Birodalmi logika. Stratégiai területek, piacok, nyersanyagok felosztása miatti hatalmi huzavona. Egy régi birodalom uralma alól felszabadult területek felosztásán, melyeken fertőző vírusként terjed a nacionalizmus. A fejlettebb nyugati hatalmak igyekeznek saját érdekkörükbe vonzani az új államokat, ami érthetően nem tetszik a fejlődőknek. Aztán a nagyhatalmi ellentétek máglyája lángra lobban a nacionalista törekvések Molotov-koktéljától.

Perverz gondolatkísérletre késztetett bennünket a paranoia és a számmisztika, vagyis a karmikus tizennégy. Száz évvel ezelőtt világégés sarjadt egy messziről lokálisnak tűnő, de globális szálakat összekuszáló konfliktusból. Az idei év pedig a hidegháború több mint húsz évvel ezelőtti befejezése óta történt legforróbb eseményeket hozta Ukrajnában. Ahogy ezeket a sorokat írjuk, érkezik a hír: Szergej Lavrov azt mondta Madridban, hogy a krími helyzet fertőző lehet. D e vajon mennyire?

Század

Száz év telt el, de úgy tűnik az idő múlásával a világ nem lett sem jobb, sem rosszabb. Ma is a nagyhatalmi politika mozgatja a szálakat, csak már nem annyira a háttérben, mint 1914-ben. Az átlagember ma is csak árnyjátékot lát egy háromdimenziós sakkjátszmából, de ha megvizsgálja a és összeveti a mai, és a száz évvel ezelőtti képeket félelmetesen érdekes átfedésekre bukkan.

A szovjetunió 1991-es széthullásával a keleti blokk kis nemzetei számára eljött a szabadság. A nyugati szövetségi rendszer hamar magához vonzotta a hatalmi vákuumban esetlenül lebegő országok közül, amelyiket csak lehetett, de Ukrajna mindvégig megmarad billegő ütközőzónának.

A XX. század elején az oszmán uralom alól felszabadult balkáni államokra tekintettek úgy a kor vezető, és a pozícióikra nagyhatalmai, mint a járni tanuló antilopborjúra az egymás erejét sandán méregető keselyűk. Szerbia a századfordulón a pánszláv "nacionalizmus" zászlórúdjára és Oroszország balkáni ambícióira támaszkodva bátran nézett szembe az Osztrák-Magyar Monarchia fenyegetésével. Ahogy a Krím orosz többségű lakossága joggal számított a félszigetet magáénak érző orosz társadalom és az "anyaország" támogatására az elmúlt húsz évben.

Paktumok

Az illékony békének mindig papírból van az alapja: Az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia 1994-ben garantálta Ukrajna területi sérthetetlenségét, cserében a nála maradt szovjet atomfegyverekért. A Monarchia és Oroszország 1897-től kölcsönös egyetértésben óvta a balkáni status quót. Mindkét megállapodásnak annexió vetett véget: A Monarchia Bosznia 1908-as bekebelezésével, Putyin Oroszországa pedig a Krím március elsejei megszállásával tesztelte a vele szembenálló nagyhatalmak ingerküszöbét.

Tömbök

A világ vezető hatalmai 1914-re szilárdan álltak egymással szemben érdekeik mentén, két nagy szövetségi rendszerben. A kétezres években Oroszország túltette magát a Szovjetunió széthullásán és azt követő káoszon. Újra szuperhatalommá vált, amelyik kényes nemzetközi kérdésekben a nyugati blokkal szemben mindig maga mellett tudhatja elvtársát, a szintén nagyhatalmi pozícióba kapaszkodott Kínát.

Casus belli

Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolja az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, és feleségét 1914. június 28-án Szarajevóban. Az orosz álláspont szerint ukrán nacionalisták államcsínnyel megbuktatják Kijevben az ország legitim, oroszbarát elnökét. Ferenc József a II Vilmos, német császártól érkező bíztatás után megkapja az osztrák, és a magyar felhatalmazást a beavatkozásra. Vlagyimir Putyin március elsején felhatalmazást kap fegyveres erők ukrajnai bevetésére a Dumától.

A Monarchia a merénylet után egy „hosszú hónappal” 1914. július 28-án hadat üzen Szerbiának. Katonái a határt átlépve, mozgásba lendítik a szövetségi rendszereket és kezdetét vette a 15 millió ember halálát hozó, négy éven át tartó nagy háború.

Harmadik ?

Biztos, hogy nem lesz még egyszer hosszú évekre nyúló globális konfliktus. Sokkal rövidebb idő alatt, sokkal több áldozattal zajlana le, ha a nagyhatalmak katonai erővel esnének egymásnak. Nehezen sül el az egymással farkasszemet nézők puskája, ha tudják, hogy nagyvárosokat pillanatok alatt elpusztító erejű interkontinentális rakéták tömkelege sorakozik mindkettejük raktárjában. Másrészt a sakkjátszma jelenleg úgy zajlik, hogy a globális gazdaság szálainak milliárdjai kötik szorosan egymáshoz és gúzsba a szembenálló feleket. Egy ilyen háborúhoz egy komplett őrült kell, akit nem érdekel, hogy az jár a legjobban, aki az első pillanatban meghal, mert a végére úgyis mindenki mindent elveszít.

Forrás : Hír24

Szerző : Bihari Dániel, Orosz Zoltán

http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/03/05/ha-tizennegy-akkor-vilaghaboru/#a3