Érdekességek, fontos tudnivalók. Belsőnk egy jelentős részét a bél tölti ki, mégis keveset tudunk róla. Ki gondolná például, hogy közel hat méter a hossza, és belső felszíne több futballpályának felel meg?
Nyolcméteres cső, hatméteres bél...
Embrionális életünk harmadik hónapjának végétől már elkészült emésztőcsatornával rendelkezünk - a nyelőcsőtől a vastagbélig, aminek a továbbiakban már csak nőnie kell. Teljesen kifejlett emésztőcsatornánk összesen csaknem 8 méter hosszú. A táplálék a szájunkon át bekerülve végigjut a kanyargós csőrendszeren, hogy legvégül a végbélnyíláson keresztül távozzék belőlünk.Átlagban hetven órát tölt testünkben, de hogy valójában mennyit, az tápanyagtartalmától függ. A szénhidrátok viszonylag gyorsan folytatják útjukat a vékonybélben, a fehérjéknek és zsíroknak azonban többet kell emésztődnie. Maga a bél felnőtt emberben a gyomor kimenetétől a végbélnyílásig összesen körülbelül öt-hat méter hosszú cső. A béltartalomnak tehát ekkora utat kell megtennie, mire a külvilágba juthat. Ezt az útszakaszt 14-60 óra leforgása alatt teszi meg. Erre az időre szükség is van ahhoz, hogy az emésztés időigényes folyamatai lépésről lépésre megtörténjenek, és a tápanyag egyre kisebb egységekre bomló alkotórészei felszívódhassanak.
Réteges cső...
A bélcsatorna úgynevezett csöves zsigeri szerv, s mint ilyen, jól szervezett réteges szerkezettel bír. Belülről mirigyes nyálkahártya béleli, ami további három vékonyabb rétegre tagolódik. A bél ürege felől a nyálkahártya hámrétege béleli. A hámréteg különbözős sejtekből állhat az adott bélszakasz fő feladatától függően. A bélcsatornában henger vagy kis lap alakú sejtekből álló hám található. Az előbbi inkább felszívásra alkalmas, az utóbbi jobban véd az esetleges sérülésektől, főként, ha ellenállóbb, bőrünkhöz hasonlóan "elszarusodó fajta". Alatta a nyálkahártya kötőszövete, valamint saját simaizomrétege húzódik. Az ebben lévő simaizomréteg miatt lehet a bél nyálkahártyája jellegzetesen redőzött, s változhat alakja a működésnek megfelelően. A nyálkahártya alatt egy kötőszövetes réteg található, melyben erek, nyirokerek és idegek futnak, mirigyeknek ad otthont, s ez rögzíti a kívülről következő izomréteghez. Ez az izomréteg teszi ki a csöves zsigeri szervek falának legtömegesebb részét. Belülről körkörösen, kívülről hosszanti irányban lefutó simaizom-rostokból áll, utóbbi a vastagbél felső szakaszán például hiányzik.Az izmok a tápcsatornára jellemző saját alapritmusában, lényegében a szerv önszabályozásának megfelelően mozognak, az elfogyasztott tápláléktól függően. Mozgását saját - a nyálkahártya kötőszövetében és az izomrétegek között húzódó -idegfonatok felügyelik, s a központi vegetatív idegrendszer inkább csak módosítja azt. Működését 100 millió körül idegsejt segítségével figyeljük és irányítjuk, ami több mint a gerincvelőben lévő idegsejtek száma! Az izmos bélfalat kívülről újabb kötőszövet borítja, ami már a belet kívülről burkoló savós hártyához rögzíti. E savós hártya teszi lehetővé az egyes bélszakaszok egymáson való elcsúszását, enélkül nem volna mód az emésztőmozgásokra.
Bélszakaszok...
A bél egyes szakaszainak a vékony- és vastagbél felépítése és működése részleteiben is érdekes. Áttekintésként először érdemes megismerni az egyes bélszakaszokat.
|
Védelmi rendszer...
A táplálékkal nem csak hasznos anyagokat veszünk föl, bizony számos kórokozó is remek utat talál a tápcsatornán át a szervezetünkbe. Nem véletlen, hogy emésztőrendszerünket immunrendszerünk előretolt helyőrségei, nyirokcsomók és nyiroktüszők szegélyezik, valamint számtalan immunrendszeri sejt végzi a belek környékén szolgálatát. Az első hatékony védgátat még a gyomorban képződő tömény sósavas gyomorsav képezi, a savas fürdőn kevés kórokozónak sikerülhet átjutni, életképesek inkább csak a nagyon ellenálló tokkal érkezők maradhatnak. Ezért a gyomor és a vékonybél gyakorlatilag sterilnek tekinthetők. Ez mégsem volna elegendő, a vékonybél rendkívül nagy felületének rejtekében még így is könnyen elszaporodhatnának a kórokozók. Immunrendszerünk nagy erőkkel védi a béltraktust; az össze immunrendszeri sejt hetven százalékát az emésztőrendszerbe küldi.A nyirokrendszer kis nyirokerekkel képviselteti magát a bélbolyhokban, melyek közepén gazdagnyirokér-hálózat fut. Számos nyirokcsomó is elhelyezkedik a belek mentén, amelyekből szükség esetén rengeteg nyiroksejt tud pillanatok alatt a véráramba kerülni. A féregnyúlvány legfontosabb szerepe is a védelem. Falait belülről nyirokszövet béleli, ami a "harcban eleső" fehérvérsejtek helyébe mindig újakat állít. A védelmi rendszer további fontos tényezője a milliárdos létszámú bélflóra. Ha ennek baktériumai nem volnának, helyüket kórokozó mikroorganizmusok foglalhatnák el.
Kapcsolódó tartalmak
- Nem mindig segít a rostdús táplálkozás
- Egyetlen ital is fokozhatja a hasi panaszokat
- Így működik a gyomor
- 5 dolog, amiről nem gondoltuk volna, hogy puffadást okoz
- Mitől görcsöl a hasam?
Forrás : www.hazipatika.com
Szerző : Máriáss Márta
http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseges_has_titkai/cikkek/mi_van_hasunkban/ilyen_az_ember_belulrol_a_belrendszer_felepitese/20120817140441#ajanlo