A Kormány 2011. december 15-éig – sürgősségi eljárást kezdeményezve – törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a hitelintézetekről, amely szerint a végtörlesztési igény a hitelező részéről visszautasítható abban az esetben, ha a bejelentett végtörlesztési igényhez az adós legkésőbb 2012. január 30-áig nem tudja bemutatni a végtörlesztéshez elegendő összegű, más hitelintézet által kiállított kötelező érvényű hitelígérvényt, vagy a végtörlesztéshez szükséges pénzfedezet meglétét a hitelező banknál vezetett bankszámláján.

     „Az igény előterjesztése a 2011-re benyújtott adóbevallás 2012. január 31-éig lefolytatott önellenőrzésével, a visszatérítés pedig pénzeszközben vagy – akár részben is – 1 éven belüli lejáratú állampapír tulajdonba adásával történik. Az adó-visszatérítés során adott állampapírokat aktuális piaci árukon kell figyelembe venni. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy az így szerzett állampapírokat lejáratig tartják” – áll a kormány és a Bankszövetség közötti tárgyalási jegyzőkönyvben.

     A végtörlesztéséhez vissza nem térítendő támogatás vagy a jövőbeni juttatások terhére megelőlegezett kifizetés nem, csak munkáltatói kölcsön nyújtható, amelynek mértéke a háztartásban eltartott kiskorú gyermekek számától függ. A munkáltatói kölcsön nyújtásának feltétele, hogy az a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg), írja a jegyzőkönyv. A a végtörlesztéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatást és munkáltatói kölcsönt legkésőbb 2011. december 31-ig folyósítani kell.

Megállapodás a 90 napnál hosszabb késedelembe esett deviza jelzáloghitelek adósai helyzetének kezelése érdekében hozott lépésekről

     A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy erre vonatkozó törvényi szabályozás esetén a 2011. szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő mértékű, és 90 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását – amennyiben a deviza jelzáloghitel átváltására korábban nem került sor – forintra váltják, és a tartozás 25 százalékát elengedik 2012. május 15-ig, feltéve, hogy a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg.

     A Kormány törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, hogy a különadó fizetésére kötelezett pénzügyi szervezet az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelezők leírhatják a 2012 évre esedékes banki különadóból az elengedett követelés 30 százalékát. Az elengedett követelés-hányad után a hiteladósoknak sem személyi jövedelemadó-, sem ajándékozási illeték-fizetési kötelezettségük nem keletkezik.

      „Amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelező a 2012. évi esedékes banki különadó terhére nem tudja teljes mértékben elszámolni az elengedett követelés 30 százalékát, akkor a le nem írt elengedett követelés összegét a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely más hitelező érvényesítheti.”

     Amennyiben a deviza jelzáloghitel forintra történő átváltására korábban nem került sor, a hitelező a késedelmes deviza-jelzáloghitel alapján fennálló, devizában nyilvántartott tartozást a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. március 15. és 2012. április 15. között irányadó középárfolyamok átlagán átváltja. A konverziót követően a hitelező a tartozás 25 százalékát elengedi.

Amennyiben a hitelező az eredetileg devizában nyújtott jelzáloghitelt már korábban forintra váltotta, úgy az elengedett követelés a könyv szerint nyilvántartott forint tartozás 25 százaléka – írja a dokumentum.

     A konverziók során előálló nyitott devizapozíciók zárásához a Magyar Nemzeti Bank egy bankokkal közösen kidolgozott eszköztárat biztosít. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy a konverzió során a rövid külső forrásaikat törlesztik.  A tartozáselengedés feltétele, hogy a fent definiált késedelmes hiteladós 2012. március 15-ig nyilatkozzon arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.

Kiegészítik a kamattámogatást

     A Kormány kiegészíti az otthonteremtési kamattámogatásról szóló, 2011. szeptember 28-án elfogadott, még ki nem hirdetett rendeletet egy további konstrukcióval, melynek alapján időben csökkenő mértékű kamattámogatást nyújt azoknak, akiknek a devizahitelét a hitelező forinthitelre átváltotta, feltéve, hogy a hitelfedezetként szolgáló ingatlan a hiteladós életvitelszerű lakhatását szolgálja, és állandó lakcíme a fedezetül szolgáló ingatlanban van.

     A kamattámogatás további feltétele, hogy a fedezeti ingatlan szerződéskötés-kori forgalmi értéke ne haladja meg Budapesten a 20 millió forintot, vidéken a 15 millió forintot, és legalább egy kiskorú eltartott legyen a háztartásban. Nem veheti a konstrukciót igénybe az a hiteladós, aki fizetéskönnyítő program hatálya alatt áll, és az ebből eredő köztelezettségeinek 90 napot meghaladóan és a minimálbér mértékét elérő összegben nem tett eleget.

     A Kormány 2012. január 15-ig törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvénnyel kapcsolatban, miszerint a Nemzeti Eszközkezelő a jogosult jelzáloghitel-adósok lakóingatlanát abban az esetben is megvásárolja, ha a háztartásban csak egy gyermeket nevelnek, akikre tekintettel a hiteladós a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult. A Kormány továbbá biztosítja annak feltételeit, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 25.000 darab lakóingatlant tudjon megvásárolni 2014 év végéig a következő ütemezés szerint: 2012 év végéig 8.000 darabot, 2013 év végéig 15.000 darabot, 2014. év végéig 25.000 darabot.  „A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakóingatlanokat nem kell a kényszerértékesítési kvótában figyelembe venni.”

Megállapodás a lakossági, devizában nyilvántartott jelzáloghitel-adósok árfolyamkockázatának mérsékléséről és az átlátható árazás bevezetésének határidejéről

      A szerződésszerűen teljesítő illetve a 90 napi késedelmet meg nem haladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok számára 2012 végéig biztosított legyen az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépés lehetősége. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig legyen biztosított – írja a jegyzőkönyv.

     A program hatálya alatt a 180-270 CHF/HUF, a 250-340 EUR/HUF és a 2,5-3,3 JPY/HUF közötti árfolyamsávokban a deviza jelzáloghitelek törlesztésére az adós az alsó sávhatárnak megfelelő árfolyamon köteles azzal, hogy a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a tőkerészt a hiteladós viseli a hatályos gyűjtőszámla-szabályok szerint. A deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmények, 50 százalékát a költségvetés viseli. Az elszámolásra negyedévente kerül sor mind az állami, mind a banki kamatrész vonatkozásában.

A 270 CHF/HUF, a 340 EUR/HUF, a 3,3 JPY/HUF árfolyamszintek feletti árfolyamkockázatot teljes egészében a költségvetés viseli.

     A programba jelentkező deviza jelzáloghitel-adósok a rendszerből a bejelentkezés után 3 évvel jogosultak kilépni.  Bankszövetség tagjai vállalják, hogy egységes minták alapján tájékoztatják ügyfeleiket a programban való részvétel lehetőségéről.

     Kormány vállalja, hogy akként módosítja a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) kormányrendeletet, hogy az árfolyamvédelmi programba belépő, nem hátralékos hiteladósok esetében ne kelljen a hitelezőknek értékvesztést képezni.

Növekedési Paktum

     A Kormány kijelenti, hogy a banki különadó mértéke és alapja 2012-ben a hatályos szabályozáshoz képest nem változik, 2013-ban a mértéke 50 százalékkal csökken, míg 2014-ben csak az Európai Unió jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő, vagy az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott bankadó alapok és bankadó kulcsok átlagos mértéket meg nem haladó banki különadó kivetésére kerülhet sor. A Kormány kijelenti továbbá, hogy a már fennálló devizahitel-állományt érintő bármilyen további szabályozási javaslatnak az Országgyűlés elé történő beterjesztése, illetve bármely ilyen szabályozási javaslat támogatásáról szóló döntést megelőzően konzultál a Magyar Bankszövetséggel.

     A Felek vállalják, hogy 2012. első negyedévében konzultációt kezdeményeznek az egyetértő bankok tulajdonosai, illetve legfelsőbb szintű vezetői, valamint a Kormány legfelsőbb szintű vezetői között a következő időszak együttműködéséről. A Felek vállalják továbbá, hogy 2012. január 1-jétől a költségvetést megalapozó új makropálya figyelembevételével negyedévente egyeztetnek a gazdaság helyzetéről és a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalásáról a gazdasági növekedés ösztönzésében. Az egyeztetésre a Kormány meghívja a Magyar Bankszövetség kibővített Elnöksége tagjainak tulajdonosi képviselőit, illetve az egyeztetésről a Kormány a Nemzetközi Valutaalapot és az Európai Unió Bizottságát tájékoztatja. A Magyar Bankszövetség vállalja, hogy 2012. január végéig kidolgoz egy, a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalását a gazdasági növekedés szempontjából pontosan bemutató, érdemi, hatásvizsgálattal alátámasztott javaslatot. A Felek 2012. február végéig megállapodnak a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalásáról.

     A Felek megegyeznek abban, hogy minden olyan pénzügyi intézmény, amely fennálló mikro-, kis- és középvállalati hitel-állományát 2012. szeptember 30-ig növeli, az állománynövekedés forintban elszámolt ellenértékét levonhatja a 2012. évi bankadó alapjából azzal, hogy az állománynövekedés meghatározása szempontjából a 2011. szeptember 30-án fennálló állomány 95 százalékát kell bázisnak tekinteni. A pénzügyi intézmény által lakásfedezet mellett természetes személynek nyújtott, valamint az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hitelrészen felüli hitelrésze a 2012-re esedékes bankadó adóalapját csökkenti. A banki különadóval szemben ekként érvényesített levonások mértéke nem haladhatja meg a banki különadó 30 százalékát.

A Kormány megerősíti elkötelezettségét a magyar gazdaság növekedési pályára állításában, egyben kijelenti, hogy elengedhetetlennek tartja a bankrendszer szerepvállalását a növekedés ösztönzésében és fenntartásában.