Látszólag ugyan meghátrált a kormány, de a rendszerbe van kódolva, hogy bármikor a tandíj mellett dönthet. Orbán Viktor nem is tett le az önfinanszírozó felsőoktatásról.

Elengedte, vagy ha úgy tetszik, kísérleti évnek tekinti a kormány a 2013-as felsőoktatási tanévet azok után, hogy a tavaly decemberben kezdődött hallgatói tiltakozások hatására gyökeresen át kellett írnia korábbi elképzeléseit - mondta az [origo]-nak több kormánypárti politikus.

Decemberben tényleg csak kapkodtuk a fejünket, mit takar a „felsőoktatás megújítása”: volt itt 35 ezerre, majd 10 ezerre lecsökkentett államilag finanszírozott keretszám (plusz 46 ezer féltandíjas hallgatóról) szó, majd néhány nap alatt hallottunk 40 ezer, 55 ezer ingyenes helyről, végül a keretszámok teljes eltörléséről. Mivel az állami támgatás pénzről szól, és a forrsákivonást továbbra sem bírálták felül, így ma sem tudni, pontosan mi is lesz, noha már csak néhány hét van a felvételi jelentkezések határidejéig.

Arra már a hallgatók is felhívták a figyelmet (és Pokorni Zoltán szerint a hallgatók nem bíznak az orbáni-hoffmanni ígéretekben), hogy a keretszámok eltörlése csak egy elég átlátszó kommunikációs trükk. A decemberben módosított felsőoktatási törvény szerint ugyanis az emberi erőforrás miniszter határozhatja meg minden egyes szakhoz a ponthatárokat.

Keretszám : Ilyen nincs, de mégis van

Ezzel az eszközzel – úgy tűnik - ebben az évben még nem él a miniszter, most csak egy 240 pontos minimumot határoztak meg, a tényleges bejutási küszöböt az intézmények húzzák meg kapacitásuk függvényében. De bármikor meghúzhatja úgy a ponthatárokat – és az [origo] szerint 2014-től már meg is teszi -, hogy az a kívánt mértékben szűkítse az államilag támogatott hallgatók számát. Az persze kérdéses, hogy tényleg a választási évben nyúlnának ehhez az eszközhöz, de egy újabb Fidesz-győzelem esetén valószínűleg nem habozna a miniszterelnök, hogy régi elképzelését, az önfinanszírozott felsőoktatást megvalósítsa. (Még akkor is, ha ilyen a világon nincs, s ha mégis bevezetnék, az milliós tandíjakat jelentene.)


Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A korábbi évek jelentkezési statisztikái (és ebben az idei év jó „referencia” lehet) alapján pontosan be tudja lőni a miniszter, hogy a szakonkénti határok fölé hány hallgató fér be. A lényeg, hogy a mostani, elvileg keretszámok nélküli rendszerben ugyanúgy meg tudja határozni az állam az államilag támogatott hallgatók számát, mint eddig.

Idén lehet a főpróba

A ponthatáros trükköt egyébként az [origo] szerint már a 2013-as jelentkezéseknél is bevetette volna a miniszterelnök, aki eredetileg azt szerette volna, ha a keretszámok eltörlése után is ugyanolyan kevés hallgató tanulhatott volna ingyen, mint a tiltakozásokat kiváltó eredeti tervekben. Végül a közelgő választások miatt tett le erről Orbán.

Ugyanakkor kipróbálhatják azt, hiszen épp a HÖOK javasolta a magasan meghúzott bekerülési küszöb meghúzását arra a 16 szakra, amely még a mostani tervek szerint is csak fizetősként indul idén. Ezt Balog Zoltán megfontolandónak nevezte. A miniszternek csak meg kell néznie az eddigi felvételiken elért eredményeket, és jó közelítéssel úgy húzza meg a ponthatárokat, ahogy akarja. Ha 10 jogász képzését bevállalja, akkor úgy, ha 50-et, akkor úgy.

Eközben...

Lassan tehát közeleg a felvételi jelentkezés határideje (február 1-jétől március 1-jéig lehet beadni a papírokat), de számos nyitott kérdés még mindig van. A hallgatók szerint 6 pontjuk közül semmit nem teljesített a kormány, így a tiltakozó akciók tovább folytatódnak. Eközben a (diákok által egyre kevésbé legitimnek tekintett) HÖOK tovább tárgyal a kormánnyal. Bár az első januári ELTE-hallgatói fórumon a HÖOK vezetői megígérték, hogy a tárgyalásokat ezentúl nem kizárólag ők, hanem a decemberben megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (OFEF) folytatja, a legutóbbi megbeszélésen is csak ők vettek részt.

A kormány pedig kinyilvánította, hogy kizárólag a HÖOK-ot tekinti legitim tárgyalópartnernek. „Ha tárgyalni akarnak a kormányzattal, szerezzenek pozíciókat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában” - ezt tanácsolta a Hallgatói Hálózat, és az OFEF képviselőinek a felsőoktatási helyettes államtitkár. (Az Oktatói Hálózat tagjainak elég cinikusan azt üzente, ha tárgyalni akarnak, pályázzák meg a dékáni és a rektori pozíciókat és akkor a rektori konferencia révén asztalhoz ülhetnek.)

Az InfoRádió Aréna című műsorában Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy még módosulhat, de csak részletkérdésekben a hallgatói szerződések szabályozása. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy nem kellene fizetni, ha egy diák egy hónap után kiiratkozik az egyetemről, és konstruktív megoldást kell keresni akkor is, ha valaki már az első félévben alkalmatlanság miatt kibukik.

 

Forrás : FN24
( http://fn.hir24.hu/itthon/2013/01/15/csak-idot-huz-orban-nem-tett-le-a-fizetos-felsooktatasrol/ )

Keresés