A monetáris enyhítés folytatására, erőteljes kamatcsökkentésre viszont nem számít a Danske Bank vezető elemzője, aki helyesen jósolta meg a keddi döntés eredményét.

 

Lars Christensen kiemeli: a várakozásaival megegyező döntés bejelentése után a forint 1 százalékkal gyengült az euróval szemben. Az alapkamat csökkentése mellett ugyanakkor több érv is szólt. A második negyedéves GDP-adatok a magyar gazdaság gyengeségét jelzik – a Danske prognózisa szerint az év második felében tovább mélyül a recesszió, 2012 egészében pedig 2 százalékkal csökkenhet a GDP –, a forint pedig az elmúlt hetekben jelentősen erősödött.

A Danske vezető elemzője ugyanakkor nem számít az alapkamat agresszív csökkentésére. Ezt három érvvel támasztja alá. Mindenekelőtt, az infláció – amely júliusban 5,8 százalékra emelkedett – várhatóan még hosszú ideig a 3 százalékos jegybanki célszint felett marad. Másodszor, az MNB feltehetően tart attól, hogy egy erőteljes kamatvágás eladói hullámot generálna a forintpiacon, ami a magyar deviza gyengülését idézni elő, ami akár a pénzügyi stabilitást is megrendíthetné. Harmadszor, a költségvetést övező bizonytalanság és a politikai fejlemények sem erősítik feltétlenül a galambok álláspontját.

Mindent összevetve a Danske szakembere szerint a magyar alapkamat további csökkenésére lehet számítani, amit hamarosan a piac is beáraz majd. Agresszív vágás ugyanakkor nem valószínű, az MNB továbbra is óvatos marad – szögezi le Christensen. A dán pénzintézet legfrissebb prognózisa szerint 2012 végére 6,5 százalékra csökken csak a jelenleg 6,75 százalékos irányadó ráta.

 

Szerző: Világgazdaság Online

Ameddig csak lehet, csökkenteni kell – így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kőszegen, egy közéleti rendezvényen a személyi jövedelemadóval és a társasági nyereségadóval kapcsolatosan. Kérdés, mekkora mérséklésre van még mód ezekben az adónemekben a szigorú költségvetési korlátok figyelembe vételéve. A mozgástér egyelőre csekélynek tűnik az RSM DTM szerint.

 

Gazdasági növekedést elősegítő hatása mellett egy ilyen irányú adócsökkentés az adóbeszedés hatékonyságát is javítaná, az élőmunkát terhelő adóknál ugyanis nagyobb a kibújás, az elkerülés lehetősége, mint mondjuk a fogyasztási adóknál. Ha tehát a munkát terhelő elvonások csökkennek, és – a költségvetési egyensúlyt figyelembe véve – a fogyasztási adók szükségképpen nőnek, olyan területekre helyeződik át a költségvetési bevételek nagyobb része, amelyek befizetését könnyebb ellenőrizni.

Mivel a gazdaságpolitika korábban is ezeket a területeket vette célkeresztjébe, mozgástér tekintetében már kevésbé rózsás a kép. A személyi jövedelemadózásban 2010-ben szüntették meg a második, magasabb adókulcsot, jövő év elejétől pedig immár teljesen megszűnik a tényleges adóterhet több mint negyedével megnövelő szuperbruttó adóalap. (Igaz, ezzel párhuzamosan megszűnt az adójóváírás lehetősége is.) Könnyen lehet, hogy Orbán Viktor éppen erre (vagyis a szuperbruttó megszűnésére) utalt a hétvégén, az ugyanis egyelőre meglehetősen valószínűtlennek tűnik, hogy a közeljövőben esély nyílna a jövőre már tényleg megvalósuló 16 százalékos egykulcsos adóterhelés további mérséklésére. A személyi jövedelemadózásban az utóbbi két évben az állam már így is mintegy 600 milliárd forintnyi bevételről mondott le.

Nem is lenne kifejezetten bölcs döntés a további szja-csökkentés, az ugyanis az eddigi eredményekből is látszik: az alacsonyabb adótehernek köszönhető összegeket az emberek megtakarítják (vagy fennálló adósságuk csökkentésére fordítják), így ez a gazdaságpolitikai lépés egyelőre alig járult hozzá a fogyasztás bővüléséhez.

Az szja kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök beszélt még arról is, hogy egy-két éven belül 5,5 millió adófizetőre van szüksége az országnak. Ez annyiból merész kijelentés, hogy jelenleg adóbevallást is csak mintegy 4,5 millió ember készít, és a teljes szja-bevétel két harmadát mindössze 650-700 ezer fő fizeti meg. Akármit is tervez a kormány, ennek az aránynak a javítása, az adófizetés egyenletesebbé tétele fontos és támogatandó célkitűzés lehet.

A társasági nyereségadónál még világosabb a helyzet: a hatályos szabályozás szerint 2015-től itt megvalósul az egy adókulcs, bár tisztán adótechnikailag erre már 2013-tól is lenne lehetőség. Ezt már 2010-ben is így tervezte a kormány: akkor két lépcsőben 10 százalékra kívánták csökkenteni az adó mértékét, végül azonban „velünk maradt" az átmenetinek beharangozott, 500 millió forintos adóalap feletti 19 százalékos kulcs.

Ha minden jól megy, három év múlva azonban 10 százalék lehet az egységes társasági adó mértéke, ami minden tekintetben roppant versenyképes. Az már más kérdés, hogy a többi adóteher – elsősorban a járulék és a helyi iparűzési adó – még mindig jelentős, a térséginél sokkal súlyosabb terhet ró a cégekre. A társaságok adóterhelése egyébként a 2013-tól tervezett kisvállalkozási adók bevezetése kapcsán is csökkenhet- akár ez is megbújhat a kormányzati kommunikáció mögött, bár a tervezet bizonyos veszélyeket is tartalmaz.

 

Szerző: RSM DTM

Kedden 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Elemzők szerint a lépés kockázatos, erodálja a jegybank hitelességét, és a forint gyengüléséhez vezethet.

 

„Az elemzői kar többségével együtt nem vártunk kamatcsökkentést, és a határidős piac sem árazott azonnali vágást" – hangsúlyozzák az MKB Bank közgazdászai. Kondrát Zsolt és Balásy Zsolt emlékeztetett: a Monetáris Tanács az ország javuló kockázati megítélésére és a recesszió miatt hiányzó belső inflációs nyomásra hivatkozva lépett, de a közlemény sokkal szigorúbb hangnemben íródott, és inkább a tartással volt konzisztens.

A Monetáris Tanács külsős tagjai minden valószínűség szerint 4:3 arányban leszavazták a belsős tagokat – közte Simor András elnököt –, és 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentették az alapkamatot.

„A lépés erodálja a jegybank hitelességét, megkérdőjelezi antiinflációs elkötelezettségét" – emelik ki az MKB közgazdászai. Júliusban az infláció 5,8 százalékra emelkedett, és egyre távolabb került a jegybank 3 százalékos inflációs célja.

Az elemzők szerint a tanács kockázatos játékba kezdett, ami jól is elsülhet végül, ha mind itthon (EU/IMF-tárgyalások), mind külföldön (QE3, EKB beavatkozás) a kedvező forgatókönyv valósul meg. „Ezzel kapcsolatban szkeptikusak vagyunk, ezért úgy véljük, nőtt a forint leértékelődésének kockázata a következő hetekre nézve" – írják az MKB elemzői.

A CIB Bank közgazdászai szerint a kockázati felárak javulása egyértelműnek tekinthető, véleményünk szerint azonban e folyamat tartóssága szempontjából kritikusnak tekinthető nemzetközi események előtt állunk szeptember folyamán, valamint hazai részről kiemelt jelentősége lehet az IMF-tárgyalások alakulásának a hazai piaci megítélés tekintetében.

 

Szerző: Világgazdaság Online

Szeptembertől sok ezer friss egyetemista és főiskolás kezdi meg új életét gólyaként. Sokuknak pedig mihamarabb lakhatási megoldást kell találniuk. Ugyanakkor manapság is sokakban merül fel a kérdés, mi éri meg jobban: albérletet bérelni éveken keresztül, vagy inkább saját lakásba fektetni? Ezúttal ebben segít eligazodni a Pénzcentrum.hu.


Szeptembertől sok ezer friss egyetemista és főiskolás kezdi meg új életét gólyaként. A felvételi pontszámok kihirdetése és a szorgalmi időszak kezdete között ezért sokuknak - akik nem eddigi lakhelyükön tanulnak tovább - kell lakhatási megoldást találniuk. Budapest a legnagyobb egyetemi városként ebben a pezsgésben is élen jár, hiszen a fővárosban mintegy 150 ezer egyetemista tanul, akik közül 100 ezren nappali tagozatos hallgatók. Ebből a 100 ezer hallgatóból legfeljebb 60 ezren lakhatnak családjukkal, mert a felsőoktatásban nappali tagozaton tanulók közül 40 ezer budapestit, és 20 ezer Pest megyeit tart nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A többi 40 ezer hallgatónak a családi otthontól távolabb, Budapesten kell lakhelyet találnia.



A budapesti egyetemisták térbeli eloszlása (Forrás: FHB)


A budapesti egyetemek kollégistáinak hivatalos száma viszont kevesebb, mint 20 ezerre tehető a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) adatai szerint. Tehát legfeljebb húszezer budapesti egyetemista keres lakhelyet a nyárutón. A legtöbb felsőoktatásba bekerült vidéki fiatal természetesen lakásbérletben, albérletben gondolkodik, de akadnak, akiknek pénzügyi lehetőségeik megengedik lakás vásárlását is. A jelenlegi lakáspiaci helyzetben pedig még inkább felmerül a befektetés kérdése, hiszen kedvező áru vételi lehetőségek adódhatnak. Augusztusban tehát mind a vételi, mind a bérleti piac hagyományosan felélénkül. Sokan pedig még a végleges döntés előtt állnak a vétel, illetve a bérlet kérdésében, főként, hogy egyelőre még bizonytalanok a kollégiumi férőhelyek kiosztása miatt is. Kiemelten fontos tehát ebben az időszakban,  melyik a legjobb pénzügyi döntés számunkra?

Albérlet vagy saját lakás?

Tapasztalatok szerint egy átlagos belvárosi albérlet költsége 60-80 ezer forint. Ennyit kénytelenek kifizetni azok az egyetemisták is, akik egy 40 négyzetméter körüli lakást keresnek a belvárosban az iskolakezdésre. A külső kerületek lakásai némileg olcsóbban bérelhetőek, de egy-két tízezer forintos megtakarításért cserébe már nagyobb napi utazást kell vállalnunk.

A magas bérleti díjakat látva reálisan felmerülhet a kérdés, hogy érdemes lehet inkább saját lakásba befektetni és nem a főbérlőnek fizetni. A megjelent kamattámogatott lakáshitelek révén akár használt lakásra is kaphatunk állami segítséget. Ez nem csak a szülőknek, hanem akár a diákoknak is lehetőséget teremt a saját otthon megvásárlására, hiszen a hozzájuthatnak életkori határok nélkül, sőt a gyermekek megléte sem alapfeltétele az igénylésnek.

A kamattámogatás feltételeiről és mértékéről már előző elemzésünkben írtunk. Az állam úgy biztosítja az alacsony havi törlesztést, hogy a futamidő első 5 évében jelentős - azonban évről évre csökkenő mértékű - kamattámogatást ad a hitelhez, így az ügyfeleknek a piaci kamat szintnél jóval alacsonyabbat kell megfizetnie a törlesztéskor.



Hirdetési adatok alapján számított bérleti díjak (ezer forint/hó) (Forrás: FHB Otthontérkép)

Megéri lakást venni ?

Példánkban azt feltételezzük, hogy a fiatal egyetemista Budapesten szeretne megvásárolni egy használt, 40 négyzetméteres lakást, 8 millió forintért. Ehhez a (pl. szülői, nagyszülői segítséggel) 3 millió forint önerővel rendelkezik, így 5 millió forintos lakáshitelre van szüksége.

Az 5 millió forint összegű, új típusú kamattámogatott hitelnél 20 éves futamidőre kalkulálva az induló havi törlesztőrészlet összege 40 211 forint. Az ügyfél által megfizetendő induló kamat mértéke 8,77%. Az évről évre csökkenő állami kamattámogatás azt eredményezi, hogy az 5. év végére a havi törlesztőrészlet 45 292 forintra emelkedik, amit az albérleti díj helyett fizetünk ki bankunknak.

Összességében tehát azt láthatjuk, hogy érdemes megfontolni az első saját lakás megvásárlását a kamattámogatott hitellel, mivel ennek havi törlesztése hasonló összeg, mint a bérleti díj. Példánkban havi közel tízezer forinttal kedvezőbb a bérlésnél a törlesztés, ezzel éves szinten százezres nagyságrendű megtakarítás is elérhető.

Érdemes albérlőt keresni...

Ha azonban valamivel drágábban, mondjuk körülbelül 15 millió forintért egy nagyobb, mondjuk 1 + 2 fél szobás lakást vásárolunk, a helyzet befektetési szempontból is megváltozik. Az egyik szobát ugyanis albérletbe tudjuk adni. Ebből azután havi rendszeres jövedelemre tehetünk szert, ami nemcsak rövid, de hosszú távú előnyökkel is kecsegtet. Rövid távon a lakásra fordított kiadásainkat, például a rezsi költségeinket faraghatjuk le ezzel a megoldással. Ezzel párhuzamosan azonban hosszabb távon a lakás megszerzésére fordított összeg is könnyebben megtérülhet. Mivel az általunk fizetett árból levonhatjuk az albérlők által fizetett összeget, a lakás eladásakor kisebb árnövekedést kell elérnünk a piacon ahhoz, hogy a lakásra költött pénz ne fialjon kevesebbet, mintha lakásvásárlás helyett bankban tartottuk volna a pénzünket.


Jó befektetés vagy csak viszi a pénzt ?

A fentiekben vázolt példa mutatja, hogy adott és változatlan körülmények között mire számíthatunk ma. Azonban nincs olyan ingatlanszakember, aki meg tudná most pontosan jósolni, hogy 7 vagy 15 év múlva átlagosan hány százalékkal lesznek magasabban, avagy alacsonyabban a budapesti lakásárak. Ha mégis inkább a vásárlás mellett döntünk, és nem szeretnénk más zsebét tömni az albérlet díjával, akkor legjobb esetben is legalább minimum 11 százalékos, illetve közel 40 százalékos értéknövekedésre van szükségünk. Továbbá praktikus, ha a becsült minimum szintnél azért valamivel többel is nő az ár, hiszen akár 7, akár 15 év alatt egy lakás nem csak hozza, hanem viszi is a pénzt, egy-egy kisebb renoválás, festés, néhány szerviz munka költségét mindenképp érdemes bekalkulálni.


Azt viszont kijelenthetjük, hogy azok számára, akik rendelkeznek megfelelő önerővel és hitelképesek komolyan megfontolandó, hogy a mostani optimális vásárlási körülmények között érdemes saját ingatlanba fektetniük középtávon, vagy a túl nagy kockázat miatt - kamatkockázat, magasabb potenciális hozam lehetősége, árak szükségesnél lassabb emelkedése, esetleg stagnálása - inkább az albérlet rugalmasabb lehetőségét választják, ahol azonban egyetlen forint sem térül meg. A számokat látva pedig jól jövedelmező közép- és hosszú távú befektetésnek ígérkezik elsősorban 1 + 2 fél szobás, de az 1 szobás lakás megvásárlása is, mivel mind a 7 év alatt szükséges 10-20 százalékos árnövekedés, mind pedig a 15 év alatti 40-80 százalékos növekedés a realitás talaján mozog, miközben igen magas, évi 7 százalékos elvesztett alternatív hozamszinttel kalkuláltunk.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás : www.penzcentrum.hu

Összhangban az Európai Parlament nemrég meghirdetett összehangolt épületenergetikai stratégiájával a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát készít 2013 nyarára. Az uniós irányelvekkel összehangolt szakpolitikai dokumentum a meglévő épületek energiahatékony felújítására és új energiatakarékos épületek építésére vonatkozóan rögzít majd a hosszú távú koncepciókat. A stratégia fontos iránymutatója lesz az épületenergetikai felújítási programok tervezésének is.


Az alacsony energiafelhasználású épületek - noha a szén-dioxid és az energia tekintetében költségmegtakarítási potenciáljuk nagy -, számos gazdasági és környezeti előnyük ellenére továbbra sem túl elterjedtek az Európában. Az kritikán aluli állapotok talán egyik legrosszabb példája éppen Magyarország. A 4,2 milliós hazai épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul, amelyből minden tízedik esetben már új építés lenne indokolt. Az energiafelhasználás 40 százaléka a rossz állapotú épületekhez kötődik, ráadásul a többlet energiafelhasználás kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Hazánkban az épületek a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jelentősen megelőzve az ipart és a közlekedést is.

Éppen ezért alig egy hónapja jelentette be az Európai Bizottság, hogy kétfrontos küzdelmet indít a fenntartható európai fejlődés biztosítása érdekében. Egyrészt a jövőben összehangolt stratégiát indít az alacsony energiafelhasználású épületek fejlesztésére, másrészt ezen a folyamaton keresztül nyomást gyakorol az építőipar felélesztésére, s így a munkanélküliség csökkentésére. A stratégia főbb elemei magukban foglalják a kedvező befektetési feltételek elősegítését. Másrészt az innováció fellendítése és a mobilitás előmozdítása révén a munkavállalók képzettségének fejlesztése is a stratégia része. Harmadszor a forráshatékonyság javítása is ide sorolandó, amelyet az EU fenntartható építőipari rendszereinek kölcsönös elismerésének javításával kívánnak elérni. Negyedszer szabványosított gyakorlati tervezési kódokat biztosítanak az építőipari vállalatok számára, mellyel könnyebben dolgozhatnak más tagállamokban. Végül segítik az európai építőipari vállalatok globális helyzetét, hogy elősegítsék a jó teljesítményt és a fenntartható ipari szabványokat a harmadik országokban.

Miért van szüksége az EU-nak és Magyarországnak építőipari stratégiára ?
  • a pénzügyi és gazdasági válság következtében az építési és infrastruktúrával kapcsolatos munka 17 százalékkal visszaesett 2008 januárja és 2012 februárja között az EU 27 tagállamában
  • az ingatlanbuborék kipukkadása még tovább csökkentette az ágazat aktivitását, munkanélküliséget okozva
  • a hitelpiacok zsugorodása és a késedelmes fizetések további nyomást gyakoroltak az építőipari vállalatok fizetőképességére
  • az ágazatnak állandóan képzett munkaerőre van szüksége
  • az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átdolgozott verziójában bejelentették a közel nulla energiafelhasználású épületek bevezetését, amely az építőipari ágazatot nagy kihívás elé állítja
  • az energiahatékonyság fejlesztésére, valamint a megújuló energiaforrások integrálására tett erőfeszítések lassan haladnak előre, különösen a már meglévő épületek felújítása kapcsán
  • a nemzetközi piacok helyzete kritikus az uniós piaci szereplők számára. A harmadik országok versenyfeltételei, például a kevésbé szigorú társadalmi és környezeti követelmények is nehézségeket okoznak. A nem uniós (például kínai) piaci szereplők állami támogatásban is részesülnek, ami korlátozza az uniós szereplők lehetőségeit a piachoz való hozzáférésben.

Jön a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Az uniós stratégiával összhangban Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. a témában jártas és elismert egyetemi szakértők közreműködésével dolgozza ki a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát (NÉeS). Az első lépés az épületállomány energetikai feltérképezése, a rendelkezésre álló adatok és konkrét felmérések alapján. A NÉeS részeként gazdasági hatástanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készül a későbbi felújítási programok forrásigényének és pénzügyi hatásainak tervezhetősége érdekében. A stratégia egyik legfontosabb eredményeként egy épületenergetikai nyilvántartó rendszer jön létre a felmért épületállomány adatainak nyilvántartására és elemzésére.

Az átfogó épületenergetikai felmérés eredményeivel és a dinamikus épületenergetikai adatbázis létrejöttével hatékony támogatási és finanszírozási program készíthető a következő évekre. A stratégia ugyanakkor többek között megalapozza egy komplex épületminősítő rendszer kidolgozásának lehetőségét is. A készülő dokumentum az Európai Unió épületenergetikai törekvései mellett a hazai keretprogramok, így az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Energiastratégia energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseit is alátámasztja majd.

Hiába a hangzatos stratégia, ha...

Az új épületek építésére, illetve meglévő épületek jelentős felújítására vonatkozó hatályos magyar energiahatékonysági követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek. Pedig a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását is figyelembe véve az épület használói számára "olcsóbb" megoldást a szigorúbb követelményeknek megfelelő építés jelent. Szakmai szervezetek szerint tehát szükség lenne a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is.

Ezzel szemben hiába készült el már 2011-ben a 7/2006 TNM rendelet módosítója, az előterjesztést máig nem tárgyalta meg a kormány. Ebben "A" és "B" változat is szerepel az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek szigorítására vonatkozólag. Az "A" verzió a kamara álláspontjához áll közel, s három lépcsőben (2012, 2015, 2019) szigorítja az értékeket, kisebb-nagyobb értékváltoztatásokkal, míg a "B" verzió 2015-től vezetne be szigorítást a szabályozásban. A jogszabály-tervezetről viszont egyelőre nincs végleges döntés. Korábbi hírek szerint közigazgatási egyeztetésen van az anyag.

 

Kapcsolódó cikkeink:

 

Forrás : www.penzcentrum.hu

Nemcsak a járulékokat, hanem a bért, sőt a munkába járás költségét is téríthetik szeptember elsejétől december végéig annak a cégnek, amely pályakezdő álláskeresőt vesz fel. Az érintettek alig öt százalékán segíthet a program.

 

Az „Első munkahely garancia" programban az számít pályakezdő álláskeresőnek, aki még nem töltötte be a 25. életévét – ha felsőfokú végzettségű, akkor a harmincadikat – és a tanulmányai befejezése után nem szerzett jogosultságot álláskeresési ellátásra.

Álláskeresési járadékot egyébként az kaphat, aki az álláskeresést megelőző három évben legalább 360 nap jogosultsági idővel (munkaviszonnyal) rendelkezik. Ami diákoknál nehezen jön össze.

A minimálbér duplájáig járhat a támogatás...

A programban elsősorban a szakképzetleneket illetve a tartós álláskeresőket támogatnák. A munkaadók teljes munkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb a minimálbér 200 százalékáig (azaz maximum havi 186 ezer forintig) igényelhetik a támogatást, a részmunkaidős foglalkoztatásnál pedig ennek arányos része vehető figyelembe. A pályakezdőt legalább négy órás részmunkaidőben kell foglalkoztatni.

A támogatáshoz a székhely illetve telephely szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen kell kérvényt benyújtani, s azt is meg kell jelölni egy mellékleten, hogy milyen állást szeretnének betöltetni a pályakezdővel. A munkakör betöltésére alkalmas pályakezdő álláskeresőt ezután a munkaügyi kirendeltség közvetíti ki a munkáltatóhoz.

Mit kell vállalni ?

Támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki vállalja, hogy a 2012. július havi átlagos statisztikai létszámát a támogatással érintett munkavállaló felvételével növeli, és ezt a létszámot a támogatás teljes ideje alatt megőrzi. A támogatást a 2012. szeptember 1. és december 31. közötti teljes bérre, annak szociális hozzájárulási adó terhére, valamint a munkába járás költségére lehet megkapni (ez utóbbit csak abban az esetben, ha az álláskereső lakóhelye és a munkahely nem azonos településen van).

Mivel a támogatás „csekély összegűnek" (szakszóval „de minimis"-nek) minősül, így decembernél tovább nem köteles a munkaadó a pályakezdő álláskeresőt foglalkoztatni.

Azoknak a munkáltatóknak is van lehetőségük belépni a programba, akik már felhasználták a „de minimis" keretüket. De csak azzal a feltétellel, ha vállalják, hogy még legalább annyi ideig tovább foglalkoztatják a pályakezdőt, amennyire a támogatást megkapták.

Kevés pályakezdő álláskeresőnek segít

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) tájékoztatása szerint az „Első munkahely garancia" munkaerő-piaci programmal a pályakezdő munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét javítanák, ezen belül az első munkahely megszerzéséhez nyújtanának segítséget, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzéséhez.

A KSH legfrissebb adatai szerint átlagban másfél évig tart a munkajelykeresés, s a 24 év alattiak közül 82,4 ezer volt munkanélküli (arányuk az összes munkanélkülin belül már 28 százalék felett van). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legutóbbi statisztikája szerint több mint 85 ezer 25 év alatti regisztrált álláskereső volt júliusban, s közülük csaknem 64 ezer volt a pályakezdő.

A nemzetgazdasági tárca foglalkoztatásért felelős államtitkára, Czomba Sándor korábban azt mondta, hogy számítások szerint a célra szánt 3 milliárd forintos keret 3000-3500 pályakezdő munkába állását segítheti. Ami azt jelenti, hogy mindössze talán az érintettek mintegy 4,1-4,7 százalékát lesz képes támogatni a program.

Az NMH szerint a munkaügyi kirendeltségeken augusztus eleje óta zajlik az érdeklődő munkáltatók tájékoztatása, s a program elindítása óta már közel ezer munkáltatói kérelmet fogadtak be. Vagyis, amelyik munkáltató élne a lehetőséggel, minél hamarabb lépnie kell.

A program tekinthető a munkahelyvédelmi akcióterv előretolt bástyájának is. Hiszen annak részeként jövő januártól a 25 év alattiak foglalkoztatásánál csak a munkáltatói terhek felét kellene fizetni. Augusztus elsejétől a kismamákat is ingyen lehet foglalkoztatni, de őket akár egy évig is.

 

Szerző : T.Sz.Zs.

Forrás : FN24

Jövőre 95 ezerrel emeli a közmunkások számát a kormány - mondta a kormányfő a Vas Népének. Orbán Viktor a kedden megjelent interjúban leszögezte, hogy a legfontosabb ügynek a Munkahelyvédelmi Akcióterv végrehajtását tekinti jelenleg. A kormányfő a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű kőszegi közéleti rendezvénysorozat alkalmával nyilatkozott a megyei napilapnak.

 

Orbán Viktor elmondta: jövőre a jelenlegi 205 ezerről 300 ezerre emelik a közmunkások számát, a cél pedig változatlan: tíz év alatt egymillió munkahelyet létrehozva ötmillió, de inkább öt és fél millió ember dolgozzon Magyarországon.

A kormányfő a legnagyobb ügynek jelenleg a Munkahelyvédelmi Akcióterv végrehajtását tekinti, szerinte ugyanis a magyar gazdaság sikerének kulcskérdése, hogy a fiatalokat, az 55 év felettieket, a gyermeknevelésből visszatérőket, valamint a tartós munkanélkülieket alkalmazó vállalkozások a mainál jóval kisebb járulékot fizessenek. A kisvállalkozásoknak könnyített adózást vezetnek be, az áfaigénylést pedig úgy alakítják át, hogy az "fair legyen".

Az akcióterv végrehajtására 300 milliárd forintra van szükség, ennek előteremtéséről jelenleg nagy viták vannak az ellenzékkel, néhány gazdasági szakemberekkel és az IMF-fel - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: szeretné megnyerni az akcióterv körüli harcot, és nyilvánvalóvá tenni, hogy Magyarország képes végrehajtani azt.

Orbán Viktor elmondta, hogy a belső fogyasztásra termelő cégek helyzete egyre nehezebb, mert az emberek egyre óvatosabbak, tartanak attól, hogy hitelt vegyenek fel, majd abból vásároljanak, építkezzenek.

A hitelválság hatásai miatt ez érthető, hiszen "aki egyszer már megégette a száját forró tejjel, az a hideg vizet is fújva issza" - fogalmazott.

A miniszterelnök szerint az agráriumban vannak kedvező változások: meghirdették a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát és az annak végrehajtására szolgáló 300 milliárd forintos forrással rendelkező Darányi Ignác tervet, amely elősegíti a vidéki munkahelyteremtést és a foglalkoztatás bővítését.

Orbán Viktor szerint az emberek biztonságérzete mindennél fontosabb, ezért a kormány gátat szabott a rezsiköltségek emelésének, gondoskodott a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről, a közrend és közbiztonság területén pedig már eltűnt az az érzés, hogy a kormány és a rendőrség nem ura a helyzetnek.

Az utóbbi években több ezer rendőrt sikerült felvenni, megkezdték a korrupció kiszorítását a rendőrségből, és kizárják a lehetőségét a bűnözőkkel való összefonódásnak - közölte a kormányfő.

A köznevelés és felsőoktatás átalakításával kapcsolatban kijelentette: a Diákhitel-II mindenkinek lehetővé teszi, hogy anyagi helyzetétől függetlenül folytasson felsőfokú tanulmányokat.

Szavai szerint az, hogy a többen külföldön vállalnak munkát a magasabb fizetés reményében, szintén azt mutatja, a magyar ember hajlandó dolgozni a boldogulásáért.

Az nem a probléma, hogy valaki kimegy, és egy, két, három országban is kipróbálja magát, aztán pedig hazajön, mert ettől csak megerősödik az ország. A gond az, ha nem szabad választásból, hanem kényszerből mennek külföldre az emberek - mondta a miniszterelnök.

Azt kellene elérni, hogy megőrizzék mozgékonyságukat, bátorságukat, nyitottságukat, és ha kimennek is dolgozni, megmaradjanak magyarországi kötődéseik, és ne vesszen el a hazatérés lehetősége - fűzte hozzá. Orbán Viktor az interjúban a régiót érintő kérdésekről szólva elmondta: a 86-os főút Csorna-Szombathely közötti szakaszának szélesítési munkálatai 2016 végéig befejeződnek.

Az M86-os autóút ügyében elkötelezett a kormányzat, mert nem tartható, hogy az ország legfontosabb gazdasági övezetében, Győr és Szombathely között rosszabbak az utak mint Kelet-Magyarországon - jelentette ki a miniszterelnök.

 

Szerző: MTI

Az MNB 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatszintet.

 

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa meglepetésre 6,75 százalékra vágta az irányadó kamatot. Az elemzők döntő többsége nem számított arra, hogy a központi bank mérsékli az irányadó rátát, hiszen az inflációs folyamatok kedvezőtlenül alakultak, és az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban sincs előrelépés.

A forint meredeken zuhanni kezdett a kamatdöntés után. A hazai deviza 280,7-ig esett az euróval szemben, jelenleg 280 környékén mozog. A kamatdöntés előtt 278,5 forinton állt a jegyzés, vagyis két egységgel gyengült a hazai deviza.

A kamatdöntő ülésen valószínűleg óriási feszültség alakult ki, vélhetően a külső tagok leszavazták Simor András elnököt és a két alelnököt.

„Kisebb meglepetésre 2010 tavasza után először kamatot vágott az MNB. Az eddigi jegybanki kommunikáció tükrében a monetáris kondíciók enyhítését vagy az inflációs kilátások javulása, vagy az ország kockázati megítélésének tartós javulása hozta meg. A júliusi inflációs adat nem hozott pozitív meglepetést, így a kamatcsökkentésnél feltehetően a kockázati felár javulása lehetett a döntő érv" – vélekedett Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

„A tartóssággal kapcsolatban mindenképpen felmerülhetnek kétségek, az viszont tény, hogy augusztusban tovább erősödött a forint az euróval szemben, és a rövidebb lejáratú állampapír hozamok is tovább ereszkedtek. Az eurózónával kapcsolatos feszültségek enyhülésével a feltörekvő piaci devizák közül érthető módon az elmúlt időszakban különösen jól teljesített a lengyel és a magyar fizetőeszköz" – hangsúlyozta Bebesy.

„A magyar forint esetében egyre inkább érződik, hogy a nemzetközi összevetésben magas kamatkörnyezet vonzóvá teszi a hazai fizetőeszközt. Az országkockázati megítélést tükröző CDS felárunk a nyár eleje óta fokozatosan ereszkedik, a javulás mértéke nominálisan meghaladja a régiós szomszédjainknál tapasztaltakat. Jelenleg mind a forint és az állampapír piaci helyzet, mind a CDS árazás kedvezőbb helyzetet mutat, mint tavaly ősszel, amikor az MNB a helyzet romlására hivatkozva kétszer ötven bázispontos kamatemelést hajtott végre, így indokolható volt az óvatos kamatcsökkentés" – mutatott rá Bebesy.

A szakértő szerint a jelenlegi árazásokat tekintve a piac arra számít, hogy az elkövetkező egy év során visszafordítva a tavalyi szigorítást, az MNB összesen 125 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre.

„Más feltörekvő piaci országok – igaz, kedvezőbb eladósodottsági mutatók mellett – már korábban merészebb lépésekre szánták el magukat. Jelentősen csökkent az alapkamat Brazíliában, de vágtak Dél-Afrikában és jelentősen enyhülnek a monetáris kondíciók Törökországban is" – tette hozzá.

Hozzátette, hogy a jelenlegi kedvezőbb környezet fennmaradása esetén Magyarországon is további kamatcsökkentésekre kerülhet sor, azonban a nemzetközi helyzet instabilitása IMF-megállapodás hiányában hazánk kockázati megítélésének gyors romlásához is vezethet, ami az MNB-t akár újfent kamatemelésre kényszerítheti."

„Az elemzői várakozásokkal szemben, azonban a piaci árazásoknak megfelelően az MNB monetáris tanácsa 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelenlevő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna" – vélekedett Suppan Gergely , a TakarékBank vezető elemzője.

„Ezért egyelőre nem számítunk a kamatcsökkentés folytatására, amire az IMF tárgyalások lezárását követően kerülhet sor" – tette hozzá.

Kiemelte: a forint árfolyama annak ellenére gyengült a kamatdöntés hatására, hogy a pénzpiacok már árazták a kamatcsökkentést, így amennyiben a jegybanki kommentár megerősíti, hogy a kamatcsökkentési sorozat folytatása egyelőre nem várható, a forint árfolyama is visszakorrigálhat.

„Az év végéig további 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, amire a negyedik negyedévben kerülhet sor, így az év végére 6,50 százalékos alapkamatra számítunk. Ezt a jövő év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 6 százalék lehet az alapkamat" – prognosztizálta Suppan.

 

Szerző: Világgazdaság Online

Veszik a külföldiek magyar állampapírt, mint a cukrot, azt viszont nem tanácsolják a szakemberek, hogy az IMF-megállapodás előtt devizakötvény-kibocsátásba kezdjen az állam. Az azeri manatban denominált kötvényünk az ÁKK szerint nem lesz.

 

Ismét gyors ütemben áramlik a külföldi tőke a magyar állampapírokba. Július elején még a 4300 milliárd forintot sem érte el a külföld befektetők forint állampapír-állománya, augusztus 21-én viszont az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint már 4726 milliárd forintnyi volt a kezükben, vagyis szűk két hónap alatt csaknem 400 milliárd forinttal növekedett az állomány.

A jelenség legfőbb oka a feltörekvő piacok erősödő népszerűsége – mondják a szakértők. A múlt héten is hatalmas mennyiségű tőke áramlott ezekbe az országokba, JP Morgan elemzése szerint a feltörekvő piaci kötvényalapok augusztus 15. és 22. között 426 millió dollárt költöttek el, az azt megelőző hetekben pedig 586 millió 720 millió dollárnyi friss tőke került ezekre a piacokra. Bár a beáramlás már gyakorlatilag 11 hete folyamatosnak tűnik, a szakemberek szerint a trend még folytatódhat. „Ez okozza a magyar állampapírok népszerűségét is" – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője.

A másik ok nyilván az, hogy az állam is igyekszik minél több hitelpapírt eladni. „A hazai befektetői szektor azonban gyenge, ezért a külföldiekhez kerülnek a papírok" – magyarázza Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Jelenleg a külföldiek kezében lehet a hazai államkötvény-állomány legalább fele, de a szakértők szerint egyáltalán nincsenek még túlpozícionálva a magyar papírok a külföldi alapokban. Azt azonban egyik szakember sem ajánlja, hogy a kormány használja ki a felfokozott vételi kedvet, és bocsásson ki például devizakötvényeket. „Ez rontaná a hitelességünket az IMF-tárgyalásokon" – mondja Szalma Csaba.

Az igaz, hogy a pillanatnyi helyzet alkalmas lehet arra, hogy viszonylag kedvező hozamok mellett adjunk el állampapírokat, de ebben az esetben meginoghat a befektetők bizalma abban, hogy a kormány valóban akarja-e az IMF-programot. „Ez pedig azért is veszélyes lenne, mert a gazdaságpolitikánkba vetett bizalom jelenlegi fő tartópillére ennek a megállapodásnak az ígérete" – teszi ehhez hozzá Orbán Gábor.

A múlt heti Figyelőben megjelent azerbajdzsáni kötvénykibocsátás erőltetése is emiatt nem lenne szerencsés most – mondják a szakértők. Az ÁKK sem tervez ilyesmit egyelőre. „Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontot, hogy nyilvános devizakötvény-kibocsátást az IMF-fel történő megállapodás előtt nem tervezünk" – mondta lapunknak Borbély László András , az intézmény vezérigazgató-helyettese. Az ÁKK több partnerrel is tárgyal egyébként devizakötvények forgalomba hozataláról, egyelőre azonban még egyik tárgyalás sem jutott olyan szakaszba, hogy arról a sajtót tájékoztatni lehessen.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyébként elméletileg nincs probléma azzal, hogy Azerbajdzsánban bocsásson ki a magyar állam hitelpapírokat, az az ötlet viszont, hogy mindezt azeri manatban tegye, nem tűnik életképesnek. Az azeri fizetőeszközben lévő kötvényeket ugyanis nem lenne könnyű „használható" devizára cserélni, ami nagyban megdrágíthatná az ügyletet. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese lapunkkal közölte: erről a devizáról először a sajtóban olvasott, fel sem merült, hogy ebben történjen meg az esetleges kibocsátás.

Az MNB-re figyel az állampapírpiac

A hozamok is sokat csökkentek augusztusban, ebben is szerepe lehetett az állampapírok iránti fokozódó keresletnek. Az év nyolcadik hónapjában viszont viszonylag alacsony az állampapír-piaci forgalom, ezért Szalma Csaba szerint csak szeptemberben, amikor a kereskedők visszajöttek a szabadságukról, alakulhat majd ki egy egyensúlyi hozamszint a piacon.

Ezt megelőzően a jövő héten még egy kamatdöntés is lesz, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden határoz majd az alapkamat szintjéről, és egyre többen gondolják úgy, hogy enyhítésről is dönthetnek a tanácstagok. Ha a kamatvágás már holnap elkezdődik, az a rövid hozamok további csökkenését eredményezheti, ha viszont a jelenlegi 7 százalékos szinten marad az alapkamat, a rövid hozamok megemelkedhetnek, és ezeket kisebb mértékben, de követheti a hosszúak is – mondja az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A befektetők mindenesetre jelenleg körülbelül 100 bázispontos kamatvágást áraznak 9 hónapon belül.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Herman Bernadett

A tavalyi szinte folyamatos és markáns esés után idén az első nyolc hónapban lényegében stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint augusztusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is kissé romlottak, s nagyon pesszimista hangulatot tükröznek.

 

Az üzleti szférán belül az ipari várakozások érezhetően, az építőipariak és kereskedelmiek ennél kevésbé lettek rosszabbak a júliusinál, miközben a szolgáltató cégek pesszimizmusa valamelyest csökkent, írják a GKI kutatói.

Az ipari bizalmi index – a júniusi és júliusi kisebb javulás után - augusztusban ismét csökkent, s nagyjából a két és fél évvel ezelőtti szintjére került. Júliushoz képest egyaránt romlott a termelési helyzet és a teljes rendelésállomány, valamint a következő időszakra vonatkozó termelési kilátások megítélése. Az exportrendelésekről alkotott vélemény gyakorlatilag változatlan.

Az építőipari bizalmi index idén május óta nem sokat változott, augusztusban éppen minimálisan csökkent. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése – a júliusi javulás után – augusztusban kissé romlott.

A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése csökkenő készletszint mellett enyhén romlott, míg a rendelések várható alakulása rég nem tapasztalt mértékben esett vissza. A szolgáltató cégek körében különösen az elmúlt időszak üzletmenetének megítélése javult, de kedvezőbbek lettek a várható forgalomra vonatkozó várakozások is.

Az iparban és a kereskedelemben a foglalkoztatási szándék gyengült, az építőiparban nem változott, a szolgáltató cégeknél viszont javult. A lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött. Az iparban és a szolgáltató szférában a kapott válaszok alapján a közeljövőben nem várható az eladási árak lényeges változása.

A kereskedelmi cégek körében viszont egy hónap alatt jelentősen emelkedett az áremelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke is nőtt. Nagyon jelentősen emelkedett a fogyasztók inflációs várakozása. Az építőiparban a termelőkre háruló árcsökkentési nyomás, ha nagyon kicsit is, de enyhült.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban romlott, a többi ágazatban viszont valamint a fogyasztók körében kisebb-nagyobb mértékben javult, miközben a romlást valószínűsítők aránya továbbra is jóval meghaladja a javulásban bízókét.

A GKI fogyasztói bizalmi index augusztusban a júliusi emelkedés mértékével közel egyező mértékben csökkent, s közel egy éve egy viszonylag szűk, de erőteljes pesszimizmust jelző sávban ingadozik. A lakosság saját pénzügyi helyzetének és tartós fogyasztási cikk vásárlási lehetőségének következő egy évét valamivel rosszabbnak, várható megtakarítási képességet viszont kissé kedvezőbben ítélte meg, mint júliusban.

 

Szerző : Világgazdaság Online

Ha szükséges, a nagyköveteknek a harcokat is meg kell vívniuk, és fel kell lépniük a Magyarországot ért támadásokkal szemben - mondta a külügyi tárca vezetője. Martonyi János szerint sok problémát meg lehet előzni azzal, ha a külföldön dolgozó magyar nagykövetek pontosan felkészülnek és odafigyelnek arra, hogy várhatóan milyen lesz egy még készülőben lévő magyarországi törvény nemzetközi hatása.

 

"Mikor a terméket formázzuk itthon, akkor már arra is oda kell figyelni, hogy ezt a terméket a fogyasztó, a világ hogyan fogja befogadni", vagyis nem azt kell megvárni, hogy melyek lesznek az esetleges kifogások a már elfogadott jogszabállyal kapcsolatban - nyilatkozta Martonyi János a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának.

A tárcavezető szerint egy jó diplomatának feladata, hogy már a törvények előkészítő szakaszában erőteljesebben részt vegyen, és jobban odafigyeljen a nemzetközi jogi összefüggésekre, így ugyanis a következőkben "sok gondot meg tudunk takarítani". Rámutatott azonban, hogy az elmúlt két év magyarországi változásai hihetetlen nagy mértékűek és gyorsak voltak, ezért lehetetlen lett volna azt kívánni, hogy előre megmagyarázzanak olyan törvényeket, amelyek tartalmát és célját nem is ismerhették teljesen, hiszen sokszor még az utolsó pillanatok módosításai is formázták a jogszabályok szövegét.

Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy ha szükséges, a nagyköveteknek a harcokat is meg kell vívniuk, ám úgy véli, csak a második jó megoldás az, ha a bírálatokra a külképviselet-vezető személyesen válaszol. Az első jó megoldás, ha ezt egy helyben elfogadott, ismert értelmiségi teszi meg, ezért a nagyköveteknek a fogadó országukban ki kell alakítaniuk egy olyan szellemi kört, amely a Magyarországot érő támadásokkal szemben sikeresen fel tud lépni az adott állam közvéleménye előtt - magyarázta Martonyi János.

Arra a felvetésre, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkerete létfeltétel-e Magyarországnak, vagy lehetnek esetleg alternatívák, így például törökországi vagy azerbajdzsáni államkötvény-kibocsátások, a külügyminiszter azt válaszolta: "nem, ezek nem alternatívák, az egy alapkérdés, hogy nekünk szükségünk van az IMF/EU-megállapodásra".

A tárgyalások sikeresen el is indultak, a cél lényegében megvalósult, amely az volt, hogy a felek hozzávetőlegesen megegyezésre jussanak a kiigazítás mértékét illetően - fejtette ki, hozzátéve: ennek mikéntje a majdani, szerinte kemény tárgyalásokon fog eldőlni, de ő derűlátó, az alapvetően elővigyázatossági megállapodást Magyarország meg fogja kötni. Megjegyezte, az egyéb finanszírozási lehetőségek - legyenek azok akár keleten, akár nyugaton - természetesen továbbra is élnek.

 

Szerző: Hirado.hu - MTI

Augusztusban már a negyedik hónapban romlott az üzleti hangulat Németországban.

 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi mutatója 102,3 pontra - 2010. március óta a legalacsonyabbra - csökkent a júliusi 103,2 pontról főként az euróövezeti bizonytalanság miatt. Az elemzők átlagosan 102,7 pontra számítottak augusztusban.

A hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezésével készülő felmérés részmutatói közül a jelenlegi helyzet megítéléséé 111,2 pontra esett a júliusi 111,6 pontról.

A fél évre előre tekintő üzleti várakozások részmutatója 94,2 pontra süllyedt a júliusi 95,6 pontról.

Az Ifo vizsgálataiban száz pont alatti mutató azt jelzi, hogy a megkérdezettek többsége a helyzet romlására számít, száz pont feletti érték pedig azt jelzi, hogy a többség bizakodó.

 

Szerző: MTI Eco

Japánba költöztetik a főhadiszállást, Svédországban leépítenek

A Sony idén év elején vette teljesen saját kézbe a mobiltelefonok forgalmazását, miután kivásárolta az Ericssont a közösen fenntartott Sony Ericssonból. Az átalakítás most átköltözéssel folytatódik.

A Sony bejelentette, hogy a Sony Ericsson felbomlása után létrehozott Sony Mobile üzletág főhadiszállását idén októberben Tokióba költöztetik. Ennek folyományaként a svédországi Lundban található jelenlegi központ megszűnik, és így 650 alkalmazott, illetve 450 tanácsadó veszíti el munkáját.

A japán elektronikai óriás 2011 októberében jelentette be, hogy saját kézbe szeretné venni a telefongyártást, idén februárban pedig le is zárták azt a tranzakciót, melynek keretében a Sony megvásárolta a svéd Ericsson teljes tulajdonrészét a közösen üzemeltetett vállalkozásból. Bár hangsúlyozni kívánták, hogy Lund továbbra is stratégiai fontosságú helyszín marad a mobil üzletág számára, a központi tevékenység az anyaországban fog folytatódni.


A Sony egyébként idén tavasszal már bejelentett egy alapvető szervezeti átalakítást, melynek keretében 2013 áprilisáig várhatóan 10000 munkatársat, azaz a cég állományának 6%-át elbocsátják. A mostani, mobil üzletágat érintő átszervezés következtében a Sony a területen dolgozó munkatársainak 15%-át küldi el.

 

Forrás : www.technet.hu

Szerző : Szőlősi Tibor

A Napi Gazdaság szerint óriási veszteséget okozott, hogy a kormányfő későn koccintott a Coca-Colával. Akár hússzor nagyobb értékű beruházásra is esélyes lehetett volna a gyár.


Orbán 38 milliárddal többet is összekólázhatott volna?
(Fotó : Neményi Márton)

 

Eső után köpönyeg – a lap röviden így értékeli, hogy kormányfő immár igyekszik békejobbot nyújtani a multiknak. A miniszterelnök egy hónapja a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. dunaharaszti üzemében felavatta hazánk legnagyobb kapacitású, fémdobozos üdítőitalokat előállító gyártósorát, stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a társasággal.

Ez a Napi Gazdaság szerint megkésett lépés volt, addigra a gyár lecsúszott egy 40 milliárd forintos beruházásról. A lap úgy tudja, a hazai egység jól jöhetett volna ki a Coca-Cola európai üzemei közötti átszervezésből, ráadásul a dunaharaszti gyárat eleve úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen a rugalmas bővítésre, de a terveket a népegészségügyi termékadó (neta) és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika keresztülhúzta.

A kétmilliárd forintos projekt − a lap névtelenséget kérő forrásai szerint – azért valósult meg, mert bonyolultabb lett volna leállítani, mint befejezni. A szerény bővítés ahhoz képest jó eredmény, hogy akár a hazai gyártást is felszámolhatták volna – teszi hozzá a lap, részletesen ismertetve, milyen beruházásokról csúsztunk le.

A Coca-Cola HBC Magyarország minderre nem akart reagálni, de Dimitris Lois, a 28 országot átfogó Coca-Cola Hellenic cégcsoport vezérigazgatója külön kimelte a gyáravatón, hogy Orbán Viktor arról biztosította, Magyarországon mind a politikai, mind pedig a gazdasági környezetben stabilitásra, megbízhatóságra számíthatnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium július 9-én jelentette be, hogy stratégiai partneri megállapodást köt a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-vel magyarországi termelésének bővítése és a beszállítói együttműködés szélesítése érdekében. A megállapodás keretében a nagyvállalat erősíti a magyar beszállítók jelenlétét ellátási rendszerében. Az MSZP a chipsadó körüli álszent, lobbiérdek által vezérelt ködösítés részének nevezte a Coca-Colával kötött stratégiai megállapodást. A legfrissebb adatok szerint a Coca-Colának egyre jobban megy.

 

Forrás: Napi Gazdaság/Hír24

A Bors szerint a Nemzetközi Valutaalap mintegy 4 ezer forintot vetetne el az idősektől.


Ennyivel csökkentené a magyar nyugdíjat az IMF
(Northfoto)

A nyugdíjcsökkentés lehet az egyik kérés az EU–IMF-hitelért cserébe – erre célozgatott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a minap a nagykövetek előtt arról beszélt, hogy megvédik a nyugdíjakat. A kormányfő szavaiból arra lehet következtetni, hogy a szeptemberben folytatódó EU–IMF-tárgyalások egyik sarkalatos pontja lehet a nyugdíjcsökkentés kérdése, vagyis a szociális juttatások megvágását kérheti a hitelért cserébe a Nemzetközi Valutaalap - írja a lap.

Külföldön volt már példa hasonlóra. A görögöknél a 800 euró feletti nyugdíjakat nyirbálják meg, és az írektől, spanyoloktól is a nyugdíjak csökkentését kérte a Nemzetközi Valutaalap. A Borsnak egy, a téma kényessége miatt neve elhallgatását kérő nyugdíjszakértő azt mondta: az IMF nagyjából 5 százalékos csökkentést kérhet. Ez a 83 ezer forintos átlagnyugdíjak esetében 4000 forintnyi elvonást jelentene, amibe a szakember szerint valószínűleg nem megy bele a kormány.

Simonovits András nyugdíjszakértő elmondta: nem lenne reális egy ilyen kérés, hiszen itt nem olyan laza rendszer van, mint Görögországban. Ha már hozzányúlnak, akkor ő azt tudja elképzelni, hogy nem emelnek az infláció mértékével, de csökkenteni nem fognak. Németh György közgazdász szerint sem lenne helyes, ha ebben engedne a kormány. Ha mégis  engedni kell, akkor inkább az egykulcsos adót kell feladni – tette hozzá.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke nem adott konkrét választ a lapnak, hogy mi alapján vetette fel a nyugdíjak kérdését Orbán Viktor.  Az IMF budapesti irodájának vezetője, Iryna Ivaschenko szeptemberre ígért válaszokat. Ugyanakkor – mint korábban megírtuk – Orbán Viktor egyértelművé tette a nagyköveteknek, hogy bármit is súg is a megszorításpárti IMF, nem csökkenhet tovább a nyugdíjak reálértéke, ugyanis ha létbizonytalanság fenyegeti az időseket, az aláássa a demokráciát. (Szabad fordításban: nem a kormánypártokra szavaz majd, hanem valamelyik nyugdíjemelést ígérő „demagógra”.)

MSZP: elfogadhatatlan a nyugdíjcsökkentés

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a nyugdíjak csökkentését és azt követeli a miniszterelnöktől, tegye egyértelművé, hogy az időseknek járó juttatások összege nem lesz kevesebb. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető pénteken azt mondta:  semmilyen válságkezelési intézkedés nem érintheti a nyugdíjak összegét. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségkárosodottak ellátásáról szóló jogszabály úgy rendelkezik: aki házastársa jogán özvegyi nyugdíjban, valamint rendszeres szociális járadékban részesült, és most rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap, annak özvegyi nyugdíját a felére csökkentik. Az MSZP-elnök ezt embertelennek nevezte, és az intézkedés visszavonására szólította fel a kormányt.

 

Forrás : Bors / FN24

Néhány napig lehet még véleményezni azt a kormányrendelet-tervezetet, amely a hazai munkavállalók mobilitásán próbál javítani; a szaktárca államtitkára szerint néhány ezren élhetnek majd a tervezetben szereplő lakhatási támogatással - írja a Népszabadság.

 

A tervezet szerint az a dolgozó, aki otthonától legalább száz kilométerre talál magának állást, s amiatt odaköltözik, másfél évig állami támogatást kapna a lakásbérleti, illetve a közüzemi díjakhoz. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint néhány ezren élhetnek majd a lehetőséggel - írta a lap.

Magyarországon nincs arról statisztika, hogy a munkavállalók hány százaléka nem a lakóhelyén vagy annak közvetlen környezetében dolgozik, ám az Eurostat adatai szerint a mobilitási ráta a foglalkoztatottak arányában alig több mint 4 százalék, míg az Európai Unió átlaga közel 7 százalék.

Az állam eddig a közlekedés támogatásával segítette a mobilitást, a munkavállalók egyéni vagy csoportos személyszállítási támogatást vehettek igénybe. A lapot az NGM-nél úgy tájékoztatták, hogy ennek köszönhetően 2010-ben 500 álláskereső tudott elhelyezkedni, és közel 80 millió forint jutott a mobilitás ösztönzésére, míg tavaly 74 millió forintra volt igény, ami 900 dolgozó támogatását jelentette. Az idén eddig 14 millió forint igényt regisztráltak. Az új lakhatási támogatást illetően a győri ipari térségből már érkezett megkeresés a tárcához; 160 embert tudnának elhelyezni, ha a kormány elfogadja a rendeletmódosítást - írta a lap.

 

Szerző: MTI Eco - Népszabadság

Júliusban 324 millió euróval 35,899 milliárd euróra emelkedtek a jegybank devizatartalékai - erősítette meg a két héttel ezelőtt közölt előzetes adatokat honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden.

 

A tartalékok április óta növekszenek, miután az első negyedévben 3,078 milliárd euróval apadtak. Az utóbbi négy hónap növekménye azonban csak 1,202 milliárd euró volt, így a nemzetközi tartalékok július végén 1,876 milliárd euróval elmaradtak a tavaly év végi és 207 millióval az egy évvel korábbi szinttől.

A devizatartalékok tavaly szeptemberben 38,764 milliárd eurón tetőztek, azóta 2,865 milliárddal estek vissza. Az első fél évben 1,52 milliárd euró törlesztés vált esedékessé az 2008-ban felvett IMF-hitelből, a második félévben ennél többet, a harmadik negyedévben 906, a negyedik negyedévben pedig 913 millió euró visszafizetése történik meg.

Júliusban lejárt egy 45 milliárd jen értékű hétéves kötvény, míg az első fél évben nem volt devizakötvény lejárat. Az idén októberben egy hat- és egy hétéves 500-500 millió értékű eurokötvény visszafizetési kötelezettsége terheli még a költségvetést.

 

Szerző: MTI Eco

Húsz éve nem volt ilyen a Balatonnál !


 

Megtelt a Balaton és a Velencei-tó is az idei nyár utolsó hosszú hétvégéjén: a tóparti szállodákban már a múlt hét közepén sem lehetett szobát kapni, de csúcsra jártak a panziók és a vendégházak is.

A kempingekben és egyéb fizető vendéglátóhelyeken több mint húsz éve nem volt példa a mostanihoz hasonló forgalomra. A Balaton-parton az előzetes adatok szerint vendégszámcsúcsot döntött Rezi, Cserszegtomaj, Dörgicse, Felsőőrs, Balatonszabadi, Kötcse, Bucsát és Lengyeltóti.

A Balatonboglári Bornapokon jó néhány borháznak akkora forgalma volt, mint az év eddig eltelt részében összesen, több tóparti önkormányzat újabb ideiglenes területfoglalási engedélyeket is adott a vendéglátósoknak. Rekordforgalomról számoltak be az élelmiszerüzletek is, a Balatoni Hajózási Zrt.-nél pedig csak annyit közöltek, akkora volt a forgalom, hogy ez a hosszú hétvége "sokáig emlékezetes marad".

Nemcsak az idei utolsó hosszú hétvége, hanem az egész nyár várakozáson felüli forgalmat hozott − fogalmazott Helmeczi Rozália, a négycsillagos balatonkenesei Hotel Marina-Portot működtető EastCraft Kft. ügyvezető igazgatója. A cégnek a vitorlázás mellett újabb hazai és külföldi vendégeket sikerült "fogni" a nyár közepén megnyitott első balatoni pókerklubbal.

A balatoni szállásadók jelentős része szerint már akkor is kiemelkedő eredménnyel zárul az idei szezon, ha hamarosan beköszönt a rossz idő. Ebben döntő része volt a június vége óta tartó forróságnak, illetve a gyengélkedő forintnak és a magas benzináraknak is. Utóbbi kettő − az elmúlt évek tendenciáival szemben − szép számmal csábított külföldieket is a Balatonhoz.


Forrás : www.napi.hu
Szerző : Körtési Zsolt

"Ha az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak és/vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, ez alááshatja a piaci bizalmat és árthat a gazdaságnak" - fogalmazott Olli Rehn, az Unió pénzügyi biztosa Herczog Edit kérdésére adott válaszában. Rehn szerint az euró bevezetésére vállalt kötelezettség nem tekinthető semmisnek.

 

Magyarország még nem áll készen az euró bevezetésére, de az erre tett kötelezettségvállalás nem tehető semmissé - áll Olli Rehn pénzügyi biztos válaszában, amelyet a szocialista EP-képviselő Herczog Edit kérdésére adott.

Brüsszel nem kényszeríti a tagállamokat, hogy az euró bevezetése kapcsán egy bizonyos stratégiát kövessenek, nem szabad azonban alábecsülni az euró középtávú politikai stabilizáló szerepét - érvel Rehn. Ha ugyanis az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, az szerinte alááshatja a piaci bizalmat és árthat a gazdaságnak.

Olli Rehn kiemelte: a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek az euró bevezetésének ütemezéséről, és minden tagállamnak időt biztosítanak az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges előkészületek és kiigazítások megtételére. A gyakorlatban a tagállamok szabadon dönthetnek a konvergenciakritériumok teljesítéséhez vezető stratégiáról és annak ütemezéséről. "Ugyanakkor az euró bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalás érvényben marad és nem tehető semmissé" - figyelmeztet a biztos.

Herczog Edit korábban azt tudakolta a Bizottságtól, hogy mit tehet az EU végrehajtó testülete, ha egy tagállam kormánya következetesen olyan gazdaságpolitikát folytat, amellyel beláthatatlan idővel kitolja az uniós csatlakozási szerződésben vállalt euróövezeti csatlakozást.

Az EP-képviselő közleményéből kiderül, Rehn emlékeztet, hogy a 2012. májusi konvergenciajelentésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, mivel az árstabilitásra, az államháztartásra, az árfolyamstabilitásra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan egyetlen kritériumot sem teljesített, és a magyar jogszabályok nem feleltek meg teljes egészében a Szerződés követelményeinek.

 

Szerző: Világgazdaság Online

Keresés