Augusztus a hullócsillagok hónapja, több meteorraj is érkezik. A legnagyobb szombatról vasárnapra virradóan.
Az előrejelzések szerint szombatról vasárnapra virradó hajnalban érkezik a Perseidák néven ismert meteorraj, amely valójában a 109P/Switft-Tuttle üstökösből kiszakadt, jelenleg is a Nap körüli pályán keringő törmelékfelhő.
A Magyar Csillagászati Egyesület honlapján az olvasható, hogy a meteorraj a törmelékfelhő Földdel való találkozásakor jelentkezik, amikor az apró porszemek bolygónk légkörébe csapódnak. A fogyó Hold némileg akadályozza a megfigyeléseket, azonban mindenképpen érdemes az előző, illetve következő 1-2 éjszakán is kémlelni az eget, hiszen a raj akár 100 meteort is adhat óránként, illetve szinte egész augusztusban jó esély van Perseida-meteorok megfigyelésére.
„Szent Lőrinc könnyei” később is jelentkezhetnek, ugyanis egy másik, jóval kevésbé látványos meteorraj is jön még augusztusban. A Kappa Cygnidák meteorraj éles maximuma az előrejelzések szerint 18-án következik be, és annak megfigyelését nem zavarja majd a Hold sem.
"Sajnos az előrejelzések szerint a meteorok várható száma jóval alacsonyabb, de a raj viselkedése kevéssé ismert, így könnyen előfordulhat, hogy az előre jelzett óránkénti 3 darabos értéknél jóval több és esetleg látványosan fényes tűzgömb is lehet. Mindkét raj esetében a megfigyeléshez a legfontosabb a sötét égbolt! Ezért ha tehetjük, keressünk a megfigyeléshez városi fényektől távoli helyszínt. Amennyiben csak városból van módunk megfigyelést végezni, közvetlen fényektől takart helyszínt válasszunk, de ebben az esetben számoljunk azzal, hogy a halványabb rajtagokat a városi fényszennyezés miatt nem vehetjük észre. Mindettől függetlenül jó esélyünk van a jelzett maximum környékén, illetve egész augusztusban egy-egy látványos tűzgömbre is" - emeli ki az MCSE honlapja.
Forrás :Hir24
A speciális eljárással kezelt textília képes elektromos áram tárolására.
A véges teljesítményű akkumulátorok sokunk életét keserítik meg - örülhetünk, ha egy napig kibírják töltés nélkül. A mai napig várunk a technológiai áttörésre, miközben időnként felkapjuk a fejünket olyan megoldásokra, melyek vízzel, mozgással, vagy kémiai megoldások útján próbálják megoldani a mobilok energiaellátását.
A legutóbbi, életképesnek tűnő megoldás a Dél-Karolinai Egyetemen gépészmérnökeként dolgozó Xiaodong Li professzortól ered, aminek megvalósításához egy teljesen hétköznapi dologra van szükség: egy pólóra. A helyi boltban megvásárolt ruhadarabot elsőként fluor oldatba áztatták, majd szárítás után egy oxigénmentes környezetben magas hőmérsékleten felhevítették, tulajdonképpen megsütötték. A végeredmény az igazán érdekes: az eljárás után a textília megtartotta rugalmasságát, az anyagot alkotó szövetek azonban átalakultak aktív szénné.
Xiaodong Li professzor
A tudósok a póló apró részeit elektródaként használva rájöttek, hogy az így keletkezett anyag kondenzátorként viselkedik, vagyis elektromos töltést képest raktározni. Innen már csak egy lépés az az elgondolás, hogy a megfelelő kiegészítők és eljárás kialakításával saját ruhadarabjainkkal tölthetjük elektromos berendezéseinket, például a mobiltelefont.
Az így létrejött szuperkondenzátor rendkívül tartósnak mutatkozott - több ezer feltöltési és lemerítési ciklus után a teljesítmény mindössze 5%-al csökkent, vagyis valóban ígéretes megoldásról van szó. A professzor már a jövőbe tekint, amikor azt nyilatkozta, hogy „ruhában járunk minden nap. Könnyen elképzelhető, hogy egy nap a testünkön viselt ruházat folyamatosan tölti a nálunk lévő mobilt, vagy iPad-et." Akit érdekelnek a részletek, az ebben a dokumentációban mindenről pontos infókat kap. Figyelem, erős angol nyelvtudás szükséges !
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Horváth Balázs
Újabb nagyszerű tudományos hír látott napvilágot, miszerint egy francia tudós eszközének segítségével írássá lehet alakítani a szemmozgást.
A rendszer teljesen működőképes, és segítségével a szem mozgása által leírt betűk, illetve számok megjelennek a monitoron, ami hatalmas segítség lehet a kommunikációban gátolt, fogyatékkal élők számára. Korábban már adtunk hírt a rágondolással történő gépelésről, így a kettő együtt valóban csodás előrelépés.
A rendszert Dr. Jean Lorenceau fejlesztette ki a Université Pierre et Marie Curie-n, Párizsban, és jelenleg is teszteli a pácienseivel, akik rövid képzést követően képesek voltak teljesíteni a feladatot, sőt, egyszerűbb rajzokat is készítettek. Ez főleg azok számára jelentett nagy örömet, akik nem képesek mozgatni a végtagjaikat, így írni sem tudnak, de most egy viszonylag gyors formáját kapták meg a személyes kommunikációnak.
Dr. Jean rendszere előtt nem volt lehetséges hasonló megoldás, mivel alapvető problémát okozott a szem folyamatos kisebb-nagyobb mozgása, tehát hiába rendkívül precíz és összetett a szemünk, kevesebb befolyással bírunk rá, mint gondolnánk, köszönhetően az ösztönös reakcióknak. Az új megoldásnak köszönhetően azonban egy 90 perces tréninget követően bárki képes leírni percenként 20 karaktert, ami első hallásra nem tűnik soknak, de azok számára, akik eddig nem tudtak sehogy kommunikálni, nagyszerű lehetőség lehet.
Forrás : www.technet.hu
Hatalmas felbontású fénykép fog készülni az ötkarikás játékok nyitóünnepségén.
Londonban szépen lassan célegyenesbe érnek az olimpiai játékok előkészületi munkái, hiszen ma este hivatalosan is megnyitják a világ legrangosabb sporteseményét. Ezzel kapcsolatban nem túl jó hír, hogy a nyitó ceremónián résztvevő mintegy 70 ezer néző és a világ összes régiójából érkező sportolók előreláthatólag nem fognak megúszni néhány kisebb záport, az viszont mindenképp jó hír, hogy az eseményt követően a résztvevők mindannyian megkereshetik majd magukat egy gigantikus fényképfelvételen.
Történt ugyanis, hogy a Getty Images bejelentette: a Fujitsu közreműködésével egy mintegy 20 gigapixeles fotót fog készíteni a londoni Olimpiai játékok megnyitóján. A hatalmas felbontású felvétel feldolgozásához Fujitsu Celsius R920-as munkaállomásokat fognak használni, melynek köszönhetően a korábbiaknál mintegy tizenkétszer gyorsabban felkerülhet majd a világhálóra a szuperfotó, melybe bárki kedve szerint belenagyíthat majd. Hasonló felvétel készült egyébként a nemrégiben véget ért futball Eb döntőjén is, amit mindenképpen érdemes megtekinteni.
Nagy valószínűséggel megtalálták a Higgs-bozont a Nagy Hadronütköztetőben, de a létezéséhez még további vizsgálatokra van szükség. Az isteni részecskének tartott higgs a részecskefizika egyik kulcseleme, mert a világunkat leíró részecskefizikai elmélet, a standard modell szerint a higgs ad tömeget a többi részecskének.
Az európai részecskefizikai központ szerda reggeli bejelentései még nem igazolják az isteni részecskének tartott Higgs-bozon létezését, de a kutatók szerint 2012-ben kiderül, valóban létezik-e a részecske.
CMS detektor
A CMS detektor legújabb eredményei szerint egy új részecskét találtak 125,3 +-0,6 GeV (gigaelektronvolt) tömeggel (a CERN kutatói decemberben 125 GeV köré szűkítették a Higgs-bozon előfordulási helyét) és 4,9 szigma valószínűséggel. Az ATLAS detektor ezeket 5 szigmás valószínűséggel megerősítette, vagyis biztos, hogy létezik a részecske. A fizikusok mindaddig nem beszélnek felfedezésről, ameddig a statisztika el nem éri az úgynevezett 5 szigmás határt. Ez az érték azt jelenti, hogy mindössze 0,00006% annak a valószínűsége, hogy a detektorok jelei alapján felállított hipotézis - azaz, hogy új részecskét találtak - téves. Az ATLAS és CMS detektorok jelszintje 4,5 és 5 szigma között van.
Ahhoz, hogy kiderüljön, valóban a higgsről van-e szó, további vizsgálatok szükségesek, és igazolni kell, hogy a megtalált bozon rendelkezik a higgsnek megfelelő tulajdonságokkal. A most közölt eredmények megfelelnek a Nature folyóirat által hétfőn megszellőztetett információknak.
Mitől isteni részecske?
Az európai részecskefizikai kutatóközpont, a Genf melletti CERN üzemelteti a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt (Large Hadron Collider, LHC). A berendezés egyik fő feladata a Higgs-részecske (Higgs-bozon, higgs) felfedezése. A Higgs-részecske megfigyelése nagy lépés lenne annak a folyamatnak a megértésében, amely az elemi részecskék tömegének a kialakulásáért felelős. A standard modell szerint ugyanis Higgs-bozonok nélkül az elemi részecskéknek nem lehetne tömegük. A Higgs-részecskék által keltett Higgs-mező kitölti az egész Univerzumot, és az elemi részecskék a Higgs-mezővel való kölcsönhatás során nyernek tömeget. A Nagy Hadronütköztetőben protonokat ütköztetnek össze, és ennek során a Higgs-mezőt hordozó Higgs-részecskék keletkezhetnek. A Higgs-részecske gyorsan más részecskékre bomlik, amelyeket már érzékelhetnek a detektorok.
A Higgs-részecske utáni kutatás oroszlánrésze a Nagy Hadronütköztetőben zajlik. A kitűnően működő részecskegyorsító adatai alapján egyre pontosabban lehet behatárolni a Higgs tömegét, azaz lehetséges előfordulási tartományát. A 2011 nyarán megállapított tömegtartomány 114 és 141 GeV közé esett. A CERN decemberben ezt tovább szűkítette: eszerint a Higgs-bozon lehetséges tömege az ATLAS detektor mérései szerint 116 GeV és 130 GeV között, míg a CMS detektor mérései szerint 115 GeV és 127 GeV között van.
Ismerkedés az energiaegységekkel
A részecskegyorsítókkal való "barátkozáshoz" elengedhetetlen a magfizikában és részecskefizikában használatos energiaegységek megismerése. 1 elektronvolt (eV) az a mozgási energia, amelyre egy elektron 1 volt feszültségkülönbséget befutva szert tesz. Többszörösei: ezerszerese a kiloelektronvolt (keV); milliószorosa, vagyis a keV ezerszerese a megaelektronvolt (MeV); a MeV ezerszerese a gigalelektronvolt (GeV). Újabban már a TeV egységre is szükség van a gyorsítók leírásánál, ez a teraelektronvolt, az eV billiószorosa, a GeV ezerszerese. (1 TeV=103 GeV=106 MeV=109 keV=1012 eV)
Forrás : www.origo.hu
A 2002 AM31 katalógusjelű aszteroidát tíz éve fedezték fel, és a potenciálisan veszélyes kisbolygók közé sorolták. Ezen a hétvégén viszont nem jelent veszélyt a Földre, amelytől 5,2 millió kilométerre repül el, ez a Hold-Föld közötti távolság 13,7-szerese - írja a Space.com űrkutatási hírportál.
Az aszteroidát nyomon követik a világ legnagyobb rádiótávcsövével, a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium teleszkópjával, valamint a NASA Deep Space Network rendszerének goldstone-i 70 méteres antennájával.
A július 12-i mérések alapján a kisbolygó átmérője 340 méter.
Forrás: MTI
Fából üzemanyagot...
Mintegy 300 millió éve, meglehetősen hirtelen befejeződött a kőszén felhalmozódása. A kutatók úgy vélekednek, hogy ezért a fehérrothadást okozó gombák okolhatók, az általuk termelt enzim ugyanis elbontja a kőszénképződéshez szükséges lignint - a felismerés elvezethet egy olyan eljáráshoz, amellyel akár fából is nyerhető dízelüzemanyag.
Egy nemzetközi kutatócsapat - egyebek közt a spanyolországi Spanyol Nemzeti Kutatási Alap részvételével - különböző, fehérrothadást okozó gombák genetikai állományát hasonlította össze a lignint nem bontó barnarothadást okozókéval.
A genetikai különbségből arra lehet következtetni, hogy a fehérrothadást okozó gombák 290 millió évvel ezelőtt fejlesztették ki a lignint bontó enzimet, és ezzel egy időben külön nemzetséggé váltak. Ekkor fejeződött be a kőszénképződésről ismert karbonkorszak is.
A kutatók közvetlen összefüggést látnak e tények közt. Ahhoz, hogy a növényi anyagból nyomás alatt és oxigénhiányban kőszén válhasson, nem szabad, hogy elrothadjon. Ettől védi meg a lignin, amely a fát sok gomba számára emészthetetlenné teszi. A lignint elbontó gombák megjelenésével azonban ez a védelem megszűnt, az elhalt növények szétestek, mielőtt kőszénné alakulhattak volna - írják a kutatók a Science című folyóiratban.
Az egyesült államokbeli National Science Foundation közlése szerint a kutatók a közeljövőben arra használnák a fehérrothadást okozó gombákat, hogy az általában még a baktériumok számára is feltörhetetlen növényi lignin-cellulóz hálókat elbontsák. Így a bennük rejlő cukrot fel lehetne használni bioüzemanyagok előállításához.
Bernd Krautkremer, a németországi Fraunhofer Intézet bioenergia-szakértője a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint nagy lehetőséget lát a ligninbontó gombákban. A bioüzemanyagok jelenlegi legnagyobb problémája ugyanis az, hogy konkurenciát jelentenek az élelmiszerek számára. A gombák segítségével azonban olyan nagy lignintartalmú, ember számára emészthetetlen növényi részeket is hasznosítani lehetne, mint a fa vagy a szalma.
Forrás: MTI
A Sharp kifejlesztette a 43,5%-os konverziós hatékonysággal rendelkező háromrétegű napelemét.
A Sharp mérnökeinek sikerült elérni az eddigi legmagasabb, 43,5%-os konverziós hatékonyságot egy összetett, háromrétegű fénykoncentrációs napkollektoron. Ezek a napcellák egy lencsékre alapozott koncertrációs rendszer segítségével irányítják a napelemre a fényt, hogy elektromos energiát termeljenek.
Az összetett napcellák több fényelnyelő réteggel rendelkeznek, amelyek olyan kémiai elemekből épülnek fel, mint a gallium és az indium. A Sharp szabadalmaztatott technológiáját használó összetett napelemekben lehetővé válik a fényelnyelő rétegek hatékony egymásra helyezése, InGaAs (indium-gallium-arzenid) réteget helyezve legalulra.
Annak érdekében, hogy a konverziós hatékonyságot ilyen szintre növeljék, a Sharp fejlesztői kihasználták ezen cellának azt a tulajdonságát, hogy a három fényelnyelő réteg segítségével hatékonyan képes a nap fényét elektromos energiává alakítani. A Sharp emellett optimalizálta az elektródák egymástól való távolságát a koncentrátorcella felszínén és minimalizálta a cellák elektromos ellenállását.
A rekorder napelem mindössze ekkora cellákból tevődik össze
A legújabb Sharp áttörés egy átfogó projekt részeként jöhetett létre, melynek neve „Innovatív napcellák kutatása és fejlesztése" ("R&D in Innovative Solar Cells") és amelyet a japán NEDO (New Energy and Industrial Technology Development Organization) nevű szervezet koordinál. A 43.5%-os konverziós hatékonyságot, ami jelenleg világrekorder értéknek számít, a német Fraunhofer Napenergiai Intézet (Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems, ISE) hitelesítette.
Az összetett napcellákat magas konverziós hatékonyságuk miatt elsősorban műholdakon használják. A Sharp célja, hogy a mostani sikert alkalmazni tudják koncentrációs fotovoltaikus energiarendszerekben, amelyek képesek lehetnek hatékonyan áramot termelni kis felületű napcellák segítségével, praktikussá téve ezek használatát földi körülmények között is.
Forrás : www.technet.hu
Mikrorészecskék közvetlenül a véráramba történő juttatásával úgy is megoldható a szervezet oxigénellátása, hogy nincs légzés.
Elsőre úgy hangozhat, mintha egy sci-fi film valamelyik jelentéből csentünk volna hírt, de szerencsére nem erről van szó. Sokkal inkább az elmúlt évek egyik legnagyobb orvosi áttörésével állunk szemben, mely milliók életét mentheti meg.
A Bostoni Gyermekkórház csapata által kifejlesztet eljárás 15 és 30 perc időtartamban képes oxigénellátást biztosítani a szervezetnek úgy, hogy jelentős légzési elégtelenségek, vagy légzésleállás következett be. Ez elég időt adhat az orvosoknak és a sürgősségi személyzetnek ahhoz, hogy cselekedhessenek a szívinfarktus, vagy agyi sérülések veszélye nélkül.
Az eljárást sikeresen tesztelték olyan állatokon, melyek kritikus légzési rendellenességet mutattak, így tehát amikor az orvosok befecskendezték a véráramba a folyadékot, a a véroxigén szint közel normálisra állt vissza, biztosítva az értékes perceket, melyek az élet megmentéséhez szükségesek. A múltban már kísérleteztek hasonló megoldással, de akkor sajnos a sejtek oxigénfeltöltése helyett gázembólia következett be, így akkor az eljárás nem volt sikeres. John Kheir, a Bostoni Gyermekkórház kardiológiai orvosa szerint most azért értek el sikereket, mert deformált részecskéket használtak, buborékok helyett. A deformációval ugyanis sokkal nagyobb felületet érnek el, ami hozzájárul a nagyobb mennyiségű gázcseréhez, melyek egyébként feltorlódnának az erekben.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Szőlősi Tibor
Óceánt rejthet felszíne alatt a Titán, a Szaturnusz legnagyobb holdja - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport a Cassini űrszonda adatai alapján.
A kutatásról, amelyben amerikai, olasz, francia tudósok vettek részt, a Science legújabb számában jelent meg tanulmány.
Az már ismeretes, hogy a Titán pólusain metántengerek vannak, ahogy arra is vannak adatok, hogy a hold egyenlítőjén metánban gazdag tó, valamint több kisebb, folyadékkal teli medence lehet.
Torzult bolygó
A nemzetközi kutatócsoport azokat az adatokat tanulmányozta, amelyeket a Cassini gyűjtött össze 2004 és 2011 között a Titán melletti hatszori elrepülése során. A szakemberek a parányi eltéréseket elemezték, amelyek a Cassini által küldött rádiójelekben a Titánon való áthaladáskor bekövetkeztek, azt vizsgálva, hogy milyen mértékben deformálta a Szaturnusz gravitációja a holdat.
Az adatok birtokában számítógépes modellek segítségével elemezték a 10 méteres "torzulást", és felvázolták a lehetséges forgatókönyvet, hogy megmagyarázzák az észlelteket.
"Minél tömörebb, homogénebb szerkezetű a hold, annál kevésbé befolyásolja a Szaturnusz gravitációja. A mérések eléggé meggyőzőek, egy belső óceán létére utalnak" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Luciano Iess, a római Sapienza Egyetem tudósa, hozzátéve, hogy a víz nem jelent feltétlenül életet.
"A Titán számos érdekes összetevővel - szénhidrogénekkel, vastag légkörrel - rendelkezik, és megfigyelhető a hidrológiai ciklus (folyadékkörforgás) is" - magyarázta Luciano Iess.
A tudósok nem tudják, hogy az óceán kapcsolatban van-e olyan ásványokkal és más vegyületekkel, amelyek a feltételezések szerint szükségesek az élet megszületéséhez.
Javarészt víz
A Cassini adatai szerint a feltételezett óceán 100 kilométerrel a felszín alatt helyezkedik el és 48-96 kilométer mély. Míg a hold tavai folyékony szénhidrogénekből állnak, az óceánt javarészt víz alkothatja.
"Vízből vagy szénhidrogénekkel kevert vízből kell állnia, és viszonylag kicsi a só koncentrációja. Amennyiben folyékony hidrogének alkotnák, a felszínen lévő nehezebb jég elsüllyedne, és a Cassini észlelné a hold felszínét beborító óceánt" - magyarázta Luciano Iess.
A tudósok reményei szerint tovább finomíthatják a Titán gravitációs térképeit a Cassini következő, 2017-re tervezett elrepülése után.
Amennyiben beigazolódik az óceán léte, a Titán "kívánatos" kutatási célpont lesz az esetleges mikrobiális élet vizsgálata szempontjából. E vizsgálatok célpontja még a Jupiter Európa-holdja, amely a feltételezések szerint óceánt rejt a mélyén, ahogy a Szaturnusz másik kísérője, az Enceladus, amelyen a felszínről induló kilövelléseket észleltek.
"Alapos vizsgálatokat kell végezni minden olyan helyen, ahol folyékony víz létezik" - emelte ki Jean-Luc Margot, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem bolygókutatója, aki nem volt részese a vizsgálatoknak.
Forrás: MTI