magyarországon." Egy másik megállapítás szerint „2050-ig kitekintve több mint 30 nappal növekedhet a hőségriadós napok száma". Ha ez nem lenne elég, akkor századunk végére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedését, nyáron 0-30 százalékos csökkenését vetíti előre a csaknem 200 oldalas dokumentum.
Új kártevők, kórokozók jönnek...
A szakpolitikai vitaanyag szerint az éghajlatváltozás az élet minden területére kihat, a mezőgazdaság például kényszerű paradigmaváltás előtt áll. Az intenzívebb, hosszabb aszály, belvíz mellett ugyanis számolni kell az éghajlatváltozás hatására megjelenő új és könnyen terjedő kártevők, kórokozók, gyomok terjedésével.
Az éghajlatváltozás egyik legnagyobb kockázata lehet ugyanis már a közeljövőben a közösségek átrendeződése, ami számos faj kihalásával, illetve új fajok (köztük károkozók) megjelenésével fog együttjárni. Mindez hat az egészségre is, olyan szúnyogok, kullancsok, rágcsálók terjedhetnek el, amelyek korábban nem jellemző betegséget terjesztenek.
„Azzal is célszerű számolni, hogy az állatok víz-és árnyékigénye egyaránt nőni fog. Az állatfajták nemesítése során a teljesítmény és a minőség mellett a klímaváltozás várható hatásait jobban tűrő tulajdonságok figyelembe vétele, másrészt a tartási feltételek várható hatásoknak megfelelő változtatása is egyre inkább előtérbe kerül."
Komoly viták lehetnek...
Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője korábban azt mondta, környezetvédelmi stratégia helyett az éghajlatváltozás egymásba simuló természeti – társadalmi – gazdasági alrendszerekre gyakorolt hatásait, hatásláncait akarták feltérképezni azért, hogy a különböző térségek, társadalmi csoportok, ágazatok sérülékenységét elviselhető mértékűre lehessen csökkenteni.
Az államtitkárságról lemondott fideszes képviselő szerint az egymásnak feszülő részérdekek közös nevezőre hozása nem konfliktusmentes, ezért jó, ha időben elfogadják az érintettek, hogy a fenntarthatóság felé keskeny és rögös út vezet. Korábban Bencsik is az éves csapadékeloszlásban bekövetkező változásokat emelte ki. Szerinte a vegetációs időszakban kieső csapadék pótlása nélkül nemcsak versenyképességi, foglalkoztatási, hanem élelmezési kockázatok is jöhetnek.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/belfold/2013/11/06/bekavar-a-magyar-jovobe-az-idojaras-fajok-halhatnak-ki/#a3