Az elmúlt hetek híreiben szereplő javaslatoktól eltérő megoldással állt elő a devizaalapú jelzáloghitelek problémájának kezelésére Walter György és Berlinger Edina. A Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszékének munkatársai alábbi írásukban foglalták össze javaslatuk lényegét.

alt
Az elmúlt években a jelzálog- és ezen belül is a devizahitelek minden fontos kockázati jellemzőjükben folyamatosan romló dinamikát mutattak. Az ebből fakadó jelzálogpiaci kockázat napjaink egyik legégetőbb társadalmi és gazdasági problémájává, és ennek megoldása az egyik legfontosabb céllá vált. Hiába próbálnak a bankok az adósokkal egyenként megállapodásra jutni, hiába hoz az állam egyes adóscsoportok számára kedvező intézkedéseket, látható, hogy hagyományos eszközökkel, ilyen nagyságrendben a bankok és az állam nem tudták elérni céljukat. Jelentős, hosszú távú, hatékony és igazságos, valamennyi szerepelő számára előnyös megoldással még nem sikerült szolgálniuk. Új, eddig nem alkalmazott szemléletre van szükség.

Javaslatunknak három fő eleme van:

1. Jövedelemarányos törlesztés: a késedelemben lévők, fizetni nem tudó adósoknak át kell térniük az ún. jövedelemarányos törlesztésre.
2. Részleges devizakonverzió: a jövedelemarányosságot választók (a legrosszabb hitelképességű adósok) hiteleiket forintra váltják, kiküszöbölve ezzel a további árfolyamkockázatot. Csak a jól fizető adósok maradhatnak devizahitelben.
3. Differenciált kamatok: A jól és szerződésszerűen fizető adósok számára az eddigieknél jóval kedvezőbb kamatkondíciót kell bevezetni, ezzel csökkentve terheiket.

A jövedelemarányos törlesztés a diákhitel rendszerből adódóan a társadalom számára nem ismeretlen és jól bevált. A javaslat szerint az adós a mindenkori jövedelmének adott százalékát (pl. a bruttó jövedelem 20%-át) lenne köteles fizetni. Ennél rugalmasabb, türelmesebb, az adós fizetési képességéhez jobban alkalmazkodó törlesztési rendszer nincsen.

A jó adósok bármikor dönthetnek: vagy maradnak az eredeti (fix) törlesztéses szerződésnél, és akkor jelentősen csökken a kamatteher, vagy áttérnek a jövedelemarányos törlesztésre. Ez utóbbinál a forintra való átváltás kötelező, az árfolyamkockázat megszűnik, de jelenlegi kamatszintjük lényegében nem változna.

A bank csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha az adott adós még a minimális fizetést sem teljesíti (minimálbér 20%-át). Az ingatlan az adós haláláig az adós tulajdonában marad. Az adós(ok) halálával, ha még tartozás áll fenn, és azt senki nem fizeti ki, akkor a bank értékesítheti az ingatlant, de további követelést nem támaszthat az örökösökkel szemben. Ha az adós, adóstárs (vagy az időközben felnevelt gyermekeinek) jövedelmi helyzete javul, bármikor díjmentesen előtörleszthetnek, és így az ingatlan tehermentessé válik.

A legkiszolgáltatottabb, jövedelem nélküli rétegnek továbbra is a Nettó Eszközkezelő (NET) nyújthat megoldást. Ugyanakkor (jogosultsági feltételek felülvizsgálata és kibővítése mellett) itt is javasolt a fix bérleti díj helyett a jövedelemarányos fizetésre való áttérés, amely mellett a visszavásárlási lehetőség is egész életre szólóan megmarad.

Részletes számításaink szerint (bár a futamidő kitolódik) szinte minden jelenleg fizetni nem, vagy nehezen tudó adósnak a terhei nagyon jelentősen, a jelenlegi törlesztési összeg 40-60%-ára csökkennének. Itt a devizakockázat is teljesen megszűnik.

A fegyelmezetten fizetők kamatterhei pedig akár 2-3 százalékponttal is csökkenhetnek. A lakását viszont, amíg él és a minimumot fizeti, senki nem veszíti el. Ugyanakkor a számítások azt mutatják, hogy, bár a bankoknak nagy türelmemmel és rugalmassággal kell viszonyulniuk az ügyfeleikhez, összességében ők sem járnának rosszul.

A hitelek összességét tekintve a megtérülésre nagyobb esély van, ráadásul, amit jelenleg az ügyfélbarátnak számító bankok is csak költségesen és egyedileg tudnak elvégezni (adósokkal tárgyalás, szerződés-módosítás, stb.), az most rendszerszinten, automatikusan, állami szerepvállalással valósul meg. Az állami költségvetést pedig mindez nagyon korlátozottan érintené, hiszen az állami szerepvállalás csupán a beszedési rendszer és a NET működtetésére korlátozódna.

Vegyünk egy átlag devizahitelt: 8 millió forintnak megfelelő deviza, 15 éves futamidő, 7% éves kamat. Tegyük fel, hogy két adóstárs van, de csak az egyiknek van jövedelme, bruttó 230 ezer, nettó 150 ezer forint. Ez a jelenlegi országos átlagjövedelemnek felel meg. A jelenlegi hitelterheket nehezen viselik, ezért áttérnek a jövedelemarányos törlesztésre, ahol a mindenkori bruttó bérük 20%-át (a nettó kb. 30%-át) kell fizetniük.

Egy unortodox megoldási javaslat a devizahitelek problémájára


Ha viszont nem akar áttérni a jövedelemarányos törlesztésre, akkor jutalmul kamata 7%-ról pl. 4%-ra csökken, ami az első évben mintegy havi 20 ezer forint kamatteher-csökkentést jelent."

 

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/egy_unortodox_megoldasi_javaslat_a_devizahitelek_problemajara.2.190751.html

Ma csaknem százmilliárd forinttal magasabb törlesztőrészletet fizetnek a devizahitelesek egy év alatt, mint öt éve - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. Az elmúlt évben nem nőtt tovább a devizahitelek átlagkamata, a forint árfolyama viszont soha nem volt olyan gyenge az euróval és a frankkal szemben, mint az idei év eddigi részében átlagosan. Elméletileg nőtt volna tehát a törlesztési teher, az árfolyamgátba belépett ügyfeleknek köszönhetően azonban tavalyhoz képest számításaink szerint már csökkent a ténylegesen kifizetett törlesztőrészlet. Úgy tűnik, a devizahiteles törlesztőrészletekben a készülő csomag nélkül is már elérkezett a fordulat.
 
2013 az eddigi legnehezebb esztendő azok számára, akik nem élnek egyik devizahiteles lehetőséggel sem, hiszen a frank éves átlagban nem volt még ilyen erős (átlagosan 240,9 forint), és az euró is rekordot döntött (átlagosan 296,7 forint) a forinttal szemben. Bár az év eddig nem hozott olyan árfolyamcsúcsokat, mint 2011 nyarán a frank vagy 2012 elején az euró, az év átlagában a frankkal és az euróval szemben is gyengébb volt a forint eddig, mint az előző két évben.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

2013 eddigi részében azonban az általános gazdasági és devizapiaci környezet összességében mindössze 0,9 forinttal eredményezett magasabb átlagos frankárfolyamot, mint 2012 egészében.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

Az euró átlagosan 7,2 forinttal volt drágább, mint 2012 egészében.
 
Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

2011 őszéig a frank euróval szemben mutatott ereje magyarázta leginkább a frank forinttal szembeni erősödését, ezt követően azonban a magyar fizetőeszköz gyengesége került előtérbe annak köszönhetően, hogy a svájci jegybank 1,2-es árfolyamküszöböt állított fel a frankra az euróval szemben. Az elmúlt öt év frankerősödésének közel kétharmada még így is a frank euróval szembeni erősödésének számlájára írható, és csak egyharmad arányban felelős érte a forint euróval szembeni gyengülése.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

Mivel a lakosság hitelfelvételi kedve 2009 óta alacsony, devizahitelt pedig 2010 nyara óta lényegében nem vesznek fel a háztartások, a lakosság teljes törlesztési terhét alapvetően két piaci tényező, az árfolyam és a kamatszint befolyásolja jószerivel 2008 vége óta. Az alábbi példában szereplő, 2007 decemberében felvett hipotetikus lakáshitel az árfolyamon túl az átlagos piaci kamatozást is követi 1,5%-os állandó kezelési költség mellett.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

Ha frank alapon vették fel, a példában szereplő lakáshitel törlesztőrészlete négy év alatt 82%-kal emelkedett, ebből 58%-ot az árfolyamváltozások, 24%-ot a kamatváltozások és a kamatok átértékelődése okozott. Bár kezdetben az alacsonyabb kamatszint miatt a frankhitel az euróhitelnél jobb döntésnek tűnt, utóbbi azóta kisebb árfolyammozgást produkált, így törlesztőrészlete ma már jóval kisebb a frankhitelénél.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

A példában szereplő hitel törlesztőrészlete lényegében minimálisan, éves szinten 2012-ről 2013-ra 778 ezer forintról 782 ezer forintra nőtt, ha frank alapon vették fel, és 623 ezer forint alatti szintről 624 ezer euróra, ha euró alapon. Összehasonlításképp: 2008-ban, a hitel futamidejének első teljes évében még 463 ezer forint volt frankhitelként, és 500 ezer euróhitelként az éves törlesztőrészlete.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

Amikor a törlesztési terhek emelkedéséről beszélünk, a lakossági hitelállomány szintjén is figyelembe kell venni a kamat- illetve az árfolyamváltozások egymástól eltérő hatását. Elsősorban a végtörlesztésnek tudható be, hogy a lakosság banki tartozása ma nem csak árfolyamszűrten, de nominálisan is alacsonyabb, mint két évvel ezelőtt. Egyébként a lakosság hiteltartozása fokozatosan és lassan apad csak.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

A banki kamatemelés ezzel szemben a válság első hónapjaira, illetve 2009-ben volt jellemző a már folyósított devizahitelek esetében, ugyanakkor 2012 nyarán is befolyásolták valamelyest a lakossági hitelek összesített törlesztőrészletét. Közel sem volt azonban olyan nagy mértékű a kamatemelkedés, mint az újonnan nyújtott (forint alapú) lakáshitelek esetében.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?


Hogy mennyit húzott ki a gyenge forint (vagy ha úgy tetszik, az erős frank, illetve az erős euró) a devizahitelesek zsebéből, annak becsléséhez az alábbi egyszerűsítő feltételezésekből indultunk ki.

Közelítő feltételezések számításaink során:
 
- az idei teljes törlesztőrészlet becsléséhez az év eddigi átlagos forintárfolyamával és kamatszintjével számolunk
- a lakáshitelek teljes átlagos futamideje (az előtörlesztéseket is figyelembe véve) 15 év
- a fogyasztási hitelek teljes átlagos futamideje (az előtörlesztéseket is figyelembe véve) 9 év
- a mintegy 2-3%-ot kitevő jenhiteleket az elérhető adatok hiányosságai miatt a frankhitelekkel összevontuk
- a hasonló nagyságrendet képviselő, lakás-, illetve fogyasztási hitelnek sem számító devizahiteleket szintén az elérhető adatok hiányosságai miatt a frank személyi hitelekkel azonos módon kezeltük
- az árfolyamváltozások törlesztőrészletre gyakorolt hatását a 2008. év végi devizahitel-állományra számítottuk ki (feltételezve, hogy az azóta felvett hitelösszegek, illetve a korábban rövid futamidőre felvett, kifutó hitelek és az előtörlesztések végső hatásukat tekintve nagyjából kioltották egymást), módosítva a végtörlesztéssel, illetve részben az árfolyamgáttal
- a hitelek mindegyike annuitással törleszt
- a végtörlesztés 24%-kal csökkentette a lakossági normál törlesztési terhét (nagyjából ennyivel csökkentette a teljes lakossági devizahitel-állományt is)
- a nem teljesítő hitelek miatt ki nem fizetett törlesztőrészletet nem vettük figyelembe, így a pontos megfogalmazás nem kifizetett törlesztőrészlet, hanem törlesztési kötelezettség.
- 2012-ben az árfolyamgát még csak minimális mértékben éreztették hatásukat a törlesztési kötelezettség tekintetében, idén már nagyobb mértékben.

Mindezt figyelembe véve 2012-ben becsléseink szerint összesen közel 618 milliárd forintot költöttek a háztartások havi devizahitel-törlesztésre. Ez idén közel 622 milliárd forintra emelkedne, ha nincs az árfolyamgát, amely közel 30 milliárd forintot hagy a devizahitelesek zsebében. Az így összességében 592 milliárd forintra rúgó éves törlesztési teher a végtörleszteni nem tudó devizahitelesek éves terhe volt. Ennek mintegy 20%-a azonban a nem teljesítő devizahitelek miatt nem folyt be a bankokhoz.

Ha nem lett volna végtörlesztés és árfolyamgát, az 592 milliárd forint helyett becsléseink szerint 818 milliárd forint lenne idén a háztartások éves törlesztési terhe.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

 

Forrás : www.portfolio.hu

Szerző : Palkó István

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/devizahiteles_torlesztoreszletek_itt_a_fordulat.190576.html?utm_source=index_box_landing&utm_medium=kapcsolodo_cikkek_linkek&utm_campaign=kapcsolodo_cikkek

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

2013. január–augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg a 2012. január–augusztusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek - írta a KSH.

A várakozásokat meghaladó mértékben nőttek a bruttó bérek augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest, míg "a nettó bérek növekedése 6,2 százalék volt, ami az augusztusi 1,3 százalékos infláció mellett 4,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezett" – írta Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. "A bérnövekedési ütem elsősorban az egészségügyi bérek növekedésének köszönhető, az orvosi bérrendezés hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal emelkedtek a bérek" – emelte ki.

A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,5 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 2,7 százalékkal, 207 200 forintra emelkedett.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (477 800 forint), ezt az információ és kommunikáció (429 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (393 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (155 400 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (165 500 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–augusztusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 300 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 10 000 forint juttatást kaptak ezen a címen.

2013. január–augusztusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 500, a szellemi foglalkozásúaké 198 000) forint volt, 4,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 5,6, a nonprofit szervezeteknél 3,8 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 240 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal volt magasabb a 2012. január–augusztusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

 


Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ennyi-az-atlagkereset-magyarorszagon-414152

Az új adócsomag kizárja azokat az utalványokat a kedvező adózási körből, amelyek visszaválthatóak, készpénzzé alakíthatóak. A jövőben a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja a munkáltató. Többet is megéri pénztárba tenni.

alt

Bár nem ígér alapvető változásokat a béren kívüli juttatások terén a Parlament elé terjesztett adótörvény javaslat, mégis érdemes néhány kedvezményre és szigorításra odafigyelnünk - javasolja Fata László cafeteria szakértő.

1. Nem visszaváltható utalványok

A rendeltetésszerű joggyakorlás fontos követelménye, hogy ha valaki egy adott célra (például iskolakezdésre, ruházatra, kulturális belépőre) szóló utalványt kap a munkáltatójától, akkor ezt az utalványt erre a célra használja fel. Ha azonban egy utalvány visszaváltható, pénzzé alakítható, akkor nem valósul meg a törvényalkotói szándék, így az erre adott kedvezmények nem érik el a kívánt célokat.

Az új adótörvény-javaslatcsomag ennek szellemében szigorít a kedvező adózású és adómentes juttatások körében alkalmazható utalványok meghatározásán. Eszerint a jövőben egyértelműen kizárja azokat az utalványokat a kedvező adózási körből, melyek visszaválthatóak, készpénzzé alakíthatóak.

2. Lakáshitel-törlesztés támogatása adómentesen

A munkáltató évek óta adhat adómentesen lakáscélú támogatást a munkavállalóinak. A jelentős (folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő) mértékű támogatást a munkavállalók ezidáig lakás vásárlására, építésre és korszerűsítésre használhatták fel - foglalja össze a jelenleg is hatályos szabályokat Fata László, a cafeteriatrend.hu szakértője.

Bár sok munkavállalónál a már meglévő lakás hiteleinek törlesztéséhez is jól jött volna a támogatás, az eddigi szabályok ezt nem tették adómentesen lehetővé. Az új javaslatcsomag elfogadását követően, a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén a jövőben a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja a munkáltató.

3. Többet is megéri pénztárba tenni

2013-ban ha valaki például önkéntes nyugdíjpénztárba saját befizetéseket teljesít, akkor - a különleges szabályoktól eltekintve - az összeg 20 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot jóváírnak a számláján. Hasonló kedvezménnyel élhetünk együttesen az egészségpénztár és önsegélyező pénztár estében is. A jóváírás azonban az összes pénztárnál összeszámolva sem lehet több mint 120 ezer forint.

Így például egy önkéntes nyugdíjpénztárban befizetésnél igénybe vehetünk maximum 100 ezer forint kedvezményt, de ekkor más pénztárban maximum 20 ezer forint jóváíráshoz juthatunk. Az új adócsomag elfogadása esetén ez a keret növekedhet. Eszerint is a saját befizetések 20 százaléka lehet a jóváírás értéke, de ez összesen 150 ezer forint értéket érhet el a különböző pénztártípusoknál együttesen számolva. Azonban az egyes pénztártípusokra külön-külön nem lenne korlátozás. Így elképzelhető, hogy az összes kedvezményt egyetlen általunk fontosnak ítélt pénztártípusban vesszük igénybe.

4. Biztosítások szabályozása

A kockázati biztosítás "havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja" 2013-ban adómentes. Sok esetben azonban a biztosítási díj nem havi ütemezésben kerül térítésre, hanem éves, féléves, negyedéves ciklusok alapján. Ilyen esetben az éppen aktuális befizetett díj magasabb lehetett, mint az adott hónapra vonatkozó keret.

A 2014-re vonatkozó javaslat könnyebben értelmezhetővé teszi ezt a helyzetet. Az elfogadásra váró új szabályozás már a befizetett díj egy hónapra vonatkozó értékét figyel az értékhatárhoz viszonyítva, így semmi gondot nem okoz majd a havinál ritkább díjfizetés értelmezése.

Új pontosításként jelenik meg az adócsomagban a kockázati biztosítások meghatározásának kiegészítése. A jövőben nem tekintené az adótörvény kockázati biztosításnak azt a biztosítást, melynél a biztosító által adott szolgáltatás nem haladja meg a befizetett díjakat és ezek hozamait. Így az ilyen biztosítások esetén a kockázati biztosításokra vonatkozó kedvezményes adózás lehetőségeit sem vehetnénk igénybe - írta a szakértő.

Három hónapos csúcsra emelkedett a forint árfolyama az euróval szemben. Az igazi nagy próba azonban csak most vár a magyar devizára.

alt

Köszönhetően az amerikai költségvetésről szóló megállapodásnak, valamint a Fed kvantitatív lazítási programjával kapcsolatos pozitív várakozásoknak, az elmúlt napokban jól teljesítenek a kockázatos eszközök, így a forint is. A befektetők közül sokan most úgy vélik, hogy az amerikai állam ideiglenes leállása épp annyira fogta vissza a gazdaságot, hogy az meggátolja a Fedet a kötvényvásárlások ütemének csökkentésében.

Ma délutánra 3 hónapos csúcsra erősödött a magyar deviza az euróval szemben, egészen 293 forint közelébe csökkent a közös deviza jegyzése. Persze az árfolyamra fontos hatással lesznek fundamentális oldalról a kormányzat új devizaadós mentési tervei, azok drasztikussága is.

Az euró/forint árfolyamgrafikonon azonban meglehetősen ellentétes jelzések fedezhetőek fel ennek ellenére. A 200 napos mozgóátlag alatt mozog az árfolyam és sikerült most már markánsan is legyűrnie a 295-297 forintos támaszzónát a kurzusnak. Ugyanakkor az árfolyam megérkezik egy meglehetősen masszív újabb támaszzónába. Ez nagyjából a 289 és 291 forintos sáv között húzódik. A szintet a júliusi és a júniusi mélypontok, valamint az az immár ötéves múltra visszatekintő trendvonal jelöli ki, amely eddig számos esetben fordított meg átmeneti forinterősödési hullámokat.

Az árfolyamhoz tartozó 14 napos RSI eközben az euró szempontjából pozitív divergenciát mutat. Ez az euró gyengülő, forint erősödő trendjének gyengülését jelzi, s potenciális trendfordulót vetíthet előre.

alt
EUR/HUF napi
Forrás : Alfatrader

A piaci szakértők egyébként nem túl optimisták a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban. A német ZEW intézet és az orsztrák Erste Bank friss felmérése szerint, amelyben 65 régiós szakértő véleményét kérdezik, a válaszadók nettó 9,5 százaléka véli úgy, hogy gyengülnie kellene a jelenlegi szintekről a forint árfolyamának. Ez ugyan javulást jelent az előző havi nettó 25 százalék közeli értékhez képest, azonban jelzi, hogy az elemzők még mindig szkeptikusak a magyar devizával kapcsolatban. Ha a válaszok megoszlását tekintjük, akkor kiderül: a forinttal kapcsolatban semleges álláspontot képviselők tábora volt a felmérésben a legmagasabb, 46 százalék szerint az árfolyam ott van jó helyen, ahol mostanában tartózkodik.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/beindult_a_forint_meddig_tarthat_a_mamor.567575.html

Már idén elkezdheti monetáris enyhítésének visszavonását a Fed, vélik szakértők az amerikai költségvetésről a héten született megállapodás után. A pénzbőség zsugorodása várakozások szerint visszafogja a magyar állampapírok keresletét. Közben londoni befektetői felmérések ennek ellenkezőjét sejtetik, azaz idén nem esik neki a Fed a kötvényvásárlási programjának.

alt

Az amerikai közhivatalok bezárása miatt számos olyan adatot nem publikált a kormány, amelyekre a Fed támaszkodik döntéseinek előkészítésekor, ám ennek ellenére elképzelhető, hogy a bank még az év vége előtt megkezdi monetáris enyhítésének visszavonását - vélik a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők. Az elmaradt közkiadások várakozások szerint fél százalékpontot nyesnek le a negyedik negyedévre várt kétszázalékos év/éves GDP-növekedésből, ám abban is nagy az egyetértés, hogy a gazdaság gyorsan lerázza magáról a 16 napos leállás káros hatását.

A hetekig tartó parttalan vita a költségvetés finanszírozásáról és az eladósodás plafonjának emeléséről megtépázta az amerikai döntéshozók és döntéshozatali mechanizmusok megbízhatóságába vetett bizalmat, ám ennek hatása is gyorsan elhalványulhat. Ha a vállalatok és a fogyasztók úgy látják, hogy a jövő év elején nem ismétlődik meg az elmúlt hetek bénultsága, lelkesen vethetik bele magukat a termelésbe, a beruházásba és a vásárlásokba.

A piac jelez...

Az amerikai államkötvények piacának folyamatai arra utalnak,hogy a befektetők nem tartanak valószínűnek egy nagyon korai visszavonást. A tízéves papírok hozama a határozott kereslet nyomán 2,75 százalékról 2,60-ra mérséklődött, a dollár szintén a legalacsonyabb szintre került február óta. Az biztosnak látszik, hogy Fed októberben nem kezdi meg havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlásai csökkentését, mert az elmaradt adatok miatt ehhez kevés az információja.

Ugyanakkor a bank döntéshozói december 18-ai ülésükön már jónak láthatnak egy kisebb lefaragást, ha a szeptember-novemberi adatsor arra utal, hogy a gazdaság határozottan erősödik, és elég valószínűnek látszik, hogy a kedvező folyamatok kitartanak 2014-ben is. A pénzbőség szűkülése a magyar állampapírok és a forint piacáról is kivonhat forrásokat, ami megdrágíthatja az adósság finanszírozását.

Érzékeny pont lehet Magyarország...
 
A Moody's Investors Service, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja külön elemzést állított össze arról, hogy miként érintené a közép- és kelet-európai gazdaságokat a Fed és más nagy jegybankok likviditásözönének megvonása. A felmérés kimutatta, hogy a 2005-2007 közötti időszakhoz képest a térségben Szlovákia és Lengyelország portfolió-beáramlása emelkedett a legnagyobb mértékben 2010 és 2012 között. Ebben a két országban a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 3,6, illetve 4,2 százalék volt az elmúlt két évben a portfolió-beáramlások értéke a pénzügyi válság és a jegybanki mennyiségi enyhítési programok kezdete előtt mért két év 1,1, illetve 1,7 százalékos aránya helyett.

Csehországban és Romániában kisebb mértékű volt az emelkedés, 2, illetve 1,8 százalékra a korábbi 0,8 és 0,6 százalékról. Magyarországon a GDP-érték 1,9 százalékára csökkent a 2010-2012-es időszakban a portfolió-beáramlások értéke a 2005-2007-es 4,3 százalékos átlagról, de a magyar piacra érkező portfoliótőke GDP-arányos értéke így is összemérhető maradt a cseh és a román szintekkel - áll a Moody's kimutatásában.

A pénzintézet szerint a külföldi jegybanki likviditásözönből eredő kamatköltség-megtakarítások mind az öt ország esetében jelentősen hozzájárultak a költségvetési konszolidációhoz. "Szokatlan körülmények" egy idejű kialakulásának eredményeként jöttek létre e kedvező külső finanszírozási kondíciók, ám az valószínűtlen, hogy ugyanezek a körülmények középtávon ismét előállnának - jósolták a Moody's londoni elemzői.

A hitelminősítő szerint amikor a fejlett ipari gazdaságok jegybankjai hozzákezdenek majd e monetáris ösztönzés visszavonásához, az ennek nyomán apadó globális likviditás valószínűleg csökkenti a keresletet a felzárkózó térség állampapírjai iránt, várhatóan emelve ezeknek a szuverén adósságeszközöknek a hozamát. A Moody's elemzői szerint a közép- és kelet-európai ötök közül - a bruttó finanszírozási igényeket és a hazai finanszírozási források likviditását figyelembe véve - erre a folyamatra Románia és Magyarország lenne a legérzékenyebb, Lengyelország közepesen, Szlovákia és Csehország pedig a legkevésbé sebezhető.

Megdrágult a hitel...

A kormány leállása miatt az FT számítása szerint 73 millió dollárral kellett több kamatot fizetni az állampapírok után. Ez meggyezik a kongresszus alsóházában dolgozó képviselők egyéves fizetésével, vagy a legfelsőbb bíróság működési költségével. Ha politikusok a következő hetekben nem arra törekednének, hogy betartsanak egymásnak - ahogy ezt tették az elmúlt hetekben -, akkor eredményesen lezárhatnák december 13-áig a költségvetési vitát.

Ez nagyban növelné az esélyét annak, hogy még idén megkezdődik a monetáris enyhítés visszavonása. A bizonytalanság folyatódása viszont a halogatás mellett szólna. Az elmúlt hetekben a szakértők többsége úgy vélte, hogy a Fed nem lép addig, amíg új elnöke tavaly tavasszal el nem foglalja hivatalát. A kongresszus várhatóan támogatja Barack Obama jelöltje, Janet Yellen kinevezését.

A Barclays befektetési és elemzőrészlege rendszeresen méri a globális - és különösen az amerikai - adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán kötvényalap-kezelői kör hangulatát. Legfrissebb vizsgálata során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán intézményi kötvénybefektetőknek, hogy mikortól várják a Fed havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjának kivezetését. Mindössze 17,9 százalék jelölte meg decembert, ugyancsak 17,9 százalék januárban számít a Fed-program leépítésének kezdetére, ugyanakkor a megkérdezetteknek több mint a 60 százaléka jövő márciusra, vagy még későbbre valószínűsítette ugyanezt.
 
 
Meglepő módon a fejlett világban lassabban, Afrikában és általában véve a fejlődő országokban viszont robbanásszerűen terjed a mobilbankolás. Utóbbiakban létfontosságú eszköz a bankolásban a mobiltelefon, hiszen itt szinte teljesen kiépítetlen a banki infrastruktúra. Magyarországon és a nyugaton a mobilbankolás inkább azokban az élethelyzetekben hasznos, amikor nincs idő PC-n vagy egy fiókban bankolni. Az értékpapír-kereskedelem is helyet követel magának a mobil felületen, emellett a hordható technológiák, például az okosórák is elláthatnak majd banki funkciókat, ha széles körben használatosak lesznek. Interjú Forrai Péterrel, az OTP Bank Elektronikus Banki Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Portfolio.hu: A nemzetközi trendeket tekintve is látszik, hogy az elektronikus banki csatornákat, a mobilbankolást egyre többen használják a világon. Van valamilyen lemaradásunk a külföldhöz képest ezen a területen?

Forrai Péter : Először is fontos tisztázni, hogy mit értünk a mobilbankolás kifejezés alatt. Ez jelentheti a mobil paymentet (amikor fizetünk) és az egyéb banki tranzakciókat is magába foglaló mobiltelefonon keresztül zajló tevékenységet. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a mobil fizetés mindenütt gyerekcipőben jár: ugyan megszülettek az első lépések, több pilotot is elindítottak - van olyan bank, amelyiknél 1-2 éve zajlik ilyen - azonban összességében ez még az útkeresés fázisában van. Egyrészt nem biztos, hogy a technológia minden szempontból olyan ügyfélélményt tud nyújtani, amely lehetővé teszi a robbanásszerű elterjedést. Másrészt kérdések vannak még az üzleti modell körül is, hogy a mobilfizetésben részt vevő szereplők (bankok, kártyatársaságok, mobiloperátorok, payment processzorok, kereskedők) hogyan tudnak úgy együtt dolgozni, hogy mindenki megtalálja a számítását, hiszen e nélkül ez nem fog működni. Amikor külföldről beszélünk a mobilbankolás kapcsán, akkor ez jelentheti egyrészt Afrikát, vagy a fejlettnek mondott Európát és Amerikát. Érdekes ugyanakkor, hogy az előbbi tekinthető a legfejlettebbnek ezen a téren: az M-Pesa szolgáltatása Kenyában vagy Tanzániában sokkal elterjedtebb mobilbankolást jelent, mint Európában bárhol.

Az okostelefon váltja fel a bankfiókot? (Interjú)


P.: Mi az oka annak, hogy a fejlődő világban gyorsabban terjednek a mobilbanki megoldások ?

F. P.: Elsősorban az, hogy Afrikában hagyományos értelemben nincs bankrendszer - nincs például fiókhálózat, ezért a mobiltelefon jelenti azt az eszközt, amelyen keresztül pénzügyeket lehet intézni. Azok az ügynökök, akik egy bódéban banánt árulnak, lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az ügyfél feltöltse a telefonját, vagy pénzt fizessen be, amely ezen a hálózaton keresztül jut el egy 500 kilométerre lévő városba, ahol a fia felveszi azt. Jól látható tehát, hogy ezekben a hagyományos banki tevékenységek szempontjából elmaradott országokban az emberek túlnyomó többsége mobilbankol, így rövid idő alatt milliós darabszámokat értek el.

A mobilbankolás azért sem terjed robbanásszerűen a fejlett világban, mert az internetbankok meglehetősen jól funkcionálnak, így nem jelentkezett erős igény egy új banki csatorna iránt. Magyarország is ugyanebbe a körbe tartozik. A kérdés álláspontom szerint valójában az, hogy a mobil milyen addicionális értéket tud ehhez hozzátenni, hiszen az emberek a pénzügyeiket nem feltétlenül vezetés közben vagy egy zsúfolt buszon intézik. Léteznek viszont olyan élethelyzetek, amikor az elsődleges prioritás a rugalmasság és a gyorsaság, például, ha felhív a gyerekem, hogy most azonnal készpénzre van szüksége, de nincs pénz a számláján.

Az okostelefon váltja fel a bankfiókot? (Interjú)

P.: Mi az OTP koncepciója a mobilbankolás fejlesztését tekintve? Milyen funkciókat kell ellátnia egy mobilbanki applikációnak ?

F. P.:Az OTP megközelítése egyértelműen hajaz arra, amiről beszéltem: mi az internetbankunk továbbfejlesztésének, kinyúlt karjának tekintjük a mobilbankolást. Az autentikációt, a belépést is ugyanarra a mintára építettük fel, mert azt gondoljuk, hogy jellemzően ugyanazok az emberek fogják használni ezt a funkciót, akik az internetbankot. Azt gondolom, kevés ügyfélnél érkezett el a mobiltelefon megjelenésével az a pillanat, amikor az addigi fióki bankolási magatartását feladva teljesen az elektronikus csatornák felé fordul. Ilyen szempontból a call center az internetbank előszobájának is tekinthető, hiszen sokan itt tapasztalták meg, hogy nem kell feltétlenül személyesen ellátogatniuk egy fiókba az ügyintézéshez, miközben megőrizhető a személyes kiszolgálás. Aki pedig már magabiztos volt a telefonos bankolásban, megpróbálta ugyanazt az átutalást immár egyedül, az internetbankban végrehajtani. Ebből pedig logikusan következik a továbblépés bizonyos élethelyzetekben a mobilbankolás felé.

Azokat a funkciókat kell átemelni a mobilbanki applikációba is, amelyek népszerűek az internetbankokban. A tapasztalatok szerint pedig az emberek elsősorban információra vágynak, például az egyenlegükkel kapcsolatban, hogy megérkezett-e mondjuk egy utalás a számlájukra. A másik legfontosabb funkció pedig egyértelműen az átutalás, majd egy nagy szakadék után következik a többi tranzakció. A gyakran használt funkciók terén emellett már természetesnek vehetjük a betétlekötést, a betétek feletti ellenőrzést és a feltörést is. Emellett létezik több olyan funkció, amely számosságában nem mérhető az átutaláshoz, mégis praktikus, pont a korábban is említett mobilság miatt. Lehet autópálya-matricát vásárolni, amire szükség lehet, ha elfelejtettem előre gondoskodni róla, de ilyen a Távszámla és a Díjnet számlafizetés is.

Az internetbanki környezethez képest a mobil egy kicsit más, ezért egy másik megközelítést kíván felhasználói élmény szempontjából. Ilyen speciálisan mobilra tervezett megoldás például az OTP-nél a hangvezérlés. Ebben az esetben a mobilbanki alkalmazás elindítása után megrázom a telefont, és egy név mikrofonba mondásával előkészíthetek egy átutalást. Mondhatjuk, hogy ez egy játék, de senkinek sem javasolom, hogy vezetés közben rázogassa a telefonját, és hangvezérelje, ugyanakkor jelentősen lerövidítheti az utalásra fordított időt. Ehhez hasonló a sárgacsekk-beolvasás is, hiszen ez tulajdonképpen nem más, mint egy speciális formátummal ellátott átutalás. Az internetbankban megtehetjük, hogy a papír alapú látványt követve intézzük a számla befizetését, míg a mobilokba épített kamera adta lehetőségeket kihasználva automatikus beolvasásra is lehetőségünk van - így nem kell magunknak kitölteni az adatokat, ami telefonon meglehetősen nehézkes. Ezek azok a feature-ök, amik az alkalmazások savát-borsát adják, és amivel a mobilappot meg tudjuk különböztetni az internetbanktól.

P.: Az ügyfelek hány százaléka használja az internetbankot, illetve a mobilbanki felületet ?

F. P.: Az ügyfelek körülbelül 40 százaléka rendszeresen használja az internetbankot, sőt előfordult olyan is, hogy egy időben 7000-en intéztek valamilyen tranzakciót az OTPdirekt felületen. Ha ugyanez a 7000 ember egyszerre jelenne meg a 400 OTP-fiókban, akkor tömegek állnának sorban az ügyintézésre várva. Az internetbank tehát már nem arról szól, hogy kevesebben mennek be a fiókokba, hanem arról, hogy ezt az ügyfélmennyiséget a hálózat nem tudná megfelelően kiszolgálni. De ugyanez igaz a kártyarendszerre is, ahol akár egy órás leállás is hatalmas fennakadást okoz. Azt gondolom, hogy a netbankok használata már mindenütt elérte azt a szintet, hogy ha kivennénk a rendszerből, akkor a rendszer nem tudna működni.

Az okostelefon váltja fel a bankfiókot? (Interjú)

P.: Az okostelefonokon és PC-ken kívül melyek azok az eszközök, amelyeken keresztül üzletileg is érdemes lehet a bankoknak az ügyintézést lehetővé tenniük ? Mi a jövő bankolási csatornája ?

F. P.: Ha ezt tudnám, akkor nagyon gazdag ember lennék. Ha 6 évvel ezelőtt megkérdeztek volna az érintőképernyős mobilokról, nem biztos, hogy azt mondtam volna, ami azóta végbement, tehát most is csak tippelni lehet a jövőt illetően. Azt gondolom azoban, hogy folytatódik a mobilizációs tendencia. Ebben a körben viszont nagyon érdekes kérdés a tablet, hiszen vannak, akik szinte már nem is használják a PC-t. Egy tableten azok a webes megoldások, mint pl. az OTP internetbankja, ugyanúgy futnak, mint a számítógépen, élvezhetők, könnyen nagyíthatók. Ezeken a készülékeken helyük van az internetes megoldásoknak, de egy bizonyos felhasználói kör ugyanúgy keresi az appleteket is, tehát itt kettős a cél: működjön rajta jól mindkét megoldás.

P.: A hordható technológiai eszközök, például az okosórák vagy az okosszemüvegek használata a mindennapi bankolásban csak a nagyon távoli jövő zenéje ?

F. P.: Az a kérdés, hogy mit nevezünk távoli jövőnek. A 6 évet ebben az iparágban annak tartom, mert a tendenciák egy éven belül is gyökeresen megváltozhatnak. Nem nagyon tudok olyan alkalmazásokról, amelyek már működnek ilyen eszközökön. Illetve az elterjedtség is nagy kérdés: az okosóráknál ez gyakorlatilag egyenlő a nullával. Ez, és a szemüveg is még csak kísérlet, így csak egy eléggé távoli fikció, hogy hogyan fognak ezek alakulni. Azonban ha beválnak, és az emberek ezeket fogják használni a telefonok helyett, akkor meg fognak jelenni rajtuk a banki funkciók is.

P.: Az értékpapír-kereskedésben mennyire erős a mobilizációs trend ?

F. P.: Az OTP-nél a lakossági kör részvénytranzakcióinak több mint a 80 százaléka az internetbankon keresztül történik. A mobilitás pedig az internetbankok gyors megbízás-beadási lehetősége mellett addicionális előnyt jelenthet, tehát az értékpapír-kereskedelem helyet követel magának a mobil felületen. Az OTP ezért a közeljövőben lép piacra egy értékpapír-kereskedésre alkalmas applikációval. Itt érdekes kérdés a mobilos és a tabletes megjelenítés közötti különbség. Egy sokkal több információt tartalmazó, és a grafikus megjelenítést is előtérbe helyező brókeralkalmazásnál a tablet többletet nyújthat a mobiltelefonhoz képest.

Az okostelefon váltja fel a bankfiókot? (Interjú)

 

Forrás : www.portfolio.hu

Szerző : Turzó Ádám Pál

http://www.portfolio.hu/vallalatok/az_okostelefon_valtja_fel_a_bankfiokot_interju.190570.html

Az előrejelzések szerint még évtizedekig nem lesz nagy változás: folytatódik az elszegényedés.

Ma, a szegénység világnapján különösen érdemes megállni egy pillanatra és gondolni azokra a honfitársainkra, akiknek még nálunk is kevesebbjük van. Az Eurostat adatai szerint nincsenek kevesen: 2012-ben a társadalomnak már majdnem 32 százaléka – mintegy hárommillió ember - volt az elszegényedés szempontjából vagy a társadalmi kirekesztettség szempontjából veszélyeztetett. Ezen belül másfélmillió ember él a szegénység küszöbén.

alt

Fotó: Kummer János

Ezért adózunk...

Ezen a ponton érdemes megemlékezni arról is, hogy miért is fizetjük – még ha szitkozódva is - be az adót: körülbelül kétszer ennyien lennének a szegénység által veszélyeztetettek, ha nem támaszkodhatnának a társadalom jobban kereső tagjai által befizetett pénzekre.

Konkrétan majdnem a népesség 28 százaléka lenne a szegénységi küszöb alatt, így „csak” a népesség 14 százaléka esett be alá. (Szegénynek az számít, akinek a jövedelme nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát.)

Szegény gyerekek...

Még ennél is aggasztóbb, hogy tavaly már a gyermekek 32 százalékának sorsát veszélyeztette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség az Eurostat számításai szerint. Ennél csak Bulgária és Görögország állt igazán rosszabbul.

A 2009-es adatok alapján az uniós statisztikai hivatal úgy becsülte: a magyar gyerekek 17 százaléka – tehát majdnem minden ötödik gyerek – a család szegénysége miatt nem jut megfelelő mennyiségben zöldséghez és gyümölcshöz. (Ebben az EU-n belül csak Románia és Bulgária teljesített rosszabbul.) Tizenhárom százalék nem jut elég fehérjéhez, 22 százalék pedig a ruhák terén (is) hiányt szenved.

Nagy csalódás a jelen...

Ha vissza tudnánk menni pár évet egy időgéppel, megdöbbennénk. Nem erről volt szó. Magyarország korábban még abban reménykedett, hogy a katasztrofálisan alacsony munkaerőpiaci részvételt – azoknak a számát, akiknél egyáltalán érdemben szóba jön a dolgozás – 65 százalékról 75 százalékra emeli majd.

Erről egy ma megjelent világbanki tanulmány szikáran annyit mond csak: ilyen növekedésre még akkor sem volt példa, amikor a gazdaság a leggyorsabban bővült, 2000 és 2009 között.

Még rosszabb a jövő...

A tanulmány szerint Magyarországon az egyik legrosszabb a munkanélküliség okozta szegénység trendje, amely a szegénységért a leginkább felelős. 2005-ben még 10 százalék alatt volt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol a munkanélküliség csapolta meg a bevételeket (és a megtakarításokat). A válság kitörése után ez 11 százalékra emelkedett és 2012-re már a 13 százalékhoz került közel.

A Világbank tanulmánya szerint a munkanélküli háztartásokban élők aránya még tovább emelkedik, s 2020 körül eléri majd a népesség 15 százalékát, hacsak nem történik csoda. Rossz esetben pedig akár a 16 százalékot is kóstolgathatja.

Szokjuk meg vagy szökjünk meg ?

Ez nagyban egybecseng a Vöröskereszt legfrissebb jelentésével, amelyben azt mondják: évtizedekig nem fog magára találni Európa gazdasága. „A válság hosszú távú hatásai még nem is kerültek a felszínre. A jelentésünk azt mutatja: még akkor is évtizedekig érezzük majd a válság hatásait, ha a közeljövőben jóra is fordulna a gazdaság helyzete” – írja a jelentés előszavában a szervezet, amely hosszasan csepüli Európát azért, hogy a gazdagodó fejlődő világgal szemben itt egyre több a szegény.

A Vöröskereszt szerint az egyik legégetőbb probléma a pályakezdő munkanélküliség, ám a munkaképes fiatalok elvándorlása is nagy ütés egyes országoknak, köztük Magyarországnak.

Forrás : FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/10/17/brutalis-szegenyseg-jon-magyarorszagra/

Elhárult az államcsőd veszélye az Egyesült Államokban, miután a Kongresszus mindkét háza támogatta az utolsó pillanatban a Szenátusban kialkudott egyezséget.

Az utolsó pillanatban a Szenátusban megszületett kétpárti egyezség mentette meg az Egyesült Államokat az államcsődtől. A megállapodás alapján az adósságplafont február elején éri el az állam és január közepéig az október 1-je előtti forrásokkal biztosított az államszervezet működése is – így véget érhet az október elseje óta tartó részleges leállás. Az egyezség értelmében létrehoznak ugyanakkor egy bizottságot is, amelynek feladata a régóta várt hosszú távú finanszírozási keret kialakítása.

A megegyezés hátterében az áll, hogy a Republikánus Párton belül is egyre többen határolódnak el a populista szárnytól, a Tea Partytól, amely ragaszkodik ahhoz, hogy az adósságprobléma egyedüli megoldása a Barack Obama demokrata elnök nevéhez kötött egészségbiztosítási törvénycsomag bevezetésének elhalasztása. A republikánusok számára így komoly presztízsveszteség volt Ted Cruz texasi szenátor bejelentése: az Obamacare harcos ellenzőjeként elhíresült politikus arról beszélt, nem fogja hátráltatni a közös javaslat elfogadását.

Hasonlóan nyilatkozott John Boehner, a Képviselőház republikánus elnöke. Az ohiói politikus jelezte: a szenátusi megegyezés blokkolása nem lesz a pártja számára követendő taktika. Hozzátette ugyanakkor: a republikánusok nem tettek le arról, hogy megakadályozzák az egészségbiztosítási reform végrehajtását.

Örömre azonban sok ok nincs – ezt jelezte a Fehér Ház szóvivője is, aki szerint ebben a helyzetben nincs nyertes. Az S&P friss felmérése szerint az október elseje óta tartó részleges leállás a gazdaság negyedéves teljesítményét eddig 0,6 százalékkal vetette vissza. A hitelminősítő az eddigi bevételkiesést 24 milliárd dollárra becsüli.

A piacokat ekkora kár nem érte: ellentétben az euróövezeti válsággal, a dollár és a részvénypiacok is viszonylag ép bőrrel úszták meg az elmúlt hetek politikai viharait. Tegnap a Dow Jones és az S&P500 is 1,4 százalékot emelkedett – utóbbi index mindössze 0,23 százalékkal maradt el szeptember 18-án beállított történelmi csúcsától.

A befektetők mégsem boldogok. Warren Bufett, a Berkshire Hathaway legendás elnöke szerdán egyenesen az atombombához és a tömegpusztító fegyverekhez hasonlította a vita miatt kialakult patthelyzetet. Nem Buffett azonban az egyetlen, aki elveszítette bizalmát Washingtonban, annál is inkább, mivel az ehhez hasonló viták az elmúlt két évben egymást követték, és legalább középtávon használható stratégiát nem sikerült átverni a Kongresszus két házán.

A feszült helyzetet jellemzi, hogy a Fitch Ratings szerdára virradóra negatív felülvizsgálat alá vette az Egyesült Államok hosszú futamidejű adósságának „AAA" osztályzatát. A hitelminősítő a második lenne a három nagy közül, amelyik megvonja az Egyesült Államok elsőrendű adósbesorolását. Az első a Standard & Poor's volt még 2011-ben, amikor először bontakozott ki a mostanihoz hasonló vita.

Az Egyesült Államok adósságának szintje csütörtökön éri el a törvényben meghatározott 16,7 ezer milliárd dolláros határt. Megállapodás híján az államnak nem lett volna lehetősége újabb forrásokat bevonni kiadásai finanszírozására. Az állam október elseje óta már jelentősen csökkentette kifizetéseit – ez volt az új költségvetési év kezdete, ám a törvényhozásnak és a Fehér Háznak a büdzséről sem sikerült egyezségre jutni.

Újra látható a panda...

A megegyezésnek hála az amerikai állam működése visszatérhet a rendes kerékvágásba. Megnyílhatnak azok a műemlékek és múzeumok is, amelyek október elseje óta zárva tartanak. A Smithsonian Intézet szóvivője kiemelte: akár már csütörtökön délelőtt kinyithatnak a bezárt intézmények.
A washingtoni állatkert ezzel szemben várhatóan csak pénteken nyit, a pandák életét mutató webkamera azonban már csütörtöktől működik újra.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/itt-az-egyezseg-nem-lesz-allamcsod-az-usa-ban-414042

Budapestről Bécsbe költözik a Lufthansa közép-európai regionális központja.

 

alt

Budapestről Bécsbe költözik az év végén a német Lufthansa légitársaság közép-európai regionális központja - jelentette be Ofer Kisch, a Deutsche Lufthansa AG közép-európai regionális vezetője. A vállalat ettől a lépéstől azt várja, hogy hatékonyabban tudja koordinálni régiós értékesítési tevékenységét a Lufthansa és az Austrian Airlines (AUA) között. A budapesti központból koordinálta a vállalat a régió 14 országának értékesítési tevékenységét, a döntés 6 alkalmazottat érint, akik január elsejétől már a bécsi Schwechat reptéren dolgoznak majd.

alt

A magyar piacért felelős 12 fős értékesítési csapat munkatársai Budapesten maradnak, vezetőjük Antal Gábor lesz - mondta Ofer Kisch. Szólt arról is, hogy a döntéssel racionalizálják az eddigi "egészségtelen" cégstruktúrát, sok párhuzamos feladatot tudnak megszűntetni, a Lufthansa-csoport világszerte ezt teszi.

Martin Riecken, a cég európai kommunikációs igazgatója közölte, hogy a társaság történetének legnagyobb megrendelését adta le új repülőgépekre. A Lufthansa 34 Boeing-777-9X és 25 Airbus A350-900 típusú, tengerentúli utakra való, széles törzsű gépet vesz, az új gépek 2016 és 2025 között állnak üzembe. A megrendelés értéke 14 milliárd euró, a vállalat más típusú repülőgépekre leadott megrendelésének összértéke ezzel együtt 36 milliárd eurót tesz ki - mondta. Az új interkontinentális flottától azt várják, hogy az üzemanyag-fogyasztás 25 százalékkal, a zajkibocsátás 30 százalékkal, míg az utaskilométerre vetített egységár 20 százalékkal csökken. Ezzel párhuzamosan nő az utasok komfortja és a megrendelés közvetlenül 13 ezer, közvetve 20 ezer új munkahelyet teremt - hangsúlyozta Martin Riecken.

Antal Gábor, a Deutsche Lufthansa AG magyarországi country managere arról beszélt, hogy az év első kilenc hónapjában közel 2 százalékkal nőtt a Lufthansa magyarországi jegyértékesítése, míg a teljes csoport forgalma 4,3 százalékos növekedést ért el. Jelenleg heti 86 járatot üzemeltet a Lufthansa Budapestre, a teljes csoport az AUA-val és a Swiss-szel együtt 128 járattal közlekedik. A német cég továbbra is piacvezető tudott maradni a klasszikus légitársaságok között a magyar piacon, a Lufthansa részesedése meghaladja a 30 százalékot - tette hozzá. A vállalat piacvezetővé vált az elmúlt 12 hónapban a Magyarország és Észak-Amerika közötti útvonalakon.

A Lufthansa légitársaság 1967-óta üzemeltet Magyarországra járatokat, a légiközlekedést végző cég mellett a repülőgép-karbantartással foglalkozó Lufthansa Technik, és az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Lufthansa Systems képviseli a cégcsoportot Budapesten.

A 2013-as téli menetrendben 81 ország 211 repterére indít járatokat a Lufthansa.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/ujabb_multi_hagyja_el_budapestet.567425.html

Keresés