Idén 13. alkalommal adták át a Legjobb Munkahely díjakat Magyarországon. A Janssen-Cilag gyógyszercég, a FGSZ Földgázszállító Zrt., és a Szerencsejáték Zrt. is a legjobbak között van.
Az Aon Hewitt által készített felmérés szerint a legjobb munkahelyek főbb megkülönböztető jegyei az emberközpontú és üzletileg sikeres vezetés, a vonzó és hiteles vállalati kép, valamint a transzparens és teljesítményarányos elismerés - olvasható a közleményben.
Így bukhat milliókat egy vállalat...
Veres Rita, az Aon Hewitt ügyvezető igazgatója elmondta, a Magyar dolgozók 41 százaléka nem elkötelezett a munkáltatója felé. Ami azért is nagy baj, mert éves szinten egy-egy ilyen alkalmazotton akár 2 millió forintot is bukhat egy cég, hiszen ilyenkor a dolgozó nem hozza ki magából a maximumot, vagy hajlamosabb betegszabadságra menni olyankor is, amikor ez nem lenne indokolt.
A legjobb munkahelyeknél az elkötelezett kollégák száma ezzel szemben 86 százalék, ők azok, akik naponta a legtöbbet teszik le az asztalra és elvárásokon felül teljesítenek a munkájukban.
Mi a titok ?
A felmérés projektvezetője, Szirbik Edina elmondta, hogy a díjazott cégek felsőcezetése a cég legértékesebb erőforrásaként bánik a dolgozóival, megfelelő tájékoztatást ad a szervezet hosszútávú célkitűzéseiről, illetve őszintén tájékoztatja őket a vállalatot érintő kérdésekről. Kiderült az is, hogy a nyertes cégeknél a kiemelkedő teljesítményt nem csupán elismerik, hanem díjazzák is, az ott dolgozók szerint a teljesítményük tükröződik a javadalmazásukban, a fizetésüket veresnyképesnek találják.
Íme 2013 Legjobb Munkahelyei:
250 fő alatti vállalatok:
1. Janssen-Cillag Kft.
2. Debreceni Hőszolgáltató Zrt.
3. Budapest InterContinental
250-1000 fő közötti vállalatok:
1. FGSZ Földgázszállító Zrt.
2. Fundamenta-Lakáskassza Zrt.
3. Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft.
1000 fő feletti vállalatok:
1. Szerencsejáték Zrt.
2. McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft.
Forrás : www.hvg.hu
http://hvg.hu/karrier/20131105_legjobb_munkahely_felmeres#utm_source=hvg_karrier&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2013_11_07&type-id=HvgCareer&user-id=D049EFC9&utm_content=top
Egyre bonyolultabbnak tűnik a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat: múlt héten a Fővárosi Törvényszék első fokon az OTP Bank javára döntött, és indoklása a Pécsi Ítélőtábla szeptemberi és a Kúria júliusi ítéletével is ellentétes.
A jelek szerint tovább bonyolódik a devizahiteles ügyek bírósági megítélése. Múlt héten ugyanis a Fővárosi Törvényszék ismét az OTP Banknak kedvező ítéletet hozott, és első fokon minden tekintetben elutasította a devizahiteles felperesek keresetét – tudta meg a hvg.hu az OTP Banktól. A törvényszék indoklása nem csupán a közelmúltban a Pécsi Ítélőtábla által hasonló ügyben hozott ítéletével, de a Kúria úgynevezett árfolyamréssel kapcsolatos döntésével is ellentétes. A hvg.hu értesülése szerint a felperes ügyfél a döntés nyomán mintegy százezer forintos költséggel szembesül.
Jogszerűen járt el a bank...
A múlt héten hozott elsőfokú ítélet indoklásában a hvg.hu értesülése szerint a Fővárosi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az OTP Bank devizahitel-szerződése minden körülményre kiterjedt, minden feltételt pontosan tartalmazott, a szerződési feltételek mindenben megfeleltek a jogszabályoknak. Az ítélet indoklása kitér arra is, hogy a bank a jogszabályoknak megfelelően módosította egyoldalúan a szerződést. Az egyoldalú szerződésmódosítási jog annak jogszabályi elismerése, hogy hosszabb távú szerződés ideje alatt szükség van olyan mechanizmusra, ami biztosítja azt, hogy szolgáltatás és ellenszolgáltatás valóban egyenértékű legyen, hogy az értékegyensúly fennmaradjon.
|
Az elmúlt időszakban a devizahitelesek több alkalommal is utcára vonultak Fotó: MTI/Soós Lajos |
Információink szerint a törvényszék úgy találta, a THM kiszámítása is megfelelő volt, abban a deviza vételi és eladási árfolyamok különbözete megfelelően kifejezésre jut. A bíróság elfogadta az alperes bank érvelését, amely szerint az árfolyamrés egy átváltási kulcs, amely nem minősülhet költségnek, de a THM-ben megjelenik, külön kimutatni nem kell. Nem tartotta ugyanakkor megalapozottnak a felperes érvelését, amely szerint a szerződési feltételek tisztességtelennek minősülnek.
A két fontos előzmény...
Mint ismert, a Pécsi Ítélőtábla szeptemberben másodfokon eljárva helyben hagyta az OTP Bank devizahiteles adósainak keresetét, és úgy döntött, teljes egészében érvénytelen a szerződésnek az a pontja, amely az OTP Bankot a hiteldíj egyoldalú megváltoztatására jogosítja fel. A bíróság döntése alapján a megtámadott feltétel a szerződésben nem él tovább. Nincs szó azonban a szerződés joghatásainak megsemmisítéséről, a szerződés a hibás feltétel kihagyásával, változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, és teljesíthető a bíróság indoklása szerint. Az ügyben az OTP Bank várhatóan a Kúriához fordul majd.
| Léhmann György ügyei... |
|
Léhmann György siófoki ügyvéd 700 devizahiteles ügyben képvisel banki adósokat, változó eredménnyel. Az OTP Bank elleni pécsi győzelem után az ügyvéd azt nyilatkozta, „azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést”. Erről azonban nincs szó, ugyanis a szerződést a bíróság ítélete szerint az egyoldalú kamatemelésről szóló, hibásnak nyilvánított pont kihagyásával továbbra is teljesíteni kell. Az ügyvéd emellett sajtóértesülések szerint pert nyert a Raiffeisen Bank ellen is. Ugyanakkor Léhmann ügyei között szép számmal vannak vesztes perek is. A hvg.hu banki információi szerint a siófoki ügyvéd pervesztességével zárult például a Fővárosi Törvényszéken egy eljárás, amelyben a bíróság kimondta: a szerződés a 2006. márciusi jogszabályváltozás előtt került megkötésre, így a megtámadásra nyitva álló egyéves határidő eredménytelenül eltelt. Ebben az esetben is csaknem százezer forint perköltség és illeték megfizetésére kötelezte a bíróság a banki ügyfelet. Két további perben is döntés született. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma megszüntetette az OTP Bank ellen indított pereket, az egyik esetben a felperes devizahiteles ügyfél kérte a per megszüntetését, a másik esetben pedig a felperest képviselő Léhmann György meghatalmazása nem volt megfelelő. |
A Kúria árfolyamréssel kapcsolatos ítélete szintén egy OTP Bank ellen indított ügyben született. A per lényegében arról a kérdésről szólt, hogy a devizahitelessel szemben a bank által érvényesített árfolyamrést költségnek kell tekinteni, vagy nem, és fel kellett-e tüntetni a devizahitel-szerződésben az úgynevezett teljes hiteldíjmutatóban (THM). Ezt az árfolyamrést az OTP devizahitel-szerződése tételesen nem tartalmazta, ezért a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben másodfokon semmisnek nyilvánította a teljes hitelszerződést.
A Kúria idén júliusban hozott ítéletében egyetértett a Fővárosi Törvényszék döntésével, mégis olyan kompromisszumos döntést hozott, amellyel kijavította a hibás devizahitel-szerződést, így az ismét hatályba léphetett. Az ügy azonban ezzel nem zárult le: az árfolyamrés feltüntetésének hiánya miatt a Kúria visszautalta az elsőfokú bírósághoz, hogy határozza meg mennyivel tartozik a bank az adósnak. Itt azonban egy újabb fordulat következett: a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem a költségeket számolta ki, hanem ismét érvénytelennek nyilvánította a teljes hitelszerződést. A bíróság szóban kihirdetett véleménye szerint nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere.
|
A kormány a jogi bizonytalanságra hivatkozik... |
|
A kormány a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos jogi bizonytalanságra hivatkozva halasztotta el a devizahitelesek helyzetének rendezését. Szeptemberben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője november elsejéig adott határidőt a bankoknak arra, hogy rendezzék devizahiteles adósaik helyzetét. Ez a kormány szerint nem történt meg, pedig a Magyar Bankszövetség sajtóértesülések szerint olyan javaslatot is letett az asztalra, mely szerint 20 százalékkal csökkentek volna az adósok törlesztőrészletei. Rogán Antal hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta, a Kúriának jogegységi döntést kellene hoznia a hitelesek ügyében. |
Forrás : www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20131105_Devizahiteles_perek_fokozodik_a_kaosz#rss
Akár 41 százalékkal is csökkenhet egy átlagos devizaadós havi törlesztőrészlete a kedden elfogadott devizahiteles javaslat - derül ki egy friss elemzésből.
A Bankmonitor.hu számításai szerint a egy hitelfelvevő vásárolt egy 6,6 millió forintos ingatlant 2007-ben és ehhez 6 millió forint svájci frank alapú hitelt vett fel, akkor a forint gyengülése miatt jelenleg 7,6 millió forint tartozása van a korábbi törlesztések ellenére is. Azaz a hitel értéke meghaladja az ingatlan értékét. Ez a példa jól szemlélteti az átlagos fizetésképtelen adós esetét, akár 15-25 százalékkal is meghaladhatja a hitelértéke az ingatlan értékét, mely önmagában is sokkoló az adós számára.
A tegnapi döntés értelmében ezen hitelből engedhetnek el most a bankok 1,3 millió forintot, s csökken így a hiteltartozás 6,18 millió forintra (az ingatlanérték 95 százalékára) és léphet be a fizetési késedelemmel rendelkező adós az árfolyamgátba.
Számítások szerint az adós havi törlesztő részlete eredetileg 45 ezer forint volt, mely az árfolyamgyengülés hatására 72 ezer forintig nőtt. A részleges adósság elengedés és a 180 forintos svájci frank árfolyamon történő fizetés lehetőségéből adódóan a törlesztő részlet 44 ezer forintra csökkenhet, mely gyakorlatilag megegyezik az eredeti törlesztő részlettel (így amennyiben az adós nem vesztette el az állását, a kedvezőtlen gazdasági hatások törlesztő részletből való kikerülésének köszönhetően újra fizetni tudja a hitelét).
A 72 ezer forintról 44 ezer forintra történő havi törlesztő részlet csökkenés két részből tevődik össze:
1. Belépés az árfolyamgátba (242 svájci frank/forint árfolyam helyett 180 forinton történő törlesztés): -18 700 forint
2. Részleges adósság elengedés: további -9400 forint
Összességében tehát 41 százalékos 28 ezer forintos csökkenéssel újra az eredeti szintre kerülhet az adós havi törlesztési kötelezettsége, mely hatalmas segítség lehet.
Természetesen kérdés a portál szerint, hogy a bankok mennyire fognak élni a részleges hitel elengedéssel, de ezt illetően úgy látjuk, hogy a bankok lényegesen több intézkedést hajlandóak meghozni az adós fizetőképességének helyreállításához, mint az esetleg az átlagos kívülálló elsőre gondolná. Nincs nagyobb veszteség ugyanis egy bank számára egy nem fizető adósnál, egy nem működő hitelnél.
Forrás : wwwmfor.hu
http://www.mfor.hu/cikkek/41_szazalekkal_is_csokkenhet_a_devizaados_torlesztoje.html
Javában dübörög a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramjának második szakasza. Az első program során 701 milliárd forint forrás került a vállalkozásokhoz, ennél is nagyobb összeget használtak fel hitelkiváltásra. Ezzel óriási fordulat történt a gazdaságban, hosszú idő óta először nőtt a vállalatok hitelállománya. Ezt a folyamatot hívatott fenntartani az a további 2 000 milliárd forint, amit az MNB 2014 végéig remél a cégeknek kiosztani.
Az októberben indult második körben már a teljes hitelösszeg 90 százalékát új hitelként helyezhetik ki a bankok a kkv szektor számára. A következő év végéig 2 000 milliárd olcsó, 2,5 százalékos kamatozású forrás juthat a gazdaságba. Az igényelt összeget beruházásokra, forgóeszköz vásárlásra, de akár EU-s támogatások előfinanszírozására is felhasználhatják.
Nagy előnye a programnak, hogy a vállalkozások a piacinál jóval kedvezőbb hitelhez juthatnak, hiszen a kamata maximum 2,5 százalék. Ez közel 4,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a program előtt jellemző piaci kamatszint volt. Azóta a piaci kamatok is csökkentek, hiszen jegybank is folyamatosan lazít kamatpolitikáján és magának a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően a banki egyéb források is olcsóbbak lettek, a betétekre például ma már csak 3-4 százalék kamatot fizetnek a hitelintézetek.
Az alacsony kamatoknak és törlesztőrészleteknek köszönhetően sokkal több beruházás megvalósulhat Magyarországon, akár olyanok is, melyek megtérülési rátája nem engedte meg korábban a magas kamatú hitellel való finanszírozást. Alacsonyabb adósságteher miatt javulhat a vállalkozások eredménye is, 50 millió forint hitel esetén akár évi 2 millió megtakarítást érhet el így egy cég. Azok a vállalkozások is jól járhatnak, akik hitelkiváltásra kaptak pénzt, hiszen ezzel a kockázatuk jelentősen csökkenhet, így a bankok akár piaci hitelt is olcsóbban nyújtanak számukra. A program jegybanki forrása a NMB mérlegfőösszegéből és új pénz nyomtatásából, vagyis a pénzmennyiség növekedéséből származik.Nem csak a vállalkozások, de a magyar gazdaság egésze is nagyot profitálhat a hitelprogramból. Az ország összteljesítménye 162-216 milliárd forinttal nőhet, miközben a 65 milliárd lehet az MNB eredményének romlása az elemzők feltételezése szerint.
A legnagyobb kérdés az marad, hogy milyen vállalkozások kaphatnak olcsó hitelt a bankoktól. A forrás szinte biztosan bőséges, hiszen 2000 milliárd körül volt tavaly az összes KKV hitelezés nagysága, amit akár nagy részben fedezhet is a program. Ebben olyan vállalkozások hitelei is benne vannak, melyeket a bankok talán nem akarnak 2,5 százalékos kamat mellett finanszírozni, hiszen ehhez túl kockázatosnak tartják őket. Még ha ki is szorulnak ezek a cégek, a piaci kamatok csökkenésével egyre olcsóbb lehet számukra is a hitelfelvétel vagy egyre többen férhetnek be mégis a programba. Így a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően minden vállalkozás olcsóbban juthat hitelhez.
Forrás : www.penzcentrum.hu
http://www.penzcentrum.hu/kkv/kinek_jar_az_olcso_hitel_figyelj_nehogy_lemaradj.1038190.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Nem kérdés, hogy alaposan átszabja a bankszámlacsomagokat az a már benyújtott törvényjavaslat, amely teljesen ingyenessé tenné a készpénzfelvételt február elsejétől. De mire számíthatunk, mennyit spórolunk ezzel évente? A legnépszerűbb számlacsomagok esetén néztük meg, hogy mit jelentene a változás, ha a bankok nem növelnék egyéb díjaikat.
A BankRáció.hu segítségével megkerestük a nagyobb bankoknál jelenleg elérhető legkedvezőbb bankszámlacsomagokat. Nem meglepő módon átlagos pénzköltés mellett a készpénzfelvétel jelenti a legnagyobb költséget a családoknak. Van olyan számlacsomag, ahol néhányszáz forintos havidíjért cserébe ingyen vehetünk fel kétszer készpénzt, de a legtöbb helyen ezért fizetni kell. Ha csak a tranzakciós illetéket hárítja át a bank, már az is 360 forint havonta (60 ezer forint készpénzfelvétellel számolva). És mivel a benyújtott törvényjavaslat 150 ezer forintig teszi ingyenessé a készpénzfelvételt, elméletben 900 forintot spórolhatnak így a családok.
De legyünk egy percig optimisták. Ha a készpénzfelvétel ingyenes lenne és minden más banki költség maradna a jelenlegi, akkor 10 ezreket is jelenthet a családoknak a pénzügyi rezsicsökkentés. Ezt mutatja az alábbi tábla.
- Itt laknak a legszegényebbek és a leggazdagabbak Mo-on
- Na ezért éri meg bankkártyát használni
- Nem kapnak extra pénzt a kórházak
- Így tuti nem vernek át a netes vásárlásnál: 6 + 1 tipp
- Ingyenes készpénzfelvétel: szivárognak a részletek
Forrás : www.penzcentrum.hu
http://www.penzcentrum.hu/ongondoskodas/ennyit_sporol_egy_magyar_csalad_ha_ingyen_lesz_a_keszpenz.1038174.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Az eddig végrehajtott tizenöt kamatcsökkentés után is "egyre intenzívebben enyhítésre hajlónak tűnik" a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris alapállása - állapították meg szerdai értékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, Barclays az MNB-kamatpálya jobb előrejelzése végett rendszeres monetáris tanácsi "közleménykövető" (MPC Tracker) szolgáltatást nyújt a befektetőknek, kielemezve azokat a nyelvezetbeli különbségeket, amelyek az MNB monetáris tanácsának kommentárjai között mutatkoznak két egymást követő kamatdöntő ülés után.
Az előző napi ülés közleményéről összeállított, szerdán közzétett "MPC Tracker" elemzésben Daniel Hewitt, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza kiemeli: megítélése szerint az MNB monetáris alapállása "nagyon enyhe", sőt "egyre intenzívebb mértékben az". Ennek alapján a magyar jegybank a Barclays várakozása szerint addig folytatja az enyhítési ciklust, amíg a forint ereje ezt engedi.
Jóllehet a monetáris tanács közleménye nem említi kifejezetten a forintárfolyamot, ám "értelemszerűen" az MNB monetáris politikájának ez az elsődleges tényezője - vélekedik szerdai elemzésében a Barclays vezető londoni szakértője.
A Barclays szerdai "MPC Tracker" elemzése a mostani és a múlt havi monetáris tanácsi közlemény nyelvezetbeli különbségei között első helyen emeli ki, hogy a szeptemberi kommüniké szerint a magyar gazdaságban jelentős kapacitástartalék van, és valószínűleg mérsékelt marad az inflációs nyomás, az új közlemény ugyanakkor jelentős mértékben kihasználatlan kapacitást említ, és a mérsékelt inflációs nyomás fennmaradását "tartós időtávlatra" valószínűsíti.
Hewitt ugyanakkor "érdekesnek" nevezi, hogy a monetáris tanácsi közlemény nem említette az MNB növekedési hitelprogramját. A Barclays véleménye szerint e program javítja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, ám ezzel egy időben a reálgazdasági pénzellátás gyors emelkedéséhez is vezet, ami hatásaiban szintén a monetáris politika lazításának felel meg. A ház szerint ez különösen sebezhetővé teszi a forintot egy esetleges eladási hullámtól abban az esetben, ha a külső piaci hangulat kockázatkerülővé válik.
Hewitt mindazonáltal közölte szerdai értékelésében, hogy a Barclays várakozása szerint az MNB az idei év végéig 3,00 százalékra csökkenti alapkamatát, és a ház valószínűnek tartja azt is, hogy ha a forint erős marad, a magyar jegybank - függően a globális piaci kondícióktól - e kamatszint elérése után is folytatja a kamatcsökkentéseket.
Hasonló következtetésre jutottak szerdai értékelésükben a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is, szintén "meglehetősen enyhítésre hajlónak" minősítve a monetáris tanács közleményének hangvételét.
A GS szakértői közölték: alapesetben továbbra is azt várják, hogy az MNB 0,40 százalékponttal 3,00 százalékra csökkenti kamatát az idei év végéig. A Goldman Sachs londoni elemzői is megállapították ugyanakkor, hogy a monetáris tanácsi ülésről kiadott közlemény alapján esélyesnek tűnik a 3,00 százalékos alapkamat elérése után is folytatódó MNB-kamatcsökkentés abban az esetben, ha a forintárfolyam és a magyar befektetési eszközök kereslete stabil marad.
A GS szakértői mindazonáltal a kockázatok közé sorolták, hogy az amerikai gazdaság esetleg "erőteljes növekedési meglepetést" produkál, és ennek nyomán - az amerikai szövetségi jegybankrendszer (Federal Reserve System) által folytatott mennyiségi enyhítési ciklus leépítésének kilátása miatt - emelkedni kezdenek az amerikai kincstárjegy-hozamok, ami potenciálisan gyors forintgyengülést eredményezhet.
A Goldman Sachs londoni elemzői szerint egy ilyen forgatókönyv esetén a cég által jelenleg vártnál hamarabb befejeződhet az MNB enyhítési ciklusa.
Szerző: MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/londoni-elemzok-amig-a-forint-ereje-engedi-addig-kamatot-vag-az-mnb-414922
„A magyarok 5.009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20.621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede” – érzékeltette a különbségeket Dörnyei Otília , a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „Közelebbi példát hozva: a szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7.473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4.541 euro) és Romániát (3.491 euro), ám Horvátország (5.208 euro) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38.9 százaléka” – emelte ki a szakember.
A megyék rangsora...
A 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentálja, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5.007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6.520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos 7.500 eurós szinttől.
Az öt legmódosabb és az öt legszegényebb járás...
A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert harminc év elteltével új szervezeti rendben 2013. január 1-jével alakították ki újra a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátásának céljából. A legtöbb járás Pest megyében található.
A városok száma járásonként átlagosan kettő, ám többségükben – 79 járásban – csak egy város található, amely egyben a járási székhely is. A legkisebb településsűrűségű járások az Alföldön találhatók, míg a legnagyobb településsűrűségű járások Magyarország aprófalvas térségeinek járásaiban, így elsősorban Vas, Baranya, Zala, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben vannak. A legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben az aprófalvas térségek és az alföldi területek vannak, míg a budapesti agglomeráció járásai pozitív demográfiai helyzetet mutatnak. A legnagyobb népsűrűségű járás a Dunakeszi járás.
Az öt utolsó helyezett járásból négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, egyedül a Cigándi járás tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez.
A járások, mint új közigazgatási egység, listáját egyértelműen a budapesti kerületek vezetik. Budapesten a járások kerületi szinten szerveződnek, azaz a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal működik. Budapesttel együtt vizsgálva 12 budapesti kerület megelőzi a Budakeszi járást, amely országosan az első helyen áll.Nagy erősödésen van túl az euró a dollárral szemben, azonban a szakértőket nem győzi meg a mostani mozgás, sokan félnek belenyúlni a mozgásba.
Július óta több, mint 8 százalékkal emelkedett az euró árfolyam a dollárral szemben, mégis sok befektetőt nem győz meg a mozgás iránya, s van aki az év eleji hiba újbóli elkövetésétől fél, amikor túl hamar hittek a közös devizában - írja a Wall Street Journal.
Egyszerűen nincs meg a megfelelő mélység a mozgás mögött - mondta a lapnak Bilal Hafeet, a Deutsche Bank, a piac egyik legnagyobb forgalmú szereplőjének vezető devizapiaci stratégája. Hafeez szerint megfigyelhető, hogy nyár óta az euró erősödését a forgalom drasztikus csökkenése kíséri a piacon. Ez a jelenség egyáltalán nem figyelhető meg a dollár/jen, vagy a dollár/svájci frank piacán.Akkor egy széleskörű, sok piaci szereplő által követett mozgásnak lehettünk tanúi. Nyugdíjalapok, hedge-fundok, vállalatok is beszálltak az euró erősödési hullámába, akárcsak korábban a jen gyengülés idején a jen ellenében. Most ennek nyoma sincs, talán csak a hedge-fundok vállalnak pozíciókat a piacon. Ez sajnos nem túl jó jel az euró számára - tette hozzá.
Az euróval kapcsolatos határozatlanság okát a lap szerint az amerikai monetáris politikát övező bizonytalanságban kell keresni. Májusban meglehetősen sok piaci szereplő pozicionálta magát rosszul a Fedtől kapott jelzés alapján, sokan ugyanis abból azt a következtetést vonták le, hogy hamarosan véget érhet az Egyesült Államokban a kvantitatív lazítás korszaka. Ez ahhoz vezetett, hogy a dollár erősödésnek indult, nem csak az euróval, de a feltörekvő piaci devizákkal szemben is. Ez nem következett be, s ennek nyomán a dollár ismét gyengülésnek indult.
Kedden a szeptemberi amerikai foglalkoztatási adatok meglehetősen gyengére sikeredtek, ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a Fed nem fog egyhamar leállni a kötvényvásárlásokkal, legalábbis jövő év elejéig. Ez pedig kiváló táptalajt adott ez euró további erősödésének. Megjegyzendő, ennek időpontját korábban szeptember-októberre várták a befektetők.
A gyorsan változó várakozások a Fed monetáris politikájával kapcsolatban sok befektetőt tart távol a piactól. Semlegesek vagyunk euró/dollár relációban a Fedet övező bizonytalanság miatt - mondta a lapnak Daniel Loughney, a 445 milliárd dollárnyi vagyont kezelő Alliance Bernstein portfólió menedzsere. Persze van, aki jó irányban áll a piacon, a 222 milliárd dollárt kezelő Oppenheimer Funds szakértőjének elmondása szerint év eleje óta optimisták az euróval kapcsolatban. Persze ha azóta vételi pozícióban álltak, akkor a nyári dollárerősödéskor meglehetősen kellemetlen időszakot kellett átélniük.
Nincs túl jó véleménnyel az euró/dollár vásárlásáról Ric Deverell, a Credit Suisse vezető árupiaci és devizastratégája sem. Szerinte a gyenge európai növekedés a laza monetáris kondíciók, alacsony kamatok fenntartására ösztönzi az ECB-t.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/gyanus_dolog_tortenik_a_devizapiacon.568046.html
Az euró és a font lehetnek a legjobb devizapiaci befektetések az év végéig, legalábbis a Goldman Sachs szakértői szerint.
Az európai devizákat preferálja a Goldman Sachs a dollárral szemben, a befektetési bank szakértői szerint ezek lehetnek a legjobb befektetések az év végéig hátralévő időszakban a javuló növekedési várakozásoknak köszönhetően. A gazdasági növekedés terén tapasztalt javulás széleskörű, a GDP stabilizálódása várható Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban egyaránt - írják a bank stratégái a CNBC.com tudósítása szerint. Ráadásul a laza monetáris politika támogathatja a belső fogyasztást a legnagyobb európai gazdaságokban, s a világgazdaság növekedése megfelelő hátteret jelenthet az export fellendüléséhez az év végéig.
Figyelembe véve a jelenleg is folyamatban lévő gyógyulási folyamatot az euróövezetben, várhatóan egyre többen felfelé módosítják majd az ezekre az országokra vonatkozó növekedési előrejelzéseiket, s ez további tőkebeáramlást generálhat. Támaszt adhat a fontnak és az eurónak ezenkívül a jegybanki devizatartalékok diverzifikációjának változása is, folyamatosan keresik ugyanis az alternatívákat a dollárral szemben.
EUR/USD
Forrás : Alfatrader
A Goldman elemzői szerint hathónapos időtávon az euró/dollár keresztárfolyam elérheti az 1,4-es szintet is, a mostani 1,62-es szintről 1,69-ig emelkedhet a font a dollárral szemben. A svájci frank várakozásaik szerint veszíthet értékéből az euróhoz viszonyítva, itt az árfolyam 1,28-as szintre emelkedését várják a mostani 1,23 körüli zónából. Felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy az amerikai gazdaság növekedésének gyorsulása nem járt a dollár erősödésével, az amerikai devizában denominált eszközökből szerintük 1995 óta nem volt ilyen mértékű nettó kiáramlás, mint az elmúlt időszakban.
Ha ennek a portfóliótőkének az irányát nézzük, egyértelmű, hogy Európa a legnagyobb nyertese a folyamatnak. Persze ez nem csak a brit és az eurózónabeli növekedés helyreállásának köszönhető, de szerepet játszott benne az amerikai költségvetés körül kialakult vita is. Az amerikai technikai csőd esélye egyértelműen ártott a dollár, mint tartalékdeviza reputációjának - vélik a szakértők. Már 2009-ben megindult a brazil, orosz, indiai és kínai jegybanknál a dollár súlyának csökkentése a tartalékokon belül, ez a folyamat azonban az eurózóna válságával megtorpant. Most a jelek szerint újabb lendületet vett a folyamat, s ezek a jegybankok dollár eladóvá és euró vásárlóvá válhattak.
Az európai részvénypiacokra nem terjed ugyanakkor ki a Goldman optimizmusa, azok minősítése semleges.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/ezen_lehet_penzt_keresni_az_ev_vegeig.567917.html
A magyar nukleáris erőműpotenciál felfutásáról évek óta egyre erősebben vizionál a regnáló kormányzat. Azt ugyan továbbra sem lehet tudni, hogy az „évszázad beruházása” milyen pénzből épülhetne meg, a napokban azonban világossá vált, hogy az új atomerőműből származó „olcsó áram” legalább a duplájára emelné a jelenlegi árakat.
Orbán Viktor a múlt héten Indiából azt üzente haza, hogy 4-5 év múlva az egész EU-ban nálunk lesz a legolcsóbb a lakossági áram ára, és ebben Magyarország majd támaszkodik a nukleáris erőművi kapacitásának bővítésére. Arról nem nyitnánk vitát a miniszterelnökkel, hogy fizikailag lehetséges-e ennyi idő alatt a meglévők mellé további reaktorblokkokat felhúzni - ez eddig egyébként még sehol, senkinek sem sikerült.
A rezsiárak szempontjából sokkal érdekesebb fejlemény, hogy Nagy-Britanniában – ahol három nukleáris projekt előkészítése folyik- a brit kormány garanciát adott az egyik beruházónak a felvásárlási árra, ami a magánbefektetőnek biztosíthat akkora megtérülést, hogy megérje neki az erőművet felépíteni. Ez pedig korántsem olyan ár, ami alapján bármilyen rezsidíj-csökkentést lehetne vizionálni.
|
A zászló már áll Fotó: Túry Gergely |
Nagy Britanniában – ahol az atomenergia csak 17 százalékot képvisel az energiamixben, nem úgy, mint Magyarországon, ahol negyvenet - tíz éven belül a 16 kereskedelmi blokkból 15-öt le kell állítani. (Nálunk 2032 az utolsó, negyedik blokk leállítási határideje). Az új erőművek építését magánberuházásban valósítják meg, tehát nincs olyan állami cég, mint Magyarországon az MVM, amely saját beruházásban felvállalná az építtetést.
A francia EDF Energy vezette projektcég (melyben húsz százalék erejéig egy kínai befektető is benne van) most megkapta azt a brit kormánytól, amire annyira várt: a megtérülést biztosító árgaranciát. Vagyis, hogy a piaci ár és a megtérülést biztosító felvásárlási ár közötti esetleges különbséget megfizetik.
| Brit kísérletek... |
| Az EDF Energy vezette projektcég új, két reaktoros erőműve egy korábbi számítás szerint 14 milliárd fontba kerülhet. De időközben a tervezett beruházási keretet már 16 milliárd fontig bővítették. (Ha ez utóbbit vesszük alapul, akkor a projekt nagyjából 5,5 ezer milliárd forintba kerül). A horizoni projektben, mely a GE vezetése alatt épülne meg, szintén lecserélődött a társberuházó: a német RWE-E.on-páros helyett a Hitachi ugrott be. A francia-spanyol NuGen beruházással kapcsolatban csak a tervezett üzemméret, ami fix. Paks bővítése esetében még ez sem világos: 1000-1200 vagy 1400 MW-os reaktorokat építtetnénk, az elsőnek már 2025-ben működnie kellene. |
Bedőlne a rezsicsökkentés...
A részletekre a Guruló Hordó blog csapott le: tőlük tudjuk, hogy az erőművet építő konzorcium 92 font (109 euró mai árfolyamon) garantált árat fog kapni az új blokkokban termelt áramért megawattóránként. Ez a jelenlegi angliai áramárnak közel a duplája. Bár a mai árat egy tíz évvel későbbivel nehéz összehasonlítani (és ekkora projektnél különösen kockázatos megtérülést számolni, illetve garantálni), jól látszik, hogy a garancia jelentős árnövekedést vetít inkább előre – nem pedig árcsökkenést. Tovább árnyalja a képet, hogy a brit (!) Centrica azzal indokolta a kiszállását a projektből, mert úgy látta, a 100 fontos garantált ár alatt túl kockázatos a beruházás belátható időn belüli megtérülése.
A 92 fontos termelői árat (amit megawattórában számolnak) forintra átszámolva 32 Ft/kWh egységárat kapunk eredményül. Ez a tőzsdei áramárnak (13-14 Ft/kWh) mintegy két és félszerese, de még annak is közel a duplája, amennyiért az áramot az MVM továbbadja (17,5 ft/kWh) azt az egyetemes szolgáltatóknak. A molos szakemberek által írt szakmai blogon kiszámolták, hogy ha holnaptól egy hasonló konstrukcióban állna rendelkezésre a Hinkley Point-ival összevethető erőművi kapacitás Magyarországon, az mit jelentene a számok nyelvén.
Jelenleg a lakossági átlagár 43,5 Ft/kWh, novembertől 37,8 Ft/kWh lesz: a brit példát követve a lakossági áramár a termelői áramár növekedésének köszönhetően 54 százalékkal drágulna (58 forint lenne a kilowattóránkénti egységár.) Azzal együtt lenne így, hogy a szolgáltató nem keresne rajta többet, mint jelenleg; amikor a „házhozszállítást” egységenként kevesebb, mint 2 forintért végzi. Ez egyébként 1 forint híján az az ár, amit most a szélerőműveknek, naperőműveknek fizet az állam a garantált zöldáramátvételnek köszönhetően.
Ám még egy tényezőt feltétlenül figyelembe kell venni: azt, hogy Nagy Britannia hitelminősítési besorolása lényegesen jobb, mint a bóvli kategóriába sorolt Magyarországé. Ez pedig azt jelenti, hogy ha nincs bevarrva a kincstári cihába a beruházás összege, a hitelfelvétel körülményei a szigetország számára lényegesen kedvezőbbek, mint a magyar kormánynak. Ráadásul a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint ma csak elsőrendű, „A”-s adósosztályzattal rendelkező országok tudhatnak finanszírozni egy nukleáris erőműépítési beruházást.
Forrás : www.hvg.hu
Szerző : Szabó M. István
http://hvg.hu/gazdasag/20131022_Igy_dontene_be_az_atom_a_rezsicsokkentest#rss
Az elmúlt hetek híreiben szereplő javaslatoktól eltérő megoldással állt elő a devizaalapú jelzáloghitelek problémájának kezelésére Walter György és Berlinger Edina. A Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszékének munkatársai alábbi írásukban foglalták össze javaslatuk lényegét.

Az elmúlt években a jelzálog- és ezen belül is a devizahitelek minden fontos kockázati jellemzőjükben folyamatosan romló dinamikát mutattak. Az ebből fakadó jelzálogpiaci kockázat napjaink egyik legégetőbb társadalmi és gazdasági problémájává, és ennek megoldása az egyik legfontosabb céllá vált. Hiába próbálnak a bankok az adósokkal egyenként megállapodásra jutni, hiába hoz az állam egyes adóscsoportok számára kedvező intézkedéseket, látható, hogy hagyományos eszközökkel, ilyen nagyságrendben a bankok és az állam nem tudták elérni céljukat. Jelentős, hosszú távú, hatékony és igazságos, valamennyi szerepelő számára előnyös megoldással még nem sikerült szolgálniuk. Új, eddig nem alkalmazott szemléletre van szükség.
Javaslatunknak három fő eleme van:
1. Jövedelemarányos törlesztés: a késedelemben lévők, fizetni nem tudó adósoknak át kell térniük az ún. jövedelemarányos törlesztésre.
2. Részleges devizakonverzió: a jövedelemarányosságot választók (a legrosszabb hitelképességű adósok) hiteleiket forintra váltják, kiküszöbölve ezzel a további árfolyamkockázatot. Csak a jól fizető adósok maradhatnak devizahitelben.
3. Differenciált kamatok: A jól és szerződésszerűen fizető adósok számára az eddigieknél jóval kedvezőbb kamatkondíciót kell bevezetni, ezzel csökkentve terheiket.
A jövedelemarányos törlesztés a diákhitel rendszerből adódóan a társadalom számára nem ismeretlen és jól bevált. A javaslat szerint az adós a mindenkori jövedelmének adott százalékát (pl. a bruttó jövedelem 20%-át) lenne köteles fizetni. Ennél rugalmasabb, türelmesebb, az adós fizetési képességéhez jobban alkalmazkodó törlesztési rendszer nincsen.
A jó adósok bármikor dönthetnek: vagy maradnak az eredeti (fix) törlesztéses szerződésnél, és akkor jelentősen csökken a kamatteher, vagy áttérnek a jövedelemarányos törlesztésre. Ez utóbbinál a forintra való átváltás kötelező, az árfolyamkockázat megszűnik, de jelenlegi kamatszintjük lényegében nem változna.
A bank csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha az adott adós még a minimális fizetést sem teljesíti (minimálbér 20%-át). Az ingatlan az adós haláláig az adós tulajdonában marad. Az adós(ok) halálával, ha még tartozás áll fenn, és azt senki nem fizeti ki, akkor a bank értékesítheti az ingatlant, de további követelést nem támaszthat az örökösökkel szemben. Ha az adós, adóstárs (vagy az időközben felnevelt gyermekeinek) jövedelmi helyzete javul, bármikor díjmentesen előtörleszthetnek, és így az ingatlan tehermentessé válik.
A legkiszolgáltatottabb, jövedelem nélküli rétegnek továbbra is a Nettó Eszközkezelő (NET) nyújthat megoldást. Ugyanakkor (jogosultsági feltételek felülvizsgálata és kibővítése mellett) itt is javasolt a fix bérleti díj helyett a jövedelemarányos fizetésre való áttérés, amely mellett a visszavásárlási lehetőség is egész életre szólóan megmarad.
Részletes számításaink szerint (bár a futamidő kitolódik) szinte minden jelenleg fizetni nem, vagy nehezen tudó adósnak a terhei nagyon jelentősen, a jelenlegi törlesztési összeg 40-60%-ára csökkennének. Itt a devizakockázat is teljesen megszűnik.
A fegyelmezetten fizetők kamatterhei pedig akár 2-3 százalékponttal is csökkenhetnek. A lakását viszont, amíg él és a minimumot fizeti, senki nem veszíti el. Ugyanakkor a számítások azt mutatják, hogy, bár a bankoknak nagy türelmemmel és rugalmassággal kell viszonyulniuk az ügyfeleikhez, összességében ők sem járnának rosszul.
A hitelek összességét tekintve a megtérülésre nagyobb esély van, ráadásul, amit jelenleg az ügyfélbarátnak számító bankok is csak költségesen és egyedileg tudnak elvégezni (adósokkal tárgyalás, szerződés-módosítás, stb.), az most rendszerszinten, automatikusan, állami szerepvállalással valósul meg. Az állami költségvetést pedig mindez nagyon korlátozottan érintené, hiszen az állami szerepvállalás csupán a beszedési rendszer és a NET működtetésére korlátozódna.
Vegyünk egy átlag devizahitelt: 8 millió forintnak megfelelő deviza, 15 éves futamidő, 7% éves kamat. Tegyük fel, hogy két adóstárs van, de csak az egyiknek van jövedelme, bruttó 230 ezer, nettó 150 ezer forint. Ez a jelenlegi országos átlagjövedelemnek felel meg. A jelenlegi hitelterheket nehezen viselik, ezért áttérnek a jövedelemarányos törlesztésre, ahol a mindenkori bruttó bérük 20%-át (a nettó kb. 30%-át) kell fizetniük.
Ha viszont nem akar áttérni a jövedelemarányos törlesztésre, akkor jutalmul kamata 7%-ról pl. 4%-ra csökken, ami az első évben mintegy havi 20 ezer forint kamatteher-csökkentést jelent."
Forrás : www.portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/egy_unortodox_megoldasi_javaslat_a_devizahitelek_problemajara.2.190751.html
2013 eddigi részében azonban az általános gazdasági és devizapiaci környezet összességében mindössze 0,9 forinttal eredményezett magasabb átlagos frankárfolyamot, mint 2012 egészében.
Az euró átlagosan 7,2 forinttal volt drágább, mint 2012 egészében.
2011 őszéig a frank euróval szemben mutatott ereje magyarázta leginkább a frank forinttal szembeni erősödését, ezt követően azonban a magyar fizetőeszköz gyengesége került előtérbe annak köszönhetően, hogy a svájci jegybank 1,2-es árfolyamküszöböt állított fel a frankra az euróval szemben. Az elmúlt öt év frankerősödésének közel kétharmada még így is a frank euróval szembeni erősödésének számlájára írható, és csak egyharmad arányban felelős érte a forint euróval szembeni gyengülése.
Mivel a lakosság hitelfelvételi kedve 2009 óta alacsony, devizahitelt pedig 2010 nyara óta lényegében nem vesznek fel a háztartások, a lakosság teljes törlesztési terhét alapvetően két piaci tényező, az árfolyam és a kamatszint befolyásolja jószerivel 2008 vége óta. Az alábbi példában szereplő, 2007 decemberében felvett hipotetikus lakáshitel az árfolyamon túl az átlagos piaci kamatozást is követi 1,5%-os állandó kezelési költség mellett.
Ha frank alapon vették fel, a példában szereplő lakáshitel törlesztőrészlete négy év alatt 82%-kal emelkedett, ebből 58%-ot az árfolyamváltozások, 24%-ot a kamatváltozások és a kamatok átértékelődése okozott. Bár kezdetben az alacsonyabb kamatszint miatt a frankhitel az euróhitelnél jobb döntésnek tűnt, utóbbi azóta kisebb árfolyammozgást produkált, így törlesztőrészlete ma már jóval kisebb a frankhitelénél.
A példában szereplő hitel törlesztőrészlete lényegében minimálisan, éves szinten 2012-ről 2013-ra 778 ezer forintról 782 ezer forintra nőtt, ha frank alapon vették fel, és 623 ezer forint alatti szintről 624 ezer euróra, ha euró alapon. Összehasonlításképp: 2008-ban, a hitel futamidejének első teljes évében még 463 ezer forint volt frankhitelként, és 500 ezer euróhitelként az éves törlesztőrészlete.
Amikor a törlesztési terhek emelkedéséről beszélünk, a lakossági hitelállomány szintjén is figyelembe kell venni a kamat- illetve az árfolyamváltozások egymástól eltérő hatását. Elsősorban a végtörlesztésnek tudható be, hogy a lakosság banki tartozása ma nem csak árfolyamszűrten, de nominálisan is alacsonyabb, mint két évvel ezelőtt. Egyébként a lakosság hiteltartozása fokozatosan és lassan apad csak.
A banki kamatemelés ezzel szemben a válság első hónapjaira, illetve 2009-ben volt jellemző a már folyósított devizahitelek esetében, ugyanakkor 2012 nyarán is befolyásolták valamelyest a lakossági hitelek összesített törlesztőrészletét. Közel sem volt azonban olyan nagy mértékű a kamatemelkedés, mint az újonnan nyújtott (forint alapú) lakáshitelek esetében.
Hogy mennyit húzott ki a gyenge forint (vagy ha úgy tetszik, az erős frank, illetve az erős euró) a devizahitelesek zsebéből, annak becsléséhez az alábbi egyszerűsítő feltételezésekből indultunk ki.
- a lakáshitelek teljes átlagos futamideje (az előtörlesztéseket is figyelembe véve) 15 év
- a fogyasztási hitelek teljes átlagos futamideje (az előtörlesztéseket is figyelembe véve) 9 év
- a mintegy 2-3%-ot kitevő jenhiteleket az elérhető adatok hiányosságai miatt a frankhitelekkel összevontuk
- a hasonló nagyságrendet képviselő, lakás-, illetve fogyasztási hitelnek sem számító devizahiteleket szintén az elérhető adatok hiányosságai miatt a frank személyi hitelekkel azonos módon kezeltük
- az árfolyamváltozások törlesztőrészletre gyakorolt hatását a 2008. év végi devizahitel-állományra számítottuk ki (feltételezve, hogy az azóta felvett hitelösszegek, illetve a korábban rövid futamidőre felvett, kifutó hitelek és az előtörlesztések végső hatásukat tekintve nagyjából kioltották egymást), módosítva a végtörlesztéssel, illetve részben az árfolyamgáttal
- a hitelek mindegyike annuitással törleszt
- a végtörlesztés 24%-kal csökkentette a lakossági normál törlesztési terhét (nagyjából ennyivel csökkentette a teljes lakossági devizahitel-állományt is)
- a nem teljesítő hitelek miatt ki nem fizetett törlesztőrészletet nem vettük figyelembe, így a pontos megfogalmazás nem kifizetett törlesztőrészlet, hanem törlesztési kötelezettség.
- 2012-ben az árfolyamgát még csak minimális mértékben éreztették hatásukat a törlesztési kötelezettség tekintetében, idén már nagyobb mértékben.
Mindezt figyelembe véve 2012-ben becsléseink szerint összesen közel 618 milliárd forintot költöttek a háztartások havi devizahitel-törlesztésre. Ez idén közel 622 milliárd forintra emelkedne, ha nincs az árfolyamgát, amely közel 30 milliárd forintot hagy a devizahitelesek zsebében. Az így összességében 592 milliárd forintra rúgó éves törlesztési teher a végtörleszteni nem tudó devizahitelesek éves terhe volt. Ennek mintegy 20%-a azonban a nem teljesítő devizahitelek miatt nem folyt be a bankokhoz.
Ha nem lett volna végtörlesztés és árfolyamgát, az 592 milliárd forint helyett becsléseink szerint 818 milliárd forint lenne idén a háztartások éves törlesztési terhe.
Forrás : www.portfolio.hu
Szerző : Palkó István
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/devizahiteles_torlesztoreszletek_itt_a_fordulat.190576.html?utm_source=index_box_landing&utm_medium=kapcsolodo_cikkek_linkek&utm_campaign=kapcsolodo_cikkek
A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
2013. január–augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg a 2012. január–augusztusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek - írta a KSH.
A várakozásokat meghaladó mértékben nőttek a bruttó bérek augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest, míg "a nettó bérek növekedése 6,2 százalék volt, ami az augusztusi 1,3 százalékos infláció mellett 4,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezett" – írta Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. "A bérnövekedési ütem elsősorban az egészségügyi bérek növekedésének köszönhető, az orvosi bérrendezés hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal emelkedtek a bérek" – emelte ki.
A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,5 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 2,7 százalékkal, 207 200 forintra emelkedett.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (477 800 forint), ezt az információ és kommunikáció (429 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (393 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (155 400 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (165 500 forint) ágakban dolgozók kerestek.
2013. január–augusztusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 300 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 10 000 forint juttatást kaptak ezen a címen.
2013. január–augusztusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 500, a szellemi foglalkozásúaké 198 000) forint volt, 4,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 5,6, a nonprofit szervezeteknél 3,8 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)
A 240 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal volt magasabb a 2012. január–augusztusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.
Szerző : Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ennyi-az-atlagkereset-magyarorszagon-414152
Az új adócsomag kizárja azokat az utalványokat a kedvező adózási körből, amelyek visszaválthatóak, készpénzzé alakíthatóak. A jövőben a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja a munkáltató. Többet is megéri pénztárba tenni.
Bár nem ígér alapvető változásokat a béren kívüli juttatások terén a Parlament elé terjesztett adótörvény javaslat, mégis érdemes néhány kedvezményre és szigorításra odafigyelnünk - javasolja Fata László cafeteria szakértő.
1. Nem visszaváltható utalványok
A rendeltetésszerű joggyakorlás fontos követelménye, hogy ha valaki egy adott célra (például iskolakezdésre, ruházatra, kulturális belépőre) szóló utalványt kap a munkáltatójától, akkor ezt az utalványt erre a célra használja fel. Ha azonban egy utalvány visszaváltható, pénzzé alakítható, akkor nem valósul meg a törvényalkotói szándék, így az erre adott kedvezmények nem érik el a kívánt célokat.
Az új adótörvény-javaslatcsomag ennek szellemében szigorít a kedvező adózású és adómentes juttatások körében alkalmazható utalványok meghatározásán. Eszerint a jövőben egyértelműen kizárja azokat az utalványokat a kedvező adózási körből, melyek visszaválthatóak, készpénzzé alakíthatóak.
2. Lakáshitel-törlesztés támogatása adómentesen
A munkáltató évek óta adhat adómentesen lakáscélú támogatást a munkavállalóinak. A jelentős (folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő) mértékű támogatást a munkavállalók ezidáig lakás vásárlására, építésre és korszerűsítésre használhatták fel - foglalja össze a jelenleg is hatályos szabályokat Fata László, a cafeteriatrend.hu szakértője.
Bár sok munkavállalónál a már meglévő lakás hiteleinek törlesztéséhez is jól jött volna a támogatás, az eddigi szabályok ezt nem tették adómentesen lehetővé. Az új javaslatcsomag elfogadását követően, a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén a jövőben a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja a munkáltató.
3. Többet is megéri pénztárba tenni
2013-ban ha valaki például önkéntes nyugdíjpénztárba saját befizetéseket teljesít, akkor - a különleges szabályoktól eltekintve - az összeg 20 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot jóváírnak a számláján. Hasonló kedvezménnyel élhetünk együttesen az egészségpénztár és önsegélyező pénztár estében is. A jóváírás azonban az összes pénztárnál összeszámolva sem lehet több mint 120 ezer forint.
Így például egy önkéntes nyugdíjpénztárban befizetésnél igénybe vehetünk maximum 100 ezer forint kedvezményt, de ekkor más pénztárban maximum 20 ezer forint jóváíráshoz juthatunk. Az új adócsomag elfogadása esetén ez a keret növekedhet. Eszerint is a saját befizetések 20 százaléka lehet a jóváírás értéke, de ez összesen 150 ezer forint értéket érhet el a különböző pénztártípusoknál együttesen számolva. Azonban az egyes pénztártípusokra külön-külön nem lenne korlátozás. Így elképzelhető, hogy az összes kedvezményt egyetlen általunk fontosnak ítélt pénztártípusban vesszük igénybe.
4. Biztosítások szabályozása
A kockázati biztosítás "havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja" 2013-ban adómentes. Sok esetben azonban a biztosítási díj nem havi ütemezésben kerül térítésre, hanem éves, féléves, negyedéves ciklusok alapján. Ilyen esetben az éppen aktuális befizetett díj magasabb lehetett, mint az adott hónapra vonatkozó keret.
A 2014-re vonatkozó javaslat könnyebben értelmezhetővé teszi ezt a helyzetet. Az elfogadásra váró új szabályozás már a befizetett díj egy hónapra vonatkozó értékét figyel az értékhatárhoz viszonyítva, így semmi gondot nem okoz majd a havinál ritkább díjfizetés értelmezése.
Új pontosításként jelenik meg az adócsomagban a kockázati biztosítások meghatározásának kiegészítése. A jövőben nem tekintené az adótörvény kockázati biztosításnak azt a biztosítást, melynél a biztosító által adott szolgáltatás nem haladja meg a befizetett díjakat és ezek hozamait. Így az ilyen biztosítások esetén a kockázati biztosításokra vonatkozó kedvezményes adózás lehetőségeit sem vehetnénk igénybe - írta a szakértő.
- Itt a jövő évi adócsomag - Nem lesz áfacsökkentés és luxusadó
- Így látják adószakértők az új adócsomagot
- VOSZ: ez nem egy közérzetjavító adócsomag
- Nem várható nagy változás adófronton
- Erre mentek az energiapályázatos milliárdok - itt a lista
- Itt a következő katasztrófa-forgatókönyv
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_valtozhat_a_cafeteria_2014-tol.567595.html
Három hónapos csúcsra emelkedett a forint árfolyama az euróval szemben. Az igazi nagy próba azonban csak most vár a magyar devizára.
Köszönhetően az amerikai költségvetésről szóló megállapodásnak, valamint a Fed kvantitatív lazítási programjával kapcsolatos pozitív várakozásoknak, az elmúlt napokban jól teljesítenek a kockázatos eszközök, így a forint is. A befektetők közül sokan most úgy vélik, hogy az amerikai állam ideiglenes leállása épp annyira fogta vissza a gazdaságot, hogy az meggátolja a Fedet a kötvényvásárlások ütemének csökkentésében.
Ma délutánra 3 hónapos csúcsra erősödött a magyar deviza az euróval szemben, egészen 293 forint közelébe csökkent a közös deviza jegyzése. Persze az árfolyamra fontos hatással lesznek fundamentális oldalról a kormányzat új devizaadós mentési tervei, azok drasztikussága is.
Az euró/forint árfolyamgrafikonon azonban meglehetősen ellentétes jelzések fedezhetőek fel ennek ellenére. A 200 napos mozgóátlag alatt mozog az árfolyam és sikerült most már markánsan is legyűrnie a 295-297 forintos támaszzónát a kurzusnak. Ugyanakkor az árfolyam megérkezik egy meglehetősen masszív újabb támaszzónába. Ez nagyjából a 289 és 291 forintos sáv között húzódik. A szintet a júliusi és a júniusi mélypontok, valamint az az immár ötéves múltra visszatekintő trendvonal jelöli ki, amely eddig számos esetben fordított meg átmeneti forinterősödési hullámokat.
Az árfolyamhoz tartozó 14 napos RSI eközben az euró szempontjából pozitív divergenciát mutat. Ez az euró gyengülő, forint erősödő trendjének gyengülését jelzi, s potenciális trendfordulót vetíthet előre.
A piaci szakértők egyébként nem túl optimisták a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban. A német ZEW intézet és az orsztrák Erste Bank friss felmérése szerint, amelyben 65 régiós szakértő véleményét kérdezik, a válaszadók nettó 9,5 százaléka véli úgy, hogy gyengülnie kellene a jelenlegi szintekről a forint árfolyamának. Ez ugyan javulást jelent az előző havi nettó 25 százalék közeli értékhez képest, azonban jelzi, hogy az elemzők még mindig szkeptikusak a magyar devizával kapcsolatban. Ha a válaszok megoszlását tekintjük, akkor kiderül: a forinttal kapcsolatban semleges álláspontot képviselők tábora volt a felmérésben a legmagasabb, 46 százalék szerint az árfolyam ott van jó helyen, ahol mostanában tartózkodik.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/beindult_a_forint_meddig_tarthat_a_mamor.567575.html
Már idén elkezdheti monetáris enyhítésének visszavonását a Fed, vélik szakértők az amerikai költségvetésről a héten született megállapodás után. A pénzbőség zsugorodása várakozások szerint visszafogja a magyar állampapírok keresletét. Közben londoni befektetői felmérések ennek ellenkezőjét sejtetik, azaz idén nem esik neki a Fed a kötvényvásárlási programjának.
Az amerikai közhivatalok bezárása miatt számos olyan adatot nem publikált a kormány, amelyekre a Fed támaszkodik döntéseinek előkészítésekor, ám ennek ellenére elképzelhető, hogy a bank még az év vége előtt megkezdi monetáris enyhítésének visszavonását - vélik a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők. Az elmaradt közkiadások várakozások szerint fél százalékpontot nyesnek le a negyedik negyedévre várt kétszázalékos év/éves GDP-növekedésből, ám abban is nagy az egyetértés, hogy a gazdaság gyorsan lerázza magáról a 16 napos leállás káros hatását.
A hetekig tartó parttalan vita a költségvetés finanszírozásáról és az eladósodás plafonjának emeléséről megtépázta az amerikai döntéshozók és döntéshozatali mechanizmusok megbízhatóságába vetett bizalmat, ám ennek hatása is gyorsan elhalványulhat. Ha a vállalatok és a fogyasztók úgy látják, hogy a jövő év elején nem ismétlődik meg az elmúlt hetek bénultsága, lelkesen vethetik bele magukat a termelésbe, a beruházásba és a vásárlásokba.
A piac jelez...
Az amerikai államkötvények piacának folyamatai arra utalnak,hogy a befektetők nem tartanak valószínűnek egy nagyon korai visszavonást. A tízéves papírok hozama a határozott kereslet nyomán 2,75 százalékról 2,60-ra mérséklődött, a dollár szintén a legalacsonyabb szintre került február óta. Az biztosnak látszik, hogy Fed októberben nem kezdi meg havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlásai csökkentését, mert az elmaradt adatok miatt ehhez kevés az információja.
Ugyanakkor a bank döntéshozói december 18-ai ülésükön már jónak láthatnak egy kisebb lefaragást, ha a szeptember-novemberi adatsor arra utal, hogy a gazdaság határozottan erősödik, és elég valószínűnek látszik, hogy a kedvező folyamatok kitartanak 2014-ben is. A pénzbőség szűkülése a magyar állampapírok és a forint piacáról is kivonhat forrásokat, ami megdrágíthatja az adósság finanszírozását.
Csehországban és Romániában kisebb mértékű volt az emelkedés, 2, illetve 1,8 százalékra a korábbi 0,8 és 0,6 százalékról. Magyarországon a GDP-érték 1,9 százalékára csökkent a 2010-2012-es időszakban a portfolió-beáramlások értéke a 2005-2007-es 4,3 százalékos átlagról, de a magyar piacra érkező portfoliótőke GDP-arányos értéke így is összemérhető maradt a cseh és a román szintekkel - áll a Moody's kimutatásában.
A pénzintézet szerint a külföldi jegybanki likviditásözönből eredő kamatköltség-megtakarítások mind az öt ország esetében jelentősen hozzájárultak a költségvetési konszolidációhoz. "Szokatlan körülmények" egy idejű kialakulásának eredményeként jöttek létre e kedvező külső finanszírozási kondíciók, ám az valószínűtlen, hogy ugyanezek a körülmények középtávon ismét előállnának - jósolták a Moody's londoni elemzői.
A hitelminősítő szerint amikor a fejlett ipari gazdaságok jegybankjai hozzákezdenek majd e monetáris ösztönzés visszavonásához, az ennek nyomán apadó globális likviditás valószínűleg csökkenti a keresletet a felzárkózó térség állampapírjai iránt, várhatóan emelve ezeknek a szuverén adósságeszközöknek a hozamát. A Moody's elemzői szerint a közép- és kelet-európai ötök közül - a bruttó finanszírozási igényeket és a hazai finanszírozási források likviditását figyelembe véve - erre a folyamatra Románia és Magyarország lenne a legérzékenyebb, Lengyelország közepesen, Szlovákia és Csehország pedig a legkevésbé sebezhető.
Megdrágult a hitel...
A kormány leállása miatt az FT számítása szerint 73 millió dollárral kellett több kamatot fizetni az állampapírok után. Ez meggyezik a kongresszus alsóházában dolgozó képviselők egyéves fizetésével, vagy a legfelsőbb bíróság működési költségével. Ha politikusok a következő hetekben nem arra törekednének, hogy betartsanak egymásnak - ahogy ezt tették az elmúlt hetekben -, akkor eredményesen lezárhatnák december 13-áig a költségvetési vitát.
Ez nagyban növelné az esélyét annak, hogy még idén megkezdődik a monetáris enyhítés visszavonása. A bizonytalanság folyatódása viszont a halogatás mellett szólna. Az elmúlt hetekben a szakértők többsége úgy vélte, hogy a Fed nem lép addig, amíg új elnöke tavaly tavasszal el nem foglalja hivatalát. A kongresszus várhatóan támogatja Barack Obama jelöltje, Janet Yellen kinevezését.
- Új rekordon az amerikai szövetségi adósság
- Márpedig Kína eléri a célját!
- Újabb nő a jegybankelnökök sorában
- Kedden jön a hét adata
- Így változhat a cafeteria 2014-től
- Beindult a forint - meddig tarthat a mámor?
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/johet_a_feketeleves_a_forintpiacon.567541.html
Portfolio.hu: A nemzetközi trendeket tekintve is látszik, hogy az elektronikus banki csatornákat, a mobilbankolást egyre többen használják a világon. Van valamilyen lemaradásunk a külföldhöz képest ezen a területen?
Forrai Péter : Először is fontos tisztázni, hogy mit értünk a mobilbankolás kifejezés alatt. Ez jelentheti a mobil paymentet (amikor fizetünk) és az egyéb banki tranzakciókat is magába foglaló mobiltelefonon keresztül zajló tevékenységet. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a mobil fizetés mindenütt gyerekcipőben jár: ugyan megszülettek az első lépések, több pilotot is elindítottak - van olyan bank, amelyiknél 1-2 éve zajlik ilyen - azonban összességében ez még az útkeresés fázisában van. Egyrészt nem biztos, hogy a technológia minden szempontból olyan ügyfélélményt tud nyújtani, amely lehetővé teszi a robbanásszerű elterjedést. Másrészt kérdések vannak még az üzleti modell körül is, hogy a mobilfizetésben részt vevő szereplők (bankok, kártyatársaságok, mobiloperátorok, payment processzorok, kereskedők) hogyan tudnak úgy együtt dolgozni, hogy mindenki megtalálja a számítását, hiszen e nélkül ez nem fog működni. Amikor külföldről beszélünk a mobilbankolás kapcsán, akkor ez jelentheti egyrészt Afrikát, vagy a fejlettnek mondott Európát és Amerikát. Érdekes ugyanakkor, hogy az előbbi tekinthető a legfejlettebbnek ezen a téren: az M-Pesa szolgáltatása Kenyában vagy Tanzániában sokkal elterjedtebb mobilbankolást jelent, mint Európában bárhol.
P.: Mi az oka annak, hogy a fejlődő világban gyorsabban terjednek a mobilbanki megoldások ?
F. P.: Elsősorban az, hogy Afrikában hagyományos értelemben nincs bankrendszer - nincs például fiókhálózat, ezért a mobiltelefon jelenti azt az eszközt, amelyen keresztül pénzügyeket lehet intézni. Azok az ügynökök, akik egy bódéban banánt árulnak, lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az ügyfél feltöltse a telefonját, vagy pénzt fizessen be, amely ezen a hálózaton keresztül jut el egy 500 kilométerre lévő városba, ahol a fia felveszi azt. Jól látható tehát, hogy ezekben a hagyományos banki tevékenységek szempontjából elmaradott országokban az emberek túlnyomó többsége mobilbankol, így rövid idő alatt milliós darabszámokat értek el.
A mobilbankolás azért sem terjed robbanásszerűen a fejlett világban, mert az internetbankok meglehetősen jól funkcionálnak, így nem jelentkezett erős igény egy új banki csatorna iránt. Magyarország is ugyanebbe a körbe tartozik. A kérdés álláspontom szerint valójában az, hogy a mobil milyen addicionális értéket tud ehhez hozzátenni, hiszen az emberek a pénzügyeiket nem feltétlenül vezetés közben vagy egy zsúfolt buszon intézik. Léteznek viszont olyan élethelyzetek, amikor az elsődleges prioritás a rugalmasság és a gyorsaság, például, ha felhív a gyerekem, hogy most azonnal készpénzre van szüksége, de nincs pénz a számláján.
P.: Mi az OTP koncepciója a mobilbankolás fejlesztését tekintve? Milyen funkciókat kell ellátnia egy mobilbanki applikációnak ?
F. P.:Az OTP megközelítése egyértelműen hajaz arra, amiről beszéltem: mi az internetbankunk továbbfejlesztésének, kinyúlt karjának tekintjük a mobilbankolást. Az autentikációt, a belépést is ugyanarra a mintára építettük fel, mert azt gondoljuk, hogy jellemzően ugyanazok az emberek fogják használni ezt a funkciót, akik az internetbankot. Azt gondolom, kevés ügyfélnél érkezett el a mobiltelefon megjelenésével az a pillanat, amikor az addigi fióki bankolási magatartását feladva teljesen az elektronikus csatornák felé fordul. Ilyen szempontból a call center az internetbank előszobájának is tekinthető, hiszen sokan itt tapasztalták meg, hogy nem kell feltétlenül személyesen ellátogatniuk egy fiókba az ügyintézéshez, miközben megőrizhető a személyes kiszolgálás. Aki pedig már magabiztos volt a telefonos bankolásban, megpróbálta ugyanazt az átutalást immár egyedül, az internetbankban végrehajtani. Ebből pedig logikusan következik a továbblépés bizonyos élethelyzetekben a mobilbankolás felé.
Azokat a funkciókat kell átemelni a mobilbanki applikációba is, amelyek népszerűek az internetbankokban. A tapasztalatok szerint pedig az emberek elsősorban információra vágynak, például az egyenlegükkel kapcsolatban, hogy megérkezett-e mondjuk egy utalás a számlájukra. A másik legfontosabb funkció pedig egyértelműen az átutalás, majd egy nagy szakadék után következik a többi tranzakció. A gyakran használt funkciók terén emellett már természetesnek vehetjük a betétlekötést, a betétek feletti ellenőrzést és a feltörést is. Emellett létezik több olyan funkció, amely számosságában nem mérhető az átutaláshoz, mégis praktikus, pont a korábban is említett mobilság miatt. Lehet autópálya-matricát vásárolni, amire szükség lehet, ha elfelejtettem előre gondoskodni róla, de ilyen a Távszámla és a Díjnet számlafizetés is.
Az internetbanki környezethez képest a mobil egy kicsit más, ezért egy másik megközelítést kíván felhasználói élmény szempontjából. Ilyen speciálisan mobilra tervezett megoldás például az OTP-nél a hangvezérlés. Ebben az esetben a mobilbanki alkalmazás elindítása után megrázom a telefont, és egy név mikrofonba mondásával előkészíthetek egy átutalást. Mondhatjuk, hogy ez egy játék, de senkinek sem javasolom, hogy vezetés közben rázogassa a telefonját, és hangvezérelje, ugyanakkor jelentősen lerövidítheti az utalásra fordított időt. Ehhez hasonló a sárgacsekk-beolvasás is, hiszen ez tulajdonképpen nem más, mint egy speciális formátummal ellátott átutalás. Az internetbankban megtehetjük, hogy a papír alapú látványt követve intézzük a számla befizetését, míg a mobilokba épített kamera adta lehetőségeket kihasználva automatikus beolvasásra is lehetőségünk van - így nem kell magunknak kitölteni az adatokat, ami telefonon meglehetősen nehézkes. Ezek azok a feature-ök, amik az alkalmazások savát-borsát adják, és amivel a mobilappot meg tudjuk különböztetni az internetbanktól.
P.: Az ügyfelek hány százaléka használja az internetbankot, illetve a mobilbanki felületet ?
F. P.: Az ügyfelek körülbelül 40 százaléka rendszeresen használja az internetbankot, sőt előfordult olyan is, hogy egy időben 7000-en intéztek valamilyen tranzakciót az OTPdirekt felületen. Ha ugyanez a 7000 ember egyszerre jelenne meg a 400 OTP-fiókban, akkor tömegek állnának sorban az ügyintézésre várva. Az internetbank tehát már nem arról szól, hogy kevesebben mennek be a fiókokba, hanem arról, hogy ezt az ügyfélmennyiséget a hálózat nem tudná megfelelően kiszolgálni. De ugyanez igaz a kártyarendszerre is, ahol akár egy órás leállás is hatalmas fennakadást okoz. Azt gondolom, hogy a netbankok használata már mindenütt elérte azt a szintet, hogy ha kivennénk a rendszerből, akkor a rendszer nem tudna működni.
P.: Az okostelefonokon és PC-ken kívül melyek azok az eszközök, amelyeken keresztül üzletileg is érdemes lehet a bankoknak az ügyintézést lehetővé tenniük ? Mi a jövő bankolási csatornája ?
F. P.: Ha ezt tudnám, akkor nagyon gazdag ember lennék. Ha 6 évvel ezelőtt megkérdeztek volna az érintőképernyős mobilokról, nem biztos, hogy azt mondtam volna, ami azóta végbement, tehát most is csak tippelni lehet a jövőt illetően. Azt gondolom azoban, hogy folytatódik a mobilizációs tendencia. Ebben a körben viszont nagyon érdekes kérdés a tablet, hiszen vannak, akik szinte már nem is használják a PC-t. Egy tableten azok a webes megoldások, mint pl. az OTP internetbankja, ugyanúgy futnak, mint a számítógépen, élvezhetők, könnyen nagyíthatók. Ezeken a készülékeken helyük van az internetes megoldásoknak, de egy bizonyos felhasználói kör ugyanúgy keresi az appleteket is, tehát itt kettős a cél: működjön rajta jól mindkét megoldás.
P.: A hordható technológiai eszközök, például az okosórák vagy az okosszemüvegek használata a mindennapi bankolásban csak a nagyon távoli jövő zenéje ?
F. P.: Az a kérdés, hogy mit nevezünk távoli jövőnek. A 6 évet ebben az iparágban annak tartom, mert a tendenciák egy éven belül is gyökeresen megváltozhatnak. Nem nagyon tudok olyan alkalmazásokról, amelyek már működnek ilyen eszközökön. Illetve az elterjedtség is nagy kérdés: az okosóráknál ez gyakorlatilag egyenlő a nullával. Ez, és a szemüveg is még csak kísérlet, így csak egy eléggé távoli fikció, hogy hogyan fognak ezek alakulni. Azonban ha beválnak, és az emberek ezeket fogják használni a telefonok helyett, akkor meg fognak jelenni rajtuk a banki funkciók is.
P.: Az értékpapír-kereskedésben mennyire erős a mobilizációs trend ?
F. P.: Az OTP-nél a lakossági kör részvénytranzakcióinak több mint a 80 százaléka az internetbankon keresztül történik. A mobilitás pedig az internetbankok gyors megbízás-beadási lehetősége mellett addicionális előnyt jelenthet, tehát az értékpapír-kereskedelem helyet követel magának a mobil felületen. Az OTP ezért a közeljövőben lép piacra egy értékpapír-kereskedésre alkalmas applikációval. Itt érdekes kérdés a mobilos és a tabletes megjelenítés közötti különbség. Egy sokkal több információt tartalmazó, és a grafikus megjelenítést is előtérbe helyező brókeralkalmazásnál a tablet többletet nyújthat a mobiltelefonhoz képest.
Forrás : www.portfolio.hu
Szerző : Turzó Ádám Pál
http://www.portfolio.hu/vallalatok/az_okostelefon_valtja_fel_a_bankfiokot_interju.190570.html
Az előrejelzések szerint még évtizedekig nem lesz nagy változás: folytatódik az elszegényedés.
Ma, a szegénység világnapján különösen érdemes megállni egy pillanatra és gondolni azokra a honfitársainkra, akiknek még nálunk is kevesebbjük van. Az Eurostat adatai szerint nincsenek kevesen: 2012-ben a társadalomnak már majdnem 32 százaléka – mintegy hárommillió ember - volt az elszegényedés szempontjából vagy a társadalmi kirekesztettség szempontjából veszélyeztetett. Ezen belül másfélmillió ember él a szegénység küszöbén.
Fotó: Kummer János
Ezért adózunk...
Ezen a ponton érdemes megemlékezni arról is, hogy miért is fizetjük – még ha szitkozódva is - be az adót: körülbelül kétszer ennyien lennének a szegénység által veszélyeztetettek, ha nem támaszkodhatnának a társadalom jobban kereső tagjai által befizetett pénzekre.
Konkrétan majdnem a népesség 28 százaléka lenne a szegénységi küszöb alatt, így „csak” a népesség 14 százaléka esett be alá. (Szegénynek az számít, akinek a jövedelme nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát.)
Szegény gyerekek...
Még ennél is aggasztóbb, hogy tavaly már a gyermekek 32 százalékának sorsát veszélyeztette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség az Eurostat számításai szerint. Ennél csak Bulgária és Görögország állt igazán rosszabbul.
A 2009-es adatok alapján az uniós statisztikai hivatal úgy becsülte: a magyar gyerekek 17 százaléka – tehát majdnem minden ötödik gyerek – a család szegénysége miatt nem jut megfelelő mennyiségben zöldséghez és gyümölcshöz. (Ebben az EU-n belül csak Románia és Bulgária teljesített rosszabbul.) Tizenhárom százalék nem jut elég fehérjéhez, 22 százalék pedig a ruhák terén (is) hiányt szenved.
Nagy csalódás a jelen...
Ha vissza tudnánk menni pár évet egy időgéppel, megdöbbennénk. Nem erről volt szó. Magyarország korábban még abban reménykedett, hogy a katasztrofálisan alacsony munkaerőpiaci részvételt – azoknak a számát, akiknél egyáltalán érdemben szóba jön a dolgozás – 65 százalékról 75 százalékra emeli majd.
Erről egy ma megjelent világbanki tanulmány szikáran annyit mond csak: ilyen növekedésre még akkor sem volt példa, amikor a gazdaság a leggyorsabban bővült, 2000 és 2009 között.
Még rosszabb a jövő...
A tanulmány szerint Magyarországon az egyik legrosszabb a munkanélküliség okozta szegénység trendje, amely a szegénységért a leginkább felelős. 2005-ben még 10 százalék alatt volt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol a munkanélküliség csapolta meg a bevételeket (és a megtakarításokat). A válság kitörése után ez 11 százalékra emelkedett és 2012-re már a 13 százalékhoz került közel.
A Világbank tanulmánya szerint a munkanélküli háztartásokban élők aránya még tovább emelkedik, s 2020 körül eléri majd a népesség 15 százalékát, hacsak nem történik csoda. Rossz esetben pedig akár a 16 százalékot is kóstolgathatja.
Szokjuk meg vagy szökjünk meg ?
Ez nagyban egybecseng a Vöröskereszt legfrissebb jelentésével, amelyben azt mondják: évtizedekig nem fog magára találni Európa gazdasága. „A válság hosszú távú hatásai még nem is kerültek a felszínre. A jelentésünk azt mutatja: még akkor is évtizedekig érezzük majd a válság hatásait, ha a közeljövőben jóra is fordulna a gazdaság helyzete” – írja a jelentés előszavában a szervezet, amely hosszasan csepüli Európát azért, hogy a gazdagodó fejlődő világgal szemben itt egyre több a szegény.
A Vöröskereszt szerint az egyik legégetőbb probléma a pályakezdő munkanélküliség, ám a munkaképes fiatalok elvándorlása is nagy ütés egyes országoknak, köztük Magyarországnak.
Forrás : FN24
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/10/17/brutalis-szegenyseg-jon-magyarorszagra/
Elhárult az államcsőd veszélye az Egyesült Államokban, miután a Kongresszus mindkét háza támogatta az utolsó pillanatban a Szenátusban kialkudott egyezséget.
Az utolsó pillanatban a Szenátusban megszületett kétpárti egyezség mentette meg az Egyesült Államokat az államcsődtől. A megállapodás alapján az adósságplafont február elején éri el az állam és január közepéig az október 1-je előtti forrásokkal biztosított az államszervezet működése is – így véget érhet az október elseje óta tartó részleges leállás. Az egyezség értelmében létrehoznak ugyanakkor egy bizottságot is, amelynek feladata a régóta várt hosszú távú finanszírozási keret kialakítása.
A megegyezés hátterében az áll, hogy a Republikánus Párton belül is egyre többen határolódnak el a populista szárnytól, a Tea Partytól, amely ragaszkodik ahhoz, hogy az adósságprobléma egyedüli megoldása a Barack Obama demokrata elnök nevéhez kötött egészségbiztosítási törvénycsomag bevezetésének elhalasztása. A republikánusok számára így komoly presztízsveszteség volt Ted Cruz texasi szenátor bejelentése: az Obamacare harcos ellenzőjeként elhíresült politikus arról beszélt, nem fogja hátráltatni a közös javaslat elfogadását.
Hasonlóan nyilatkozott John Boehner, a Képviselőház republikánus elnöke. Az ohiói politikus jelezte: a szenátusi megegyezés blokkolása nem lesz a pártja számára követendő taktika. Hozzátette ugyanakkor: a republikánusok nem tettek le arról, hogy megakadályozzák az egészségbiztosítási reform végrehajtását.
Örömre azonban sok ok nincs – ezt jelezte a Fehér Ház szóvivője is, aki szerint ebben a helyzetben nincs nyertes. Az S&P friss felmérése szerint az október elseje óta tartó részleges leállás a gazdaság negyedéves teljesítményét eddig 0,6 százalékkal vetette vissza. A hitelminősítő az eddigi bevételkiesést 24 milliárd dollárra becsüli.
A piacokat ekkora kár nem érte: ellentétben az euróövezeti válsággal, a dollár és a részvénypiacok is viszonylag ép bőrrel úszták meg az elmúlt hetek politikai viharait. Tegnap a Dow Jones és az S&P500 is 1,4 százalékot emelkedett – utóbbi index mindössze 0,23 százalékkal maradt el szeptember 18-án beállított történelmi csúcsától.
A befektetők mégsem boldogok. Warren Bufett, a Berkshire Hathaway legendás elnöke szerdán egyenesen az atombombához és a tömegpusztító fegyverekhez hasonlította a vita miatt kialakult patthelyzetet. Nem Buffett azonban az egyetlen, aki elveszítette bizalmát Washingtonban, annál is inkább, mivel az ehhez hasonló viták az elmúlt két évben egymást követték, és legalább középtávon használható stratégiát nem sikerült átverni a Kongresszus két házán.
A feszült helyzetet jellemzi, hogy a Fitch Ratings szerdára virradóra negatív felülvizsgálat alá vette az Egyesült Államok hosszú futamidejű adósságának „AAA" osztályzatát. A hitelminősítő a második lenne a három nagy közül, amelyik megvonja az Egyesült Államok elsőrendű adósbesorolását. Az első a Standard & Poor's volt még 2011-ben, amikor először bontakozott ki a mostanihoz hasonló vita.
Az Egyesült Államok adósságának szintje csütörtökön éri el a törvényben meghatározott 16,7 ezer milliárd dolláros határt. Megállapodás híján az államnak nem lett volna lehetősége újabb forrásokat bevonni kiadásai finanszírozására. Az állam október elseje óta már jelentősen csökkentette kifizetéseit – ez volt az új költségvetési év kezdete, ám a törvényhozásnak és a Fehér Háznak a büdzséről sem sikerült egyezségre jutni.
Újra látható a panda...
A megegyezésnek hála az amerikai állam működése visszatérhet a rendes kerékvágásba. Megnyílhatnak azok a műemlékek és múzeumok is, amelyek október elseje óta zárva tartanak. A Smithsonian Intézet szóvivője kiemelte: akár már csütörtökön délelőtt kinyithatnak a bezárt intézmények.
A washingtoni állatkert ezzel szemben várhatóan csak pénteken nyit, a pandák életét mutató webkamera azonban már csütörtöktől működik újra.
Szerző : Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/itt-az-egyezseg-nem-lesz-allamcsod-az-usa-ban-414042
Budapestről Bécsbe költözik a Lufthansa közép-európai regionális központja.
Budapestről Bécsbe költözik az év végén a német Lufthansa légitársaság közép-európai regionális központja - jelentette be Ofer Kisch, a Deutsche Lufthansa AG közép-európai regionális vezetője. A vállalat ettől a lépéstől azt várja, hogy hatékonyabban tudja koordinálni régiós értékesítési tevékenységét a Lufthansa és az Austrian Airlines (AUA) között. A budapesti központból koordinálta a vállalat a régió 14 országának értékesítési tevékenységét, a döntés 6 alkalmazottat érint, akik január elsejétől már a bécsi Schwechat reptéren dolgoznak majd.
A magyar piacért felelős 12 fős értékesítési csapat munkatársai Budapesten maradnak, vezetőjük Antal Gábor lesz - mondta Ofer Kisch. Szólt arról is, hogy a döntéssel racionalizálják az eddigi "egészségtelen" cégstruktúrát, sok párhuzamos feladatot tudnak megszűntetni, a Lufthansa-csoport világszerte ezt teszi.
Martin Riecken, a cég európai kommunikációs igazgatója közölte, hogy a társaság történetének legnagyobb megrendelését adta le új repülőgépekre. A Lufthansa 34 Boeing-777-9X és 25 Airbus A350-900 típusú, tengerentúli utakra való, széles törzsű gépet vesz, az új gépek 2016 és 2025 között állnak üzembe. A megrendelés értéke 14 milliárd euró, a vállalat más típusú repülőgépekre leadott megrendelésének összértéke ezzel együtt 36 milliárd eurót tesz ki - mondta. Az új interkontinentális flottától azt várják, hogy az üzemanyag-fogyasztás 25 százalékkal, a zajkibocsátás 30 százalékkal, míg az utaskilométerre vetített egységár 20 százalékkal csökken. Ezzel párhuzamosan nő az utasok komfortja és a megrendelés közvetlenül 13 ezer, közvetve 20 ezer új munkahelyet teremt - hangsúlyozta Martin Riecken.
Antal Gábor, a Deutsche Lufthansa AG magyarországi country managere arról beszélt, hogy az év első kilenc hónapjában közel 2 százalékkal nőtt a Lufthansa magyarországi jegyértékesítése, míg a teljes csoport forgalma 4,3 százalékos növekedést ért el. Jelenleg heti 86 járatot üzemeltet a Lufthansa Budapestre, a teljes csoport az AUA-val és a Swiss-szel együtt 128 járattal közlekedik. A német cég továbbra is piacvezető tudott maradni a klasszikus légitársaságok között a magyar piacon, a Lufthansa részesedése meghaladja a 30 százalékot - tette hozzá. A vállalat piacvezetővé vált az elmúlt 12 hónapban a Magyarország és Észak-Amerika közötti útvonalakon.
A Lufthansa légitársaság 1967-óta üzemeltet Magyarországra járatokat, a légiközlekedést végző cég mellett a repülőgép-karbantartással foglalkozó Lufthansa Technik, és az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Lufthansa Systems képviseli a cégcsoportot Budapesten.
A 2013-as téli menetrendben 81 ország 211 repterére indít járatokat a Lufthansa.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/ujabb_multi_hagyja_el_budapestet.567425.html




































.jpg)

