A hitelek több mint felénél közel annyi a devizában jegyzett tartozás, mint a fedezetül szolgáló ingatlan értéke. Pokoli nehéz egy ilyen csapdából kimászni.

Gáborék hét éve vettek új házat, ami akkor 26 millió forintba került. Négy gyermekük van, a házban nappali plusz négy szoba. Nagy, de nem luxus. Húszmilliós hitelt vettek fel, először forintban, de később svájci frankra váltottak, 165 forintos árfolyamnál.

A felesége még otthon volt a gyerekekkel, amikor a hitelt felvették. Gábor kifejezetten jól keresett, a havi 130 ezer forintos törlesztőrészlet nem okozott gondot nekik. Mostanában havi 220 ezer forintot kellene csengetniük, ami már elég nehezen megy. Pedig nem keresnek rosszul, de ez a bevételeik több mint harmada.

Az eddigi állami adósságkönnyítő programokba vagy nem fértek bele, vagy úgy érezték, hogy nem lenne kedvező a számukra a részvétel. Tavaly év elején nagyon elúsztak a tartozással, akkor már a végrehajtás is ott lebegett a fejük felett. Ekkor a bankkal annyiban sikerült egyezkedniük, hogy kitolják a futamidőt. Ezzel csökkent le a havi törlesztőrészletük a mostani 220 ezer körüli összegre. 29 év múlva jár le a tartozásuk. Már ha tudják fizetni a részleteket.  Akkor 65 évesek lesznek.


Fotó: Kummer János

Amikor a ház értéke már nem elég

Ma ott tartanak, hogy a ház értéke kb. 34 millió forint lehet (2007-ben, a svájcifrank-hitel felvételekor 36 millióra értékelték), bár valószínűleg eladni nem tudnák ennyiért, legfeljebb 30 millióért. A tartozásuk pedig az eredeti 20 millió helyett 35 millió körül van. Gondolkoztak rajta, hogy esetleg eladnák a házat, de így semmi értelme, hiszen kevesebbet kapnának érte, mint amennyi a tartozásuk.

Nincsenek ezzel egyedül. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) ugyan arról nincsenek adatai, hogy hány devizaadósnál magasabb a tartozás összege, mint a fedezetül szolgáló ingatlané. Viszont arról vannak, hogy hány olyan devizahitel van, ahol a tartozás összege több, mint az ingatlan értékének 90 százaléka. Brutális adat következik: a tartozásállomány több mint a fele ilyen.

Nekik nem volt segítség

Az is érdekes, hogy a végtörlesztéssel mely tartományokban csökkent a hitelállomány. Ahol 50 százalék alatt volt a tartozás összege az ingatlan értékéhez képes, ott az utolsó negyedévben (a végtörlesztés időszakában) legalább 30 százalékkal csökkent a hitelállomány. E fölötti aránynál már csak 15-25 százalékos volt a nyilvántartott hitelérték csökkenése. Ahol viszont a tartozás összege több volt, mint az ingatlan fedezeti értékének 90 százaléka, ott nemhogy csökkent volna, hanem 5 százalékkal még nőtt is a tavalyi utolsó évben a hitelállomány értéke. Vagyis úgy tűnik, akik ebben a cipőben járnak, azok számára nemigen jelentett megoldást a végtörlesztés (sem a tavalyi árfolyamgát).

Miért úsztak el?

A négygyerekes családnál a feleség úgy véli: ha nem nőtt volna meg 70 százalékkal a törlesztőrészletük, akkor nem lennének nagy bajban. A férj szerint viszont a törlesztőrészletek növekedése csak járulékos probléma. Inkább az a gond, hogy két-három éve jócskán csökkentek a család bevételei. Elsősorban Gábor fizetése. Leépítették ugyanis, és az új helyén már csak a korábbinál jóval kevesebb bért kínáltak neki. Közben Mária is elment dolgozni, de még így is (és a családi kedvezményt is beleszámítva, amit teljes mértékben ki tudnak használni) kevesebb jövedelmük van, mint 2007-ben.

Az árfolyamgát-programban nem tudnak részt venni (mert a tartozásuk több mint 20 millió forint). Pedig Gábor szerint ez segíthetne rajtuk: az öt éven, amíg mérséklődne a törlesztőrészlet, fellélegezhetnének.

A végtörlesztésben pedig nem akartak részt venni, mert Gábor szerint a kiváltó (a devizahitelnél magasabb kamatú) forinthitellel biztosan rosszabbul jártak volna, mint a meglévő devizahitellel. És nekik a teljes végtörlesztést hitelből kellett volna megoldani. (A számítások nem feltétlenül támasztják alá, hogy rosszabbul jártak volna.)

S persze a forintosítási program sem jöhet nekik szóba, mert ugyan van elmaradásuk, de nem áll fenn tavaly szeptember óta a folyamatos 90 napon túli tartozás. És a ház értéke miatt ebbe a programba sem férnek bele. De Gábor szerint ha forintosíthatnának, és ezzel együtt elengednék a tartozásuk negyedét, akkor sem biztos, hogy jól járnának a kiváltó forinthitellel. Gábor itt megint a magas forintkamattól tartana. Persze, kérdés, a következő 30 évben hogyan alakulnak a forintkamatok, na és a svájci frank árfolyama és kamata.

Csapdahelyzetben

Az új árfolyamgáttal az MNB szerint a teljesítő hitelesek 90 százaléka élni fog. A forintosítást viszont, úgy vélik, legfeljebb a nem teljesítő hitelesek 20 százaléka veszi majd igénybe. S aki él a forintosítás lehetőségével, azok közül is legfeljebb az adósok fele fogja tudni fizetni a tartozását. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ennél sokkal optimistább, szerintük a devizahitelesek 90 százalékán segítenek az állami programok.

Arra nincs külön becslés, hogy ahol a tartozás összege közelíti vagy meghaladja az ingatlan értékét, ott mennyire lehet segítség a két központi program. De a négygyerekes család példájából kiindulva erősen kérdéses, hogy van-e segítség, ha az ingatlan értékét meghaladja a banki követelés.

Adósrabszolgák

Gáboréknál másfél éve merült fel a végrehajtás veszélye, de a futamidő meghosszabbításával ismét tudnak törleszteni. Akik viszont nem tudnak fizetni, azoknak egyre hízik a megemelt késedelmi kamattal is növelt tartozásuk. A moratórium miatt nem lakoltatták ki őket, ez jó. De mivel közben megtöbbszöröződött a tartozásuk, még reménytelenebb helyzetbe kerültek.

A Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének adatai szerint csaknem 150 ezer ilyen „adósrabszolgát” gyártott a jogalkotó azzal, hogy az adósság emelkedésének kezelésével nem foglalkozott. Ők azok, akik még az ingatlanuk elvesztése után is életük végéig fizethetnek. Sőt, még az örököseik is, hacsak nem tudják véletlenül, hogy az örökséget vissza lehet utasítani.

Az egyesület szerint úgy lehetne feloldani ezt a csapdahelyzetet, hogy törvényileg ki kellene mondani: a tartozás összege nem haladhatja meg az ingatlan értékét. Kérdés, van-e erre esély. Az egyesület úgy véli, megoldás hiányában perek indulhatnak az állam ellen.

 

Szerző : T.Sz.Zs.

Forrás : Hír24

Keresés