-
Kezdőlap
-
Hírek
-
Egyéb hírek
- Életmód : Túlzásba vitt tisztálkodás - 2013.11.19.
Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.
Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban.
Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.
A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ez ugyanakkor – mint azt az elmúlt években is tapasztalhattuk – a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt.
Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.
"Az infláció januárban tovább mérséklődhet, részben bázishatás, részben a BKV bérletek csökkentése miatt (bár ennek súlya elhanyagolható). Februártól pedig az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése lehet lefelé mutató hatással az inflációra" – írta Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza.
Az Erste Bank elemzőinek várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is.
Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza kiemelte: "az elmúlt év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4.6 százalékpontos mérséklődésből".
12 hónap alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH.
Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe.
Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.
1 hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében.
Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.
Szerző : Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/soha-nem-volt-meg-ilyen-alacsony-az-inflacio-419564
Mindössze 16 500 szavazat kellett volna Magyarországról ahhoz, hogy egyáltalán beszéljenek a feltétel nélküli alapjövedelmről az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben. Nem sikerült ennyi voksot összegyűjteni, ahogy az EU-s tagállamok többségében sem.
Befuccsolt a nagy terv a feltétel nélküli alapjövedelemről (FNA), az EU-s tagállamok közül ugyanis csupán ötben jött össze a minimálisan előírt aláírás. A támogató nyilatkozatok számára vonatkozó minimumkövetelményt legalább 7 országnak kellett volna teljesíteni, de mivel ez nem sikerült, így az Európai Bizottsának nem kell foglalkoznia a kérdéssel, ahogy az Európai Parlamentnek sem. Az aláírásokat egyékbént egy éve kezdték el gyűjteni, ennyi idő nem volt elég a minimálszám teljesítéséhez.
Magyarország a hatodik helyen...
Az ingyenpénzre szavazott Bulgária, Szlovénia, Horvátország, Belgium, és Hollandia is. Magyarország őket követi a listán, tehát azokat, akik rábólintottak az alapjövedelemre, viszont nálunk már nem sikerül a minimálszámot teljesíteni. Hazánkban 16 500 aláírás kellett volna, ám ennek csak a 84%-a jött össze, 14 ezer szavazat.
Az ingyenpénz gondolata a legkevésbé a letteket és a litvánokat izgatta fel, esetükben a teljesítési arány 2%. Lettországban 148 voks érkezett 6750 helyett, míg Litvániában 215 szavazat 9000 helyett.
Az aláírás fő célkitűzései a következők voltak:
Hosszútávon az, hogy hogy az EU minden egyes állampolgára, mint egyén számára feltétel nélküli jogként biztosítsák a méltóságteljes élethez elengedhetetlen alapvető anyagi szükségleteket. További cél volt a társadalomban való szerepvállalás erősítése a feltétel nélküli alapjövedelem által támogatva. Rövid távon cél volt az ehhez kapcsolódó kezdeményezések, úgy mint kísérleti tanulmányok, valamint a különböző FNA modellek vizsgálatának EU általi előmozdítása.
Támogatók:
1. Bulgária
Voksok száma-szükséges voksok száma: 29656-13500, 219%
2. Szlovénia
Voksok száma-szükséges voksok száma: 9133-6000, 152%
3. Horvátország
Voksok száma-szükséges voksok száma: 12123-9000, 134 %
4. Belgium
Voksok száma-szükséges voksok száma: 18760-16500, 111%
5. Hollandia:
Voksok száma-szükséges voksok száma: 19500-19549, 100,25%
6. Magyarország
Voksok száma-szükséges voksok száma: 13770-16500, 83%
Forrás : www.hir24.hu
http://www.hir24.hu/belfold/2014/01/14/nem-kell-a-magyaroknak-az-ingyenpenz/#a3
Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés.
"Örömömre szolgál, hogy kapcsolataink rendszeressé váltak, üzleti jelleget öltöttek, és minden irányban fejlődnek" – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, mielőtt találkozott Orbán Viktorral. Aztán aláírtak egy megállapodást a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről. Putyin azt mondta, atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg.
Ez Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása. A paksi atomerőmű a magyar elektromosáram-termelés 40 százalékát adja. Putyin szerint az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége, Orbán Viktor magyar kormányfő pedig azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek.
Több energiaiparral foglalkozó szakértő szerint viszont egyszerűen túl sok lesz az áram, amikor egypár évig párhuzamosan működnek a régi és az új paksi blokkok. A válság és a megújuló energiatermelés terjedése miatt szerte Európában lementek az áramárak, és kérdés, hogy hol lehet majd jó áron eladni a fölösleget. Az is tény, hogy a paksi erőmű közvetlenül nem növeli az ország szén-dioxid-kibocsátását, emiatt környezetbarátabb megoldás, mint az elavuló szén- vagy gázerőművek.
Miről szól ez az egész ?
A parlament 2009-ben döntötte el, hogy bővítik a paksi atomerőművet. A bővítést az indokolja, hogy 2030-ban a jelenleginél várhatóan 30 százalékkal több áramra lesz szüksége az országnak. A mostani paksi blokkok élettartama viszont 2032 és 2037 között lejár, azokat már nem lehet sokáig használni. Az új blokkok 2030-ban kezdhetnek üzemelni, így a döntés 2085-ig meghatározza, hogy miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.
A helyzet ehhez képest annyiban új, hogy tavaly még több érdeklődő is volt az oroszok mellett a bővítésre. Felmerült az is, hogy amerikai, francia vagy dél-koreai cégek dolgoznak majd a bővítésen, amit pályáztatni fognak. Most mégis az oroszok építhetik meg az új erőművet, ami hatalmas üzlet. A beruházást a sajtó korábban legalább 3000 milliárd forintba becsülte.
Nagyjából helyesen: Lázár János, a Paks II.-ről szóló tárgyalásokat koordináló politikus az aláírás után újságíróknak a részletekről azt mondta, 10-12 milliárd euróból (jelenlegi árakon 3000-3600 milliárd forint) építtet a magyar állam két, egyenként 1200 megawattos blokkot a mostani 2000 megawatthoz. Ehhez 30 év alatt visszafizetendő hitelt ad Oroszország.
Az orosz pénz a projekt 80 százalékát fedezi majd, a maradék húsz százalékot a magyar államnak kell előteremtenie, de erre ráér a tízéves építési idő utolsó éveiben. Ezzel egybecseng, hogy orosz források tízmilliárdos hitelkeretet említettek az aláírás után. Mindez az államadósságot növeli majd, Lázár János az erre vonatkozó kérdésre azt mondta, "szép számaink lesznek". Elmondása szerint a hitel feltételeinek kedvezőbbnek kell lenniük a jelenlegi pénzpiaci feltételeknél.
Az Origo kérdésére, hogy felülvizsgálják-e a kondíciókat 5-10-20 év múlva, Lázár azt mondta, a magyar állam "törekszik arra, hogy ez a hitelszerződés a mindenkori piaci feltételeknél legyen kedvezőbb", a törlesztés pedig nem fog elszállni.
Kormányzati számítások szerint elképzelhetetlen, hogy a beruházás ne térüljön meg, az atomenergia által termelt áram ugyanis olcsó, ráadásul számolni kell azzal, hogy a németek atomerőmű-leépítései miatt hosszú távon nőni fog az áram ára a világpiacon. A konstrukciónál fontos volt, hogy az iparnak versenyképes módon biztosítsa az állam az energiát, mondta Lázár.
Az atomerőmű magyar állami tulajdon lesz. Lázár azt mondta, a szerződéstervezeteket bemutatták Brüsszelnek, amely tudomásul vette, a tender nélküli eljárást pedig nem vétózta meg. A szerződések alapján a nukleáris üzemanyagot a Roszatom szállítja, a hulladékot pedig minimum húsz éven át el is kell vinne, ez meghosszabbítható.
Lázár János beszélt arról is, hogy a kormány álláspontja szerint az energiafüggőségünk nem növekszik, mert az áramimport nagy része eddig is Oroszországból jött, az energiabiztonság viszont növekszik.
A kérdésre, hogy miért nem tendereztették meg az építést, azt mondta, nincs ennél jobb konstrukció, olyan megoldást pedig még nem látott, hogy egy orosz technológiával épült erőművet más ország bővítsen. Hozzátette: amióta kormányülésre jár, nem volt szó tenderről. Hogy az oroszoknak miért jó a szerződés, arra Lázár azt mondta, ezt Putyintól kell megkérdezni.
Az tény ugyanakkor, hogy hosszú távon lehet érdekük az unió területén építeni egy stratégiai jelentőségű beruházást, az első ilyen alkalom, vagyis a "pilot projekt" fontossága miatt pedig a magyar állam feltehetően jó alkupozícióban lehetett.
Lázár azt is mondta, hogy a tárgyalásoknak nem volt része az orosz gáz, a jövőre lejáró hosszú távú gázszerződés, sem egyéb kapcsolódó tétel. "Nincs szó kapcsolt üzletről" – jelentette ki.
Paks és Paks II rövid ideig működik majd párhuzamosan, a kormány számításai szerint azonban ekkor sem termelnek majd annyi energiát, amennyit az ország elfogyaszt. Ekkor az ország energiaigényének mintegy 55 százalékát fedezi majd az atomerőmű. Az új erőmű szintén Lázár elmondása szerint akár 1 százalékos GDP-növekedést is jelenthet majd, emellett 10 ezer munkahelyet teremt. A Roszatom már az idén ezer embert vesz majd fel Magyarországon, jövőre már 1500 dolgozójuk lesz. A beruházás beszállítóinak negyven százaléka lesz magyar.
Gáz, Mol, Malév, metró – hogy jutottunk idáig ?
Hosszan beszélt a két ország kapcsolatának fontosságáról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is 2010 novemberében, miután egynapos – a kormányváltás utáni első – találkozójuk véget ért az orosz kormány moszkvai vendégházában. A kötelező diplomáciai köröket azonban elhomályosította az aznapi Kommerszant híre: az orosz üzleti lap magyar forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Magyarország engedményeket vár Moszkvától az orosz kézben lévő, visszavásárolandó Mol- és Malév-tulajdonrész ügyében, cserébe egy olyan csomagot kínál, ami érintené a gázbeszerzést, a magyar atomerőmű új blokkjának megépítését és az új budapesti metróvonalhoz szükséges kocsik szállítását.
Az atom ügye alig két hónap múlva, 2011 januárjában ismét előkerült, Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Moszkvában, Martonyi János pedig ugyanekkor nyilatkozott arról, hogy 2010-ben mik voltak a magyar–orosz kapcsolatok nyitott kérdései, amelyekben a magyar állam előrébb akart, illetve akar lépni. A Malév-tartozás és a Mol-pakett mellett a külügyminiszter megemlítette a paksi atomerőmű rekonstrukcióját "és esetleges bővítését" is.
Emellett a 4. metróvonal fejlesztésében való orosz részvétel, a széles nyomtávú vasútvonal magyarországi bővítése, továbbá a 2015-ben lejáró, Gazprommal kötött földgázszállítási megállapodás meghosszabbítása az, ami "folyamatos konzultációkat igényelt és igényel a jövőben is", közölte Martonyi.
A Molt végül a magyar állam 2011 májusában vásárolta vissza a Szurgutnyeftyegaztól, az akkori részvényárfolyam kétszereséért, a Malév pedig 2012 elején csődbe ment. Az oroszok bennragadt pénzéről legutóbb tavaly februárban volt hír, hogy nincs előrelépés.
2012 augusztusában az MVM megalakította az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t, de ennél többet nem árultak el a projektről. Októberben egy Roszatom által szervezett prágai konferencián Kovács Pál államtitkár, novemberben pedig a zrt. vezérigazgatója beszélt tényként arról, hogy hamarosan pályázatot írnak majd ki a beruházásra.
Kovács Pál NFM-államtitkár később azt is bejelentette, hogy elkezdődtek a konzultációk az öt potenciális pályázóval, és "a szándékok felmérése alapján úgy tűnik", hogy ezek mind adnak is majd be ajánlatot. Novemberben a Roszatom marketingirodát nyitott az itteni üzleti fejlesztései miatt.
Nem sokkal utána, 2013 januárjában Orbán ismét Moszkvába utazott. A tárgyalásokról Szijjártó Péter előzetesen azt mondta, a Déli Áramlat gázvezetékről és közlekedési, vasúti szállítási együttműködésekről egyeztetnek majd. Paksról azt mondta, mivel még nem írták ki a pályázatot, nem voltak konkrét tárgyalások, "minden híresztelés idő előtti". Lázár János utólag egyébként azt mondta, ekkor indultak az "intenzív tárgyalások".
A találkozó után az LMP követelte, hogy hozzák nyilvánosságra, miről beszéltek Paks kapcsán. Jávor Benedek, a párt politikusa akkor tudni vélte, hogy Oroszország már ajánlatot tett a paksi atomerőmű-bővítés kivitelezésére és finanszírozására, illetve a kormány pénzügyi konstrukciója keretében az oroszok a beruházás ellenében tulajdonrészt szerezhetnek a paksi erőműben. A sajtóban elterjedt az a hír is, hogy az oroszok 4,6 milliárd dolláros kölcsönt adnának Magyarországnak, de ezt cáfolták a felek.
Egyre jobban működő érdekházasság...
2013 júniusában még a Roszatom is pályázatot emlegetett, és bejelentette, hogy legalább 40 százalékosra tervezi a helyi, azaz magyar beszállítók arányát, ami a 3000 milliárdosra tervezett beruházásban 1200 milliárd forintot jelent. Közölték azt is, hogy elkezdték a magyar beszállítók feltérképezését. Lázár János utólag azt mondta, hogy akkor, augusztusban kapott felhatalmazást a tárgyalásokra és a szerződések előkészítésére. Ez akkor titokban maradt.
Szeptemberben Szijjártó külügyi államtitkárként nyilatkozott az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokról, közös agrárvállalatok tervéről, banki megállapodásokról, moszkvai kereskedőház nyitásáról, és általában a keleti nyitás fontosságáról. Októberben a Roszatom ismét pályázatról és lehetséges pénzügyi konstrukciókról beszélt, hozzátéve, hogy rendszeresen egyeztetnek a magyar állam szereplőivel a bővítésről. Decemberben újabb hír jött az orosz–magyar gazdasági együttműködésről: Szijjártó Péter bejelentette, hogy a Magnit, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca Magyarországra hozza 1000 kamionból álló fuvarozási vállalatát.
December 17-én Lázár János a gazdasági bizottságot tájékoztatta arról, hogy Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a magyar–orosz nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról. Lázár az aláírás napján úgy fogalmazott: az orosz-magyar viszony egy egyre jobban működő érdekházasság, amely egyre nagyobb élvezetet jelent a feleknek.
Kapcsolódó anyagok:
Az Európai Bíróság decemberi ítélete szerint az exportértékesítés adómentességét szabályozó magyar rendelkezés ellentétes az uniós irányelvvel. A hazai szabályozás 2014. január elsejétől módosult, és a korábbi elmarasztaló határozatok felülvizsgálatára is lehetőség nyílik.
A 2013. december 31-éig hatályos magyar áfatörvény szerint az exportra (unión kívülre) értékesített terméket a teljesítés napjától számított 90 napon belül igazoltan ki kellett léptetni az EU területéről. Ennek hiányában az ügylet nem volt adómentes.
A gyakorlatban azonban többször előfordult, hogy a vevő hibájából vagy egyszerűen csak a kedvezőtlen körülmények miatt a termék nem hagyta el időben az unió területét. Emiatt a magyar szabályozás véglegesen megfosztotta az adózót az ügylethez kapcsolódó adómentességtől. Az unión kívül letelepedett vevő viszont nem, vagy csak ritkán fogadta el, hogy a beszerzése után – utólag – még a magyar áfát is megfizesse. Ez pedig az eladóknak komoly veszteségeket eredményezett.
Még jelentősebb károkkal kellett számolniuk abban az esetben, hogy ha a mulasztásra adóhatósági ellenőrzés során derült fény. Ilyenkor a NAV a meg nem fizetett áfa után még további 50 százalék adóbírságot és késedelmi kamatot is kivetett. A rendelkezés miatt összességében az eladó pluszköltsége akár az értékesítésért kapott ellenérték 40 százaléka is lehetett.
Az EB ítélete...
Az Európai Bíróság véleménye ezzel szemben, hogy ha az áru igazolhatóan elhagyta az unió területét, akkor az adómentességet nem lehet megvonni az eladótól. S mivel az irányelv szerint az adómentesség ilyen szintű korlátozása sosem volt megengedett, ezért a korábban ilyen okból elmarasztalt cégek (ha a termékek vámhatósági kiléptetését igazolni tudják) jogosan kérelmezhetik az elmarasztaló határozatok felülvizsgálatát.
Változás 2014. -től
Januártól az áfadirektívával való összhang érdekében a magyar áfatörvényt kiegészítették. Eszerint, hogy ha a kiléptetés 90 napon túl valósul meg, az értékesítés nem adómentes. Ha azonban a kiléptetés utólag, 360 napon belül igazoltan megtörténik, akkor az adóalany – a számla korrekcióját követően – jogosult fizetendő adóját utólag csökkenteni.
Kiket érint ?
Minden olyan adózót:
– aki az export adómentességét az unió területéről történő kiléptetés csúszása miatt nem tudta érvényesíteni
– akinél az adóhatóság az exportügylet során alkalmazott adómentességet a 90 napos szabály megsértése miatt nem fogadta el
Mit tehet az, akinek nem igazolt exportértékesítés miatt áfafizetési kötelezettsége keletkezett ?
Az EB ítélete alapján a 90 napos szabály megsértése miatt született korábbi elmarasztaló határozatok is ellentétesek az irányelvvel. Emiatt az ezzel kapcsolatban született adóhatósági határozatok felülvizsgálata kezdeményezhető. Továbbá, hogy ha az adózó az export kapcsán önmaga vallotta be és fizette meg az áfát, a döntés közzétételétől számított 180 napon belül (ez jogvesztő határidőnek számít!) önellenőrzés benyújtására van lehetőség.
Forrás : FN24
http://fn.hir24.hu/egy-percben/2014/01/10/enyhitettek-az-afatorvenyen/
Elvileg már van lehetőség arra, hogy a cégek adómentes pénzzel támogassák dolgozóikat a lakáshitelük törlesztésében. A törvény azonban kicsit későn jött, jövőre lesz ebből igazi segítség.
Adómentes pénzből törleszteni, akár havi 80 ezer forintig, és akár 5 éven keresztül a lakáskölcsönt – elég vonzó ajánlat, amellyel januártól elvileg már élhetnek a dolgozók, ha a cégük is úgy akarja. A tavaly év végén megszavazott adótörvények ugyanis módosították a béren kívüli juttatások körét, így cafeteriaelemmé vált a hiteltörlesztés, ráadásul úgy, hogy az ilyen típusú munkáltatói hozzájárulás után egy forint adót sem kell fizetniük a cégeknek vagy a dolgozóiknak.
„A lehető legjobb dolog lehetne, de még nem tudjuk felkínálni, mert túl későn hozták a törvényt. Mire megszavazták, már döntöttünk a 2014-es cafeteriaelemekről, és amúgy is annyi a nyitott kérdés, hogy lehetetlen lett volna rá pár hét alatt felkészülni” – magyarázta egy, amúgy évek óta bejáratott cafeteriaprogrammal dolgozó nagy hazai multi szakértője.
Véleményét több más, kisebb cég vezetője is osztotta, mert bár az újítás egyszerűen hangzik, sok gyakorlati kérdést vet fel. A cégek jobbára ma még csak tapogatóznak, adótanácsadókkal és cafeteria-szakértőkkel egyeztetnek, hogy legalább majd év közben, vagy egy év múlva, 2015-től felkínálhassák a nagy lehetőséget.
Aki tudja, használja ki !
A dolog lényege, hogy a munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forintot a fizetésen kívül adómentesen juttathat a dolgozónak – technikailag az ő bankjának – azért, hogy ő abból törlessze a lakáskölcsönét, legyen az forint- vagy bármilyen elátkozott devizahitel. Ehhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell: a lakás nem lehet túl nagy és túl drága (ezt a szobaszám, az építési költség vagy a vételár, és az ott élők száma alapján meghatározza az szja-törvény melléklete), továbbá az így kapott munkáltatói támogatás nem lehet több mint a hitelre vett lakás árának a 30 százaléka.
Ha ezek a feltételek teljesülnek, és a cég beépítette a választható cafeteriaelemek közé a lakástörlesztési juttatást, akkor a dolgozó bolond lenne nem kihasználni azt. Ez a támogatás ugyanis egyszeres szorzóval jár, ami azt jelenti, hogy a munkáltató úgy adhatja oda a dolgozójának, hogy egy fillér adót vagy járulékot nem fizet utána senki. Aki töprengett már élőben azon, hogy év elején miként ossza fel a legügyesebben a rendelkezésére álló cafeteriakeretet, az tudja, hogy ezeket a szorzókat (van 1,357-es és 1,5117-es is) érdemes figyelni: minél közelebb van az egyhez, annál kedvezményesebb a dolog, így annál több pénzt lehet osztani egy adott juttatásra.
A munkáltató bőkezűségétől függ, hogy ki mekkora keretet kap egy évre, és valószínűleg már havi pár ezer forint is számít a dolgozóknak. Elméletileg azonban ennél jóval nagyobb összegekkel lehet a legjobban kihasználni az új lehetőséget: a cég akár havi 83 ezer forintot is adhat a lakástörlesztéshez (így jön össze ötévente az ötmillió forint). A legnagyobb előny az, hogy ha ezt a cafeterián belül, béren kívüli juttatásként kapja az ember, akkor abból meg is marad 80 ezer forint. Ha viszont a cég szimplán a bért emelné, akkor a különböző családi kedvezményektől eltekintve alig több mint ennek a fele – pontosan 40 ezer 800 forint – jutna el végül a dolgozóhoz, aki tehát csak fél pénzzel tudna bemenni a bankba törleszteni. (Azért marad csak ilyen kevés, mert a cég is fizet belőle adót és járulékokat, majd pedig levonják a dolgozó adóját és egyéb hozzájárulásait is – minden 1 forint nettó bér eredendően 1,96 forintba kerül a munkáltatónak.)
Mindenki tapogatózik...
Az adómentes pénzből való törlesztés tehát mindenkinek vonzó, és ez már tavaly év végén is látszott. A CafeteriaTREND december eleji felmérése azt mutatta, hogy a cégek több mint fele szívesen adná ezt a juttatást a dolgozóinak, de mint Fata László cafeteria-szakértő mondja, egyelőre nincs információjuk arról, hogy végül hányan építették be a béren kívüli programjukba a lehetőséget. A megvalósításhoz ki kell forrnia a bankok, a munkáltatók és a dolgozók közötti együttműködésnek, ráadásul ennek a folyamatnak meg kell felelnie az adótörvény elvárásainak.
Mint ahogy egy nagy cég cafeteriafelelőse mondta, egyelőre csak az biztos, hogy a pénzt közvetlenül a dolgozót hitelező banknak kell a cégeknek utalniuk. Azt viszont nem tudják, hogy ki ellenőrzi, és főleg ki viseli a felelősségét annak, hogy valaki tényleg jogosult erre a támogatásra. Hiszen itt a lakásmérettől az ingatlan áráig sok mindent meg kell vizsgálni, mielőtt a dolgozó – ha csak közvetve is – ilyen jutányosan pénzhez juthat. „Az Erzsébet-utalványhoz hasonló ennek az elemnek a története, az első évben ott is tapogatóztunk, de végül minden kérdésre megtaláltuk a választ, a dolog ma már simán működik” – vetette fel egy multis szakértő. Szerinte ahol van cafeteria, ott jövőre már egész biztosan beépül az új elem.
Forrás : www.origo.hu
Szerző : Fekete Emese
http://www.startlap.hu/landing.php?page=gazdasag&page_url=http%3A%2F%2Fwww.origo.hu%2Fgazdasag%2F20140109-uj-elemmel-bovult-2014-ben-a-cafeteria-lakashitelt-is-lehet-torleszteni.html%3Fsec-2&ga_codes=a%3A0%3A{}&gemius_code=.X2Q.WO2N6hzaf2mfNjse8R776EyUSbANMpvh4ETeZj.p7&webaudit_code=13139990099750
Varga Mihály szerint tartható lesz a 2014-es költségvetés, ha a külső feltételekben nem következik be jelentős romlás. Kedvezőnek tartja, hogy a gazdasági növekedést már nemcsak az export, hanem a lakossági fogyasztás növekedése is ösztönzi, miközben a megtakarítások is gyarapodnak.
Varga helyesnek tartja a kormány által követett adópolitikát, amely inkább a fogyasztási típusú adókra helyezi a súlyt, miközben csökkenti a munkából származó jövedelmek közterheit - mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetéséről szerinte először 2014 őszén lehet komolyan elgondolkodni, és 2015-ben vagy 2016-ban válhat valósággá. Akkorra a gazdasági növekedés megteremtheti a fedezetét annak az 500 milliárd forintos bevételkiesésnek, amivel az intézkedés járna - mondta Varga Mihály.
A devizahitelesek ügyében nagy valószínűséggel még a választások előtt döntést hoz a kormány, ha addig megszületik az Európai Bíróság állásfoglalása az árfolyamrésről és az egyoldalú szerződésmódosításról - mondta a miniszter, hozzáfűzve, maga sem értette, miért fordult a Kúria az Európai Bírósághoz.
Arra kérdésre, a Raiffeisen Bank esetében lesz-e újabb ajánlattétel, kifejtette: abban az esetben, ha valamit egy euróért - 300 forintért - akarnak eladni, biztos, hogy többe kerül majd a leves, mint a hús, vagyis pénzt kell még betenni.
Ha pedig egy olyan kisbank vásárol meg egy nagybankot, amelyben állami tulajdon van, az államnak is felelősen kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia, és háromszor meg kell gondolnia, hogy az adófizetők pénzéből egy ilyen tranzakcióban részt vesz-e vagy sem - mondta.
Annak firtatására, az állam támogatta volna-e a Széchenyi Bank tulajdonszerzését, azt válaszolta: "ez a helyzet végül nem állt elő, mert úgy döntött az eladó, hogy nem adja el ezt a bankot, tehát szerencsére ebben a kérdésben nem kellett állást foglalnunk".
Szerinte kizárólag a legnagyobb felelősséggel lehet adófizetői forintokat ilyen célokra költeni. Megjegyezte, a magyar állam éppen most értékesíti 54 százalékos tulajdonrészét a Takarékbankban. Hosszú távon nem is cél, hogy állami tulajdonú bankok jöjjenek létre Magyarországon - fűzte hozzá.
A pénztárgépekkel kapcsolatban azt mondta, az illetékes munkabizottság csütörtökön ülésezett. Sokféle javaslat volt, ő maga továbbra is azt szeretné, ha a pénztárgép-váltáshoz csak egy meghatározott határidőig járna az állami támogatás, és január 31-éig a rendelkezésre álló pénztárgépeket bekötnék, ugyanis most már több gép van, mint amennyit bekötöttek a kereskedők.
Forrás : MTI / www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20140109_Varga_201516ban_johetne_az_egyszamjegyu#rss
Simicska Lajos lett a legnagyobb részvényese az Advenio Zrt.-nek, amely a Class FM országos kereskedelmi rádiót üzemelteti – közölte a Népszabadság.
 |
| Fotó: MTI / Kovács Attila |
A cég tulajdonosi viszonyaiban tavaly júliusban történt változás, megszűnt Nyerges Zsolt 50 százalékot meghaladó szavazati joga – írta a Népszabadság az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisára hivatkozva.
Simicska Lajos 24 szavazattal az Advenio legnagyobb részvényese lett, őt 13 szavazattal a Lánchíd Kereskedőház, tíz szavazattal a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt. és három szavazattal Nyerges Zsolt követi. A Lánchíd Kereskedőház Kft. Nyerges Zsolt és a Lánchíd Rádió Kft. tulajdonában van, a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt. pedig a Pro A, a Pro B, valamint a Neo-Met Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelőn keresztül részben szintén Simicska Lajosé.
Az Advenio az Infocenter.hu médiacsoport része, amely működteti a Lánchíd Rádiót és kiadja a Heti Válasz című hetilapot is – idézte fel a lap. Az Infocenter.hu döntően, 96 százalékban Nyerges Zsolt tulajdona. Simicska és Nyerges üzleti kapcsolatai összefonódnak, Simicska Lajos a Közgép meghatározó tulajdonosa, a céget pedig Nyerges Zsolt elnök vezeti – tették hozzá.
Öt éve, 2009-ben nagy botrányt váltott ki, hogy az akkori médiahatóság, az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) fideszes, kereszténydemokrata és szocialista delegáltjai a Sláger Rádió frekvenciáját a Neo FM-mel pályázó, a baloldali gazdasági körökhöz több szállal kötődő FM1 Konzorciumnak, a Danubius hullámsávjának használati jogát pedig az akkor még Fellegi Tamás, majd a Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe került Advenio Zrt. által működtetett Class FM-nek adták hét évre.
A Neo FM azóta tönkrement, frekvenciáját nemrégiben a közmédia kapta meg, a Sláger és a Danubius tulajdonosai pedig a Világbank mellett működő washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróságon perlik a magyar államot. A Class FM talpon maradt, a céginformációs adatok szerint az Advenio 2010-et 161 milliós, 2011-et 54 millió forintos nyereséggel zárta, 2012-ben pedig az adózott eredménye meghaladta a 910 millió forintot – közölte a lap.
Forrás : www.hvg.hu
http://hvg.hu/kkv/20140110_Simicskae_lett_a_Class_FM#rss
A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP1 -2,6 százalékát tette ki – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 5,2 százaléka volt ugyanebben az időszakban. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 3,6 százalékát, a külföld nettó finanszírozási képessége a GDP -7,2 százalékát érte el a 2013 harmadik negyedévével záruló egy évben.
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,6 százaléka (-762 milliárd forint) volt. 2013 harmadik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -3,0 százalékát tette ki (-221 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 harmadik negyedévének végén a GDP 80,2 százaléka volt (23 089 milliárd forint). Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 283 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 123 milliárd forinttal növelte az MNB szerint. Az államháztartás nettó tartozása (18 101 milliárd forint) a GDP 62,9 százalékát tette ki 2013 harmadik negyedévének végén.
2013 harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 320 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül nagymértékben csökkent a jegybanknál elhelyezett betétállomány, miközben növekedtek a vállalatokkal szembeni adókövetelések. A kötelezettségek közül hiteltörlesztés következtében jelentősen csökkent a külföldről felvett hitelek állománya, ezzel párhuzamosan nagyobb mértékű állampapír-kibocsátás is történt.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 43 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül számottevően növekedtek a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik, kötelezettségeik terén pedig a vállalatokkal szembeni egyéb tartozásaik mutattak emelkedést.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 56 milliárd forint volt. Eszközeik közül a Kincstárnál elhelyezett folyószámla betétek növekedtek, miközben a háztartásokkal szembeni járulékköveteléseik csökkentek.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,2 százaléka (1498 milliárd forint) volt. 2013 harmadik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (223 milliárd forint) a negyedéves GDP 3,0 százalékát tette ki.
2013 harmadik negyedévében folytatódott a háztartások pénzügyi eszközein belüli átrendeződés. Az előző negyedévekhez hasonlóan a háztartások a készpénz, a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően, miközben a betétek jelentős mértékben csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségeken belül a nettó ingatlanhitel-felvétel a harmadik negyedévben tovább csökkent, mind a forint-, mind a devizaalapú hitelek esetében. A fogyasztási hiteleknél a forintalapú nettó hitelfelvétel emelkedett, mely növekedést azonban ellensúlyozta a devizahitelek nagyobb mértékű csökkenése.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 3,6 százaléka volt (1040 milliárd forint). A harmadik negyedéves nettó finanszírozási képesség a negyedéves GDP 5,4 százalékát érte el (403 milliárd forint).
A harmadik negyedévben a nem pénzügyi vállalatok eszköz oldalon a folyószámla betétek, a hitelek és az egyéb követelések állományát növelték számottevően, miközben az egyéb betéteiket és tartott részvényeiket jelentősen csökkentették. A kötelezettségek közül tranzakcióból eredően a hosszú lejáratú hitelek, az egyéb részesedések (üzletrészek) és az egyéb tartozások növekedtek, ugyanakkor nagyarányú csökkenés volt tapasztalható a rövid lejáratú hitelek esetében.
A külföld nettó finanszírozási képessége (lényegében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -7,2 százalékát tette ki (-2072 milliárd forint). A harmadik negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP -6,9 százaléka (-515 milliárd forint) volt.
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül a folyószámla betéteket és a tulajdonosi követeléseket növelték, miközben az egyéb betétek, a nem részvény értékpapírok, a hitelek és az egyéb követelések állományát nagymértékben csökkentették. A tartozások közül tranzakcióból eredően a folyószámla betétek, a rövid lejáratú hitelek és az egyéb tartozások növekedtek, ugyanakkor csökkenés volt megfigyelhető az egyéb betétek, a nem részvény értékpapírok, a hosszú lejáratú hitelek és a részesedések tekintetében.
Szerző : Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mnb-80-szazalek-felett-az-allamadossag-418744
A magyar cégek harmada nehezen talál megfelelő munkaerőt - áll a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató kutatási jelentésében. Főként szakmunkások, mérnökök hiányoznak, de jó értékesítőből sincs sok.
A magyar cégek 35 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, a legnehezebben betölthető állások listáját a szakmunkások vezetik, majd a mérnökök és értékesítők következnek - derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató idei tehetség felméréséből, amely 42 ország adatait összegzi.
A cég közleményéből kiderül, hogy újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány - írja az MTI. Világszerte - megegyezően a magyar átlaggal - a munkaadók 35 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. Ez az arány a magyarországi felmérések történetében is rekordnak számít, és csakúgy, mint a globális átlag, egy százalékpontos növekedést mutat a tavaly mért adathoz képest.
A 10 legnehezebben betölttethető munkakör Magyarországon...
A szakmunkások, a mérnökök és az értékesítők mellett Magyarországon a tíz legnehezebben betölthető munkakör között van az adminisztratív, irodai asszisztensi, a könyvelői, a műszerészi, a vendéglátó-ipari, az orvosi és a gépkezelői pozíció, de sofőröket is nehéz találni.
Magyarországon tavaly a cégek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben okoz gondokat a társaság működésében, az idén már csupán 38 százalékuk állította ezt.
Világszerte a munkaadók 36 százaléka azt tartja legnagyobb problémának, hogy az álláskeresőknek szakmai,technikai képességei hiányoznak, míg második helyen 33 százalékkal az áll, hogy egyáltalán nincsenek jelentkezők. A szakmai tapasztalat hiánya, ami két éve még "aranyérmes" volt, az idén a dobogó harmadik fokára szorult.
A problémák rangsorát Magyarországon viszont éppen ez, a tapasztalat hiánya vezeti, 40 százalékkal, míg 34 százalékkal a második a szakmai/technikai képességek hiánya, a harmadik 28 százalékkal pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud.
A cégeknek meg kell oldani...
A felmérésből kiderül, hogy a magyar cégek működésében a globális átlaghoz képest nagyobb gondot okoz a szakemberhiány. A magyar munkaadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy, vagy közepes hatással van a cég működésére. Ezen belül 33 százalék válaszolta azt, hogy kifejezetten nagy hatással van a szakemberhiány a társaság működésére. Ugyanakkor Magyarországon többen vannak azok is, akik a szakemberhiányt nem érzékelik: a cégek egynegyede úgy véli, a megfelelő munkaerő hiánya nem okoz problémát a mindennapi működésben.
Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő felvétel okoz, a legtöbben - 45 százalékban - azt válaszolták, hogy a meglévő munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton (képzési, fejlesztési programok, juttatások átalakítása, kezdő bérek emelése) változtatnak. 27 százalék a munkaszervezést igyekszik átalakítani, 24 százalék pedig új munkaerőforrások után kutat. Globálisan mindössze a megkérdezettek 22 százaléka nem rendelkezik semmiféle stratégiával.
Magyarországon ezzel szemben kiugróan magas, 38 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem dolgoztak ki semmiféle stratégiát a szakemberhiány kezelésére. 46 százalék a munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton változtatna, 26 százalék válaszolta, hogy a munkaszervezés gyakorlatán változtat, és 18 százalék keres új forrásokat.
Forrás : www.cvonline.hu
http://www.cvonline.hu/melyek-a-legnehezebben-betoltheto-munkakorok-magyarorszagon/a.html
Elkezdődött az Újév, ami az álláskeresőknek is az új lehetőségeket hordozza magában, mert minden évkezdés egyúttal megújulást is jelent. Az ünnepek alatt remélhetőleg mindenkinek a pihenés, a család volt a középpontban, hiszen a munkakeresőknek is szüksége van a pihenésre, feltöltődésre. Ilyenkor van ideje az embernek jobban átgondolni a folytatást, az esetleges újrakezdést a szakmai életében (is).
Előfordulhat, hogy arra a felismerésre jutunk, a jelenlegi szakmánkban nincs vagy nagyon kevés a betöltésre váró pozíció – vagy egyszerűen úgy érezzük, valami egészen mást szeretnénk ezentúl csinálni, mint eddig. Ilyenkor merül fel az átképzés lehetősége mint megoldás, ami mindenképpen hasznos lehet karrierünk szempontjából. Azonban nagyon fontos, hogy olyan szakmát válasszunk, ami nemcsak hogy érdekel minket, de egyúttal kereslet is van rá a munkaerő-piacon. De melyek azok a szakmák, amelyek iránt fokozott érdeklődés van munkaadói oldalról, amelyekkel ismét versenyképesekké válhatunk 2014-ben?
Nemcsak a mérnököké a Világ !
Az eddigi évek során komoly szakemberhiánnyal küzdött az álláspiac a mérnöki és informatikai pozíciókat illetően, ami jelenleg is érvényes. Aki ezen szakmák valamelyikében jártas, idén is jó eséllyel válogathat a nyitott pozíciók között. Azonban megjelentek olyan területek a keresett munkakörök listájában, amire nem is gondolnánk, hogy szakemberhiány jellemzi őket. Aki ezeket a szakmákat választja átképzése során, akár – tanulmányi eredményétől függően – 10.000-30.000 Ft ösztöndíjban is részesülhet. Íme a 2014-es évre a Regionális Fejlesztési és
Képzési Bizottság által meghatározott hiányszakmák (és OKJ besorolásuk):
Ács (34 582 01)
Bádogos (34 582 02)
Épület és szerkezetlakatos (34 582 03)
Gazda (34 621 01)
Gépi forgácsoló (34 521 03)
Hegesztő (34 521 06)
Ipari gépész (régi OKJ néven géplakatos) (34 521 04)
Kertész (34 622 02)
Szociális gondozó és ápoló (34 762 01)
Villanyszerelő (34 522 04)
Ezt a listát évente megújítják, azonban aki megkezdi tanulmányait a fent felsorolt szakok valamelyikén, akkor is jogosult lesz az ösztöndíjra, ha a következő évben kikerül az adott képzés a hivatalos hiányszakma-listáról.
Egy jó értékesítő továbbra is aranyat ér !
A Manpower által végzett kutatás szerint Magyarországon a legnehezebben betölthető munkakörök között szerepel az értékesítői munka is. Gyakran halljuk azt, hogy üzletkötő bárkiből lehet, de a tendencia mégsem ezt mutatja. Leggyakrabban a megfelelő személyiségjegyek, illetve a szakmai tapasztalat hiánya okozza a kihívást az ilyen jellegű toborzásoknál. Aki azonban rendelkezik bármilyen ügyfélkapcsolati tapasztattal, megvan benne a sokat emlegetett értékesítői véna, és állást keres, érdemes kipróbálnia magát ezen a területen. Megfelelő hozzáállással és szorgalommal rövid idő alatt komoly sikereket érhet el egy jó sales-es.
Asszisztensek, könyvelők is kerestetnek !
Még meglepőbb azonban, hogy a legnehezebben betölthető munkák között ott találjuk a könyvelők mellett asszisztenseket és irodavezetőket is. Ez utóbbi szintén olyan munkakörtípus, amire sokan vélik alkalmasnak önmagukat, azonban számtalan személyes pozitív tulajdonság együttes megléte szükségeltetik a sikeres pályázáshoz. Ilyen például a kiváló kommunikációs készség, a magas fokú precizitás, a türelem és kedvesség és az úgynevezett multi-tasking személyiség is – azaz olyan munkavállaló, aki akár egyszerre több feladatra is tud koncentrálni, és gyorsan fel tud állítani prioritást az egyes teendők között.
Végignézve az egyes szakmákat, igen színes a választék, szerencsére már nemcsak a jó műszaki érzékkel megáldott (és ilyen irányú képesítéssel rendelkezők) számára lehet 2014 a váltás éve, hanem szinte minden területen akadnak olyan állások, amikre nagyobb eséllyel pályázhatunk az úgynevezett tömegpozíciókkal szemben. A lényeg, hogy legyünk nyitottak a változásra, ne essünk kétségbe, ha a jelenlegi munkakörünkben nem találunk megfelelő ajánlatokat. A www.cvonline.hu oldalon a legkülönfélébb álláshirdetések között böngészhetünk – nemcsak a hiányszakmák sorából !
Mindenkinek sok sikert kívánok a Cvonline.hu teljes csapata nevében álmai állása megtalálásához az Új Évre!
Sziller Viktória
HR-tanácsadó
Forrás : www.cvonline.hu
Szerző : Sziller Viktória HR-tanácsadó
http://www.cvonline.hu/a-legkeresettebb-szakmak-2014-ben/a.html#utm_source=KarrierPost&utm_medium=mail&utm_campaign=cvo
Nem jó a kezünket a hulló kések alá tenni, azaz olyan terméket vásárolni befektetési céllal, aminek árfolyama lefelé tartó trendben van. Ugyanakkor a sokak által került eszközök között jó választással nagyon alulértékelteket is lehet találni, s ez megérheti a kockázatot.
Hiába megy szembe az ősi tőzsdei bölcsességgel, egy hedge fund menedzser, Brian Singer, a William Blair Macro Allocation Fund munkatársa szerint megérheti sokak által került eszközöket választani befektetési céllal. Nagy kockázat, de ha változik a hangulat, az áremelkedés ereje olyan átütő tud lenni, hogy a nyereség ezt bőven ellensúlyozhatja - nyilatkozta a Bloombergnek a szakember.
Szerinte a jelenlegi környezetben, amikor a kötvényárfolyamok még mindig magasak és a részvények is rendkívül drágák számos más jó lehetőséget lehet találni a piacon, s ezek közül némelyik a 2014-es év nyertese is lehet befektetési szempontból. Singer például az általa kezelt alap eszközeinek 19 százalékának megfelelő mennyiségben tart indiai rúpiát, amely az elmúlt két évben 30 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben.
A kontrariánus befektetési politikát alkalmazó szakembernek idén jó éve volt, alapja annak ellenére ért el 13 százalékos hozamot az idén, hogy vételi kitettséggel rendelkezett volna a jelentősen emelkedő S&P 500-as részvényindexben, mindezt kisebb volatilitás mellett, mint ami a részvénypiac produkált. Ezzel egyébként jobban teljesített, mint a benchmarkjául választott, részvényt, kötvényt és készpénzt tartalmazó mintaportfólió. Ráadásul a Morningstar adatai alapján idén a multi-alternative alap kategóriájában a többi alap 95 százalékánál kedvezőbb hozamot ért el, nem csak idén, de az alap 2011 novemberi indulása óta is.
Singer persze nem csak azért vásárol, mert valaminek esik az ára, hanem amikor úgy véli, az eszköz árazásában pozitív változásokra lehet számítani. Az indiai rúpia szerinte például jelenleg 70 százalékkal alulértékelt. A fordulópontot az új indiai jegybankelnök augusztusi kinevezése jelentette, aki az árfolyam stabilizálása érdekében azóta többször is kamatot emelt.
Nyerő lehet az árupiac...
Más, hasonló elven befektető alapok a befektetők által került szektorok részvényeinek vásárlásával értek el kiemelkedő hozamot. A Hodges Pure Contrarian Fund 42,3 százalékos hozamot ért el a múlt évben. Idén dupláztak például néhány olyan légitársaság részvényeivel, amelyek árfolyama korábban hatalmasat esett. Most az árupiaci szektorban látnak fantáziát, s réz-, szén- és ércbányászattal foglalkozó cégek papírjait vásárolták. Don Hodges, az alap egyik menedzsere szerint arra várnak, hogy a kínai gazdaság nyersanyagkészletei egy kicsit apadjanak, s ekkor újra nagyobb lehet a kereslet ezek iránt az alapanyagok iránt, ami a bányászati cégek árfolyamában is érezteti majd hatását.
Ugyanakkor az ilyen típusú befektetések elég kockázatosak, ezt mutatja a Hodges teljesítménye is. Az alap története négy évéből háromszor megverte szektortársait hozam alapján, azonban 2011-ben 24,5 százalékos veszteséget hozott befektetőinek.
... és a feltörekvő piacok
Akár jó befektetés is lehet 2014-re a feltörekvő piaci részvények vásárlása, amelyeket nem nagyon kedvelnek jelenleg a befektetők. A BRIC országok tőzsdéi estek az idén, s ennek megfelelően hatalmas diszkont jellemzi árazásukat az amerikaihoz képest - mondta Jason Hsu, a Pimo Alapok számára portfólió menedzseri tevékenységet folytató Research Affiliates befektetési igazgatója. Shiller P/E alapon - amely a nyereségnél annak 10 éves, inflációval igazított átlagát veszi alapul - átlagos értékeltségük 13,5-ös, miközben az amerikai részvények esetében ez a mérőszám 24-en áll. A Hsu által kezelt alap eszközeinek jelenleg 55 százaléka fekszik BRIC (brazil, orosz, indiai és kínai) részvényekben.
De vannak a kötvények között is olyanok, amelyeket idén büntettek a befektetők. Ilyenek például az amerikai önkormányzati kötvények is. Az ezeket mozgását nyomon követő amerikai index 3,4 százalékot esett idén, s vannak olyan ilyeneket tartó zártvégű alapok, amelyek árfolyama hatalmasat esett az idén, a Bloomberg szerint érdemes lehet ezeket is megvizsgálni, mint lehetséges befektetési célpontokat. Hsu szerint ezenkívül jó befektetésnek bizonyulhatnak az inflációhoz kötött hozamú állampapírok is.
Aranyat ne !
Persze nem minden sokak által került termék kelti fel az ellentét alapon befektetők érdeklődését. Az idén 25 százalékot eső arany árfolyamának emelkedésében a jelek szerint még ők sem hisznek, s az aranybányászattal foglalkozó cégek részvényeiben sem. A Rudolph Riad-Younes, az RSQ International szakértője szerint az arany árfolyama historikusan jellemzően 10-15 százalékkal haladja meg kitermelési költségeit, most azonban 20 százalékkal jár e felett az árfolyam. Ráadásul szerint a következő években a kitermelési költségek is csökkenhetnek.
Alfatrader
Aki valamit nem akar kontrariánus alapon megvenni, az shortolhatja is azt - jegyzi meg az összefoglaló. Hsu szerint például a nagy kapitalizációjú amerikai részvények árfolyama csökkenhet jövőre, s ennek megfelelően eladási pozíciókat nyitott ezekre.
Kapcsolódó cikkek
- Így értékeli az OTP-t és a Molt a Fitch
- Erősödött a BUX, szépen drágult az OTP
- Akkor most lesz vagy nem lesz tapír?!
- Mi lesz most a devizahitelekkel? Így látják az elemzők
- Tépik a forintot és az OTP-t
- Tovább faraghat kedden az alapkamaton az MNB, de..
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/igy_kereshet_milliokat_2014-ben.571747.html
Megállapodás született arról, hogy 3500 forinttal nő az eddigi összeg.
Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján.
A legkisebb bér összege 2013-ban 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint.
Kompromisszum...
Az összeg kétezer forinttal kevesebb, mint amit a szakszervezetek akartak. A munkavállalókat képviselő oldal 103 500 forintos bruttó minimálbért szeretett volna, ez a gyerektelenek nettóját körülbelül 3000 forinttal emelte volna.
A szakszervezetek azzal érveltek, hogy a létminimum 90 ezer forint körül lesz jövőre, és szükségesnek látták, hogy a nettó minimálbért ehhez közelítsék. Idén a létminimum a minimálbér 73 százaléka, ezt 75 százalékra emelték volna. Szerintük 2,4 százalékos infláció várható, amely mellett 2 százalékkal nőhet a termelékenység. Ez utóbbit reálbér-emelkedésként akarták volna látni.
A munkaadói oldal azonban ennél kisebb növelést javasolt, így alakult ki a 101 500 forintos kompromisszum.
Kapcsolódó cikkek :
Forrás : MTI/FN24
http://fn.hir24.hu/penzugy/2013/12/02/eldolt-100-ezer-folott-lesz-a-minimalber/#a3
2014. Januártól csak a pótszabadság napjai vihetők át a következő évre.
A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak, hogy az éves fizetett szabadság egy részét, maximum egyharmadát az alkalmazott átviheti a következő évre. Azonban egy 2014. január 1-jén életbe lépő változás nyomán erre már csak az életkortól függő pótszabadság napjait lehet átcsúsztatni.
Életkortól függően járó pótszabadnapok száma:
25.életévétől: 1 nap,
28. életévétől: 2 nap,
31. életévétől: 3 nap,
33. életévétől: 4 nap,
35. életévétől: 5 nap,
37. életévétől: 6 nap,
39. életévétől: 7 nap,
40. életévétől: 8 nap,
43. életévétől: 9 nap,
45. életévétől: 10 nap
A rendes, évente 20 napos szabadságon felül a munkavállalónak életkorától függően legfeljebb tíz pótszabadnap jár. Az extranapok a 25. életévtől gyűlnek, a maximális tíz napot a 45 év feletti munkavállalók kapják (lsd. kereset írásunk). A szigorítás értelmében tehát 2014 januárjától már csak ezek a napok tartalékolhatók a következő évre, ebből pedig az is következik, hogy a 25 év alatti munkavállalók a korábbi hat-hét nap helyett jövőre egyáltalán nem vihetnek át szabadnapokat a következő évre.
Egyébként a különböző munkaerő-piaci felmérések szerint a magyarországi munkaadókra nem jellemző, hogy korlátoznák a rendes, fizetett éves szabadságok kiadását, annak ellenére, hogy az új Munka Törvénykönyve szerint nagyobb arányban dönt a munkáltató az alkalmazottak fizetett szabadságának időpontjáról: az új Mt. Hét napra csökkentette csökkentette a dolgozó által kezdeményezhető éves szabadság mértékét, a többi szabadnap kiadásáról teljes mértékben a munkáltató rendelkezik.
Ugyanakkor az Mt. egy másik rendelkezése a munkavállalónak kedvez: a munkaadónak az év folyamán egyszer legalább tizennégy egybefüggő napra mentesítenie kell a munkavállalót a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség alól, magyarán lehetőséget kell adnia a 14 napos egybefüggő szabadságra.
Már idén szigorúbb...
Ugyan a fent említett újdonságok csak 2014 januárjában élesednek, a 2013. január 1-jén életbe lépett új Munka törvénykönyve már ebben az évben is jelentős változásokat hozott. Ezek közül a legfontosabb talán az ún. távolléti díj fogalmának bevezetése.
Az idei évtől az új Munka Törvénykönyve ugyanis már nem használja az átlagkereset fogalmát, hanem a távolléti díjjal kell számolni. De mit is jelent ez nekünk forintosítva ?
Az átlagkeresetbe beleszámított minden, a kifizetőtől származó bruttó jövedelmünk (3 havi átlagban). A távolléti díjba viszont nem feltétlenül: a távolléti díjat az aktuális alapbér, és az előző hat havi időszakra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. De például a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot csak akkor lehet figyelembe venni, ha a hat hónapon belül legalább 30 százalékban olyan munkát végzett a dolgozó, amely után ilyen pótlékokat kapott.
Ha tehát az előző fél évben is voltunk már szabadságon, vagy éppen betegek voltunk, vagy nem dogloztunk eleget éjszaka, csökken a távolléti díj és ezáltal a szabadságpénzünk is. És mivel a távolléti díj szolgál a végkielégítés, vagy éppen a szülési szabadság összegének kiszámításának alapjául is, idén már az is kevesebb lehetett annál, ami korábban járt volna.
Forrás : FN24/napi.hu
http://fn.hir24.hu/penzugy/2013/12/02/igy-szigorodik-a-szabadsagolas-jovore/#a3
A megszorítások nélküli gazdaságpolitika mégsem megszorítások nélküli, sőt, valójában az egyik legjobban húsba vágó megoldás - ez derül ki az IMF egyik szakértőjének tanulmányából, amely kifejezetten a magyar gazdaságra kalibrálva értékelte a különféle költségvetési kiigazítások hatásait. Az eredmény a közgazdászok számára nem meglepő (hasonló következtetésre vezető elemzések Magyarországon is készültek), de a hétköznapokban mégsem igazán közismertek.
A legrosszabb kiigazítási megoldásnak az IMF modellje szerint az állami beruházások csökkentése látszik. Az eszköz rövid és hosszú távon is káros, a növekedési hatása a hét vizsgált eszköz közül a legrosszabb, hiszen az azonnali keresletcsökkenésen túl a termelékenység és a potenciális kibocsátás visszaesése is bekövetkezik. Emiatt a háztartások jövedelme is apadásnak indul.
Ez a stabilizáló eszköz a magyar kiigazításokban is szerepet játszik: tavaly például a költségvetés még úgy készült, hogy a kormányzati beruházások a GDP 4,3%-át teszik majd ki, végül azonban ettől jóval elmaradva csak 3% lett. Általában is igaz: az állami beruházások ma már szinte kizárólag az EU-traszferekkel kapcsolatos pillanatnyi abszorpciós képesség függvényében alakulnak - más forrás ugyanis nincs rá. Ami jó hír, hogy ezzel kapcsolatban javulóban van a helyzet, így az idén már az állami beruházások emelkedni tudnak és a jövő évi kilátások sem rosszak.
A második legrosszabb eszköznek az IMF elemzése szerint a vállalati adók emelése bizonyul. Sőt, bár a negatív növekedési hatás kisebb, mint a kormányzati beruházások visszafogása esetében, a nemzetgazdasági beruházási szintet messze ez az eszköz üti meg a leginkább. Egy 1 százalékpontos kiigazítás már az első évben 0,4%-kal zsugorítja a GDP-t az alappályához képest, a beruházások pedig három év alatt bő 8%-kal esnek vissza. Így aztán - hiába látszik megszorításmentesnek ez a megoldás - valójában az alappályához képest a vállalati adóemelés a második legkedvezőtlenebb hatást fejti ki a bérekre.
A magyar kiigazítási körök közül az utolsó néhány már egyértelműen erre az eszközre támaszkodott, így ez a tanulmány is alátámasztani látszik azt a közgazdasági vélekedést, hogy a gazdasági hatásait illetően egyre kedvezőtlenebb szerkezetűvé váltak a kormányzati csomagok.
Erre kétféle, a modell által nemigen kezelhető magyarázat adódik. Az egyik - ezt a kormány is előszeretettel hangsúlyozza - hogy politikailag fenntarthatóbb a "megszorítások nélküli" kiigazítás. A fentiek alapján hozzá lehet tenni: még akkor is, ha egyébként az életszínvonalat hosszabb távon jobban rontja. Az persze eldönthetetlen kérdés, hogy a magyar társadalmi, politikai helyzet volt-e olyan súlyos, hogy más típusú kiigazítás felvállalhatatlan volt, vagy valójában a politikusok voltak túlérzékenyek a szavazatokban mérhető költségekre. (Azt mindenesetre a tanulmány is megállapítja, hogy a különböző kiigazítási eszközök komplex gazdasági hatása nem mindig áll arányban az elsőre is jól látható jóléti hatással.)
A másik magyarázat, hogy a vállalati különadók jó része kifejezetten forgalmi jellegű, vagy legalábbis könnyen továbbhárítható a fogyasztókra. Tipikusan ilyen a tranzakciós illeték, de beváltotta a továbbhárításra vonatkozó jóslatokat a telefon adó, a közműadó, a banki különadó is. Így viszont a vállalati adó egy része (a harcos politikai retorika ellenére) a fogyasztókat terheli. A fenti táblázatból is jól látható, hogy a kétféle eszköz hatásai eltérőek, a forgalmi adókon keresztüli kiigazítás növekedési áldozata jóval kisebb. Annak megállapítása azonban, hogy a magyar kiigazításból a gazdasági szereplők alkalmazkodása milyen mixet kever, szinte lehetetlen.
|
Forrás : www.portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/gazdasag/a_legdragabb_megszoritast_valasztja_a_kormany.192402.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Soha nem látott pesszimizmust mért a forint árfolyamával kapcsolatban a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felmérése. Az árfolyamon és a pozicionáltságon ez egyelőre nem látszik.
Elképesztő mértékű pesszimizmust mért a forinttal kapcsolatban a befektetők körében a német ZEW intézet és az osztrák Erste Bank. Felmérésükben a megkérdezett 86 régióval foglakozó portfólió menedzser és elemző nettó 46 százaléka gondolta úgy, hogy a forintnak gyengülni kellene a jelenlegi szintekről az euróval szemben. A felmérés hatéves történetében ez rekordnak számít, soha nem haladta még meg ilyen mértékben a forintgyengülést várók aránya a forinterősödésre tippelőkét. A forint felértékelődésére a megkérdezettek mindössze 10,3 százaléka számított az októberi 21,8 százalék után, a forint esését viszont az egy hónappal ezelőtti 31 százalék után immár 53,8 százalékuk tartja valószínűnek.
A hangulati felméréseket persze sokszor illik kontraindikátorként kezelni, a túlzott mértékű optimizmust gyakran esés, a pesszimizmust emelkedés követheti, ez tehát elvileg kedvező jel is lehetne a forint számára. Ugyanakkor az adatok arra utalnak, hogy a piac jelenleg viszonylag forint semleges pozícióban van. Az általunk megkérdezett szakértők szerint ez azért is lehet, mivel hiába pesszimista valaki a magyar devizával kapcsolatban, sokan félnek erre játszó pozíciókat felvenni. Ha az ECB mégis lép, és megérkeznek a negatív kamatok az eurózónába, az felértékelési hullámot indíthatna el a régiós devizák körében.
Ugyanakkor a felmérés története azt mutatja, hogy a nagyobb forintgyengülési hullámokat nem egyszer előzte meg a mostanihoz hasonló pesszimizmus a befektetők részéről.
Valamelyest romlott a hangulat a magyar részvénypiaccal kapcsolatban is. A BUX indextől hat hónapos időtávon emelkedés illetve csökkenését váró befektetők aránya az egy hónappal ezelőtti elképesztően magas, 17-es aránya mostanra szelídült, most már historikusan mindössze "nagyon szélsőségesen" magasnak tekinthető 6-os értéken áll. Akkor ezt a mutatót kontraindikátorként használva azt lehetett sejteni, hogy jelentős BUX index emelkedéshez ennél kicsit pesszimistábbá kellene válnia a hangulatnak. Ez meg is történt, a pozitívabb forgatókönyv következett be, az index kvázi oldalazással kezdte ledolgozni a hangulatot, nem pedig hatalmas esést hozó korrekcióval.
A piac gyengeségét jelzi, hogy annak ellenére nem képes a BUX kitörni a számára immár három és fél éve akadályt jelentő 19 500 - 20 000 zóna fölé, hogy a vezető fejlett piaci tőzsdék folyamatosan kerülnek historikus csúcsokra.
A szakértők szerint eközben nem sikerült kitörnie siralmas régiós szerepéből a magyar gazdaságnak. A gazdaság jelenlegi helyzetét Horvátország után változatlanul a második legrosszabbnak ítélik meg. A kilátások tekintetében is sereghajtók maradtunk, a magyar gazdaságénál rosszabb pontszámot csak Horvátország és Törökország kapott.
Forrás : www.napi.hu
Szerző : Lovas-Romváry András
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/hajszalon_fugg_a_forint_sorsa.570120.html
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adóváltoztatásokat. A kormány javaslatára a családiadókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz.
A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 56 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány által október 18-án beterjesztett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit. Az ellenzéki oldalon az MSZP, az LMP, valamint a DK-hoz és a PM-hez tartozó független képviselők utasították el a kabinet változtatásait, míg a Jobbik képviselői tartózkodtak, a független Ángyán Józsefhez hasonlóan.
Adómentes, költségként elszámolható Generali Egészségprogram Munkáltatóknak!
A parlament döntésével a jövő évre is fenntartotta a bankadót és jóváhagyta a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését, továbbá a három vagy több gyermeket nevelő szülőket foglalkoztatók adókedvezményének meghosszabbítását is.
Az Országgyűlés egy zárószavazás előtti módosítással lehetővé tette, hogy a nemzetgazdasági miniszter hatósági árassá tegye az elektronikus pénztárgépek és az adóhatóság közötti adatkapcsolatot biztosító szolgáltatást.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adótörvények parlamenti általános vitájában azt mondta, 2014 lesz az első olyan év, amikor nem lesz adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények. Szerinte a jövő év a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kiskeresetű családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz. Tájékoztatása alapján a családi adókedvezmény kiterjesztése nagyjából 260 ezer kiskeresetű családot hoz az eddiginél kedvezőbb helyzetbe, akiknél így akár havi több tízezer forinttal is több pénz maradhat. Azok a családok, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni a kedvezményt, ezután azt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék terhére vehetik igénybe.
Jövőre megszűnnek azok a korlátok, amelyek a hitelintézeteket megakadályozhatták abban, hogy elengedjék az adósok tartozását: a bankok által elengedett kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog, a hitelintézetnek pedig nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és közterheket fizetnie, ha azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelenadós fizetőképességét helyreállítsa.
Új elemekkel bővült az illetékmentes vagyonszerzések köre. és egyszerűsödnek a lakás- és telekszerzés szabályai. Januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, ideértve a házassági vagyonközösség megszüntetésével történő vagyonszerzést is. Az első lakásvásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés.
Változást jelent az is, hogy jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasági művelés alatt áll.
A költségvetési bizottság egy korábbi módosító indítványában az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorításának igényével indokolta az élő- és a félsertés áfájának csökkentését, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta: "valamelyest talán az ár is csökkenhet", de most nem a fogyasztói árakat érintő áfacsökkentésről van szó, hanem munkahelymegvédésről.
A képviselők - szintén a szakbizottság javaslatára - határoztak arról, hogy az adóhatóság mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket.
A vállalkozásoknak a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót kell fizetniük, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra lesznek jogosultak.
Szintén megszavazták a közművezetékadó-kedvezmény bővítését, így a hírközlési vezetékek után 200 kilométerig nem kell adót fizetni, 350 kilométerig 70 százalékos, 500 kilométerig pedig 25 százalékos kedvezmény vehető igénybe.
Elfogadták azt is, hogy üzlethelyiség nélkül is lehet saját előállítású szőlőbort kóstoltatni és értékesíteni.
A parlament egyszerűsített adózást tett lehetővé a külföldi előadóművészeknek, például zenészeknek, színészeknek, táncművészeknek és cirkuszi előadóknak. Ha ezt választják, a teljes bevételük 70 százaléka után kötelesek megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót, a fennmaradó 30 százalék pedig a tevékenységükkel összefüggő költségek fedezetét biztosítja. Bevételük évi kétszázezer forintig adómentes.
Döntöttek a tervezett Nemzet Művésze-díj, valamint a vele járó életjáradék adómentességéről is, továbbá kiegészítették a látvány-csapatsportoknak nyújtható támogatások jogcímeit, így az adózók az amatőr sportszervezetek versenyeztetési költségeire is adhatnak majd támogatást az országos sportági szakszövetségeknek.
Jóváhagyták azt a módosító javaslatot is, amely alapján január 1-jétől a halottszállító autók után nem kell regisztrációs adót fizetni.
Az Országgyűlés elfogadta a kormány zárószavazás előtt benyújtott módosításait is. Így regisztrációs eljáráshoz kötik a szárított, illetve fermentált dohány exportját, importját, valamint azok birtoklását, a cigaretták töltésére szolgáló nagy kapacitású eszközöket pedig csak adóraktáraknak lehet majd értékesíteni.
Együtt-PM : Igazságtalan és munkahelyellenes az egykulcsos adó
Az Együtt-PM véleménye szerint az egykulcsos adó igazságtalan és munkahelyellenes, mert az adózók 80 százalékát az adórendszer vesztesévé tette és legalább 50 ezer munkahely megszűnéséhez járult hozzá - reagált a Fidesz szóvivőjének hétfői szavaira a választási szövetség.
Hoppál Péter a jövő évi adótörvényekről szóló parlamenti zárószavazásának apropójából tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy jövőre tovább csökken a kiskeresetű családok adója.
Az Együtt-PM viszont úgy látja, hogy nincs olyan kiskeresetű ember Magyarországon, aki ennek nyertese lenne, akinek érdekében állnak ennek a rendszernek a toldozása-foltozása. Ezt a rendszert ki kell dobni, Magyarországnak adórendszerváltásra van szüksége - hangsúlyozzák közleményükben.
Forrás : MTI
http://www.atv.hu/belfold/20131118-itt-az-uj-adotorveny
Vinnai Balázst, az IND Group pénzügyi–technológiai szolgáltató vállalat alapítóját és ügyvezetőjét választották az év üzletemberének itthon.
Az Ernst & Young (EY) által díjazottak névsorát szombaton este hirdették ki, a „Példakép" elismerést Majoros Béla József, a Csaba Metál Öntödei Zrt. vezérigazgatója, a „Merész újító" díjat Árvai Péter, a Prezi.com Kft. társalapítója és ügyvezetője, a „Jövő ígérete" elismerést pedig Fazekas Gábor, a Mikropakk Kft. ügyvezető igazgatója kapta – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Vinnai Balázs 2005-ben már elnyerte „A jövő ígérete" különdíjat is, ezután lett idén az év üzletembere.
Az EY szerint idén a pályázók elsősorban az IT-szektort és a gyártó cégeket képviselték, a megmérettetésen induló vállalkozások összbevétele pedig megközelítette a 150 milliárd forintot, és országszerte közel 5000 munkavállalót foglalkoztatnak. A budapesti és vidéki jelöltek közel azonos arányban vettek részt az idei pályázaton, érdekesség, hogy a legfiatalabb cégvezető 28 éves volt, míg a legidősebb a 74. életévét is betöltötte.
Világszerte nagy presztízsű díj...
Az EY világszerte nagy presztízsű üzleti elismerésének hazai díjazottjait minden évben egy független bírálóbizottság választja ki, nemzetközileg felállított kritériumrendszer alapján.
Az EY 1986-ban Amerikában indította útjára az Entrepreneur Of The Year (EOY) programot, az egyetlen nemzetközi, védjegyoltalommal ellátott üzleti díjat, amely az elismeréshez vezető erőfeszítésekről, kitartásról, hitről, valamint a kimagasló teljesítményt felmutató üzletemberekről szól. 2003 óta Magyarországon is odaítélik a kiemelkedő presztízsű kitüntetést.
A díjat korábban Sándor József (2012), Soós Csaba (2011), Bodrogai Ferenc (2009), Gerendai Károly (2008), Jaksity György (2007), Bojár Gábor (2006), Demján Sándor (2005), Kürti Sándor (2004) és Csányi Sándor (2003) vehette át.
Forrás : MTI
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/11/17/dijaztak-az-ev-uzletemberet/#a3
Így szakad szét Magyarország - megjöttek a friss adatok
Tovább nyílt az olló az első félévben az egy évvel korábbihoz képest Magyarországon a legtehetősebbek és a legszegényebbek között a KSH friss fogyasztási adatsorai szerint. Ennél is meglepőbb lehet az a tény, hogy csak a gazdaságilag legjobb helyzetben lévők összfogyasztása tudott bővülni, a többiek csökkenésével szemben. Igaz, a rezsicsökkentés annyi haszonnal járt, hogy háztartások másra a korábbinál valamivel többet tudtak költeni. (Amint arról korábban beszámoltunk, az egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható is nőtt az elmúlt években, a kormány álláspontja szerint pedig az egyenlőtlenségek kezelése nem az szja-rendszer dolga.)
Az első félévben az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások átlaga folyó áron 0,5 százalékkal 64,3 ezer forintra nőtt, változatlan áron számolva azonban - vagyis az árváltozások hatását kiszűrve - 1,8 százalékos visszaesés történt. A fogyasztási főcsoportok többségében csak néhány százalékos elmozdulás következett be, ami alól a szeszes italok és dohányáruk jelentenek kivételt. Itt ugyanis - az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés következtében - 10 százalékot meghaladó zuhanást mutatott ki a KSH. Ezen belül a cigarettafogyasztás 17 százalékkal csökkent, az egyéb dohányárukból viszont ugyanennyivel többet fogyasztottak. (Megjegyzendő, hogy mindez még a trafikrendszer elindulása előtt, ám a közösségi helyeken történő dohányzás tilalmának bevezetése után történt, másfelől a szeszes italokra költött összegeket a házipálinka-szabadságharc is csökkenthette - utóbbi odacsapott a szeszipari vállalatok forgalmának is.)
Forrás: KSHA rezsicsökkentés felemásan éreztette hatását (lásd keretes írásunkat lejjebb): az energia olcsóbb lett, a háztartások az enyhe tél ellenére mégis többet fizettek, ugyanis többet is fogyasztottak - ez a tendencia a középiskolai végzettségű háztartásoknál érvényesült a legnagyobb mértékben. Hasonló volt a helyzet a szintén - ám világpiaci okok miatt - olcsóbbá váló üzemanyagok esetében is, a háztartások érdemben - közel 5 százalékkal - növelni tudták közlekedésre fordított kiadásaikat is. Élelmiszerre az egy évvel korábbinál kevesebbet, ruházatra, lábbelire viszont többet költöttek a háztartások.
Jobb helyzetben a tehetősek...
Jelentős különbségek vannak ugyanakkor a fogyasztási kiadások alakulásában az iskolai végzettséget - és ezzel részben összefüggésben - a jövedelmi helyzetet tekintve. Ahogyan a KSH összeállítása fogalmaz: a háztartások fogyasztásának dinamikája 2012 I. féléve és 2013 I. féléve között jelentős különbségeket mutat a különböző jövedelmi ötödökben. A leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbségek erősödtek: a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása mintegy 3,6-szerese a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztásának. Egyedül a leggazdagabb ötödben élő háztartások összfogyasztásának volumene nőtt 2012 azonos időszakához képest, 1,4 százalékkal, míg a többi háztartásé csökkent, leginkább a legszegényebbeké, 3,4 százalékkal. Ezt mutatja az alábbi ábra:
Forrás: KSHAz élelmiszerre valamint szeszes ital és dohányárura fordított kiadás volumene mindegyik ötöd esetében visszaesett, míg a közlekedés volt az egyetlen fogyasztási főcsoport, ahol mindegyik ötöd esetében nőttek a kiadások. A legjobb jövedelmi helyzetben levők fogyasztása a többi kvintilishez képest három főcsoportban is lényegesen erősebb dinamikát mutatott. A ruházatra és lábbelire fordított kiadásaik 18,0, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra fordított kiadásaik 16,8 százalékkal nőttek reálértéken, vagyis e területeken a dinamika többszöröse az országos átlagnak. Hasonlóan tempósan, 17 százalékkal nőttek a legtehetősebbek egészségügyi kiadásai, szemben az országos átlag 2,5 százalékos csökkenésével.
Ugyanígy nőtt a különböző iskolai végzettségű háztartások fogyasztása közötti különbség, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező háztartások helyzete tovább javult. Csak a legképzettebbek tudták a fogyasztási színvonalukat a 2012. I. félévivel azonos szinten tartani, az érettségizettek és az érettségivel nem rendelkező háztartások fogyasztása pedig volumenben 1,5 illetve 3,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. E tendenciát mutatja az is, hogy 2013 I. félévében az alacsony iskolai végzettségű és a középiskolával rendelkező háztartások összes fogyasztása a diplomások fogyasztásának 52,0 százalékát, illetve 75,1 százalékát tették ki, míg egy évvel korábban ennél többet, 53,7 és 76,2 százalékát.
Így hatott a rezsicsökkentés...
A rezsicsökkentés hatására csökkent a lakásfenntartásra fordított kiadások aránya, a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettséggel rendelkező háztartásoknál jelentősen, 2,1, illetve 1,7 százalékponttal, a középiskolai képesítéssel rendelkező háztartásoknál pedig kisebb mértékben, 0,2 százalékponttal. Ez nagyobb mozgásteret biztosított a háztartásoknak a további kiadásaik fedezésére: az alacsony iskolai végzettségű háztartások élelmiszer-kiadásaikra az összfogyasztásukból 0,7 százalékponttal nagyobb hányadot tudtak fordítani 2013 I. félévében, mint egy évvel korábban.
Forrás: KSHA magasabb végzettségűek - és ebből fakadóan jobb anyagi helyzetben lévők - nem csak bizonyos fajta, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerekből - tej, sajt és tejtermékek, zöldség és gyümölcs - fogyasztanak többet, hanem az élelmiszerek közül is a drágább, jobb minőségűeket választják. Érdekes tény, hogy bár tíz alacsony iskolai végzettségű háztartás közül hat termel saját maga is élelmiszert, mégis kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint az érettségizettek, akik közül csak majdnem minden harmadik termel élelmiszert a kertjében.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_szakad_szet_magyarorszag_megjottek_a_friss_adatok.569067.html
A miniszterelnök is szorgalmazza, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a devizahitelügyekkel kapcsolatban.
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne - hangsúlyozta.
Ezért arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit - folytatta -, elsősorban a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
"Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel" - mondta a kormányfő.
Beszélt arról is, hogy szerinte Magyarország 2010-hez képest ma szabad és független ország.
A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország ma a saját lábán áll, és van annyi pénze, hogy olyan intézkedéseket vezessen be, mint például a sertésáfa-csökkentés vagy az újabb családpolitikai támogatások.
Előbbivel kapcsolatban, vagyis hogy öt százalékra csökken az élő- és a félsertés áfája január 1-jétől, Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a sertés áfájának mostani csökkentése munkahelyvédelmi akcióterv, nem pedig a szociális intézkedések része. A kormány ugyanis a mezőgazdaságban dolgozók munkahelyének megmentését reméli az említett csökkentéstől.
Az újabb családi támogatásokról pedig azt mondta a miniszterelnök, hogy aki családban képzeli el az életét, annak ezek fantasztikus távlatokat nyitnak.
Forrás : MTI
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/11/08/orban-raszolt-a-kuriara-devizaugyben/