Íme az Orbánnak írt Clinton-levél

"Aggodalmaink jelentősek és megalapozottak" - írja az Egyesült Államok külügyminisztere a magyar kormányfőnek.

     A Népszabadság című napilap teljes terjedelmében közzétette Hillary Clinton levelét, melyet az Egyesült Államok külügyminisztere Orbán Viktornak címzett.

     A levél bevezetőjében méltatják a 20 éves kapcsolatot, és Clinton fölidézi júniusi budapesti találkozójukat, melyen állítása szerint Orbán "elkötelezettségét fejezte ki amellett, hogy Magyarország hű marad demokratikus hagyományaihoz és a személyes szabadságjogok védelméhez."


Fotó: Neményi Márton

     Clinton ezt követően rámutat: "Kounalakis nagykövet és mások a Külügyminisztériumban azóta is aggodalmukat fejezték ki, mindig a barátság szellemében, és bízva abban, hogy barátaink a magyar kormányban komolyan fogják venni építő jellegű megjegyzéseinket. Aggodalmaink jelentősek és megalapozottak. A sarkalatos törvények szövegének alapos vizsgálatára épülnek, valamint nemzetközi, nagy tiszteletnek örvendő civilszervezetek elemzésén alapulnak" - írja levelében az Egyesült Államok külügyminisztere.

     A január elsején hatályba lépő új alkotmánnyal kapcsolatban Hillary Clinton - még karácsony előtt íródott levelében - így fogalmaz: "Sajnálom, hogy a párbeszéd a magyar és az amerikai kormány között, a kormányunk és a fent említett más konstruktív csoportok építő jellegű észrevételei nem vezettek a törvények alapos újragondolásához."

     A külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a bírói függetlenség dolgában is. Szerinte az új szabályozás "a bírói függetlenséget őrző nagyon fontos fékeket és ellensúlyokat iktat ki a rendszerből".

     "Az Egyesült Államok kormányát az is mélységesen aggasztja, hogy nem változtattak az egyházügyi törvényen" - áll a levélben - mert az "indokolatlanul átpolitizálja az alapvető emberi jogokat övező döntéseket".

     A Médiatörvénnyel kapcsolatban is aggodalmát fejezi ki Hillary Clinton. Szakértőkre hivatkozva azt állítja, hogy "a törvény túlságosan sok hatalmat koncentrál egy politikai alapon kinevezett Médiatanács kezében". Ezen túlmenően az Egyesült Államok külügyminisztere - bár nem nevezi néven - egyértelműen a Klubrádióra utalva írja levelében Orbánnak: "Az, hogy nem újították meg egy népszerű beszélgetős rádiócsatorna engedélyét, komoly aggályokat vet fel azzal a kötelezettségvállalással kapcsolatban, hogy biztosítják a média sokszínűségét."

     Az Egyesült Államok külügyminisztere a levelének végén nyomatékosan fölszólítja a magyar kormányfőt: "Úgy vezesse át Magyarországot a fontos reformokat eredményező törvények általi változásokon, hogy közben megőrzik az egyéni szabadságjogokat és a szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét."

Hillary Clinton levele Orbán Viktornak - itt a teljes szöveg

Lapunk birtokába került az Egyesült Államok külügyminisztere, Hillary Clinton által december 23-án a magyar kormányfőhöz intézett levél. Alább teljes terjedelmében közöljük a diplomáciai dokumentumot.

Kedves Miniszterelnök Úr!

     A június 30-i magyarországi látogatásom idején lezajlott beszélgetésünk nyomán írok most. Mint azt akkor elmondtam, országaink között szoros a kapcsolat, mivel NATO-szövetségesek, gazdasági partnerek és barátok vagyunk. NATO-szövetségesekként mindketten elkötelezettek vagyunk a transzatlanti közösség és egymás biztonságáért, ami abban is kifejeződik, hogy az amerikai és magyar katonák vállvetve harcolnak Afganisztánban, valamint Magyarország bátor tetteiben is, amikor ellátta az amerikai diplomáciai képviseletet is Líbiában. Országaink olyan közös értékekkel és elvekkel is rendelkeznek, amelyekre az elmúlt 20 évben közösen építkeztünk.

     Júniusi találkozónk során beszéltünk a magyar demokratikus intézmények megőrzéséről és arról, hogy biztosítani kell ezek további erősödését és növekedését. Kifejeztem aggodalmunkat a tervezett alkotmányos változásokkal kapcsolatban az ön országában, kiemelten kérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és a kormány átláthatósága melletti valódi elkötelezettséget. Nagyra értékeltem azt, hogy akkor elkötelezettségét fejezte ki amellett, hogy Magyarország hű marad demokratikus hagyományaihoz és a személyes szabadságjogok védelméhez.

      Kounalakis nagykövet és mások a Külügyminisztériumban azóta is aggodalmukat fejezték ki, mindig a barátság szellemében, és bízva abban, hogy barátaink a magyar kormányban komolyan fogják venni építő jellegű megjegyzéseinket. Aggodalmaink jelentősek és megalapozottak. A sarkalatos törvények szövegének alapos vizsgálatára épülnek, valamint olyan nemzetközi, nagy tiszteletnek örvendő civil szervezetek elemzésén alapulnak, mint a Transparency International, a Riporterek Határok Nélkül, az EU Velencei Bizottsága, vallási szervezetek szövetségei, valamint független magyar társadalmi szervezetek. A közelmúltban aggodalmaink kifejezéséhez csatlakozott az Európai Bizottság Igazsági, Alapjogi és Polgárjogi alelnöke, valamint az EU Pénzügyi Bizottságának hivatala is. Ennél is frissebb fejlemény, mint értesültem, hogy a magyar Alkotmánybíróság néhány sarkalatos törvény bizonyos pontjait alkotmányellenesnek ítélte.

     Két hét van Magyarország új Alaptörvénye és számos hozzá kapcsolódó, fontos sarkalatos törvény hatályba lépéséig. Sajnálom, hogy a párbeszéd a magyar és az amerikai kormány között, a kormányunk és a fent említett más konstruktív csoportok építő jellegű észrevételei nem vezettek a törvények alapos újragondolásához. Bár teljes mértékben tiszteletben tartom a magyarok jogát arra, hogy Magyarország számára törvényeket alkossanak, a magam részéről mégis csak sürgetném, hogy fontolja meg a következményeit annak, hogy ha az említett törvények a jövő hónapban változás nélkül lépnek hatályba.

     Például, mint azt az Európai Bizottság megjegyezte, az új bírósági szabályozás a bírósági szervezet elnökének kezébe összpontosítja a hatalmat. Véleményünk szerint ez a szabályozás a bírói függetlenséget őrző nagyon fontos fékeket és ellensúlyokat iktat ki a rendszerből. Sok elemző véli úgy, hogy a valódi bírói függetlenség érdekében a Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene adni a bírók kinevezésének és előléptetésének jogát.

     Az Egyesült Államok kormányát az is mélységesen aggasztja, hogy nem változtattak az egyházügyi törvényen. Külső megfigyelők véleménye, hogy ellehetetlenítő módon nehézkesek az egyházak és a vallások elismerésének szabályai, az pedig, hogy mindehhez kétharmados parlamenti jóváhagyás is szükséges, indokolatlanul átpolitizálja az alapvető emberi jogokat övező döntéseket. Ami a médiatörvényt illeti, osztjuk az EBESZ, a Freedom House és egy közelmúltbeli nemzetközi sajtó-szakértői akciócsoport aggodalmait, miszerint a törvény túlságosan sok hatalmat koncentrál egy politikai alapon kinevezett Médiatanács kezében. Az, hogy nem újították meg egy népszerű beszélgetős rádiócsatorna engedélyét, komoly aggályokat vet fel azzal a kötelezettségvállalással kapcsolatban, hogy biztosítják a média sokszínűségét.

     Ismét nyomatékosan arra kérem Önt, hogy úgy vezesse át Magyarországot a fontos reformokat eredményező törvények általi változásokon, hogy közben megőrzik az egyéni szabadságjogokat és a szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét. Remélem, hogy a kormánya úgy viszi át e változásokat a parlamenten, hogy mindeközben az egész világ előtt igazolja, hogy Magyarország elkötelezettsége a demokratikus értékek és az egyéni szabadságjogok iránt szilárdabb, mint valaha.

Szívélyes üdvözlettel:

Hillary Rodham Clinton

 

Forrás : Nol.hu / Hír24

Keresés