Az inkontinencia kezelésére rendkívül széles paletta áll rendelkezésünkre. Különösen jó, hír, hogy a vizelet-visszatartási nehézségek többsége gyógyszer és műtét nélkül is jól gyógyítható. Feltéve, hogy a beteg tudja, az eredmény itt főként rajta múlik!

Bele kell kezdeni, megéri!

Mindenek előtt azt kell hangsúlyozni, hogy az elsődleges kezelés sohasem gyógyszeres vagy műtéti. A tünetek kezelését mindig medencefenék- és gátizom-tornával, valamint a túlsúly leadásával kell kezdeni, hiszen ez az egyik legalapvetőbb rizikófaktor és hajlamosító tényező. A torna és normál testsúly egyben a megelőzés alapkövei is. Ha mégis kialakult a zavaró inkontinencia, számos egyéb lehetőség is kínálkozik még a gyógyszer vagy szike előtt. Itt most elsősorban az orvos eszköztáráról lesz szó, mert az egyéb kezeléseknek érdemes külön figyelmet szentelni.

Gyanútól a kezelésig

A kezelés mindig alapos szakorvosi kivizsgáláson, pontos diagnózison múlik. Az első lépés a tünetek feltérképezésével az inkontinencia típusának meghatározása. A kivizsgálás során először részletesen kikérdezik, mióta, milyen tüneteket érzékel az ember, majd az egyszerű fizikális vizsgálatot további, az okok felderítését célzó vizsgálatok követik. Kivizsgálják, nincs-e húgyúti fertőzés, majd ultrahangvizsgálattal, hólyagtükrözéssel (cisztoszkópia), szükség esetén ún. urodinamikai vizsgálatot végeznek. Végül meghatározzák az inkontinencia súlyosságát is.

Enyhe esetben egyszerű életmódváltás is sokat segít, az odafigyelés a rendszeres vizeletürítésre, az alkoholfogyasztás és a vízhajtó hatású italokat kerülésére és az érintett izmok, a medencefenék és gát izmainak edzésére. Az inkontinenciák többsége ma már eredményesen kezelhető, az enyhébb formák, különösen a stressz-inkontinencia esetén teljesen megszüntethetők, illetve nem gyógyszeres és nem műtétei kezelések a megelőzésre is alkalmasak.

A diagnózis és a legeredményesebb kezelés megtalálása urológiai, nőknél nőgyógyászati, férfiaknál andrológiai hozzáértést is igényel. Maga a beteg is gondoljon arra, hogy több orvos egybehangzó véleménye erősítse meg a diagnózist és a kezelési stratégiát.

Miután az inkontinencia még egyes típusain belül is igen soktényezős kialakulású, s a gyógyítás csak az okok ismeretében lehet sikeres, a kezelés is sokrétű, így nem vállalkozhatunk minden ok és megoldási lehetőség bemutatására, pusztán rövid betekintést adhatunk.

A stressz-inkontinencia kezelése

A kezelés a konkrét okoktól nagyban függ. Elsőként mindenképpen a medencefenék- és gátizomzat tornája ajánlott, mely akár teljesen meg is szüntetheti a panaszokat. Hüvelyi súlyok, hólyagtréning és vizelési gyakorlatok is segíthetnek az izomzat erősítésében. Eredményes lehet még a fizioterápia körébe tartozó biofeedback (hordozható készülékből származó optikai vagy hangingerekkel váltanak ki akaratlan vizelési ingert, amit a hólyagtréninggel elsajátított módszerrel kell a betegnek visszatartania) és elektrostimuláció (hüvely- vagy végbélkúpokba szerelt elektródákkal a gerincvelői hólyaggátló reflexek aktiválása, TENS).

A gyógyszeres kezelés célja a húgycső izomműködésének fokozása, nyálkahártyája és kötőszövete rugalmasságának növelése. Vannak ugyan ilyen hatóanyagok, de viszonylag nagy számban járnak mellékhatással. Helyileg vagy szájon át alkalmazott ösztrogén tartalmú készítményeket is szoktak javasolni, bár az utóbbi időben ennek hatékonyságuk vitatott.

Ha a vizeletcsorgás egyéb kezeléssel nem javul kellően, zavaró, például már nyugodt álló testhelyzetben is bekövetkezik, és az anatómiai eltérések is indokolják, a műtéti megoldás jön szóba. Ezt általában a húgycső-húgyhólyag által bezárt szög helyreállítása indokolja. Ez a szög nehéz szülés következményeként, a méh előreesése miatt vagy más okból megváltozva inkontinenciát okozhat. Az inkontinencia kezelésére csaknem kétszázféle műtétet tart számon a szakirodalom, és a legtöbb a húgycső és hólyag nyaki része anatómiai viszonyainak helyreállítását, valamint a hólyagzáró izom működésének javítását célozza. A műtéteket a hüvely felől vagy a hasfal felől is el lehet végezni, de az utóbbiak sikeresebbek.

Gyakran alkalmazottak az ún. suspensiós műtétek. A szeméremcsont fölötti metszésen át behatolva megközelítik és megemelik a hólyagnyakat. A mellső hüvelyplasztika 20-30 perces műtét, bikini-vonalnál ejtett hasfali metszésen keresztül altatásban vagy érzéstelenítéssel történik. A műtét során a lesüllyedt hólyagalapot megemelik és rögzítik. A rögzítést egy szövetbarát anyagból készült szalag (ang. tape) beültetésével is végezhetik (TVT vagy Tension-free Vaginal Tape plasztika). Az egy-két napos kórházi tartózkodást igénylő műtét gyors javulást eredményez. Számos hasonló műtét is alkalmazható, az azt végző orvos bizonyára részletesen elmagyarázza, mit fog csinálni, miért az adott műtétet választotta. Különösen fontos rákérdezni, ha az első műtét valamiért nem segített, és másodikat javasol.

Nem műthető esetben vagy sikertelen műtétek után hüvelybe helyezett segédeszközök, pesszáriumok, egyéb segédeszközök enyhíthetik a panaszokat.

Terjedő félben vannak a minimális külső vágással végzett laparoszkópos műtétek is. Ha hólyagzáró-izom gyengeség okozza a gondot, nehezebb a gyógyítás. A hólyag záróizmát megerősítendő izomrost-beültetést, ritkán mesterséges záróizom beültetését is alkalmazhatják. Legújabban a stressz-inkontinencia kezelésére karizomból kinyert és tenyésztés után a húgycsőbe és a húgyhólyag záróizmában visszaültetett, saját őssejtekkel is próbálkoztak annak reményében, hogy így sikerül helyreállítani a renyhe izomműködést.

A sürgősségi (késztetéses) inkontinencia kezelése

A szakember irányításával elsajátítható izomtorna mellett itt a viselkedésterápia, valamint a gyógyszeres kezelés a döntő. A stressz-inkontinenciával ellentétben ennél a típusnál, főként a motoros formánál jó hatásfokkal alkalmazhatók az izmokra és az azokat irányító idegrendszerre gyógyszerek, amelyek a vizelés ingerküszöbét hivatottak különböző módokon csökkenteni. Több mint 20 hatóanyag vált be a mindennapi gyakorlatban.

A hólyag izomzatára görcsoldó hatással bíró hatóanyagok többsége ún. antikolinerg szer, a hólyag detrusor izmának összehúzódó-képességét csökkenti. Sajnos alkalmazásukkor mellékhatásokkal (székrekedés, émelygés, hányinger, hasfájás, gyomorégés, homályos látás) lehet számolni. Antidepresszív hatóanyagokat (imipramin) is eredményesen alkalmaztak főként a pszichés okokra visszavezethető hiperaktív hólyagműködési zavarok esetén.

A gyógyszeres kezelés ellenjavallatait elsősorban a szívritmuszavarok, a zárt zugú glaukóma, a székrekedéses állapotok, vizelési nehezítettség, myasthenia gravis képezik. Ezért az orvosnak mindig tudnia kell, hogy milyen egyéb betegségben szenved az inkontinens páciens. Ha a szájon át adott gyógyszeres kezeléssel nem sikerül megfelelő eredményt elérni, közvetlenül a hólyagba adható szerrel (kapszaicin) is próbálkozhatnak, némelyikük szájon át bevéve mérgező lenne, de a hólyagban jól hat.

Nagyon hatékony lehet a viselkedésterápia is. A vizelési tréningnek nevezett módszerrel a vizelési ingereket tudatosan (például napló vezetéségével) mind jobban ki lehet tolni, anélkül, hogy bekövetkezne a "baleset". A vizelési tréning hatékonysága fokozható bio-feedback-kezeléssel. Miután a kényszerítő inger gyakran szorosan köthető konkrét szituációkhoz, sokszor segíthet a pszichoterápia.

Ritkán műtét is szóba jöhet, például, hogy kiküszöbölje a visszatérő húgyúti fertőzéseknek utat nyitó húgycső-eltéréseket (szűkület, cisztaszerű kiboltosulás), illetve hólyagsérvet. Ha az inkontinenciát zsugorhólyag esetén a vékonybélből vett szövet beültetésével növelik meg a hólyagot.
A kevert vagy vegyes inkontinencia kezelése egyéni megítélést igényel. Nem mindig sikerül elsőre megtalálni a megfelelő gyógymódot, annál is inkább, hiszen egyszerre többre is szükség lehet. Érdemes alaposan körülnézni, és több egyéb kezelést kipróbálni, mielőtt műtétre szánná el magát valaki. Idősebb nőknél a kevert stressz- és sürgősségi inkontinencia egyre gyakoribb, náluk elsőként a hibás, gyors és gyakori detrusorizom-összehúzódást érdemes kezelésbe venni, majd a záróizom-gyengeségre érdemes megoldást találni.

Túlfolyásos inkontinencia kezelése

A kezelés első lépéseként a fertőzések és gyulladások megelőzésére katétert helyeznek fel, és azon vezetik el a felgyűlt és távozásában akadályozott vizeletet. Nem idegi eredetű túlfolyásos inkontinencia esetén általában sebészi kezelés hoz eredményt. Műtéttel szüntetik meg az esetleges húgycsőszűkületet, illetve kezelik a prosztata-megnagyobbodást, ami az esetek háromnegyedében okolható a férfiak túlfolyásos inkontinenciájáért. Ugyancsak műtét a megoldás, ha hólyagkő, tumor vagy születéstől fogva fennálló anatómiai eltérés okozza a panaszokat.

Reflex-inkontinencia kezelése

Esetében az idegrendszeri károsodás miatt nem beszélhetünk gyógyításról, a kezelés célja a hólyag ürülésének segítése katéterrel, esetleg gyógyszeresen. A vizeletürítés - például gerincvelő-sérülésnél - reflexesen következik be, degeneratív idegrendszeri ártalomnál pedig túlfolyásos inkontinencához hasonlóan (nem) ürül a vizelet. A vizelet felfogására alkalmazott eszközök (pelenkák és betétek) nélkülözhetetlenek. Sok beteg ügyesen használja az önkatéterezést, amivel bizonyos időközönként megszabadítja hólyagját a felgyűlt vizelettől, így annak váratlan távozása megelőzhető.

Mielőtt bárki elhanyagolná...

A kezeletlen inkontinencia közvetetten vagy közvetlenül egyéb problémákat is magával hozhat. Szexuális, pszichés zavarokat, depressziót és még sorolhatnánk. Bár általában "jóindulatú" megbetegedés, rosszindulatú daganat, súlyos fertőzések is megbújhatnak az akaratlan vizeletvesztés mögött. Ezért soha sem szabad anélkül kezelgetni, hogy orvos látta volna!


Forrás : www.hazipatika.com

Keresés