A szúnyogháló a megoldás...


Egyre gyakrabban okoz agyvelőgyulladást az Afrikából származó nyugat-nílusi vírus Európában is. A szúnyogok által terjesztett kórokozó gyakran nem is okoz tüneteket, véradással halálosan megbetegíthet másokat.

Három enyhe vírusos agyhártyagyulladással kezelt betegnél mutatták ki Horvátországban az úgynevezett nyugat-nílusi vírust, így idén már négy ilyen beteget jegyeztek fel déli szomszédunknál. Olaszországban pedig két, nyolcvan év feletti férfit ápolnak ugyanezen vírus fertőzése miatt, így ott már 15-re emelkedett a fertőzöttek száma.

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra - történő átvitel szúnyogcsípés útján történik.

Nem veszélyes, de súlyos lehet

Tünetmentes nyugat-nílusi vírusfertőzést Magyarországon 1968-ban mutattak ki először, ám akkor megbetegedést nem okozott. 2003 óta viszont rendszeresen diagnosztizálnak agyvelőgyulladással járó fertőzéseket. "A fertőzésnek az a veszélye, hogy ha egy betegből kimutatják a vírust, valószínűleg legalább 99 másik ember is megfertőződött, akik látszólag egészségesek, mert nem tudott a kórokozó bejutni az agyába, így nem tudunk róla" - mondta dr. Berencsi György virológus a HáziPatika.com-nak. Hozzátette: a vírus gyakran tünetmentes, vagy lázt, fejfájást és hányingert okozhat, de akár agyvelőgyulladás is kialakulhat.

A szakértő felhívta a figyelmet: ha valahol egyetlen ilyen beteget is találnak, azonnal el kell kezdeni a véradók szűrését, hiszen ha valaki fertőzött vért kap, halálos beteg lesz. Az agyhártya- vagy agyvelőgyulladás ugyanis bénulást, kómát, vagy akár halált is okozhat.

A szúnyogok terjesztik

Dr. Berencsi György kifejtette: a vírust a vándormadarak hozzák be nyáron, majd a szúnyogok terjesztik. A hőhullámok különösen veszélyesek, mivel, bár a szúnyogok már 12 Celsius fok felett képesek szaporodni, a bennük lévő vírus csak 22 Celsius fok felett. Azaz minél tovább tart a hőhullám - mint például az idei, rendkívül meleg nyáron - annál több vírus termelődik. Így a szakértő szerint egész október végéig számítani lehet esetleg újabb fertőzöttek megjelenésére.

A szúnyogháló a megoldás

A nyugat-nílusi vírus több alkalommal okozott már járványt Afrikán kívül: 1996-ban Romániában 500, 2003 óta az Egyesült Államokban például 20 ezren betegedtek meg, Oroszországban pedig szintén több száz agyvelőgyulladást okozott pár éve. Magyarországon ilyen nagy esetszám nem volt, ám Berencsi György szerint számítani lehet arra, hogy az egyre melegebb nyarak miatt évről évre rosszabb lesz a helyzet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a leghatékonyabb megelőzési mód a rovarirtó szerrel átitatott szúnyogháló, ami nem csak véd, de meg is öli a szúnyogokat.
Névjegy: Dr. Berencsi György
Dr. Berencsi György virológus 1941-ben született, Budapesten. A Johan Béla Országos Epidemológiai Központ főorvosa, az Orvostudományok kandidátusa, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora volt, jelenleg nyugdíjas. Több évtizedes kimagaslóan eredményes közegészségügyért kifejtett virológiai kutatói és oktatói tevékenységéért 2001-ben a Pro Sanita emlékéremmel tüntették ki, 2005-ben Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott.


Forrás : www.hazipatika.com
Szerző: Angyal Ágnes

Keresés