Ez nem egy újabb kiszínezett világvége-elmélet. Jelen tudásunk szerint a Nap valóban felfalja a Földet, ám előtte minden élőlény lassú kínhalált hal.

A Mobil Világkongresszuson nemcsak új termékeket jelentenek be a gyártók, hanem adott esetben rangos díjakat is átvehetnek.

Ha február, akkor bizony Barcelona és persze Mobil Világkongresszus, ahol is a GSM Association évről évre átadja a "Global Mobile Award"-okat. A gyártók az idei rendezvény kapcsán november 29-ig pályázhattak a különböző kategóriákban, az ítészek között pedig közel 200 piaci elemző, újságíró és egyéb szakértő található. Érdekesség, hogy az idei díjak értelemszerűen "Global Mobile Awards 2014" névre hallgatnak, de természetesen a tavalyi esztendő legjobb készülékei zsebelik be őket.

A tablet kategóriát tavaly az Asus által gyártott Google Nexus 7 nyerte meg, idén pedig az Apple iPad Air, az Apple iPad mini 2, a Google Nexus 7 (2013) és a Sony Xperia Tablet Z szállt versenybe egymás ellen. A GSM Association zsűrije pedig úgy döntött, hogy 2014-ben a tavaly ősszel debütált Apple iPad Air nyeri a rangos díjat, melynek köszönhetően a MWC kapcsán most még annak ellenére is bekerül a híradásokba az Apple, hogy szokás szerint nem is képviselteti magát Barcelonában.

A 16, 32, 64 és 128 GB integrált memóriás változatokban készülő iPad Air vastagsága 20 százalékkal csökkent az elődjéhez képest: a 7,5 milliméteres újdonság még az iPad 2-nél is vékonyabbra sikeredett. Ezenkívül a tömeg is jelentősen mérséklődött, egész konkrétan 653 grammról 469 grammra. A kijelző körüli káva 43 százalékkal kisebb - a 9,7 colos képátlóval rendelkező IPS LCD érintőkijelző változatlanul 2048x1536 pixeles felbontással rendelkezik (264 ppi).

A megfelelő számítási teljesítményre a 64 bites Apple A7 chipset jelent garanciát, melynek részét képezi egyrészt két 1,3 GHz-es processzormag, másrészt pedig egy négymagos PowerVR grafikusgyorsító. Ezenkívül 1 GB RAM-ot, 100/50 Mbit/s-os LTE adatátvitelt, a/b/g/n szabványú dual-band Wi-Fi-t (300 Mbit/s), valamint Bluetooth 4.0-át is kapunk a pénzünkért. Az iOS 7 operációs rendszerű iPad Air előlapi kamerája 1,2 megapixeles felbontású, a hátsó főkamera révén pedig maximum 5 megapixeles felbontású fotók készíthetők - az egy feltöltéssel elérhető használati idő mintegy 10 óra.

Forrás : www.technet.hu

Szerző : László Ferenc

http://www.technet.hu/notebook/20140226/na_vajon_melyik_lett_2014_legjobb_tablete/#a3

Forrás : www.mobilport.hu

http://www.mobilport.hu/hirek/20140209/nexus_8_neven_erkezik_az_uj_csucstablet/#a3

A televíziós piacon nemrégiben megtörtént a digitális átállás, a közeljövőben pedig a rádiók is szépen lassan elkezdenek digitalizálódni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezésében január 28-án Budapesten tartotta szakmai találkozóját a digitális rádiózás bevezetésében érintett piaci szereplők és szabályozó hatóságok tevékenységét összehangoló WorldDMB fórum. A megjelent szakértők szerint a digitális rendszerek (DAB/DAB+) forradalmasítják a rádiózást, és számos előnyt jelentenek a hallgatók számára. A digitális technológiával egy frekvencián akár 10-20 rádiós csatorna műsora is továbbítható, valamint a hallgatók autózás közben, kedvezőtlen terepviszonyok mellett is mindig egyenletes vételminőségben rádiózhatnak. A digitalizált jel sokkal jobb hangzást biztosít, valamint lehetővé teszi képi-szöveges kiegészítő információk átvitelét is.

A rendezvényen elhangzott, hogy Magyarország a régióban elsőként írt ki pályázatot a digitális rádiós műsorszórás elindítására még 2008-ban. Az Antenna Hungária kísérleti sugárzása jelenleg 7 rádió, a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, a Magyar Katolikus Rádió, a Klubrádió, a Lánchíd Rádió és az Inforádió műsorait teszi digitális minőségben elérhetővé Budapesten és környékén. A három adóberendezés mintegy 30%-os lakossági ellátottságot biztosít. Egyelőre csak bízni lehet abban, hogy hamarosan befejeződik az országos hálózat kiépítése is, az európai trendeket figyelembe véve azonban várhatóan még hosszú ideig együtt fog élni az analóg és digitális rádiózás.

A workshopon több szempontból is elemezték a digitális rádiózás lehetséges fejlődési irányait. Vári Péter az NMHH főigazgató-helyettese a digitális rádiózás hazai helyzetét mutatta be. A szakértők áttekintették a technológia európai fejlődési tendenciáit és szót ejtettek az analóg lekapcsolást lehetővé tevő szabályozási környezet kialakításának kérdéseiről is. A németországi szakértő a rádiós hálózatok tervezéséről, telepítéséről és üzemeltetéséről tartott érdekes előadást, a WorldDMB elnöke pedig a hallgatók és a reklámozók számára a digitális rendszerek által megnyíló új lehetőségekről beszélt. A digitális rádiózásban élenjáró országok tapasztalatait összegezve elmondható, hogy a hallgatók különösen nagyra értékelik a széles műsorválasztékot és a kiváló hangminőséget. Erről egyébként a résztvevők a helyszínen is személyes élményeket szerezhettek a mintegy 30-40 kiállított készülék kipróbálásával.

A digitális rádiózás bevezetésének lehetőségét a 90-es években kezdték vizsgálni Európában, amikor az FM-sáv telítettsége miatt új rádiós platform használatba vételére mutatkozott igény. Jelenleg 16 európai országban van jelen állandó szolgáltatásként a földfelszíni digitális rádiózás és számos országban, köztük hazánkban is kísérleti sugárzás zajlik. A televíziózással ellentétben az analóg adók lekapcsolására elfogadott nemzetközi határidő nincs. A jelenlegi tendenciák alapján elsőkét várhatóan Norvégia fogja megszüntetni az analóg rádiózást 2017-2019 körül. A technológia elterjedését jelentősen segíti, hogy egyre több autógyár épít be digitális adások vételére alkalmas készüléket az új modellekbe, illetve az otthon használható rádiók ára is jelentősen csökkent. Sok ország piacán már akár 20 euróért is vásárolhatók egyszerűbb digitális asztali készülékek.

Forrás : www.technet.hu

Szerző : László Ferenc

http://www.technet.hu/hir/20140201/uj_forradalom_a_tevek_utan_a_radiokat_is_cserelhetjuk/#a3

Forrás : www.technet.hu

Szerző : László Ferenc

Kétszer is megmozdult a föld a Nógrád megyei Cserhátsurány közelében, a rengéseket az obszervatórium közleménye szerint a lakosság érzékelte, és kisebb károkról is érkezett bejelentés.

A 2 óra 34 perckor mért első földmozgás a Richter-féle skálán 4,4-es erejű volt, majd azt egy újabb, 3,4-es rengés követte 2 óra 48 perckor - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma.

"A földrengéseket a lakosság érzékelte. Az első rengést követően az epicentrum közeléből károkról is érkezett bejelentés" - áll az obszervatórium közleményében.

Gráczer Zoltán szeizmológus elmondta, hogy a rengéseket a hozzájuk érkezett bejelentések alapján 64 településen, köztük Budapesten is lehetett érzékelni. Hozzátette, hogy az első rengést követően kisebb károkról kaptak hírt a lakosságtól Balassagyarmatról, Borsosberényből, Cserhátsurányból, Érsekvadkertről, Magyarnándorról, Tahitótfaluról és Vácról.
Utórengések várhatók

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldalán kora reggel közöltek szerint a rengés méretéből adódóan a következő hónapokban utórengésekre lehet számítani az epicentrum környezetében, ezek helye és mérete azonban nem jósolható meg. A hasonló méretű érsekvadkerti földrengést az intézet adatai szerint három érezhető utórengés követte, amelyek közül a legnagyobb magnitúdója elérte a 3,6-os értéket.

A térségben legutóbb 2013. június 5-én volt jelentősebb, 4,2-es magnitúdójú rengés Érsekvadkert közelében.
A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére 38 jelzés érkezett, de személyi sérülésről, épületkárról nem kaptak bejelentést.

A földmozgást 12 településről - Csitárról, Érsekvadkertről, Szátokról, Balassagyarmatról, Nógrádból, Szécsényfelfaluról, Ilinyből, Salgótarjánból, Nógrádmegyerből, Borsosberényből, Galgagutáról és Szentéről - jelezték lakosok.

Balassagyarmaton vakolat hullott a járdára egy épületről, a veszélyt a balassagyarmati tűzoltók szüntették meg.

Földrengések Magyarországon 2009 óta...

Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, a szeizmológiai hálózat évente 100-120 kisebb (2,5-es magnitúdójúnál enyhébb) földrengést regisztrál, ezek nagy része nem éri el az érzékelhetőség határát.

Az ország területén évente négy-öt 2,5-3-as erősségű, az epicentrum környékén már jól érezhető, károkat nem okozó földmozgásra lehet számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6-os magnitúdójú földrengés 40-50 évente történik.

A Kárpát-medencében az egyik legsúlyosabb, a Richter-skála szerint 6,2 erősségű földrengés 250 éve, 1763. június 28-án volt. A Komáromot érintő elemi csapás következtében a város valamennyi háza megrongálódott, a halottak száma 63, a sebesülteké 102 volt.

A Richter-skála szerint 3-asnál erősebb földrengések az utóbbi öt évben:

2009. november 25. - A Veszprém megyei Peremarton közelében keletkezett 3-as erejű földrengést a lakosság is érzékelte, de károkról nem érkezett bejelentés.

2010. május 25. - A Pest megyei Tápiószele közelében a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengést észleltek.

2010. augusztus 17. - A Baranya megyei Sellye közelében a Richter-skála szerint 3-as, illetve 3,1-es magnitúdójú földrengés volt. Ugyanezen a napon Miskolctól pár kilométerre délre is rengett a föld 2,5-es erősséggel.

2010. augusztus 19. - A Richter-skála szerint 3-as erősségű rengés történt 15 kilométerre a borsodi megyeszékhelytől, Miskolctól.

2010. augusztus 27. - A Richter-skála szerinti 3-as erősségű földrengés történt a Vas megyei Körmend térségében.

2011. január 29. - Földrengés rázta meg a Dunántúlt és Budapestet. A Richter-skála szerinti 4,7-es rengés epicentruma Oroszlány térségében volt. Az épületekben kisebb károk keletkeztek, senkit nem kellett kiköltöztetni. Január 30-31-én több kisebb utórengés követte a földmozgást.

2011. július 11. - A Richter-skála szerinti 3,7-es erősségű földrengés volt Oroszlánytól 15 kilométerre délkeletre. A rengés epicentruma Gánt és Csákvár között volt.

2011. november 2. - A Richter-skála szerint 3,8-es erősségű földmozgás volt Győr-Moson-Sopron megyében, Kóny és Ikrény térségében.

2013. február 16. - A Richter-skála szerinti 3,5-es erősségű földrengés volt a Heves megyei Füzesabony és Heves térségében.

2013. április 23. - A Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés volt Egertől délre, Heves és Erdőtelek település között, 8 kilométeres mélységben. Személyi sérülésről nem érkezett bejelentés, viszont épületkárokat jeleztek Heves városából, valamint Petőfibányáról, Füzesabonyból, Erdőtelekről, Tenkről és Tarnabodról is.

2013. május 18. - Ismét Tenken volt 3-as erősségű földrengés. Három hónap alatt már harmadszor rengett a föld Tenken, ezúttal kisebb anyagi károk keletkeztek több ingatlanban.

2013. június 5. - 4,2-es erősségű földrengés volt a Nógrád megyei Érsekvadkert térségében, a földmozgást Balassagyarmaton, Vácon, Esztergomban, Budapesten és Székesfehérváron is érzékelni lehetett. A földrengés során csaknem száz épület sérült meg a nyugat-nógrádi Szátok és Tereske községekben.

2013. július 2. - 3,6-os erősségű földrengés volt a Nógrád megyei Szátok község térségében. A földmozgás, amely a június 5-i érsekvadkerti rengés utórezgése volt, ezúttal nem okozott károkat. 2013. augusztus 15. - 3-as erősségű földrengést észleltek a Baranya megyei Felsőszentmárton közelében. Károkról nem érkezett bejelentés.

2013. október 19. - A Richter-skála szerinti 3,3-as földrengést mértek a Komárom-Esztergom megyei Bábolna térségében.

2013. december 1. - 3,3-as erősségű földmozgás volt a Baranya megyei Máriakéménd közelében. Károkat ezúttal sem jelentettek.

Forrás : MTI / Hír24

http://www.hir24.hu/belfold/2014/01/19/dupla-foldrenges-volt-magyarorszagon/#a3

RobonAUT 2014 robotépítő verseny a BME villanykarán.

Ma a fogyasztáscsökkentő technikák mellett az önvezető autók és így az autózás jövője foglalkoztatja leginkább az autósokat, illetve az autós sajtót. A BME rendezvényén közelebb kerültünk az utóbbi témához.

A legnagyobb számítástechnikai cégek és a legjelentősebb autógyártók karöltve keresik a megoldást az önvezető autók elterjesztésére. Mi értelme van ennek? Egy olyan autó, ami tudja, hogy hova megyünk, nem téved el, a vezetője (vagyis az elektronika) nem tud elaludni, időben észreveszi a fékező kocsisort és elkerüli a dugót is. Mindez sokak álma. Nem is annyira futurisztikus azonban ez, hiszen ha belegondolunk, a modern sofőrsegédek ezeket a funkciókat, ha nem is mind, de részben már ma is tudják. Elég a sávtartó, az elalvást gátló rendszerekre, vagy a vészfék-asszisztensre gondolni. Gondoljunk csak bele, hogy milyen lehet a napi ingázás stresszét kellemes zenére, olvasásra cserélni, vagy akár a gyerekeinkkel játszva eljutni az agglomerációból az óvodáig? Az olvasók és a kollégák nagy részével egyetértek én is abban, hogy egy-egy élvezetes, egyedi autó vezetése mással össze nem hasonlítható, felemelő érzés. Ugyanakkor azt a nézetet is osztom, hogy a napi rutin, a munkába járás, a bevásárlás, vagy akár a nyaralni vágyó tömegben döcögés a modern élet egyik legfeleslegesebb, leginkább idegtépő idővesztessége.

Egy ilyen autóval megszűnhetne az autózás nyűgöt jelentő oldala, és ha jobban belegondolunk, nem jelent mindenkinek örömöt az autózás, sokaknak egy szükséges rossz az autóval való közlekedés. Ha a technika tovább egyszerűsödik, olcsóbb lesz, hamar el is fog terjedni. Onnantól mindenkinek a pénztárcája és a vérmérséklete szab majd határt, hogy mivel fogja meglovagolni a híres pesti zöldhullámot. A legfrissebb hírek szerint ez nem is a távoli jövő; a Google vezető nélküli, önjáró autójában több évnyi fejlesztés benne van már. Először vegyes érzelmekkel rácsodálkoztunk, aztán a magától driftelő, távirányítással vezérelt BMW M325i láttán a karunkon is felállt a szőr. Nyilván nem ez lenne az elsődleges felhasználási terület, de van benne ilyen potenciál is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem RobonAUT 2014 című rendezvénye nem kereshet megoldást a felmerülő etikai, jogi kérdésekre, ahogy nem számít a benzinagyú autóőrültek lelkesedésére sem. Annál inkább alkalmas a jövő mérnökeinek és szakma képviselőinek találkozására, mindezt kvázi tét nélkül, egy verseny formájában.

2009-ben találták ki felsőbb éves doktorandusz hallgatók és Tevesz Gábor docens, hogy a nemzetközi Eurobot verseny mintájára – amin a magyarok rendre jól szerepelnek – saját robotversenyt szerveznek. Az első versenyt 2010-ben tartották meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának szervezésében, akkor még markólókanalas robotok gyűjtögették a pingponglabdákat, azóta az ügyességi feladatoknál látványosabb gyorsasági kör került előtérbe egy kis parkolással. A téma elsősorban az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék által oktatott tárgyakhoz kapcsolódik, de senki ne higgye, hogy egy ilyen önjáró autó megépítéshez elég a középiskolai fizikaórákon felszedett háttértudás. A kiírást az egyetem villamosmérnök és mechatronikai mérnők mesterszakos hallgatóira szabták.

A legutóbb, múlt hét szombaton tartott (RobonAUT 2014) viadalon a versenyfeladat a következő volt: időre, tehát a lehető legnagyobb sebességgel kellett a robotautóknak végigmenni a szagszalagcsíkokkal kijelölt pályán, emberi beavatkozás nélkül. Ezután a legjobb időeredménnyel és a legkevesebb hibaponttal teljesítő csapatok páros versenyt futottak. Az akadályok között volt lejtő és emelkedő, kanyar, szlalom, parkolás és garázskapunyitás is. A verseny célja, hogy gyakorlati lehetőséget biztosítson az egyetemi hallgatóknak, akik így programozási és szerelési ismereteiket használhatják fel. A versenyben résztvevő autók felépítésüket tekintve nagyon hasonlítanak a pár tízezer forintos távirányítós modellautókra, a kunszt az irányításuk, hogy a vezérlőszoftverüket teljes egészében a hallgatókból álló csapatoknak kellett elkészíteniük.

Az autók haladását nyomtatott áramkörök, mikrokontrollerek és különböző érzékelők segítik. Az előre írt program szerint így a robotautók a szaggatott padlócsíknál megálltak, a tripla csíknál lassítottak, így be tudták venni a kanyarokat. A technika hasonlatos azokhoz az érzékelővezérelt technikákhoz, amelyekkel a már létező sávtartóasszisztensek, vagy távtartós tempomatok is dolgoznak.

A csapatok egyetemi segítséggel, azonos költségvetésből és alapból dolgoztak több hónapon keresztül, eredményeiket a befektetett munkaórák és a műszaki lelemény hozták meg. Nekem, mint nem mérnök végzettségű nézőnek is érdekes volt ez a csapatverseny, és a teljesítményeket elnézve meggyőzött a BME-s hallgatók tudása. A verseny nyertesei persze kaptak értékes ajándékokat is a szponzoroktól, de ezeknél jóval többet ér pár összegyűjtött névjegykártya, illetve az ilyen eseményekkel megalapozott későbbi gyakornoki- és munkahelyek.

A RobonAUT 2014 verseny is jó példa arra, hogy jövő fejlesztési iránya a mai mérnökök kezében van. Az automatizálást tanuló hallgatók későbbi fejlesztéseikkel jobbá és könnyebé tehetik nekünk autósoknak is az életet. A BME diákjaink robotautói persze nagyon messze vannak a szinte sorozatérett, magától driftelő BMW-től, de részletmegoldásaik, elvi rendszereik megegyeznek, így a hallgatók szinte játszva gyakorolhatják jövőbeli munkájukat.

Forrás : www.autonavigator.hu

Szerző : Hollósy Balázs

http://www.autonavigator.hu/sztori/a_robotautok_mar_a_bme-n_vannak-11560?utm_source=hirfigyelo_an_hirlevel_20140109&utm_medium=webview&utm_campaign=hirlevel_2014-01-14&utm_content=cikk

Akadálypályán versenyeztek távirányítós kiskocsik az egyetem Q épületében mindenféle emberi beavatkozás nélkül. Kell félnünk tőlük?

"A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen" - így szól a robotika első törvénye. És bizony fontos is az óvatosság, hiszen a műszaki egyetemen, szombaton versenyző robotautók volt, hogy letértek a számukra kijelölt útról.

Szerencsére azért, az esetek többségében megbízhatóan végigmentek az akadálypályán, és bizonyították, hogy alkotóik, vagyis a robotika tanszék hallgatói, nem véletlenül dolgoztak több hónapon keresztül a sikerért.

Az alábbi riportból kiderül, milyen eszközökkel érték el, hogy a kocsik ne kezdjenek ámokfutásba, illetve az is, kell-e tartanunk egy jövőbeli robotlázadástól.

Kapcsolódó cikkek :

• Robothadsereget épít az USA »
• Mehet az űrbe a gekkó-robot »
• Minden második ember robot a neten »
• Robothadsereget vett a Google »
• Elkészült a robot, ami felfedezi a Marsot »

Forrás : www.hir24.hu

Szerző : Varjasi Viktor, Petkó Gergely Ricsi

http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/01/12/robotautok-lazadtak-a-muszakin/#a3

Míg tavaly a telefonjainkat és tableteinket vették célkeresztbe a hackerek, addig idén már az okostévéink és akár az autóink sincsenek tőlük biztonságban.

Az elmúlt évet az androidos okostelefonokat és táblagépeket támadó kártevők drámai megszaporodása, valamint számos összetett kiberbűncselekmény kampány fémjelezte. Idénre a G Data vírusirtócég szakértői egyrészt ennek a két trendnek a folytatását várják, másrészt új fenyegetések megjelenésére figyelmeztetnek. 2014-ben a bűnözők célkeresztjébe kerülhet a "dolgok internete" - az internetkapcsolatra képes háztartási gépek, televíziók és gépjárművek, valamint más hasonló eszközök hálózata. Emellett sok átverésre számíthatunk a futball-világbajnokság kapcsán, és találkozhatunk dinamikusan letöltődő kártevőkkel is.

Manapság már számos eszköz, akár világítási és fűtési rendszerek, hűtőszekrények, mosógépek is folyamatos online kapcsolatban vannak, és alkalmazások segítségével vagy közvetlenül az interneten keresztül irányíthatóak. Az okostelevíziókba épített kamerákon keresztüli kémkedés, a gépjárművek számítógépes rendszerének manipulálása csak két példa a veszélyforrásokra. A G Data szakértői szerint már ebben az évben sor kerülhet arra, hogy egy kártevőkampány valamilyen okos háztartási eszközt célozzon meg.

Foci és Android...

2014-ben az egyik legnagyobb esemény a kiberbűnözők naptárában a Brazíliában megrendezendő kerülő futball-világbajnokság. Az addig tartó időszakban és az esemény alatt is extrém mértékben megnőhet a célzott csalások, a kártevő- és a spamkampányok száma. Az elkövetők belépőket, olcsó repülőjegyeket, szállást és élő közvetítést kínáló, levélszemétbe ágyazott hamis ajánlatokkal fogják bombázni a futballrajongókat.

Emellett folytatódik az androidos eszközök támadása. Jó hír számunkra, hogy a Google operációs rendszerének új verzióiban bevezetett biztonsági mechanizmusoknak köszönhetően a fizetős SMS-csalások visszaszorulhatnak, a rossz hír pedig, hogy az elkövetők ehelyett a személyes adatok eltulajdonítására, valamint a mobil bothálózatok létrehozására fognak koncentrálni.

Farkasfelhők jönnek...

Báránybőrbe bújt farkasként viselkedhetnek a meghekkelt felhő alapú tárhelyek. A Dropbox és más adattároló szolgáltatások egyre népszerűbbek a felhasználók és a bűnözők között is. Ebben az évben már olyan támadások várhatóak, amelyek nem csak feltört fiókok adataira vadásznak, hanem álcázott .pdf-, kép- és szövegfájlokban kártevőket is elhelyeznek. Ezek pedig képesek megfertőzni a tárhelyhez csatlakoztatott számítógépeket a kézi és az automatizált letöltések során. Az ilyen támadási metódusokkal a G Data szakértője szerint főként az üzleti környezetben fogunk találkozni.

Dinamikus kódtöltés...

2014-ben a bűnözők még inkább meg akarják majd nehezíteni a kártevők detektálását. A dinamikus kódtöltés technológia lényege, hogy a kártevőkben az a komponens, mely a támadást végrehajtja, nem egy fix állomány, hanem dinamikusan, a bűnözők pillanatnyi szándéka szerint töltődik le a felhőből. Így a bűnözők egyrészt jobban el tudják rejteni a támadásokat, másrészt a célpontjaikat is rugalmasan változtathatják. Ez a technika nehezebbé fogja tenni az új fenyegetések detektálását, ami kiélezi majd a versenyt a vírusirtó szoftverek között is.

 

 

Forrás : www.technet.hu

Szerző : László Ferenc

http://www.technet.hu/hir/20140108/2014_a_retteges_eve_tamadas_minden_iranybol/#a3

Kanada egykori védelmi minisztere, Paul Hellyer állítja, az idegenek köztünk járnak, a korábbi politikus pedig számba is vette őket. Néhánnyal beszélt is.

Hellyer számításai szerint körülbelül nyolcvan különböző idegen faj él ma is köztünk a Földön, ezek közül pedig néggyel került már kapcsolatba – számol be a bizarr esetről a Russia Today. Az interjúban az a legmegdöbbentőbb, hogy a riporter faarccal hallgatja végig a kanadai Pataky Attilába oltott Széles Gábort.

Az 1960-as években aktív miniszter szavai azért is hatnak furcsán, mert országa haderejét a hidegháború ideje alatt irányította, így azt gondolná az ember, hogy a döntési pozíció kicsit józanabb szemlélettel jár együtt. De nem, Hellyer állítja, a már említett nyolcvan faj köztünk él, ráadásul már évezredek óta figyelnek minket. A riporter már az elején felteszi az igen egyszerű kérdést, miért gondolja úgy a korábbi miniszter, hogy az ufók ugyanúgy valóságosak, mint mondjuk a fejünk fölött köröző repülők. Erre a válasz: mert tudom, hogy így van.

Csak nyomozni kell utánuk...

Aztán amikor a riporter bizonytalanul hozzáteszi, hogy ez a tény azért még nem lett megerősítve a tudomány által, Hellyer csak annyit válaszol, hogy akkor ők minden bizonnyal rossz úton indultak el. „Ha az ember a jó nyomon indul el és kicsit beleássa magát a témába, rövid időn belül számtalan bizonyítékra bukkanhat, ami bizonyítja, hogy a földönkívüliek köztünk járnak.”

Az idegenekhez fűződő személyes kapcsolatáról Hellyer elmondta, néggyel került közelebbi viszonyba, ami annyit jelent, hogy beszélt is már velük. Mi nem fogjuk tudni felismerni őket, ugyanis „pont ugyanúgy néznek ki ezek a földönkívüli lények, mint mi, ha szembejönne egyikük az utcán, biztos nem mondanánk meg róla, hogy ő idegen” – véli Hellyer.

Nem kell félni...

Van egy megnyugtató pillanat is a több mint húszperces interjúban, amikor kiderül, hogy ugyan sokkal fejlettebb technikát használnak, mint mi, „de a nyolcvan idegen faj nagy része békés, jó szándékú lény, nem kell félnünk tőlük”.

Forrás : Russia Today

http://www.hir24.hu/kulfold/2014/01/07/tobb-foldonkivulivel-is-szoros-a-kapcsolata-a-miniszternek/#a3

Ha egyszerűen már túl gagyi a Full HD, de az Ultra HD-ért nem szeretnénk túl sokat fizetni, akkor most megmutatjuk a megoldást.

A Full HD ugyebár 1920x1080 pixeles, vagyis lényegében 2 megapixeles felbontást jelent - a jelenleg forgalomban lévő televíziós készülékek túlnyomó többsége erre képes. Feljövőben vannak azonban az Ultra HD, vagyis 4K tévék, melyek már 3840x2160 pixeles, vagyis 8 megapixeles felbontást biztosítanak és jelenleg általában még igen drágák.

Léteznek azonban olcsó Ultra HD modellek is, vagyis a legújabb technológiáért nem feltétlenül kell 6-8, vagy akár 10 millió forintot kifizetnünk. No persze a kis pénz, kis foci alapelv itt is él, vagyis ha olcsón szeretnénk 4K-t, akkor el kell felejteni a 85 colos méretkategóriát.

A Seiki kínálatában egy ideje már fellelhető egy mindössze 699 dolláros, vagyis átszámítva alig 155 ezer forintos 4K készülék, igaz ennek a szuperolcsó Ultra HD modellnek mindössze 39 col a képátlója. Az 50 colos változat már korrektebb méretű és még mindig csak 1199 dollárba, vagyis körülbelül 266 ezer forintba kerül, a 65 colos példány pedig 2999 dollárt, vagyis 665 ezer forintot kóstál.

A Polaroid pedig a mostani CES-en fogja a közönség elé tárni szuperolcsó 4K tévéjét, mely egy olyan 50 colos képátlójú, három HDMI-portos készülék, melynek árcéduláján 999 dollár, vagyis körülbelül 220 ezer forintos összeg olvasható. A Polaroid ezenkívül egy ugyancsak 50 colos, 599 dolláros (133 ezer forint) Full HD okostévét is be fog mutatni a CES-en, a közeljövőben pedig 32-től 69 colig lényegében az egész piacot le kívánja támadni. Azt egyelőre sajnos nem tudni, hogy vajon a Polaroid első 4K televíziója, vagy a közmédia első 4K tévécsatornája, az M4K startol-e majd előbb hazánkban.

 

 

Forrás : www.technet.hu

Szerző : László Ferenc

http://www.technet.hu/tv/20140105/pofatlanul_olcso_ultra_hd_televiziok/#a3

Hátborzongatóan pontos leírást adott 1964-ben Isaac Asimov arról, milyen lesz a világ ötven évvel később.

Okosak, szépek, de egy nagy hibájukkal biztosan mindenki szembesül: nagyon hamar lemerülnek. Az elmúlt több mint 20 évben rengeteget fejlődtek a mobiltelefonok, de az akkumulátoroknál egyelőre hiába várjuk az áttörést. A fejlesztők természetesen gőzerővel dolgoznak az ügyön, és a vizeletből vagy a „levegőből" nyert energia is ott van a listájukon.

Ha a hagyományos, „buta" telefonról okos mobilra váltunk, nagy valószínűséggel két sokkhatás is ér bennünket: az új készülék legalább tízszer annyit tud, mint az elődje, de ezzel párhuzamosan sokkal hamarabb lemerül.

Az okostelefonoknál jellemző rövidebb használati idő jórészt annak „köszönhető", hogy a kijelzők a korábbiakhoz képest jóval nagyobbak lettek, a telefonok processzorai többnyire „bivalyerősek", de a szolgáltatások fejlődésével egyszerűen nem tudtak lépést tartani az áramforrások.

Mivel egyelőre az akkumulátorok terén nagy előrelépésre nem számíthatunk, így felhasználóként néhány ügyes praktika segíthet, hogy hosszabb legyen a két feltöltés közötti idő.

Töltés, de hogyan ?

A mobiltelefonok túlnyomó többségén ma már szabványos micro USB-csatlakozó található, vagyis a készülék a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel feltölthető egy másik telefon töltőjével is. A különutas Apple természetesen itt sem hazudtolja meg önmagát: az iPhone-oknak egyedi töltőaljzata van, annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Tipp: A hálózati töltők esetében nem árt odafigyelni a töltőáram nagyságára (ezt a gyártónak fel kell tüntetnie), az ugyanis adott esetben nem biztos, hogy "egészséges", ha a gyári értéknél nagyobb áramot használunk. Az új akkumulátorok a készülék teljes feltöltése után már szerencsére nem fogyasztanak áramot. A régebbi modellek esetében erre is oda kell figyelni. Emellett arra is érdemes ügyelni, hogy a töltést lehetőleg szobahőmérsékleten végezzük el.

Megszabadulhatunk a vezetéktől ?

A vezeték nélküliség igazi varázsszó a mobiltechnológiában. Gondoljunk csak a wifire, a Bluetooth-ra vagy az NFC-re. A gyártók a töltésnél is dolgoznak hasonlón: egyelőre talán kisebb, mint nagyobb sikerekkel.

A „wireless charging" az indukciós eljárásra épül: a töltő maga egy lapos eszköz vagy akár babzsák, amelyre csak rá kell helyezni a telefont, és a töltés automatikusan elindul. A töltőlap és a 220 voltos fali aljzat között persze továbbra is él a vezetékes kapcsolat.

A manapság kapható vezeték nélkül tölthető telefonok többsége Qi kompatibilis, vagyis itt is működik az, hogy az egyik készülék töltőjével a másik mobilt töltjük. A telefonok esetében használatos low-power Qi technológia 0-5 wattos és akár 4 centiméteres távolságot is képes áthidalni.

Negatívum, hogy vezeték nélkül érezhetőn tovább tart a feltöltés, illetve ezek a megoldások ma még elég drágák. További hátrány, hogy az alaphelyzetben Qi kompatibilis telefonok vastagabbak és nehezebbek a normál társaiknál. Olyan megoldás viszont létezik, hogy egyes mobilokra utólagos Qi-hátlap is feltehető.

Fotó: Shutterstock

Tankolás ? Tele kérem !

Ahogy az autóiparban, úgy a mobiliparágban is már jó ideje kísérleteznek az üzemanyagcellák használatával. Ezek az áramforrások vegyi reakció révén állítanak elő elektromos áramot, még pedig fordított elektrolízis révén, vagyis kémiai energiából elektromosat állítanak elő.

Az első üzemanyagcellás prototípusok már az ezredforduló idején felbukkantak, de a kereskedelmi forgalomban azóta sem jelentek meg. Első körben metanol alkalmazásával kísérleteztek a gyártók. Ezzel a megoldással az aksiknál körülbelül tízszer nagyobb energiasűrűség vált elérhetővé, csak éppen a másik oldalon a metanol nem számít biztonságos és könnyen kezelhető anyagnak.

Újabban hidrogén üzemanyagcellákról szólnak a híradások, amelyek minden korábbinál könnyebbek, nagy teljesítményűek és olyan biztonságosak, hogy akár repülőgépek fedélzetére is felvihetőek. A 20 évig teljesítményvesztés nélkül üzemelő üzemanyagcellák mindenképpen ígéretes fejlesztések, de széles körben történő elterjedésük továbbra is várat magára.

Egy kis aksitörténelem...

Régi motorosok...

A régebbi mobiltelefonokban jó néhány évvel ezelőtt még szinte minden esetben valamilyen nikkel tartalmú akkumulátorral találkozhattunk. A legrégibb modellekben lévő NiCd, vagyis nikkel-kadmium példányok lényegében semmilyen előnyös tulajdonsággal sem rendelkeznek, hozzájuk képest pedig már a NiMh, vagyis nikkel-metál-hidrid aksik is komoly előrelépést jelentettek.

Ez utóbbiakban már nincsenek mérgező anyagok, és fajlagosan több energiát képesek eltárolni. Közös vonásuk, hogy formázni kell mindkettőt. Emiatt az első feltöltésnél 16-24 órával kell számolni, és a maximális kapacitás csak 5-6 töltési ciklus után érhető el.

Mai harcosok...

Manapság az új mobilokhoz nagy valószínűséggel valamilyen lítium-ion, lítium-polimer vagy lítium-ion-polimer akkumulátort kapunk. Ezeket az aksikat már a gyárban feltöltik, de nem teljesen. Emiatt az első használatnál az átlagosnál hamarabb le fog merülni a telefon.

Az új aksik előnye a régiekkel szemben, hogy formázásra már nincs szükség, és sokkal kisebb a tömegük (különösen a polimer tartalmúaknak). Fontos pozitívum a nagyobb energiasűrűség is. (Egy modern Li-Ion vagy Li-Po akkumulátor e tekintetben 300 százalékot ver a régi NiCd, és körülbelül 150 százalékot a NiMh áramforrásokra.)

Tipp: Az újabb aksikat érdemes havonta legalább egyszer teljesen lemeríteni.

Kapacitás régen és most...

A szebb napokat is látott Nokia által 2002-ben bemutatott és utána jó néhány milliós számban értékesített 3410-es készülékben egy mindössze 825 mAh (milliamperóra) kapacitású akkumulátor volt. A használati ideje mégis jó néhány napra elegendőnek bizonyult.

A 2007-ben érkezett Nokia N82 már sokkal nagyobb tudással rendelkezett, aksija pedig 1050 mAh-sra „hízott". Ez pedig már 2 napos üzemidőt tudott felmutatni. Napjaink csúcs Nokiáiban már 2000-es akkumulátorok rejtőznek, a használat idő azonban jó esetben is csak 1-1,5 nap.

Magyarul, ha a régi szép időkre emlékeztető üzemidőket szeretnénk ma, akkor bizony 8-10 ezer mAh kapacitású aksikra lenne szükség, ami persze megvalósíthatatlan.

Régi városi legenda, hogy az egyetlen emberi építmény, ami látszik a világűrből, a kínai nagy fal, ám az ország keleti partját elfedő szmog valóban látható az műholdak felvételein. Sanghaj ambiciózus gazdasági terveit romba döntheti az életveszélyes légszennyezés.

A laikus személő csak egy nagy fehér pacnit lát azon a képen, amelyet az amerikai űrkutatási hivatalnak a Föld megfigyelésével foglalkozó részlege (NASA Earth Observatory) tett fel a honlapjára. A Terra nevű műhold felvételén látható barátságos fehérség azonban a természetes köd és a cseppet sem természetes szmog mérgező keverékét mutatja - jelentette a Business Week.

A fotó december 7-én készült, amikor az USA pekingi nagykövetségének, illetve sanghaji konzulátusának mérései szerint - a szakértők ezeket megbízhatóbbnak tartják a hivatalos adatszolgáltatásnál -, az úgynevezett PM 2.5-ös részecskék mennyisége 480, illetve 355 mikrogramm volt köbméterenként a két nagyvárosban. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a PM 2.5 koncentrációja 25 alatt tekinthető biztonságosnak.

A mutató a legfeljebb 2,5 mikronos (a méter milliomodrésze) porszemcsék mennyiségét méri. Az ilyen pici por már nehezen ürül ki a tüdőből.

Forrás: NASA

Ha a köd tetején vastag réteg pára helyezkedik el, akkor barnának látszik a fotókon. A kínai felvételen azonban nem látható ez a felemelkedett pára, ami azt jelenti, hogy a légszennyezés nagyja beszorult a köd alatti néhány száz méteres sávba.

Sanghaj csalódott...

Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb szmogja alakult ki Sanghajban a múlt héten, ami meglepte a város lakóit. Ez sokkoló, azt hittük, hogy Sanghaj vezetősége jobb munkát végez a szmog visszaszorításában, mint a pekingi helyhatóság - fogalmazott Robert Theleen, az amerikai kereskedelmi kamara sanghaji irodájának vezetője.

A kínai nagyvárosba szmogot hozott a december. A PM 2.5 koncentráció hétfőn a délutáni órákra a hivatalos mérések szerint is elérte a 238-at, azért a helyhatóság azt javasolta, hogy az idősek és a hétévesnél fiatalabb gyerekek ne lépjenek ki a szabadba. Ez már a hetedik olyan nap volt az év utolsó hónapjában, amikor a mutató 200 fölé emelkedett. Ez az a határ, amikor az érzékenyebbeknek nem tanácsos elhagyni lakásukat.

Vészüzemmód...

A csúcsot december 6-án jegyezték fel 482-vel - erre válaszul betiltották az autók közlekedését és korlátozták a város környéki üzemek tevékenységét. Az erős légszennyezés veszélyezteti Sanghaj ambiciózus terveit: a város 2020-ra világ egyik pénzügyi és logisztikai központjává akar válni. A szmog rontja a város imázsát és vonzerejét, elriaszthatja a külföldi befektetőket.

A kínai fővárosban olyan nagy a légszennyezés, hogy a nemzetközi nagyvállalatok ott dolgozó menedzsereinek egy része elköltöztette a családját. A szmog már nem csupán a külföldieket zavarja, hanem a helyieket is. Az országot irányító kommunista párt úgy érzékeli, hogy ma már a légszennyezés a szociális elégedetlenség legfőbb oka.

 

 

Forrás : www.napi.hu

 

Most már nem kell sokat várnunk a világelső 2K HD kijelzős okostelefon hivatalos bejelentésére.

Egy kínai okostelefon gyártó, a Vivo október közepén jelentette be, hogy hamarosan egy olyan mobillal rukkol elő, mely a világon elsőként úgynevezett 2K HD felbontású displayt virít. Erről az egyelőre meglehetősen titokzatos, várhatóan Vivo Xplay 3S néven érkező készülékről most kiderült, hogy a hivatalos leleplezésére december 12-én, vagyis két hét múlva csütörtökön kerül majd sor.

Előzetes információk szerint a 2560x1440 képpontos felbontást egy 5,5 colos képátlóval rendelkező panel fogja felvonultatni, melynek köszönhetően a pixelsűrűség eléri az 534 ppi-t.

Összehasonlításképp, az iPhone 5S 326 ppi-s, a Galaxy S4 441 ppi-s, a HTC One pedig 469 ppi-s pixelsűrűséggel rendelkezikTudni lehet továbbá, hogy a Vivo Xplay 3S-be a high-end szektorban ma már egyre szélesebb körben használatos Snapdragon 800-as chipset ráncfelvarrt új kiadása kerül. Ez a Qualcomm MSM8974AB típusjelzésű chipkészlet már nem 450, hanem 550 MHz-es frekvencián járatja az Adreno 330-as grafikusgyorsítót, a memóriavezérlő pedig 800 helyett 933 MHz-es órajelen ketyeg. No és persze kapunk még négy darab remek 2,3 GHz-es Krait 400-as processzormagot is.

A Vivo Xplay 3S-ben nem meglepő módon már 3 GB RAM rejtőzik (mint a Note 3-ban), ezenkívül pedig említést érdemel még az USB 3.0 támogatás (ez is van a Note 3-ban), az LTE adatátvitel, az f1,8-as fényerejű optikát kapott kamera, illetve a hi-fi audiochip. A várható ár egyelőre ismeretlen.

Forrás : www.mobilport.hu

Szerző : László Ferenc

http://www.mobilport.hu/hirek/20131126/ket_het_mulva_jon_a_mindent_vero_csucsmobil/#a3

A Google is felpattan a wireless töltők mostanság egyre sebesebben száguldó vonatára.

Az utóbbi időkben egyre több olyan okostelefon látott napvilágot, mely nem csak a hagyományos módon, microUSB csatlakozó aljzaton keresztül, hanem akár vezeték nélküli töltővel is "etethető".

A wireless charging témakör egyik fő szószolója a Nokia, melynek kínálatában már több vezeték nélküli töltő és több, ezekkel kompatibilis okostelefon is található, most pedig végre a Google is előrelépett egyet ez ügyben.

A Google Play Store-ban ugyanis felbukkant a hivatalos Nexus vezeték nélküli töltő, melynek ára az Egyesült Államokban 49 dollár, vagyis átszámítva mintegy 11 ezer forint. Ezért a pénzért egy olyan, apró kis műanyag dobozkát kapunk, melynek felületéhez egyszerűen csak hozzá kell érinteni a tölteni kívánt készüléket, és amely azért természetesen vezetékkel csatlakozik a hálózati dugaljba.

A Nexus wireless töltő a tavalyi Nexus 4, illetve az idei Nexus 5 okostelefonnal használható, ezenkívül pedig a Nexus 7 tablettel is kompatibilis. Mivel az újdonság Qi kompatibilis, annak sincs akadálya, hogy az gyéb gyártók - például a Nokia - wireless töltést támogató készülékeit töltsük vele, a hagyományos vezetékes töltésnél ugyebár némileg lassabban és kevésbé hatékonyan.

Forrás : www.technet.hu

Szerző : László Ferenc

http://www.technet.hu/hir/20131120/felejtsuk_el_a_vezetekes_toltoket/#a3

Egyesek gyorsabban, mások lassabban tanulnak. Osztrák kutatók azt fejtették meg, mitől függ a tanulás sebessége. Van remény azoknak, akik a „lassú" kategóriába tartoznak.

A bécsi Molekuláris Patológiai Intézet (IMP) kutatócsoportja azt tanulmányozta, min múlik ez a sebesség. Az derült ki, hogy az egereknél a tanulás az agyi idegsejtek összeköttetéseinek, a szinapszisoknak az erősségétől függ, melyet tréninggel, vagyis nagy számú ismétléssel javítani lehet.

Simon Rumpel és Brice Bathellier - az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) frissen ismertetett - kutatása abból indult ki, hogy az agyi idegsejtek közötti összeköttetések kiépülése összefügg az emlékek és az elsajátítandó tartalmak megjegyzésének képességével. Ez azonban egyénenként - mind az embernél, mind az egyes állatfajoknál - különböző sebességgel történik.

Tényleg az ismétlés a tudás anyja...

A kutatók azt a feladatot dolgozták ki a kísérleti egereknek, hogy különböztessenek meg két hangot egymástól. Ha az egyiket hallják ("A" hang), akkor jutalmat kapnak, ha a másikat, a "B" hangot, akkor viszont semmit. Rumpel elmondta: rengeteg türelem kellett az egerek oktatásához. A kísérletet legalább kétezerszer kellett megismételni.

Azt figyelték meg, hogy van egy pont, ahonnan kezdve a tanulási görbe meredeken ível felfelé. Az ezredik ismétlésnél a kis állatok hirtelen gyorsabban kezdtek tanulni. Tehát a tanulási görbe nem fut szabályosan, hanem egérről egérre változó hosszúságú tanulási szakasz után egyszer csak jelentősen felszökik.

Ebből alkották meg a kutatók az elméleti modellt: először az ismételt stimulusok segítségével kiépülnek az idegsejtek között az ingerületátvivő helyek, vagyis szinapszisok, és ezek segítik ezután az ismeretek gyorsabb elsajátítását.

Gyorsabban tanulunk olyat, amit már tanultunk...

Azt is megállapították, hogy az egyszer már kiépült, erős szinapszisok a későbbi tanulást is gyorsítják. A kísérletet ugyanis megismételték, ám a szabályt az ellenkezőjére fordították: az "A" hang után hirtelen nem járt jutalom, a "B" után viszont annál inkább - magyarázta Bathellier az APA osztrák hírügynökség kérdésére. A kísérleti állatok ezt az új szabályt már sokkal gyorsabban megtanulták. Ez pedig arra utal, hogy az első kísérletsorozatnál létesült idegi kapcsolatok hasznosultak az ellentétes szabállyal folytatott tanulási próbálkozások során.

Rumpel szerint ez azt jelenti, hogy ha valaki például megtanult egy idegen nyelvet, az a másodikat gyorsabban sajátítja el. A tanulás folyamata ugyanis felkészíti az agyat arra, hogy a hasonló kihívásokat edzettebben várja.

Forrás : MTI

http://www.hir24.hu/tech-tud/2013/11/19/a-gyors-tanulashoz-rengeteg-ismetles-kell/#a3

Forrás : www.csillagaszat.hu / Hír24

http://www.hir24.hu/tech-tud/2013/11/15/egyre-fenyesebb-az-evszazad-ustokose/

A közelgő ISON üstököst sikerült lencsevégre kapnia egy osztrák amatőr csillagásznak, talán hamarosan szabad szemmel is megcsodálhatjuk.

Forrás : Győr24

http://gyor.hir24.hu/gyor/2013/11/12/csodas-egi-jelenseget-fotoztak-le/#a3

Hamarosan a kormány elé kerülhet a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete. A fejlesztési tárca klímapolitikáért felelős államtitkársága a Nemzeti Alkalmazkodási Központ közreműködésével végezte el a 2008-ban elfogadott első stratégia felülvizsgálatát.

A szakpolitikai vitaanyag riasztó képet vázol. „A jövőben a felmelegedés várhatóan nyáron lesz a legnagyobb mértékű, egyes modellszimulációk jelzése szerint a jelenleginél átlagosan akár 6 °C-kal melegebb nyarak is előfordulhatnak Magyarországon." Egy másik megállapítás szerint „2050-ig kitekintve több mint 30 nappal növekedhet a hőségriadós napok száma". Ha ez nem lenne elég, akkor századunk végére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedését, nyáron 0-30 százalékos csökkenését vetíti előre a csaknem 200 oldalas dokumentum.

Új kártevők, kórokozók jönnek...

A szakpolitikai vitaanyag szerint az éghajlatváltozás az élet minden területére kihat, a mezőgazdaság például kényszerű paradigmaváltás előtt áll. Az intenzívebb, hosszabb aszály, belvíz mellett ugyanis számolni kell az éghajlatváltozás hatására megjelenő új és könnyen terjedő kártevők, kórokozók, gyomok terjedésével.

Az éghajlatváltozás egyik legnagyobb kockázata lehet ugyanis már a közeljövőben a közösségek átrendeződése, ami számos faj kihalásával, illetve új fajok (köztük károkozók) megjelenésével fog együttjárni. Mindez hat az egészségre is, olyan szúnyogok, kullancsok, rágcsálók terjedhetnek el, amelyek korábban nem jellemző betegséget terjesztenek.

„Azzal is célszerű számolni, hogy az állatok víz-és árnyékigénye egyaránt nőni fog. Az állatfajták nemesítése során a teljesítmény és a minőség mellett a klímaváltozás várható hatásait jobban tűrő tulajdonságok figyelembe vétele, másrészt a tartási feltételek várható hatásoknak megfelelő változtatása is egyre inkább előtérbe kerül."

Komoly viták lehetnek...

Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője korábban azt mondta, környezetvédelmi stratégia helyett az éghajlatváltozás egymásba simuló természeti – társadalmi – gazdasági alrendszerekre gyakorolt hatásait, hatásláncait akarták feltérképezni azért, hogy a különböző térségek, társadalmi csoportok, ágazatok sérülékenységét elviselhető mértékűre lehessen csökkenteni.

Az államtitkárságról lemondott fideszes képviselő szerint az egymásnak feszülő részérdekek közös nevezőre hozása nem konfliktusmentes, ezért jó, ha időben elfogadják az érintettek, hogy a fenntarthatóság felé keskeny és rögös út vezet. Korábban Bencsik is az éves csapadékeloszlásban bekövetkező változásokat emelte ki. Szerinte a vegetációs időszakban kieső csapadék pótlása nélkül nemcsak versenyképességi, foglalkoztatási, hanem élelmezési kockázatok is jöhetnek.

Forrás : Hír24

http://www.hir24.hu/belfold/2013/11/06/bekavar-a-magyar-jovobe-az-idojaras-fajok-halhatnak-ki/#a3