A legnagyobb feltörekvő országok BRICS-államoknak nevezett csoportja egyelőre nem döntött arról, hogy hozzájárul-e egyáltalán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi válságkezelő alapjához.

 

Ezt a brazil pénzügyminiszter jelentette be csütörtökön éjszaka azután, hogy tárgyalt orosz, indiai, kínai és dél-afrikai kollégájával, az IMF/Világbank tavaszi ülésének pénteki kezdete előtt. A brazil pénzügyminiszter értésre adta, hogy a pénz elkülönítésének feltételei vannak.

A BRICS-csoport március végén tartott csúcstalálkozóján sürgették, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank haladéktalanul vizsgálja felül kvótarendszerét, figyelembe véve az összes ország érdekeit, és kinyilvánították: támogatják, hogy fejlődő országok jelöltjei kerüljenek e két intézmény élére.

Nem biztos, hogy az IMF tavaszi ülésszakán jóváhagyják a döntést" - hangoztatta Paulo Nogueire Batista a hét elején. A szakértő, aki Brazília mellett nyolc további latin amerikai országot képvisel a Valutaalapban, kritizálta az uniós mentőcsomagok felhizlalását. Szerinte elképzelhető, hogy a plusz IMF-pénzek kérdésére csak júniusban, a G20-ak mexikói csúcsértekezletén adnak választ.

A brazil közgazdász szerint az eurózóna tagországai visszaéltek az IMF-ben betöltött pozíciójukkal és a Valutaalap most már túl sok pénzt és ezzel túl nagy kockázatott allokált Európába. Batista emlékeztetett arra, hogy az EU a fejlődő államok anyagi segítségére számít, miközben nem mutat hajlandóságot az IMF vezetésének megreformálására. A brazil közgazdász ezzel arra utalt, hogy a szervezetben hagyományosan nagy súlyt képviselnek a fejlett országok, miközben az EU egyre inkább a fejlődőktől várja az anyagi hozzájárulást az eurózóna érdekében.

Eközben a mentőcsomag feltöltése sürgetőbbnek tűnik, mint valaha: Mindenekelőtt Spanyolországban éleződik a helyzet. Számos szakértő borúlátó azt illetően, vajon elégséges lesz-e a mentőcsomag.

A BRICS-országokban él a Föld népességének 40 százaléka, és a világ GDP-jéből való részesedésük a 2000. évi 16 százalékról 2010-re 25 százalékra emelkedett.

Elemzők szerint Christine Lagarde , az IMF vezérigazgatója nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a BRICS-országok is hozzájárulnak az alaphoz, amelybe eddig már 320 milliárd dollár gyűlt össze. Az IMF vezetője szerint azonban legalább 400 milliárd dollárra lenne szükség, és a hiányzó összeget részben a BRICS-országoktól várja.

IMF-források szerint a 320 milliárd dollárhoz az euróövezet mintegy 200 milliárd dollárral, Japán 60 milliárd dollárral, Svédország 10 milliárd dollárral, Norvégia 9,3 milliárd dollárral, Lengyelország mintegy 8 milliárd dollárral, Dánia közel 7 milliárd dollárral, Svájc és több más, néven nem nevezett ország 26 milliárd dollárral járult hozzá.

 

Szerző: MTI Eco

Keresés