Minden fronton vesztésre áll a kivéreztetett bankszektor...
Részsikert vagy győzelmet aratott a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (BAÉSZ) az OTP Jelzálogbank felett azzal, hogy a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében április végén - a pénzintézet eddigi gyakorlatával szemben - kimondta: devizahitelezés estén folyósításkor és törlesztéskor az árfolyamnak egyneműnek kell lenni - teszik fel az érdekeltek a kérdést. A pénzintézet még nem adott határozott választ arról, hogy mit kíván ügyfelei érdekében tenni..
A Kásler Árpád, BÁÉSZ elnök kontra OTP Jelzálogbank Zrt. közötti vagyonjogi perben a Szegedi Ítélőtábla nemrégiben hozott ítéletében kimondta: devizahitelezés esetén az eladási árfolyam alkalmazása törlesztéskor azért tisztességtelen, mert folyósításkor és törlesztéskor az árfolyamnak egyneműnek kell lenni. Közben a bank a perbeli esetben a folyósítás kori összeget vételi árfolyamon számította. Ugyanakkor az ítélőtábla úgy döntött, nem semmisíti meg a szerződésnek az a passzusát, hogy a kezelési költség nem állapítható meg devizában. Ennél többet nem mondhat ki egy ítélet, egy polgári bíróságnak ennyi a feladatköre - mondta a BÁÉSZ elnöke.
A dokumentumok és az idevágó törvények alapján ez volt megállapítható - tette hozzá. Az ítélet kimondta: visszamenőleges hatállyal semmis a pénzintézet azon kikötése, hogy kereskedelmi árfolyamrést érvényesít a vételi és eladási árfolyam használata miatt. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kimondja, hogy a hitelező hasznát és kockázatát kizárólag a kamatnak kell fedeznie. Az OTP gyakorlata arra mutat rá, hogy a kamaton felül ők még devizakereskedelmet is folytattak.
Az elnök, aki a beadványt a bírósághoz benyújtotta úgy vélekedett, hogy egy kölcsönügyletnél az egyszeri kifolyósított tőke nem növekedhet. Ezt az ítélet nem mondta ki, mint ahogy azt sem, hogy a kezelési költséget sem tehették volna deviza-elszámolásúvá a bankok. Kásler Árpád megítélése szerint a kezelési költség hiteladminisztrációs díj, nem köthető a devizaárfolyamhoz és annak változásához. Ráadásul olyan haszonelemet tartalmaz, amelyeket költségnek nem lehetne. Magyarán: a költség hasznot nem hozhat. A bank nem duplázta meg az alkalmazottai bérét, viszont kétszeresére emelkedett a kezelési költség, ami haszonként csapódott le a pénzintézetnél. A Szegedi Ítélőtábla megállapította, hogy ez nem tartozik a polgári bíróság jogkörébe, mégis, ezt az OTP ezt úgy próbálja beállítani, mintha ezt elutasította volna a bíróság, holott szó nincs róla - vélekedett Kásler Árpád.
Kásler Árpád mielőtt a bírósághoz fordult megkereste a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, a Bankszövetséget, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Gazdasági Versenyhivatalt, a kormányt, a Pénzügyminisztériumot, mindenki illetékessége hiányát állapította meg.
A Gyulai Városi Bírósághoz ezek után adott be a panaszos keresetet, de itt is az illetékesség hiányát állapították meg, majd elkerült az ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, itt ugyanaz történt, a Legfelsőbb Bíróság azonban Gyulára helyezte ki az ügyet, ahol másodjára is megállapították az illetékesség hiányát. Végül így került az ügy a Békés Megyei Bíróságra, amelynek ma már Gyulai Törvényszék a neve.
A Szegedi Ítélőtábla április 26-i jogerős ítélete után Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója olyan értelmű nyilatkozatot tett, mely szerint a Kúriánál felülvizsgálati kérelemmel élnek a verdikttel szemben. Kásler Árpád számításai szerint 6-700 milliárd forintot kell visszafizetni az embereknek., mivel 7600 milliárd forint devizaalapú hitelt folyósítottak az elmúlt években a pénzintézetek. A deviza eladási és vételi árfolyama közötti különbség miatt egyszeri alkalommal jelentkezik a haszon. Ez 15 millió forintos hitelnél ez 350-450 ezer forint volt. Ha ezt beszorozzuk 1,1 millió darab ingatlanra felvett devizaalapú és 1,5 millió gépkocsira felvett kölcsönnel, akkor így jön ki ez összeg.
Sokan nem tudják, hogy ezek a szerződések valójában számviteli bizonylatok. A számviteli törvény kimondja, hogy számviteli bizonylatokat - ez esetben a kölcsönszerződéseket - csak a valóságnak megfelelő adatokkal lehet kitölteni.
Itt azonban nem ez történt, mert kölcsönösszegeket devizában tartják nyilván. A Ptk. 523/1. paragrafusa kimondja, hogy kölcsönügylet akkor jön létre, ha a hitelező az adós rendelkezésére bocsátja a kölcsönösszeget. A banki nyilvántartás nem kölcsönösszeg, az csak az, mit rendelkezésre bocsátottak.
Itt tévednek sokan, amikor azt mondják, hogy aláírtuk a szerződés. Igen, megtettük. De a számviteli törvény nem teszi lehetővé, hogy más gazdasági cselekményről szóljon, mint ami ténylegesen megtörtént. S miután ezeket a magánszerződéseket és magán-okiratokat a közjegyző által közokirattá tettek, így nem csupán magánokirat-, hanem közokirat-hamisítás gyanúja is fennáll - összegezte véleményét Kásler Árpád.