Mit kell tudni a betétek befagyasztásáról?

Teljesen alaptalan és irreális a bankbetétek befagyasztásáról terjedő rémhír! A befagyasztásnak egyszerűen nem lenne értelme. Az FN külföldi analógiát is keresett.

     Elég vad a pénzpiaci helyzet Magyarországon, de amilyen pletyka megelőzésére kényszerült a magyar bankrendszer ma, az teljesen irreális. A Magyar Bankszövetség ugyanis arra hívta fel a bankok figyelmét, hogy nyugtassák meg ügyfeleiket, nem lesz március 13-tól betétbefagyasztás. A félelem nonszensz. A betétbefagyasztás akkor következik be, ha már mindennek vége, államcsőd és/vagy bankrendszercsőd van, de még ilyenkor sem biztos, sőt ritka, hogy a lakossági betétek veszélybe kerülnének.

    Olyan pletykával vitatkozni, ami irreális, persze nehéz, de azért próbáljuk meg! Ha a bankok befagyasztanák a betéteiket, olyan bizalomvesztés következne be, hogy az egész szektort lehúzhatnánk pár évtizedre. Ki tenné be olyan helyre a pénzét többet, ahol előzetes jogi lehetőség nélkül zárolhatják a pénzünket?

      Egyáltalán mit kell a betétek befagyasztásán érteni? Senki nem juthat hozzá semmilyen bankban tartott pénzéhez? Ha a folyószámla-felhasználás is megszűnne, akkor vége a nemzetgazdaságnak, jöhet az árucsere, a barter. Hiszen ha nem is nyugat-európai szinten, de nálunk is igencsak elterjedt a kártyahasználat, kártyával fizetünk a közértben, az étteremben, mindenhol. Ha ez be van fagyasztva, már nincs is pénzmozgás. Addig működhetnénk csak, amíg tart a pénztárcában a készpénzállomány?

      Vagy esetleg más a pletyka, a folyószámlánkon tartott pénzünkhöz hozzáférhetünk, de a lekötött betéteket nem lehet feltörni, azokat lejárat után sem adják ki? Ugyanott tartunk, csak nem egy nap, hanem két hét alatt állna meg a világ. A forintbetétek befagyasztásának amúgy sincsen értelme. A bankoknak van forintjuk, tudnak forintforrást szerezni, semmilyen szükségük nincs arra, hogy betéteket tartsanak erőszakkal maguknál.

     Amióta korlátlan garancia védi a betéteket (erről lásd később), amúgy is árad a lakossági forrás a bankbetétekbe, semmi szükségük a bankoknak ilyen lépésre. A bankoknak lesznek problémáik, egyes ügyfeleik bedőlnek, céltartalékot kell képezni a rossz hitelekre, a válság súlyos veszteségeket hozhat az értékpapír-állományokon, -ügyleteken, illetve valóban létezik egy szektoriális devizaszerkezeti probléma, de egyiknek sincs köze a betétekhez, nem volt olyan tömeges forráskivonás az ügyfelek részéről, ami ezt indokolta volna.

Betétbefagyasztás: se ki, se be

     A devizabetét-korlátozásnak esetleg lehetne valami értelme, de a magyar devizaproblémákat, az állam, a lakosság és a vállalatok finanszírozását, az FX swap piac kiszáradását egyáltalán nem oldaná meg, ha a lakossági devizabetéteket befagyasztanák.

     A betétbefagyasztás egyébként olyannyira végső, sőt szinte értelmezhetetlen lépés, hogy példa sincsen nagyon rá. Nézzünk analógiákat. Dél-amerikai államcsődök idején az elmúlt 10 évben is akadt példa devizabetét-befagyasztásra. Azonban még ezekben a szituációkban sem volt jellemzően teljes befagyasztás, csak annyi történt, hogy az állam nem tudta devizaadósságait törleszteni, az uralkodó elit pedig nagyon nagy mértékben devizában tartotta megtakarításait, mert maga sem bízott az országban.

     A devizabetét befagyasztásnak nevezett intézkedés inkább azt jelentette, hogy az országból nem lehet kivinni a devizát, vagyis országon belül felhasználhatta legtöbbször a betétes, fizethetett vele, átutalhatott, de a nemzeten kívüli bankba nem utalhatott (volt azért tényleges befagyasztásra is példa).

     Sokkal jellemzőbb ennél valamilyen megmenteni szánt, vagy borzasztóan elrugaszkodott részpiac befagyasztása, tőkekorlátozások, állampapírpiaci felfüggesztések, vagy legutóbb a magyar ingatlanalapok forgalmazásának felfüggesztése. Azonban ez utóbbi teljesen más. Az ingatlanalapoknál volt törvényi lehetőség a sokkal lassabb jegyvisszaváltásra, csak a hétköznapi gyakorlatban mégis a gyors visszaváltás alakult ki, pusztán ezt változtatták meg.

Magyarországon, ha valami problematikus a betétek körül mostanában, az inkább a betétesek pozíciójának túlzott javulása.

     Amióta október elején – más országok példáját követve - a honi betétesvédelem (lásd keretes írásunkat!) a 6,5 millió forintos betétek legalább 90 százalékának védelméről, önrész nélküli, korlátlan garanciává változott, éppen az lehet csak a baj, hogy túl vonzó a betétesi pozíció. Például ezért csappant meg ijesztő gyorsasággal a befektetési alapok vagyona. Mindenki elhagyta a hosszú távú megtakarítását és ment a védett bankbetétbe.

      Pánikot kelteni ugyanakkor mindig veszélyes. Szerencsére úgy tűnik, nem rohamoztuk meg a magyar bankokat, pedig egy fals értesülés önmagában is súlyos válságot okozhat. A bankok alapműködése ismert: betétet gyűjtenek, amit hitelként kihelyeznek. Mivel a betétesek pénze nem a bankban van, és a hosszabb távra kihelyezett hiteleket a bank nem tudja azonnal visszakérni, így a földkerekség minden bankja súlyos válságként élné meg, ha betétesei tömegesen kérnék vissza a pénzüket.

      Szerencsére a lakossági ügyfelek ritkán mozdulnak egységesen, általában kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb a mozgásuk. Ellenpéldák azért vannak. Itthon a Postabank megrohamozására gondolhatunk (végül ekkor sem jártak pórul a betétesek). A legmókásabb sztori (amit persze az érintett bank tulajdonosai és dolgozói aligha éltek meg mókának) Japánban történt. Egy közepes méretű japán bank egyik tokiói fiókja előtt volt egy buszmegálló. Egy kicsit távolabbi baleset miatt csúcsforgalomban 35 percig nem tudta a buszjárat megközelíteni ezt a megállót, ahol komoly tömeg gyűlt össze.

     A bankfiók előtt látható tömeg elég volt ahhoz, hogy elterjedjen: ebből a bankból menekíteni kell a tőkét. Két nap múlva csődbe ment a bank. Felelősen kell kezelni tehát az információkat. A magyaroknak sok szempontból sokkal nyugtalanabbnak kellene már lenni, munkavállalói érdekképviseletek, politikai pártok, lépéseket halogató politikusok mintha nem akarnák megérteni a válságot, nem fognák fel, hogy valakiknek most rosszabb lesz, sőt lehet, hogy mindenkinek rosszabb lesz, ha nem lépünk! Az azonban biztos, hogy a betétbefagyasztás irreális rémisztgetés.

A garancia

     Magyarországon jelenleg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 13 millió forintig vállal garanciát a bankbetétekre, illetve minden olyan megtakarítási eszközre, amire még vonatkozik az OBA-garanca, például banki kötvényekre (részletesen lásd www.oba.hu).

     A kormány ezenkívül korlátlan garanciát vállalt minden efeletti lakossági betétre is. Ezt ugyan papírba nem foglalta, ezt nem tartalmazza semmilyen kormányrendelet, de a magyar államnak még mindig van annyi hitelképessége itthon, hogy az emberek elhitték neki. Lehet persze olyan szomorú konstelláció, hogy a magyar állam a „villanyszámláját” sem tudja kifizetni, és semmit sem ér a garanciája, de jelenleg a forintbetéteseknek nincs miért aggódniuk, ha nem tudja visszafizetni a bankrendszer a betétesek pénzét, akkor majd az állam beindítja a masinákat és három műszakban nyomja a bankjegyeket, de fizet!

Forrás : FN24