2013. október 31. -én, Csütörtökön 12 óra 30 perckor az ország északkeleti és délnyugati területeit ellátó tévéadók, valamint a hozzájuk kapcsolódó átjátszó adók is befejezték az M1, az RTL Klub és a TV2 analóg földfelszíni adásainak közvetítését, ezzel lezárult az országos digitális átállás második üteme - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az MTI-vel.

A Samsung állítólag egy az ujjlenyomat szenzornál is menőbb mobilos fejlesztésen dolgozik.

Az Apple által nemrégiben piacra dobott iPhone 5s egyik legfontosabb újdonsága a Home gombba integrált ujjlenyomat leolvasó. A HTC kisebb-nagyobb sikerrel megpróbálta lemásolni ezt a megoldást: a napokban bejelentett One Max hátoldalán található egy ujjlenyomat szenzor.

A Samsung azonban állítólag nem lát túl nagy fantáziát ebben a technológiában, és a várakozások szerint már a jövő év elején érkező Galaxy S5 csúcsmodellbe inkább egy rendkívül fejlett szemérzékelőt, egyfajta írisz-szkennert fog belepakolni. Magyarul a jövőben a telefon tulajdonosa egyetlen pillantással fel tudja majd oldani a zárolt készüléket.

Megjegyzendő, hogy már a jelenleg forgalomban lévő csúcskategóriás Samsung mobilok is folyamatosan figyelik a szemünket. A Galaxy S4-en debütált intelligens képernyőzár lényege, hogy amíg nézzük a kijelzőt, addig semmiképp sem kapcsol ki a panel.

Az intelligens szünet arról szól, hogy amennyiben egy videót nézünk és közben elnézünk oldalra, addig automatikusan szünetel a lejátszás, majd pedig ha visszanézünk, akkor magától folytatódik. Az intelligens görgetésnek köszönhetően a böngészőben elég a fejünket, vagy a kezünkben lévő telefont döntögetni a szkrollozáshoz. Az intelligens elforgatás pedig megoldja, hogy amennyiben például ülő helyzetből oldalra fekve folytatjuk a készülék használatát, akkor a kijelzőkép nem vált át függőlegesből vízszintesbe.

Forrás : www.mobilport.hu

Szerző : László Ferenc

http://www.mobilport.hu/hirek/20131019/szemszkenneres_mobil_csattanos_valasz_a_samsungtol/#a3

A szakemberek szerint decemberben szabad szemmel is látható lesz a különleges égi jelenség.

(zjano.eoldal.hu)

A "hol tart már a tudomány" felkiáltást kiváltó témák közül most egy valóban csodás újdonságot mutatunk be. Videón az első igazi, agyi parancsok által, természetesen mozgatható műláb.

A 32 éves Zac Vawter négy egy motorbalesetben veszítette el jobb lábát térdtől lefelé. A sajnálatos esemény után kapott ugyan egy műlábat, ezzel azonban egy csomó korlátozással kellett szembenéznie: nem emelhetett nehezet, lassan és bicegve járt, a lépcsők pedig szinte leküzdhetetlen kihívást jelentettek.

Chicago városának rehabilitációs intézete azonban sikeresen tesztelte rajta kutatóinak legújabb találmányát, egy olyan műlábat, amely gyakorlatilag teljesen képes átvenni egy normál láb mozgási funkcióit, az eszköz motorjait pedig a páciens teljes egészében az agyával irányítja, ugyanúgy, mint egy valódi végtagot.

A megoldást létrehozó szakemberek kifejezetten úgy tervezték meg az eszközt, hogy (a gyors futáson kívül) mindenféle bicegés, vagy nehéz irányítás nélkül, egy normális végtagként működhessen a műláb. Ehhez nagyon leegyszerűsítve "újradrótozták" Vawter idegpályáit: amikor a jobb láb mozgatására koncentrál, a gerincben végigfutó idegeken végigfutó információt a bionikus láb szenzorai érzékelik, és végrehajtják a megfelelő mozgást.

Vawter "robotlába" sok tekintetben fejlettebb, mint a jelenleg elérhető összes mű-végtag. A szenzorok által felfogott idegi információkat egy külön operációs rendszerrel rendelkező mini-számítógép dolgozza fel, továbbítva a mozgási utasításokat a szerkezetben található több motornak, amelyek összehangolt működése valóban rugalmas járást biztosít.

A kutatók szerint egy bionikus láb kifejlesztése még a kéznél is nehezebb feladat, mivel a vezérlés mellett olyan erős motorokat és egyensúlyozó mechanizmust kellett beépíteni, amely képes különféle körülmények között megtartani "viselőjét". Persze arra még nem hetek múlva kerül sor, hogy minden páciens felszerelkezhet ilyen robot-végtagokkal, mivel a sorozatgyártásig még sok feladat van hátra, ráadásul egyelőre igen költséges volt a fejlesztés is (az amerikai hadsereg nyolcmillió dollárral támogatta a projektet).

Forrás : www.technet.hu

http://www.technet.hu/hir/20130927/aggyal_mozgatja_mulabat_az_elso_igazi_fel-kiborg/#a3

A Curiosity először 2012. október 7-én vett mintát a vörös árnyalatú felszíni rétegből a Rocknest-pontnál, a robotkarján elhelyezett törmelékmarkoló lapát használatával. A következő hetek során még további négy lapátolást végzett, az utolsó alkalommal gyűjtött anyag egy részét pedig sikeresen bejuttatta a SAM (Sample Analysis at Mars) elnevezésű fedélzeti laboratóriumába.

Az elemzés szokatlanul hosszú ideig tartott, s végül 2012. december 3-án jelentették be, hogy egyszerű szerves vegyületeket, többek között klórmetánt és kloroformot találtak a felszíni mintában. Ezek azonban biológiai tevékenység nélkül, kémiai reakciók során is létrejöhettek, ráadásul széntartalmuk valószínűleg nem is marsi eredetű, hanem még a földi kalibrációs mérések során maradhatott a műszerben.

Több mint fél évvel később, a Science tudományos folyóirat 2013. szeptember 27-i számában végre részletes publikációk jelentek meg a Rocknest-pontnál zajlott anyagvizsgálatokról, s az öt cikkben számos új eredmény olvasható. Ezek közül a legizgalmasabb minden bizonnyal a Laurie Leshin által vezetett amerikai kutatócsoport (Rensselaer Polytechnic Institute) publikációja a SAM berendezéssel végzett mérésekről. 

A fedélzeti laboratórium több szakaszban 835 Celsius-fokra hevítette a felszíni törmelékmintát, miközben rendkívül érzékeny detektoraival mérte az abból keletkező gázok összetételét. A legnagyobb mennyiségben víz (H₂O), kén-dioxid (SO₂), szén-dioxid (CO₂) és oxigén (O₂) jelenlétét sikerült kimutatni a hevítés során, amelyek forrására éppen felszabadulási hőmérsékletükből lehet következtetni.

A H₂O megjelenéséhez alig 300 Celsius-fokra volt szükség. Ez arra utal, hogy a H₂O nem kristályos szerkezetű „anyagokba zárva”, hanem inkább réteges szerkezetű szilikátásványok rétegei között, hidroxid-tartalmú vasásványokban, illetve sóvegyületekhez kapcsolódva lehet jelen a felszíni törmelékben, 1,5-3 tömegszázalék között változó mennyiségben.

A felszabadult SO₂ elsősorban szulfátvegyületekből származhat, a CO₂ forrását pedig nagyrészt vas- és magnéziumtartalmú karbonátok jelenthetik. Az egyidejű O₂-termelődés viszont kis mennyiségű szerves vegyület jelenlétére is utal a mintában (a december 3-án közzétett eredményeknek megfelelően).

Megfelelő vízforrás lehet baktériumoknak...

Ám a kutatócsoport vezetője szerint mindez csak a kezdete a Curiosity közeljövőben várható felfedezéseinek. Ugyanis miközben már több mint két kilométert gurult a Gale-kráter aljzatán, méréseivel azt is bizonyította, hogy a SAM laboratórium megfelelően érzékeny a rendkívül kis mennyiségben előforduló anyagok kimutatásához, így akár egy feltételezett múltbeli életforma szerves maradványainak azonosításához is.

Ennek esélyét a felszíni nedvességtartalom természetesen csak tovább növeli, mivel a kb. 2% tömegarányt képviselő H₂O megfelelő vízforrást jelenthet a Mars egyenlítői térségének környezeti viszonyaihoz alkalmazkodott mikroorganizmus számára.

Amennyiben pedig a közeljövőben kiderül majd, hogy ez az eredmény a bolygó nagyobb térségére is érvényes, akkor a Phoenix leszállóegység által 2008-ban igazolt, néhány centiméter mélységben húzódó poláris vízjég-réteg mellett az alacsonyabb szélességi övezetek törmelékanyagának „nedvességére” is felszínközeli vízkészletként tekinthetünk a Földön kívüli élet keresése során.

Szokták mondani, hogy a fagyi visszanyal. Esetünkben ez cseppet sem mulatságos: egy génmódosított rizs gyomoknak adja át "előnyös tulajdonságait".

A haszonnövényeken végzett génmódosítás első látásra sikertörténet. A teljesség igénye nélkül: nőhet a termésátlag, megszabadulhatunk a gyomoktól, kártevőktől, az új környezeti feltételekhez alkalmazkodó, például szárazságtűrő fajtákat alkothatunk. Senki nem tudja még azonban, milyen hatással vannak a mesterségesen átalakított, génkezelt élőlények a környezetre, a hagyományos fajtákra vagy akár az emberi szervezetre. Ezért folyik róluk parázs vita, és az Európai Unió többek között ezért igyekszik távol tartani a génkezelt vetőmagokat.

Elvileg nem lesz gond...

Egy kínai kutatócsoport most bebizonyította, hogy a genetikailag módosított (GMO) haszonnövények bizonyos esetekben átadhatják előnyös tulajdonságaikat a gyomféléknek. Többféle haszonnövényt genetikai módosítás segítségével tettek rezisztenssé a glifozát nevű herbicid-hatóanyaggal szemben. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a termőterületről lényegében minden, a szernek nem ellenálló növényt eltüntessenek, s így a haszonnövény károsítása nélkül teljesen gyommentessé tegyék a táblákat - írja a National Geographic.

Kevés tanulmányban vizsgálták, hogy a transzgének képesek-e a túlélésben versenyképessé tenni a gyomokat vagy a haszonnövények vad rokonait, miután keresztporzással bekerülnek a genetikai állományukba. Elvileg nem. Ugyanis „a hagyományos elvárás szerint szelekciós nyomás hiányában minden transzgén hátrányt jelent a vadonban, mivel ez az "extra gépezet" csökkentheti a növény rátermettségét – mondja Norman Ellstrand növénygenetikus, a University of California in Riverside oktatója.

Egyértelmű példa...

A sanghaji Fudan Egyetemen ökológusa, Lu Baorong és kollégái azonban kiderítették, hogy a termesztett rizs vad formájának túlélőképessége jelentősen megnő a glifozát-rezisztencia révén. A tudósok genetikailag módosították a nemesített rizs egyedeit, és a módosított rizst egy „gyomos" rokonnövénnyel keresztezték. Ezután a kutatócsoport lehetővé tette, hogy a keresztezett utódok egymással szaporodjanak. Ahogy az várható volt, ezek a növények ellenállóbbak voltak módosítatlan társaiknál. Sőt,a hibrideknél glifozátos kezelés nélkül is nagyobb sebességű volt a fotoszintézis, több hajtást és virágot növesztettek, és növényenként 48–125 százalékkal több magot hoztak, mint a nem transzgénikus hibridek.

Az a tény, hogy ily módon a vad rizsfélék genetikai előnyre tesznek szert, világszerte súlyosbíthatja azoknak a gazdáknak a problémáit, akiknek a földjeit megszállják a gyomként megjelenő rizs-rokonok – idézi Lut a National Geographic. Ha a beültetett gén bekerül a vad rizsfajokba, genetikai sokféleségük – amelynek megőrzése nagyon fontos –, veszélynek lehet kitéve, mivel a transzgénnel rendelkező genotípus a verseny során legyőzheti a normális fajt – mondja Brian Ford-Lloyd, a Birminghami Egyetem növénygenetikusa. Hozzáteszi: Ez a GMO-növények rendkívül káros környezeti hatásainak egyik legegyértelműbb példája.

Forrás : Hír24

Szerző: NG

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/09/10/igy-uthet-vissza-a-genpiszkalas/#a3

Még tíz évig vegetálhat a Microsoft által felvásárolt Nokia: a mobiltelefonálással összefonódott márkanevet lassan vezetik ki a piacról. A félig vagy teljesen okos új mobilok az Asha, illetve Lumia típusneveket fogják továbbvinni, Nokia néven csak újabb butatelefonok jelenhetnek meg ezentúl.

A két cég közti szerződésről szóló sajtóanyag leszögezi, hogy a Nokia márkanévben és szabadalmakban nagy értéket látnak a felek, de a szöveg folytatása nem ezt sugallja. A tízéves kifutás inkább tűnik lassú kivéreztetésnek, mint a stratégiai együttműködés elmélyítésének. A butatelefonok gyártása mellett a Nokia a Here nevű térképét fejleszti, valamint az NSN hálózati berendezéseket gyártó részleget és a szabadalmainak értékesítését folytatja. 

     

Stephen Elop és Steve Ballmer, a Nokia, illetve a Microsoft vezetője windowsos Nokiát mutat be

Forrás: AFP/RIA Novosti/Vitaliy Belousov

Életben kell tartani a mobil Windowst...

A Microsoft a Windows Phone életben tartása érdekében vásárolta fel a Nokiát - véli Annette Zimmermann, a Gartner nemzetközi piackutató cég vezető elemzője. A szakértő az Origónak elmondta, ha mondjuk egy Androidban érdekelt vállalat vásárolta volna fel a Nokiát a szoftvercég orra elől, azzal a Microsoft kétévi stratégiai munkája veszett volna kárba.

A két cég ugyanis ennyi ideje kötött stratégiai partnerséget, a Nokia a Windows Phone platform egyetlen jelentős felhasználója. Bár elvileg továbbra is bárki licencelheti a Microsoft mobilszoftverét, a felvásárlás után más gyártók számára még kevésbé lesz vonzó - véli Zimmermann.

      

Stephen Elop bemutatja a szuperkamerás Lumia 1020-ast

Forrás: AFP/Timothy Clary

A Microsoft szerint csupán azzal, hogy a hardver felett teljes kontrollt gyakorolnak, versenyképesebb árú készülékeket dobhatnak piacra. A kedvezőbb árú Windows-mobilok megjelenésére a Gartner elemzője is számít, aki szerint arra is van esély, hogy még karácsony előtt piacra kerüljön egy saját gyártmányú táblagép a frissen felvásárolt cég üzemeiből. Az elemző szerint a Microsoftnak meg kellene tartania a Nokia bevált fejlesztőit és vezetőit, saját forrásból ugyanis nem tudja pótolni a már összeszokott csapatot. "Ha mindent jól csinál, a következő öt év során felzárkózhat az iOS és az Android mellé" - mondja Zimmermann.

Papp István, a Microsoft Magyarország vezetője szerint azzal, hogy a cég magához ragadta az okostelefonok és táblagépek tervezésének és gyártásának lehetőségét is, hatalmas lehetőséget kaptak a cég hírnevének visszaállításához. A saját mobilgyártó cég a cégvezető szerint arra is garancia, hogy a Windows Phone platformra érdemes lesz fejleszteni appokat.

Az iPhone után indultak el a lejtőn...

Korábban mindkét vállalat megingathatatlan király volt a saját piacán. Az emberek legtöbbjének zsebében Nokia mobil lapult, az otthoni és munkahelyi számítógépen pedig Windows futott. Nokia okostelefon már tíz éve is létezett, érintőképernyővel pedig Windows XP-t is lehetett használni.

     

A Kommunikátor volt az iPhone ellenfele 2007-ben

Forrás: AFP/Lluis Gene

Bár akkor még túl sok közük nem volt egymáshoz, a Nokia és a Microsoft lejtmenetének kiindulópontja az iPhone 2007-es premierjéhez köthető, pedig az Apple első mobiltelefonja még alig volt okosnak nevezhető: arra a verzióra még appokat sem lehetett telepíteni - ebben csak később látott lehetőséget a cég -, a mobilinternetből pedig a legegyszerűbbet támogatta. Megjelenésekor azonban még a wifi és a puszta kézzel nyomkodható érintőképernyő is extrának számított, a rivális okosmobilok többségét ekkor műanyag pálcikával kellett böködni. A külső felek által fejlesztett appok hasznát elsőként az Apple ismerte fel. A mai napig iOS-re érhetők el a legjobb minialkalmazások, az Android is le van maradva ezek minősége terén, a Windows 8-ra és a Windows Phone-ra pedig nagyságrenddel kevesebb appból válogathatnak a felhasználók. Mivel ezt a platformot sokkal kevesebben használják a riválisoknál, nem túl vonzó a fejlesztők körében.

Az iPhone premierjével egy időben a Microsoft az asztali Windowsra hasonlító, de némileg átszabott, Windows Mobile-nak nevezett operációs rendszerrel próbálta kiszolgálni a korai okosmobilokat, a Nokia pedig a saját maga által fejlesztett nagyon stabil, de funkciókban nem bővelkedő Symbian rendszerrel szállította méregdrága Kommunikátorát, illetve a kurzormozgató gombokkal vezérelhető mobilnetes telefonokat.

Az Apple után a Google sem sokáig tétlenkedett, az iPhone megjelenésének évében előrukkolt a külső gyártók számára ingyen licencelhető Androiddal. A szoftver eleinte elég fapados volt, csak az utóbbi két évben forrta ki magát, de mivel olcsó és drága készülékekre egyaránt elérhető, ez lett a legnépszerűbb platform a gyártók körében. Alapvetően nem a Nokia telefonjaival vagy a Windows Phone szoftverrel van a baj, ezek semmivel sem rosszabbak a középkategóriás társaiknál, érdekes, vonzó appokból viszont a mobil Windowsra sokkal kevesebb érhető el.

A Nokia működési eredménye még az iPhone megjelenésének évében is jól alakult, több mint 11,5 milliárd dollárt tett ki. A rákövetkező évben már hétmilliárd alá csökkent, 2009-re pedig 1,72 milliárdra esett vissza. Az okostelefonok első hullámát még a finn cég is képes volt meglovagolni 2010-ben több mint egymilliárd dollárral növelve működési eredményét, azt követően azonban a készülékgyártó üzletág folyamatosan veszteséget termelt.

Hiába tud mindent a windowsos táblagép...

A három évvel az iPhone premierje után megjelenő iPad nem részesült túl kedvező fogadtatásban, a sajtó nagyra nőtt iPhone-nak nevezte, és nem látott benne sok lehetőséget. Azóta kiderült, hogy az egyszerűen kezelhető, a minilaptopoknál is könnyebben hurcolható készülékeket imádják az átlagfelhasználók.

     

Teljes értékű PC is lehet windowsos táblagép, de drága, és kevés rá az app

Forrás: Samsung

A Google ezen a téren is előzött, de mivel a legolcsóbb iPad alig drágább egy jól felszerelt androidos tabletnél, az iPadből is elég jó mennyiség fogy. A Microsoft azzal próbálta átvenni az uralmat, hogy a Windows 8-at notebookokon és tableteken univerzálisan használhatóvá tette. A teljes értékű számítógépként is használható táblák azonban túl drágák, elég nehezek, ezért egyelőre nem túl kelendőek. Jelenleg külön Windows-verzió fut a számítógépen, mobilprocesszoros táblagépen és az okostelefonokon is, az utóbbi két platform egyesítése ésszerű lépés volna a Microsofttól.

A Twitteren panaszkodnak a Nokiások...

A Nokia dolgozóit is megrázta a keddi bejelentés. Sokan már a Microsofttal kötött stratégiai együttműködési szerződést sem érezték jó ötletnek, és féltek attól, hogy mit fog tenni Stephen Elop a céggel. Ők most megerősítve érzik korábbi gyanúikat. A cég egykori marketingmenedzsere, Alexander Oswald egyenesen azzal gyanúsította meg Elopot a Twitteren, hogy a kezdetektől fogva az volt a feladata, hogy a Nokiát a Microsoft kezére játssza. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a cég egy másik korábbi marketingvezetője is.

A Nokia 2012 nyarán lemondott termékmenedzsere és igazgatóhelyettese, Juha Pekka-Simonen viszont azt írja, hogy a Microsoft eredeti terve más lehetett. A mostani felvásárlás csupán egy önbeteljesítő jóslat. A legszókimondóbb a cég észak-amerikai közösségi médiás vezetője, aki egyszerűen annyit írt: "Úgy érzem magam, mint egy középiskolás tinilány a kilencvenes években, amikor meghalt Kurt Cobain."

Forrás : www.origo.hu

http://www.origo.hu/techbazis/20130903-nem-lesz-tobb-nokia-okosmobil.html

Forrás : MTI

http://fn.hir24.hu/itthon/2013/09/02/elsotetulnek-a-kepernyok/#a3

Van felesleges 1,4 millió forintja? Ennyibe kerül a lapostévék aktuális csúcsát képező Ultra-HD televíziók jelenleg kapható legolcsóbb darabja, az 55 colos, vagyis 140 centiméteres Sony X9-es, bár ehhez egy Blu-ray-lejátszót és egy 32 colos tévét vagy 150 ezer forintos vásárlási kupont mellékelnek. Az LG is kínál hasonló felbontású modellt itthon, a 84 colos, vagyis több mint kétméteres átlójú csúcsmodellért hatmillió forintot kér. A Sony nagyobb, 65 colos modellje 2,2 millió forintba kerül, ugyancsak egy ajándék tévével, illetve kuponnal. A Samsung kínálatában egy 55 colos Ultra-HD modell szintén 1,4 millió forintba kerül, míg a 85 colos változat tízmillió forintos áron előrendelhető. Praktikus okokból mi a legkisebb, legolcsóbb készüléket próbáltuk ki a Sonytól. Bár ez még így is drága, a tévék olyan gyorsan fejlődnek, hogy a ma még milliós összegbe kerülő technológia pár éven belül sokak nappalijába megérkezhet.

Amikor minden pengeéles...

Filmeket ilyen ultrajó minőségben e sorok írásakor még sehol nem lehet megvenni, a tesztelésre kölcsönkapott tévéhez is egy fejlesztői lejátszóeszközt kaptunk csak a technológia képességeit demonstráló felvételekkel. A minőség még a hatalmas tévé közelében ülve is tökéletes, a természetfilmes képsorokon az utolsó levélig minden részlet kivehető, a több kilométeres távból készült légi felvételen a szaladó kislány minden végtagja látható. A nyolcszáz hertzes képjavító funkciónak köszönhetően a LED-es szupertévén az elmosódott jelenetek is ritkák.

Egy másik, városi felvételen az utolsó utcai felirat is tisztán olvasható, hasonlóan a Total Recall - Emlékmás remake-jéből kiollózott egyperces részlethez. Házimozi-rajongó kollégánk a megszokottnál jobb színeket méltatta, a technológia iránt kevéssé fogékony, de filmeket kedvelő kollégánk szerint viszont a 4K-val már természetellenesen jó a képminőség. Egy biztos, az Ultra-HD-ben dolgozó operatőröknek munkájuk mesterévé kell válniuk: ha nem pontosan fókuszálnak, az életlenség azonnal látható.

A legtöbb moziban nem ilyen éles a kép...

Az Ultra-HD felbontás az otthonokba szánt tévék esetében 3840 x 2160 pixeles képet jelent, ez csaknem négyezer képpont szélességű,  ezért a technológiát 4K-nak is nevezik. Egy ilyen minőségű film minden egyes képkockája egy 8,3 megapixeles fotónak felel meg, míg a korábbi csúcsot jelentő full-HD esetében az 1920x1080 pixeles felbontás miatt a képkockák mérete jóval kisebb, csak 2,1 megapixel. Egy hagyományos DVD 720x576 képpontot használ, ami fél megapixelnél is kevesebb felbontást jelent. Jelenleg 4K felbontású képet Magyarországon még a mozik közül is csak a legjobban felszereltek kínálnak.

Nem csoda, ha egyelőre még az otthoni mozizásra vágyó pénzes vásárló sem tud venni Ultra-HD-felbontású filmeket. A YouTube-on ugyan elérhető néhány 4K-s tesztfelvétel, de ezek is csupán néhány percesek, ráadásul elég lassan töltődnek be. Kiss Attila, a Sony vezető trénere az Origónak elmondta, hogy a csúcstévéhez a bevezetéshez kapcsolódó akció keretében egy olyan Blu-ray-lejátszót adnak, amelyet elláttak az Ultra-HD-nál kisebb, full-HD-s felbontású filmeket jobb minőségűvé tevő felkonvertáló funkcióval is.

Idővel a Blu-ray filmek szabványa is megújul, a kék lézerrel kiolvasható tartalmú optikai lemezeken egy új kódoló eljárást fognak alkalmazni, amely csaknem azonos méret mellett lehetővé teszi az óriásfelbontású mozgóképes anyagok tárolását. Várhatóan karácsonyra már elérhetők lesznek a "Mastered in 4K" jelzéssel ellátott Blu-ray-filmek: ezek még nem 4K-s felbontásúak, ám úgy optimalizálták őket, hogy a lehető legjobb látványt nyújtsák egy Ultra-HD készüléken.

Honnan lesz Ultra-HD filmem ?

Ezek a lemezek azonban még nincsenek forgalomban, és a 4K-s videoanyagokkal elboldoguló HDMI-csatlakozó szabványosítása sem fejeződött be, a jelenlegi modellekkel pedig még nem lehet elérni a minőségi maximumot. Például a folyamatosság érdekében másodpercenként 48 képkockával rögzített Hobbit: A váratlan utazás című filmmel sem boldogulna a rendszer, mert a jelenlegi csatlakozó nem tud átvinni másodpercenként ennyi képkockát.

      

Az oldalsó hangfalak kissé retrós külsejűek, de jól szólnak

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A kisebb felbontású, hagyományos Blu-ray-filmek használhatóságát egy hétköznapi Playstation 3 konzollal vizsgáltuk. Az ötven gigabájtos lemezeken lévő képi információt az X9-es nagyteljesítményű képfeldolgozó egysége még korrekt módon fel tudta javítani, így - a jelenleg csúcsnak számító -, de a készülékénél szerényebb minőségű nyersanyagból még élvezhető látványt biztosít.

Amikor a DVD már nem elég...

Más a helyzet a hagyományos DVD-vel vagy az internetről letöltött, néhány gigabájtos fájlba tömörített filmekkel, de még a digitális átállás utáni tévéadással is. Ezek az Ultra-HD tévén elképesztően rondán néznek ki, nagyjából úgy, mint amikor VHS-filmet nézünk egy lapostévén. Nem csak a normál felbontású felvételek, hanem a 720 p-s, tehát HD-nek minősülő felvételek sem a legszebbek egy ilyen képernyőn. Benyomásaink szerint a Blu-ray-en kívül egy ilyen csodatévén legfeljebb a 15-20 gigabájtos, full-HD-s filmeket lehet jó minőségben megtekinteni, pedig nem vagyunk a high-end házimozizás megszállottjai.

      

A PS3 grafikája ósdinak hat a szupertévén

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A jelenlegi konzolokkal rendelkező játékosoknak sem ajánlható a tévé: a GTA IV gengszterszimulátor Playstation 3-ast próbálgatva olyan érzésünk támad, mintha a képernyőn az eggyel korábbi generációt képviselő konzollal játszanánk. Ehhez a géphez minimum egy PS4 vagy egy Xbox One dukál majd, az új konzolok karácsonyra érkeznek meg.

Elképesztő, de csak új filmekkel...

A Sony Ultra-HD készülékét kapásból elneveztük “National Geographic-néző tévének”, hiszen elképesztő részletessége miatt a természetfilmek a leglátványosabbak rajta. Az X9-es tévé esetében a tervezők merész húzással a képernyő két oldalára háromutas hangfalakat is beépítettek, hasonló megoldással lapostévén még nem találkoztunk, pedig így külön hangrendszer nélkül is elég jól szól.

A Sony várakozásai szerint három-öt éven belül fognak elterjedni az Ultra-HD készülékek szélesebb körben, akár kisebb méretekben is, bár  negyvencolosnál kisebb tévékben nem sok értelme van az óriásfelbontásnak. Az már most is jól látszik, hogy az elképesztően jó képminőség elérésének ára lesz: az Ultra-HD felbontású online videók letöltéséhez gyorsabb netkapcsolat kell, az ilyen filmek több helyet foglalnak a merevlemezen. Ennél is nagyobb nehézséget jelent majd a régi filmek újranézése egy ilyen csodatévén: kevéssé valószínű, hogy a Jancsó-összest 4K-s vagy Blu-ray-kiadásban viszontláthatjuk, pedig csak az mutat jól egy ilyen tévén, az ismert amerikai filmekből azonban bizonyára sorra elkészülnek majd az Ultra-HD-s kiadványok.

A Nokia jelek a szerint egy újabb kamerás mobil szörnyeteggel kívánja sokkolni a riválisokat.

A finn gyártó hatalmasat durrantott azzol, hogy tavaly februárban előrukkolt egy 41 megapixeles felbontású és hatalmas szenzorral szerelt készülékkel - ez volt ugyebár a symbianos Nokia 808 PureView. Aztán ősszel megérkezett a Windows Phone szoftveres Nokia Lumia 920, mely ugyan csak 8 megapixeles felbontású, viszont elsők között kapott optikai képstabilizátort. Ez azonban még csak a kezdet.

Jól értesült források szerint a már jó ideje pletykált Nokia EOS kombinálni fogja egymással a 41 megapixeles hatalmas szenzort, az optikai képstabilizátort, illetve a Windows Phone 8 operációs rendszert. Ezen források arról is beszámoltak, hogy a Nokia előrehaladott teszteket folytat a 4K videófelvétel terén is, az azonban még nem biztos, hogy ebbe a bizonyos EOS készülékbe be fog kerülni az Ultra HD támogatás.

Egyelőre még az is kérdéses, hogy egy visszafogottabb kétmagos, vagy egy brutális teljesítményű négymagos Snapdragon 800 chipset kerül majd a telefonba, melynek előlapját várhatóan egy 1280x768 pixeles AMOLED érintőkijelző fogja uralni. Említést érdemel még a LED és xenon villanó, az állítható rekeszérték, a micro-HDMI csatlakozó aljzat, az FM transzmitter, illetve a 2000 mAh kapacitású akkumulátor.

Forrás : www.technet.hu

http://www.technet.hu/megapixel/20130418/kepstabilizator_41_megapixel_4k_video_-_egy_mobilban/

Magyarország szobaantennához szokott lakossága épp a napokban döbbent rá, hogy mostantól csak digitális formában foghatja a tévéadásokat. Eközben viszont nemzetközi szinten már újabb "merényletre" készülnek a megszokott tévézési szokások ellen.

Bár sokan még időben megértették a digitális váltás lényegét, és beszerezték a szükséges set-top boxokat, a szobaantennát már-már családtagként kezelő tévézők közül bizony sokan az utolsó (vagy azutáni) napokban döbbentek rá, hogy a hagyományos, analóg tévéadásnak bizony bevégeztetett augusztus elsejétől. Az ország jelentős részén tegnaptól már csak digitális formában érhetők el a földi sugárzású televíziós csatornák, melyek közül néhány akár HD minőségben is nézhető, ráadásul teljesen ingyen.

A mostanság szárnyait bontogató 4K, vagyis Ultra HD technológia viszont még a Full HD-nél is négyszer nagyobb felbontással kecsegtet, és több régióban máris az erre való átállást tervezgetik. A hazai piac persze még a "sima" digitális átállás után piheg, és még nem tudni, idáig mikor ér el a 4K-hullám, de azért érdemes készülődni.

Az Astra és az Eutelsat idén már beindította első kísérleti műholdas 4K adásait, és a bizakodó előrejelzések arról szólnak, hogy 2014-ben az első kereskedelmi Ultra HD szolgáltatások is el fognak startolni. A Full HD-féle 1920x1080 pixelnél jelentősen nagyobb, 3840x2160 képpont felbontású 4K tartalmak megjelenítéséhez persze "erős vasra", vagyis a megfelelő technológiákkal felszerelt, modern televíziós készülékekre is szükség lesz.

Hazánkban a nagyobb gyártók az elmúlt hónapokban piacra dobták az első 4K tévéiket, melyek közül a 84 colos modellek mintegy 6-10 millió forintos áron kelletik magukat. Piackutatók szerint az Ultra HD készülékek ára a közeljövőben jelentősen csökkenni fog, melynek köszönhetően az ilyen hatalmas felbontású tévék 2020-ban már több mint 15 százalékos piacrésszel fognak rendelkezni, az 50 colos, illetve ennél nagyobb modellek szegmensében pedig a 30 százalékot is túl fogják lépni.

Nagy kérdés persze, hogy komolyabb mennyiségben mikor lesznek elérhetők 4K tartalmak? Hollywood eddig mintegy 50 filmet forgatott Ultra HD minőségben, ezenkívül pedig folyik a korábbi filmanyagok 4K-ra történő felkonvertálása. 4K videókamerából több modell is található a piacon, a 4K videólejátszók terén viszont még korántsem ilyen jó a helyzet. A Full HD-ről 4K-ra történő váltás egyébként még csak a kezdet, hiszen már javában tesztelik a 8K-t is, mely nem kevesebb mint 7680x4320 pixeles felbontással kecsegtet.

Felmerül továbbá az a kérdés, hogy ennek a hatalmas felbontásnak mekkora képátló és milyen nézési távolság mellett van értelme? Eláruljuk: a 4K/8K-ban rejlő lehetőségek maximális kiaknázásához vagy hatalmas tévét kell vennünk, vagy pedig a kisebbeket jó közelről kell néznünk.

Forrás : www.technet.hu

Szerző : László Ferenc

http://www.technet.hu/tv/20130802/digitalis_atallas_utan_johet_az_ultra_hd-re_torteno_valtas/#aktualis

A moszkvai metró állomásain újfajta eszközökkel kísérletezik az orosz rendőrség. Öt méteres hatókörben levadászhatják a SIM kártyák adatait.

Az orosz Izvesztyija napilap információi szerint a moszkvai rendőrség új high-tech megoldással próbálkozik a metróállomásokon. A hírre azonban felháborodtak a személyiségi jogokat féltő szakértők és civilek Moszkvában, és az egész világon.

Andrej Mokhov, a moszkvai metró-rendőrség főnöke szerint a föld alatt szolgálatot teljesítő járőröknél a tervek szerint egy olyan eszköz lesz, amely vezeték nélkül képes behatolni a közeli telefonok SIM kártyájára, és onnan adatokat kinyerni. Az öt méteres hatókörben működő berendezés első példányait már idén élesben tesztelni kezdik.A hírre szinte azonnal megindult a személyiségi jogokat féltő, felháborodott hozzászólások és cikkek áradata. A legtöbben azt sérelmezik, hogy az eszköz bárki telefonján, kivétel nélkül használható, ehhez ráadásul az érintettől semmilyen engedélyre nincs szükség, ráadásul sem előzetesen, sem utólag nem érkezik semmilyen jelzés a vizsgált telefonra a behatolásról.

A rendőrség azzal védekezik, hogy a módszert csak indokolt esetben használják, nem áll szándékukban minden utas telefonjába betörni ok nélkül. Az eszköz kifejlesztését szerintük az indokolta, hogy riasztóan megnőtt a telefon-lopások száma, és ezzel a megoldással hatékonyabban és gyorsabban felfedezhető, ha valakinél illegálisan megszerzett készülék lapul. A jogvédők szerint azonban más a szándék és más a lehetőség - az új rendszer korlátozás nélkül lehetővé teszi a kémkedést, és ha egyszer egy technológiát kifejlesztenek, azt bizony használni is fogják az ellenzők érvelése szerint.A hírt megjelentető portálok egy része külön kiemeli, hogy az eset kifejezetten kínos annak fényében, hogy Oroszország nem sokkal korábban engedélyezte az amerikai lehallgatási botrányt kirobbantó Edward Snowden ideiglenes befogadását "az információszabadság és a személyiségi jogok védelme nevében".

Forrás : www.mobilport.hu

Szerző : Bátky Zoltán

http://www.mobilport.hu/hirek/20130730/telefonunkban_kemkednek_a_metroallomasokon/#aktualis

Egy teljes percre sikerült megállítani a világegyetem jelenleg leggyorsabbnak vélt dolgát, a másodpercenként 300 ezer km-es gyorsasággal terjedő fényt. A tudományos eredmény a számítástechnika fejlődésére is komoly pozitív hatással lehet.

A korábbi, mindössze 16 másodperces, egyébként szintén idén született fénymegállítási rekordot alaposan megdöntve egy teljes percen át fogva tartottak egy fénysugarat a Darmstadti Egyetem kutatói. Az 1 milliárd km/h (egészen pontosan 299 792 458 m/s) sebességű fény egy perc alatt 18 millió km-t tett volna meg, ami a New Scientist hasonlata szerint hússzor olyan hosszú út, mint egy menettérti Föld-Hold utazás.

George Heinze és társai a Physical Review Letters-ben publikált kísérlet során egy kontrollézer fénysugarát irányították egy kristályra, ezzel a fénysugár atomjait kétállapotú kvantum-szuperpozícióba állítva. Az így áttetszővé váló kristályban egy másik sugár segítségével megállították a fényt.

A skóciai Szent András Egyetem munkatársa, Thomas Krauss úgy véli, a német kollégái által elért eredmény nagyban hozzájárul az extrém hosszú távolságokon átívelő kvantumkommunikáció megvalósításához.

A fénynél jelenlegi ismereteink szerint semmi nem terjedhet gyorsabban. Korábbi kísérletek tapasztalatai szerint lelassításával és megállításával magát a fényt lehet használni arra, hogy számítógépek memóriakapacitását bővíthessék - a lassított fénnyel pedig az optikai hálózatok, azaz például az internet sebességét lehet megnövelni.

Forrás : www.hvg.hu

http://hvg.hu/tudomany/20130728_1_percre_sikerult_megallitani_a_fenyt

Nem kellett hozzá „több", mint két halott csillag ütközése.

Alkimisták titkos, néha illegális laborjaiban évezredekig kutatták az „aranycsinálás módját". Ha valakinek sikerül, joggal érezhette volna, hogy övé a világ. Legalábbis addig, amíg a módszer titokban marad, mert a tucatáruvá váló nemesfém hamar elveszítette volna az értékét. A régi tudósok nem tudták, nem tudhatták, hogy arany nem „születik" földi körülmények között: a csillogó fémhez csillagra van szükség.

A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársai a múlt hónapban egy gammasugár-kitörést fedeztek fel a Földtől 3,9 milliárd fényévnyi távolságra. Sikerült bizonyítaniuk, hogy a sugárzást két neutroncsillag nagy erejű ütközése okozta. Ennek során a tudósok szerint – sok más anyaggal együtt – 10 Hold tömegével megegyező mennyiségű arany keletkezett és vetődött ki a világűrbe.

Emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségről van szó. Tíz Hold tömege körülbelül 7,347 673 x 1023-on kilogramm, vagyis a 7 347 673 után még 17 nullát kellene írni.

Földünk maga is rengeteg aranyat rejt, ám mi csak egy nagyon kis részéhez jutunk hozzá. Egyes becslések szerint a bolygó magja annyi aranyat tartalmaz, amivel négy méter vastagon lehetne bevonni planétánk felszínét. A Föld születésekor ugyanis az olvadt anyag sűrűség szerint rendeződött, a nehéz fémek az arannyal együtt a mélybe süllyedtek, létrehozva a bolygó magját. Innen azonban képtelenek vagyunk a felszínre hozni.

Azt, hogy mégis bányászhatunk aranyat, a meteoritoknak köszönhetjük. A fiatal Földet a bolygóképződés utolsó mozzanataként 3,9 millió évvel ezelőtt intenzív meteoritzápor érte. Az így érkező arany a már szilárd felszínt érte, nem jutott el a magig, és a földköpeny részévé vált.

A becsapódó meteoritok anyagát a köpeny áramlásai forgatták a mélyebb részekbe. Ezt követően jöttek létre a kontinensek, és koncentrálódtak a földkéregben a nemesfémek azokban az érctelepekben, melyekből máig bányásszák az értékes fémeket.

Forrás: Science Daily/Hír24

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/07/18/tiz-hold-tomegu-arany-keletkezett/#aktualis

Szokatlan új eljárással kísérletezett egy brit kutatócsoport.

A tudósoknak sikerült elengedő áramot előállítaniuk, hogy SMS-eket küldhessenek, az interneten szörföljenek, és rövid telefonbeszélgetéseket bonyolítsanak le - áll a Physical Chemistry Chemical Physics című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban.

A szakemberek abban bíznak, hogy sikerül a bakteriális üzemanyaggal működő akkumulátoros technológiát annyira fejleszteni, hogy teljesen feltölthető legyen vele a mobiltelefon.

"Nem lehet környezetvédőbb dolog, mint áramforrásként újrahasznosítani egy végterméket. Lelkesek vagyunk, mert ez nekünk sikerült először" – örvendezett Ioannis Ieropoulous, a Nyugat-angliai Egyetem munkatársa. Az egyetem a bristoli egyetemmel és a bristoli robottechnikai laboratóriummal (BRL) közösen vett részt a programban.

"A vizeletünk végtelen erőforrás. Fantasztikus tulajdonsága, hogy nem függ a szél vagy a nap szeszélyeitől" – tette hozzá a bakteriális villamosság szakértője.

Akár egy egész fürdőszobát is elláthatna árammal...

A bakteriális üzemanyagú akkumulátoros technológiával közvetlenül a szerves anyagok bomlása révén lehet energiát előállítani igen alacsony költséggel, szinte ingyen.

"A telefonálás igényli a legtöbb energiát a mobilhasználatban, de rövidesen megtaláljuk az akkumulátor hosszú idejű feltöltésének titkát is" – mondta Ioannis Ieropoulos.

A kutató szerint elképzelhető, hogy a jövőben egész fürdőszobákat lehet vizelettel működtetni, a zuhanytól a világításon át a borotválkozáshoz használt konnektorokig.

Forrás : MTI

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/07/16/vizelettel-is-feltoltheto-a-mobiltelefon/#aktualis

Ha megkérdeznénk az okostelefon-tulajdonosokat, hogy mi az, amiért legkevésbé kedvelik készüléküket, túlnyomó többségük valószínűleg azt válaszolná, hogy a rendkívül rövid üzemidő, az akkumulátor gyors lemerülése zavarja őket. A Pénzcentrum.hu most ahhoz ad tippeket, hogyan érdemes használni az okostelefont - aksikímélő üzemmódban.

Egyre többen használnak okostelefont Magyarországon is. A szolgáltatók, szaküzletek kínálatából évről-évre látványosabban tűnnek el a klasszikus mobilok, és veszik át helyüket a mini-számítógépként is definiálható, leginkább érintőképernyős készülékek. Ezeknek azonban az egyik legnagyobb problémája, hogy meglehetősen gyorsan merül az akkumulátoruk. Míg egy "buta" telefont elég 2-3 naponta tölteni, addig a legújabb, nagy kijelzős készülékek szerencsés esetben egy napig bírják. Bár a gyártók próbálkoznak újabb technológiákkal megnövelni az üzemidőt, sokaknak okoz bosszúságot a gyors lemerülés, sokan pánikolnak akkor, ha nincs náluk töltő. A Pénzcentrum.hu most ahhoz ad tanácsokat, hogyan használjuk a lehető leghosszabb ideig telefonunkat.

1. Készülékünket 0-35°C között érzi igazán jól magát, lehetőleg próbáljuk az optimális (szoba) hőmérsékleten tartani, kerüljük a túl forró tereket. A legideálisabb a 22°C-os tárolási hőmérséklet lenne.

2. A kijelző az egyik legnagyobb energiafogyasztó: vegyük lejjebb a fényerőt, ezzel sokat spórolhatunk. Válasszunk inkább fekete/sötét háttérképet!

3. Használjuk a lehető leggyakrabban a kijelzőzárat: ez azonnal elsötétíti a kijelzőt, és így energiát spórol. Ha folyton elfelejtjük a lezárást, állítsuk be automatára, a legrövidebb időre.

4. Havonta egyszer töltsük fel, merítsük le, majd ismét töltsük fel teljesen a készüléket.

5. Használjuk a lehető legritkábban a rezgő funkciót! Állítsuk be, hogy ne jelezzen minden érintésnél rezgéssel, elég, ha a bejövő hívást jelzi a vibrálás.

6. Kapcsoljunk ki minden olyan funkciót, amire nincs szükségünk. Ne menjen feleslegesen a Wi-Fi, a Bluetooth vagy az NFC. Ezek ugyanis még akkor is fogyasztják az akkumulátort, ha csak a háttérben futnak.

7. Lehetőség szerint használjunk Wi-Fi-t, ha vezeték nélküli hálózattal lefedett helyen (például lakásban, munkahelyen vagyunk). Ez ugyanis jóval kevesebb energiát fogyaszt, mint a mobil-adatforgalom. Ugyanakkor figyeljünk arra, hogy kapcsoljuk ki a Wi-Fi-t, ha kimegyünk a lakásból.

8. Húzzuk ki a töltőt a készülékből, ha teljesen feltöltődött. A túltöltés nem tesz jót az akkumulátornak. Lehetőleg ne hagyjuk éjszakára töltőn a telefont.

9.Kapcsoljuk ki a helyszolgáltatásokat, GPS-t is: a legtöbb telefon-tulajdonosnak csak ritkán van rá szüksége, ráadásul sokat is fogyasztanak.

10. Tartsuk tisztán telefonunk belsejét is! Sokat segít, ha az akkumulátor környékét rendszeresen megtisztítjuk a portól és egyéb szennyeződésektől.

Forrás : www.penzcentrum.hu

http://www.penzcentrum.hu/tech/10_tipp_igy_nem_merul_le_gyorsan_az_okostelefonod.1037004.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Az égitestek nagyobbak, mint a mi bolygónk, a víz feltehetően folyékony állapotban is megtalálható rajtuk.

Lakható övezettel rendelkező csillagrendszerre bukkantak az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai a Skorpió csillagképben, három olyan „szuperfölddel", amelyeken a körülmények feltehetően lehetővé teszik a víz folyékony halmazállapotú létét.

Ezt a lakható övezetet a Napunk egyharmadáénak megfelelő tömegű Gliese 667C csillag körül fedezték fel a csillagászok.

A csillagrendszert a tudósok azért is tanulmányozzák kimerítően, mert Naprendszerünk közvetlen közelében található (attól mindössze 22 fényévnyire), és meglepően hasonlít is rá, így a potenciálisan lakható exobolygókra irányuló kutatás egyik célpontja.

„Tudjuk a korábbi kutatásokból, hogy a csillagot (a Gliese 667C-t) három bolygó veszi körül, ellenőrizni akartuk tehát más bolygók esetleges létezését – magyarázta Mikko Tuomi, a nagy-britanniai Hertfordshire-i Egyetem kutatója. – Az újabb megfigyeléseket hozzátéve és a már meglévő adatokat felülvizsgálva megerősíthettük e három égitest létezését, és újakat is felfedeztünk."

A csillagászok összesen legalább öt bolygót találtak, a két másik létezése még megerősítésre vár. A rendszerben egyebek mellett feltehetően három szuperföld található, amelyek nagyobbak, mint a Föld, de kisebbek, mint az Uránusz vagy a Neptunusz, és valószínűleg sziklásak. Ezek foglalják el a csillag lakható övezetét, a csillag körül húzódó keskeny sávot, amelyen belül a víz feltehetően folyékony állapotban van, ha a körülmények megfelelőek, és amelyben így esetlegesen létrejöhetett valamilyen életforma.

„Most először találtunk három ilyen típusú bolygót egyetlen csillagrendszernek ebben az övezetében" – hangsúlyozta az ESO.

Az eredmény biztató, hiszen már tudjuk, hogy elegendő egyetlen csillagot megfigyelnünk ahhoz, hogy több bolygót fedezzünk fel, ahelyett, hogy tíz csillagot figyelnénk meg egyetlen elvileg lakható bolygó felfedezéséhez – mondta Rory Barnes, a Washington Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Forrás : MTI / Hír24

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/06/25/harom-szuperfoldet-talaltak-egy-csillag-korul/#aktualis

A Föld népessége másfélszeresére nő szűk egy évszázadon belül. Nigéria lélekszáma például úgy megugrik, mintha egész Európa odaköltözne.

Jelenleg hétmilliárd ember él a Földön, ám a század végére a népesség elérheti a 11 milliárd főt – vetíti előre az ENSZ legújabb becslése. A növekedés meglepően gyors, jelen tanulmány nyolc százalékkal korrigálta felfelé azt a 2011-es kutatást, amely szerint 2100-ra 10,1 milliárdnyian élünk majd a bolygón. Vannak azonban olyan forgatókönyvek, amelyek 13-17 milliárdos lakosságot is elképzelhetőnek tartanak.

Elfeledett probléma...

A legnagyobb robbanás Afrikában várható, ahol századunk végére 4,2 milliárd főre ugrik a mai 1,1 milliárdos népesség. A várható „top 10-ben" nyolc afrikai ország mellett a második India, a nyolcadik pedig az Egyesült Államok. Az első helyre Nigéria esélyes, az ország Európa összlakosságával megegyező lélekszámmal gyarapszik: a mostani 184 millióról 914 millió főre. Az USA-ban 46 százalékkal nő a lélekszám, 2100-ra eléri a 462 milliót.

Európára a visszaesés lesz jellemző, de a legnagyobb arányban a kínaiak fogynak: a mai 1,4 milliárdról 1,1 milliárd főre. A tanulmány készítői szerint az utóbbi időben háttérbe szorultak a túlnépesedés okozta problémák, helyettük a világnak olyan sürgető gondokkal kell szembenéznie, mint a szegénység vagy a klímaváltozás. Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy erre a szegmensre is újra komolyan oda kell figyelni.

Mindennek ára van...

Miért fontos, hogy hányan élünk a Földön? Mert bolygónk eltartóképessége véges, már most is sokkal többet használunk belőle, mint amennyit képes lenne újratermelni. Senki nem hajlandó lejjebb adni az életszínvonalából, aminek pedig ára van. Az átlag magyar életszínvonalán 4,2 milliárd ember élhetne a Földön, az Arab Emirátusok szintjén a mai hétmilliárd ember egyetlen hónap alatt felhasználná az egy évre biztosítható erőforrásokat.

A biokapacitás vagy biológiai kapacitás nagyon egyszerűen a természet képessége arra, hogy hosszú távon is fenntartható mértékben „hasznos" biológiai anyagokat állítson elő, és lebontsa a hulladékot. Magyarul, hogy megteremtse az életfeltételeinket: élelmet, lakóhelyet biztosítson, és elnyelje a „szemetet", a káros gázokat. Jelenleg másfél Földre lenne szükségünk, hogy az emberiség jelenlegi színvonalán fenntartható módon élhessen. Ami ma hiányzik, azt a tartalékokból vesszük el, vagyis unokáinkat sodorjuk létbizonytalanságba.

Nem nehéz elképzelni, ha már most is túlléptük a kereteinket, mit jelent majd, ha másfélszer ennyien leszünk. A legrosszabb forgatókönyv: leküzdhetetlen szegénység, éhínség, járványok, népvándorlások, háborúk az erőforrásokért és óriási méretű környezetszennyezés.

Forrás : ScienceDaily/Hír24

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/06/17/kiturjuk-egymast-a-foldrol/#aktualisKepesH