-
Kezdőlap
-
Hírek
-
Bulvár Hírek
- Megfelezte a testsúlyát, de elhagyta a férje - 2012.10.05.
Az égitest akár a Holdnál is fényesebb lehet.
Jövő év vége felé látványos égi előadásra számíthatunk, ugyanis egy üstökös fog elhaladni mellettünk. A számítások szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy szabad szemmel is gyönyörködhessünk benne.
A C/2012 S1 névre hallgató üstökös még a csillagászok számára is új vendég, mivel a múlt hét során fedezték fel. A szokásos számítások elvégzése után derült ki, hogy az égitest 2013 vége felé fog elhaladni bolygónk közelében, és mérete, valamint összetétele ideálissá teszi arra, hogy látható legyen szabad szemmel is.
Az előzetes becslések alapján a C/2012 S1 rendkívül fényesnek ígérkezik: várható fényerejét most -16 magnitúdóra saccolják. (Minél kisebb a magnitúdó, annál fényesebbnek látjuk az objektumot.) Összehasonlításként remek példa az 1997-ben erre járó, szintén nagy érdeklődést kiváltó Hale-Bopp üstökös, melynek fényereje mindössze -1 magnitúdó volt.
Ha minden jól megy, a C/2012 S1 szép csóvát is fog húzni maga után. Az üstökösök védjegyének számító "farok" úgy alakul ki, hogy az égitestet borító jégpáncél a nap közelében megolvad, és az alatta rejtőző gáz és por ennek köszönhetően kiszabadul. A most felfedezett objektum adottságai a jelek szerint megfelelőek ahhoz, hogy látványos csóvát fejlesszen.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Szőlősi Tibor
A Star Trekből ismert görbületi buborékot szeretnének létrehozni.
A jelenleg elérhető technológiákkal még közvetlen szomszédunkra, a Marsra is csak óriási projektek keretében juthatunk el, igen hosszú idő alatt. A távolabbi bolygókra vagy a csillagközi térbe történő utazás ezekkel elképzelhetetlen lenne, hiszen még az olyan kísérleti eszközökkel is, mint az ionhajtómű, hatalmas mennyiségű üzemanyagot és évtizedeket-évszázadokat igényelne az út a legközelebbi csillaghoz is.
Az űrügynökség Eagleworks Laboratóriumában dolgozó Dr. White szerint meg kell kerülni a fizika egyik alaptörvényét, mely szerint semmi sem mozoghat gyorsabban a fénynél. A fizikus kutatótársaival végzett számításai szerint lehetséges a téridő szövetének görbítése, így az elképzelés szerint a jövő térhajtóműve gyakorlatilag úgy működne, mint a Star Trekben látható űrhajókon.
A kísérletek célja egy görbületi buborék létrehozása, első lépésként természetesen mikroszkopikus méretek között. Ha a kísérletek sikerrel járnak, néhány évtized múlva úgy utazhatna űrhajónk, hogy valójában nem is mozog: egy görbületi buborékban tartózkodna, és ez a buborék haladna úgy, hogy a tér előtte tömörítésre, mögötte pedig kibővítésre kerül.
A Curiosiy marsjáró műszerei szerint meglepően kellemes időjárás uralkodik a vörös bolygón annak ellenére, hogy még nem köszöntött be a tavasz.
A berendezés környezetfigyelő állomása (REMS) délutánonként jelenleg 6 Celsius-fokot mér. A REMS bekapcsolása óta a napok felében a hőmérséklet fagypont fölé emelkedett. Ezek az adatok meglepték a tudósokat, hiszen a Gale-kráterben, ahol augusztus 6-án landolt a Curiosity, még mindig tél van.
"A jelenleg megfigyelhető trend alapján nyárra akár 20 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérséklet. Újra kell esetleg gondolnunk a marsi életlehetőségre vonatkozó elméleteinket, hiszen már most is elég magas nappal a hőmérséklet ahhoz, hogy állandó jelleggel folyékony halmazállapotú víz legyen" - magyarázta Felipe Gómez, a madridi Asztrobiológiai Központ kutatója.
Ám míg a nappalokat a Curiosity kellemes időjárási feltételek között tölti, annál keményebbek az éjszakák, hajnalra a hőmérséklet mínusz 70 Celsius-fokra csökken. Az ilyen nagy hőmérsékletingadozások azzal magyarázhatók, hogy a Mars sokkal szárazabb, mint a Föld, légköre pedig alig egy százaléka bolygónkénak, így esetében jobban érvényesül a Nap hevítő hatása.
Forrás : MTI
Néhány felhasználó nem tudja kihúzni a számítógépből az adatkábel USB-csatlakozóját.
Ahogy a felhasználók ismerkednek az Apple legújabb telefonjával, úgy derülnek ki egyre-másra az apróbb hibák. Szerencsére ezek leginkább idegesítő apróságok, ám az, hogy az új Lightning csatlakozós adatkábel beszorul a számítógép USB-portjába, egy kicsit kellemetlenebb.
Ismét az Apple felhasználói fórumain került napvilágra egy olyan probléma, mely jó néhány iPhone 5 tulajdonost érinthet: az új készülék adatkábelének USB-csatlakozója bizonyos esetekben beszorul a számítógép bemenetébe, és házilag csak nagyon nehezen lehet eltávolítani.
Az érintettek arról számoltak be, hogy a csatlakozó nem egyszerűen beakad az USB-portba, hanem komoly erőkifejtés ellenére sem moccan meg. Volt olyan felhasználó, aki az erőlködés közben meg is rongálta Mac-jét, az elővigyázatosabbak pedig inkább szakértői segítséget kértek az Apple üzleteiben. Az egyik fórumozó szerint az Apple alkalmazottai tudnak a problémáról, és azok, akik emiatt panasszal fordulnak a hivatalos értékesítési pontokhoz, cserekábelt kapnak.
A problémát talán az okozhatja, hogy a kábel USB-csatlakozójának alján található két bemélyedés túl mélyre sikerült. Az USB-foglalatokban rögzítőpeckek találhatók, amik ebbe a két kis lyukba kapaszkodnak, hogy a csatlakozó ne csúszhasson ki, azonban alapesetben a rögzítésnek húzásra meg kellene szűnnie. Az Apple kábeleinek esetében valószínűleg a túlságosan mély lyukakba jobban „belekapaszkodhatnak" a peckek, emiatt esetenként nem lehet őket kihúzni.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Szőlősi Tibor
Múlt héten Dél-Kalifornia lakóinak nem mindennapi látványban lehetett részük. Három napon át volt lehetőségük elcsípni a levegőben az Endeavour űrsiklót, amint egy speciálisan átalakított Boeing 747-es hátán utolsó köreit teszi meg. Szerencsére néhány szemfüles fotósnak, és a NASA-nak köszönhetően, most mi is láthatjuk az utazást.
Az Endeavour (1992-2011) a NASA legfiatalabb űrsiklója. 25 küldetést teljesített élete során, 299 napot töltött az űrben és 4700-szor kerülte meg a Földet. Összesen nem kevesebb, mint 123 millió mérföldet, azaz majdnem 198 millió kilométert tud maga mögött!
Utolsó, 3 napos útja során, melyet 2012.09.19-én kezdett meg a floridai Kennedy Űrközpontból, olyan helyeket is meglátogatott, melyek szorosan kapcsolódnak a NASA űrprogramjához. 1500 mérföld magasságból még utoljára megtekintett olyan híres helyeket is, mint a Griffith csillagvizsgáló, Disneyland, Dodgers Stadion és a Hollywood felirat.
Az űrsikló 2012.09.21-én biztonságosan leszállt a Los Angeles-i Nemzetközi Repülőtérre, hogy felkészüljön utolsó “sétájára” is. Több hét felkészítés és 400 fa kivágása kell ahhoz, hogy az 5 emelet magas és 23,8 méter fesztávolságú gépezet megtegye majd a 12 mérföldes utat Los Angeles utcáin át végső nyughelyéig, a Kaliforniai Tudományos Központig.
Felszállás a Kennedy Űrközpontból.
Houston felett
Az első megálló: Ellington Field
2. nap: Felszállás
3. nap: Felszállás az Edwards Katonai Légibázisról
A Golden Gate híd fölött
Tehachapi hegyek fölött
Útban Los Angeles felé
Disneyland látogatói sem maradtak le az érdekességről, ha felnéztek az égre.
A Griffith csillagvizsgáló felett.
A csillagvizsgálónál már várták az űrsiklót.
Filmbe illő látvány.
Az utolsó landolás.
Forrás : www.haerdekel.hu
Szerző : Csjoe
Ha ilyen fényképezőgépet vásárolunk, garantált, hogy egyetlen téma sem marad túl távol tőlünk.
Emlékezetes, hogy a Nikon idén év elején jelentette be a Coolpix P510 típusjelzésű, ultrazoom kategóriás digitális fényképezőgépet, mely egészen mostanáig a világ legnagyobb zoomátfogással rendelkező fotómasinája volt. A P510-féle 42x-es optikai zoom abszolút elismerésre méltó teljesítmény, azonban a Photokina szakkiállításon most megérkezett a Canon PowerShot SX50 HS, mely még erre is képes rátenni egy jókora lapáttal.
Az SX50 nagylátószöge 24 milliméteres, ha pedig teljesen rátoljuk a zoomot, akkor 1200 milliméteres gyújtótávolságot kapunk. Ebből már kiszámolható, hogy az optikai zoomátfogás egész pontosan ötvenszeres, az pedig már teljesen magától értetődő, hogy emellé igen komoly képstabilizátort kellett pakolnia a japán gyártónak.
A 123x87x106 milliméter méretű, illetve 595 gramm tömegű újdonság egy 1/2,3 colos hátsómegvilágítású CMOS képérzékelőnek ad otthont, melynek révén maximum 4000x3000 képpontos (12 megapixel) felbontásban fotózhatunk. A Digic 5 processzoros készülék kapcsán szólnunk kell még az ISO80 és ISO12800 között állítható fényérzékenységről, a RAW támogatásról, a 3 colos és 461 ezer képpontos mozgatható kijelzőről, illetve a Full HD videófelvevőről. A Canon PowerShot SX50 HS mintegy 110 ezer forintos áron debütál majd a kereskedelmi forgalomban.
Forrás : www.technet.hu
A mobilgyártók egyes állításait nem árt nem árt kellő távolságtartással kezelni.
A gyártók szeretnek olyan jelzőket használni és olyan állításokat hangoztatni, melyek nem biztos, hogy teljesen megfelelnek a valóságnak. Ilyen eset volt például, amikor a Nokia a múlt héten bejelentett Lumia 920-as készüléket egyszerűen a világ leginnovatívabb okostelefonjának nevezte, vagy például amikor az LG a napokban azt kürtölte szét, hogy az Optimus G kamerájával érhető el a legjobb képminőség. Most pedig az Apple-t is egy kis lódításon kaptuk.
Itt van rögtön például a Motorola RAZR XT910, mely csupán 7,1 milliméter vastag, az viszont tény, hogy ez csak a legvékonyabb pontjának a vastagsága. Aztán itt van nekünk a Huawei Ascend P1s, mely egész pontosan 6,68 milliméter vastag, illetve a 6,7 milliméteres és alig 105 grammos Fujitsu Arrows F-07D. Nem mehetünk el szó nélkül továbbá a 6,65 milliméteres Oppo Finder mellett sem, ezenkívül pedig érkezőben van a 6,2 milliméter vastag ZTE Athena is.
Mivel ez utóbbi készülék hivatalosan még nem lett bejelentve, jelenleg az Oppo Finder tekinthető a világ legvékonyabb okostelefonjának, mely 0,95 milliméterrel karcsúbb az iPhone 5-nél, még ha ez már szőrszálhasogatásnai is tűnik. (A világ legvékonyabb mobilja a még 2007-ben érkezett Samsung Ultra 5.9, mely könnyen kikövetkeztethető módon csak 5,9 milliméter vastag.)
Forrás : www.mobilport.hu
A majdnem fél kilométeres aszteroidát alig pár hete fedezték fel a csillagászok. Most még biztosan nem fog becsapódni, de amikor visszatér, már veszélyes lehet a földi életre.
A 2012 QG42 katalógusjelű aszteroidát, amelynek átmérője a csillagászok becslése szerint 190-430 méter lehet, az asztronómusok augusztus utolsó napjaiban vették észre először – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Az aszteroida pénteken, hajnali egy órakor közelíti meg a legjobban a Földet. Ekkor a 363 ezer kilométeres Föld–Hold távolság 7,5-szerese, azaz 2,7 millió kilométer választja el bolygónktól. A szakemberek rámutattak arra, hogy ennek megfelelően semmi esélye nincs a becsapódásnak.
A Nemzetközi Csillagászati Szövetség (IAU) aszteroidák osztályozását végző részlege, a Kisbolygó Központ az égitestet mégis a potenciálisan veszélyesek közé sorolja, mivel a jövőben megváltoztathatja pályáját.
A 2012 QG42 katalógusjelű aszteroida néhány hónappal a 2012 LZ1 kisbolygó után „vendégeskedik" a Föld közelében, amely felfedezése után néhány nappal száguldott el mellettünk.
„A Föld-közeli objektumokat általában csak akkor észleljük, amikor már egészen közel vannak, ez mutatja, hogy milyen fontos környezetünk folyamatos megfigyelése. A kérdés nem az, hogy becsapódik-e a Földbe egy aszteroida, hanem az, hogy mekkora, és mikor, milyen hamar szerzünk tudomást róla" – hangsúlyozta Bob Berman, az Astronomy Magazine hírmagyarázója.
Forrás : MTI
Ez a fényképezőgép rövid időn belül két rangos szakmai elismerésben is részesült.
Emlékezetes, hogy a TIPA április közepén hirdette ki idei díjazottjainak nevét - az idei esztendőben a szervezet szerint a Nikon D800 lett a legjobb haladó digitális tükörreflexes fényképezőgép. Most pedig a másik, hasonlóan komoly szakmai szervezet, az EISA is eredményhirdetést tartott, melyből kiderült, hogy a 2012-2013-as szezon legjobb fényképezőgépe ugyancsak a Nikon D800. Az EISA szerint a jelenleg mintegy 850 ezer forintos áron kapható készülék pozitívumai közül leginkább a hatalmas felbontás, a nagy dinamika tartomány, illetve a még magas ISO beállítás mellett is alacsony képzaj érdemel említést.
A 2008-ban debütált D700-as modell 12 megapixeles felbontását a D800 esetében nem kevesebb mint 36 megapixelre növelte a Nikon, ami ugyebár háromszoros növekedést jelent. A képérzékelő mérete sem kicsi: a CMOS technológiájú szenzor 35,9x24 milliméteres, vagy esetében egy remekbe szabott full frame példányhoz van szerencsénk. A maximális fotófelbontás 7630x4912 pixel, ezenkívül pedig említést érdemel, hogy a D800-nak létezik egy D800E típusjelzésű testvére, mely csak és kizárólag abban különbözik az alapverziótól, hogy a szenzor előtt nincs anti-aliasing szűrő.
Az időjárásálló magnéziumvázas D800 146x123x82 milliméter méretű, a mérlegen pedig egész pontosan 900 grammot nyom. A villámgyors működésről és a képfeldolgozásról egy Expeed 3 processzor gondoskodik, a fényérzékenység ISO50 és ISO25600 között állítható, a sorozatfelvevő pedig 4,6 fps sebességre képes. A hátfalra szerelt, 170 fokos betekintési szögű TFT LCD 3,2 colos képátlón 921 ezer képpontot vonultat fel. Ezenkívül szólnunk kell még az 51 AF pontról, a Full HD felbontású (30 fps) videófelvevőről, a CF és SD támogatásról, a 200 ezer expóra méretezett zárszerkezetről, illetve az USB 3.0 és HDMI csatlakozó aljzatokról.
A történelem Hold és Marsjárói
Az ötvenes-hatvanas években a mostaninál jóval hevesebb verseny tombolt a világ nagyhatalmai között az űr, illetve annak különféle fontosnak tartott területeinek elérésében, meghódításában. A világűr után az első, közeli égitesten a Holdon történő sikeres landolás volt a cél. De ha már sikerül odajutni, valamivel mozogni is kell ott.
Hold
Bár a Holdra-szállás az amerikaiak nevéhez fűződik, a Holdon először a szovjetek nyolckerekű holdjárója kavarta fel a port. A leginkább egy gülüszemű kerekes konyhai edényre emlékeztető, magnéziumötvözetből készült Lunohod-ot a Földről, távirányítással vezérelték. Az elektromos hajtású járgány kihajtható napelemekkel töltötte fel a telepeit, és csak napsütésben közlekedett, a holdi éjszaka alatt pedig nukleáris energia óvta meg a -150 fokban a fagyhaláltól a járművet, illetve a belsejébe zárt kutató műszereket.
A Lunohod-1 1970 november 17-én landolt a Holdon, és 322 napos holdfelszíni utazása során 10,5 kilométert tett meg, 1-, illetve 2km/órás csúcssebességgel. Ezzel az eredménnyel a típus évtizedekig tartotta a más égitesten használt járművek megbízhatósági rekordját. Később a Lunohod-2 is sikerrel teljesítette küldetését, elődjénél jóval hosszabb, 37 kilométeres utat hagyva maga mögött.
Aztán az amerikaiak is rákaptak a Holdon autókázásra. Ők nem kifejezetten kutatásra, mintagyűjtésre alkalmas robotot készítettek, hanem sokkal inkább autószerű, emberek szállítására is alkalmas járgányt. 1971-ben, az Apollo-15 küldetés keretében vittek magukkal első ízben holdjárót. Az elektromos-hajtású nyitott járgány két ember mozgását könnyítette meg a Holdon. Később az Apollo-16 és 17-es küldetésekhez is készültek ilyen járgányok, összesen négy darab.
Száguldás a Holdon:
Nem voltak olcsó darabok, 35 millió dollárba kerültek a spéci holdautók. Hosszuk három méter volt, tömegük 210kg, terhelhetőségük 490kg volt. Az négy darab negyed lóerős villanymotorral hajtott négykerekű autó elemekkel működött, és elméletileg 90km megtételére volt képes, igaz ennek csak a töredékét használták, az Apollo programok keretében átlagosan 30km-t tettek meg velük a Hold porában.
A Hold amúgy különleges kihívásokat tartogat a hasonló járgányoknak, ilyen például a hatalmas hőingadozás, a földinél kisebb gravitáció. Emellett a menetszél teljes hiánya miatt a járműre lerakódó por is okozhatott volna bajt.
A szovjet Lunohod-okhoz hasonlóan ezek a járművek is hátrahagyva, a Hold felszínén pihennek napjainkban is.
Mars
Korántsem a nemrég célba ért Coriosity az első jármű, amely a Mars kopár kősivatagjában keres érdekességeket. A NASA 2003-ban két járgányt is küldött már a vörös bolygóra, két darab hatkerekű, napenergiával működtetett marsjárót, a Spirit-et, és az Opportunity-t.
Jóval túlteljesítették a tervet
|
A szerkezetek 2004 elején landoltak a Mars ellenkező oldalain, egymástól több mint tízezer kilométeres távolságra. Az eredetileg néhány hónaposra tervezett missziót a NASA többször meghosszabbította, így a Spirit küldetése csak 2011 májusában fejeződött be, amikor a NASA már nem tudott kapcsolatba lépni a homokba ragadt marsjáróval.
A Marson amúgy nincs felelőtlen száguldozás, az Opportunity amikor a Victoria-kráter után az Endeavourt célozta meg, a kettő közötti 21 kilométeres utat nagyjából három év alatt tette meg.
De akár a Holdon, a Marson is korábban járt szovjet szerkezet. Igaz, az első próbálkozások csupán a becsapódásig és gyors megsemmisülésig jutottak, de a Mars 3-as leszállóegység már épségben landolt. Igaz, a szerencsétlen időben érkező kapszula a marsi homokviharban alig húsz másodperc alatt elvérzett. A megszakadt kapcsolat miatt az első apró Marsjáró sem tudta teljesíteni feladatát.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Holdautót fejlesztenek magyarok
Járművet küldene a Holdra a magyar Puli Space csapata. A programhoz támogatókat is keresnek, aki beszáll - akár kis összeggel is -, annak nevét elviszik a Holdra.
Az amerikaiaknak már több szerencséjük volt. Elsőként a 1997 július 4-én landolt Mars Pathfinder küldött értékelhető képeket a Marsról. E a szerkezet is alaposan túlteljesítette a tőle elvárt tervet, hiszen a pár héttől egy hónapig terjedő munkaidő helyett három hónapig működött a Marson. Halálát a feltevések szerint a tervezettnél hidegebb marsi éjszakák okozták, a tölthető akksik elfáradtak, és a szerkezet egyszerűen megfagyott.
A tíz év munka, és nagyjából 2,6 milliárd dollár elköltése után a Curiosity is sikeresen leszállt a Mars felszínére. A Curiosity a korábbi marsjáróknál jóval nagyobb, 2,9 méter hosszú és 2,7 méter széles, össztömege szárazon 900 kilogramm.
Tervezésénél fontos szempont volt, hogy nukleáris energiaforrás táplálja a szerkezetet, aminek megvan az az előnye, hogy félhomályban is képes dolgozni, ellenben nem várható el tőle az a bravúr, hogy a tervezett élettartam után még hosszú évekkel is üzemképes legyen. Ha az üzemanyag elfogy, a járműnek vége.
Forrás : www.vezess.hu
Augusztus a hullócsillagok hónapja, több meteorraj is érkezik. A legnagyobb szombatról vasárnapra virradóan.
Az előrejelzések szerint szombatról vasárnapra virradó hajnalban érkezik a Perseidák néven ismert meteorraj, amely valójában a 109P/Switft-Tuttle üstökösből kiszakadt, jelenleg is a Nap körüli pályán keringő törmelékfelhő.
A Magyar Csillagászati Egyesület honlapján az olvasható, hogy a meteorraj a törmelékfelhő Földdel való találkozásakor jelentkezik, amikor az apró porszemek bolygónk légkörébe csapódnak. A fogyó Hold némileg akadályozza a megfigyeléseket, azonban mindenképpen érdemes az előző, illetve következő 1-2 éjszakán is kémlelni az eget, hiszen a raj akár 100 meteort is adhat óránként, illetve szinte egész augusztusban jó esély van Perseida-meteorok megfigyelésére.
„Szent Lőrinc könnyei” később is jelentkezhetnek, ugyanis egy másik, jóval kevésbé látványos meteorraj is jön még augusztusban. A Kappa Cygnidák meteorraj éles maximuma az előrejelzések szerint 18-án következik be, és annak megfigyelését nem zavarja majd a Hold sem.
"Sajnos az előrejelzések szerint a meteorok várható száma jóval alacsonyabb, de a raj viselkedése kevéssé ismert, így könnyen előfordulhat, hogy az előre jelzett óránkénti 3 darabos értéknél jóval több és esetleg látványosan fényes tűzgömb is lehet. Mindkét raj esetében a megfigyeléshez a legfontosabb a sötét égbolt! Ezért ha tehetjük, keressünk a megfigyeléshez városi fényektől távoli helyszínt. Amennyiben csak városból van módunk megfigyelést végezni, közvetlen fényektől takart helyszínt válasszunk, de ebben az esetben számoljunk azzal, hogy a halványabb rajtagokat a városi fényszennyezés miatt nem vehetjük észre. Mindettől függetlenül jó esélyünk van a jelzett maximum környékén, illetve egész augusztusban egy-egy látványos tűzgömbre is" - emeli ki az MCSE honlapja.
Forrás :Hir24
A speciális eljárással kezelt textília képes elektromos áram tárolására.
A véges teljesítményű akkumulátorok sokunk életét keserítik meg - örülhetünk, ha egy napig kibírják töltés nélkül. A mai napig várunk a technológiai áttörésre, miközben időnként felkapjuk a fejünket olyan megoldásokra, melyek vízzel, mozgással, vagy kémiai megoldások útján próbálják megoldani a mobilok energiaellátását.
A legutóbbi, életképesnek tűnő megoldás a Dél-Karolinai Egyetemen gépészmérnökeként dolgozó Xiaodong Li professzortól ered, aminek megvalósításához egy teljesen hétköznapi dologra van szükség: egy pólóra. A helyi boltban megvásárolt ruhadarabot elsőként fluor oldatba áztatták, majd szárítás után egy oxigénmentes környezetben magas hőmérsékleten felhevítették, tulajdonképpen megsütötték. A végeredmény az igazán érdekes: az eljárás után a textília megtartotta rugalmasságát, az anyagot alkotó szövetek azonban átalakultak aktív szénné.
Xiaodong Li professzor
A tudósok a póló apró részeit elektródaként használva rájöttek, hogy az így keletkezett anyag kondenzátorként viselkedik, vagyis elektromos töltést képest raktározni. Innen már csak egy lépés az az elgondolás, hogy a megfelelő kiegészítők és eljárás kialakításával saját ruhadarabjainkkal tölthetjük elektromos berendezéseinket, például a mobiltelefont.
Az így létrejött szuperkondenzátor rendkívül tartósnak mutatkozott - több ezer feltöltési és lemerítési ciklus után a teljesítmény mindössze 5%-al csökkent, vagyis valóban ígéretes megoldásról van szó. A professzor már a jövőbe tekint, amikor azt nyilatkozta, hogy „ruhában járunk minden nap. Könnyen elképzelhető, hogy egy nap a testünkön viselt ruházat folyamatosan tölti a nálunk lévő mobilt, vagy iPad-et." Akit érdekelnek a részletek, az ebben a dokumentációban mindenről pontos infókat kap. Figyelem, erős angol nyelvtudás szükséges !
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Horváth Balázs
Újabb nagyszerű tudományos hír látott napvilágot, miszerint egy francia tudós eszközének segítségével írássá lehet alakítani a szemmozgást.
A rendszer teljesen működőképes, és segítségével a szem mozgása által leírt betűk, illetve számok megjelennek a monitoron, ami hatalmas segítség lehet a kommunikációban gátolt, fogyatékkal élők számára. Korábban már adtunk hírt a rágondolással történő gépelésről, így a kettő együtt valóban csodás előrelépés.
A rendszert Dr. Jean Lorenceau fejlesztette ki a Université Pierre et Marie Curie-n, Párizsban, és jelenleg is teszteli a pácienseivel, akik rövid képzést követően képesek voltak teljesíteni a feladatot, sőt, egyszerűbb rajzokat is készítettek. Ez főleg azok számára jelentett nagy örömet, akik nem képesek mozgatni a végtagjaikat, így írni sem tudnak, de most egy viszonylag gyors formáját kapták meg a személyes kommunikációnak.
Dr. Jean rendszere előtt nem volt lehetséges hasonló megoldás, mivel alapvető problémát okozott a szem folyamatos kisebb-nagyobb mozgása, tehát hiába rendkívül precíz és összetett a szemünk, kevesebb befolyással bírunk rá, mint gondolnánk, köszönhetően az ösztönös reakcióknak. Az új megoldásnak köszönhetően azonban egy 90 perces tréninget követően bárki képes leírni percenként 20 karaktert, ami első hallásra nem tűnik soknak, de azok számára, akik eddig nem tudtak sehogy kommunikálni, nagyszerű lehetőség lehet.
Forrás : www.technet.hu
Hatalmas felbontású fénykép fog készülni az ötkarikás játékok nyitóünnepségén.
Londonban szépen lassan célegyenesbe érnek az olimpiai játékok előkészületi munkái, hiszen ma este hivatalosan is megnyitják a világ legrangosabb sporteseményét. Ezzel kapcsolatban nem túl jó hír, hogy a nyitó ceremónián résztvevő mintegy 70 ezer néző és a világ összes régiójából érkező sportolók előreláthatólag nem fognak megúszni néhány kisebb záport, az viszont mindenképp jó hír, hogy az eseményt követően a résztvevők mindannyian megkereshetik majd magukat egy gigantikus fényképfelvételen.
Történt ugyanis, hogy a Getty Images bejelentette: a Fujitsu közreműködésével egy mintegy 20 gigapixeles fotót fog készíteni a londoni Olimpiai játékok megnyitóján. A hatalmas felbontású felvétel feldolgozásához Fujitsu Celsius R920-as munkaállomásokat fognak használni, melynek köszönhetően a korábbiaknál mintegy tizenkétszer gyorsabban felkerülhet majd a világhálóra a szuperfotó, melybe bárki kedve szerint belenagyíthat majd. Hasonló felvétel készült egyébként a nemrégiben véget ért futball Eb döntőjén is, amit mindenképpen érdemes megtekinteni.
Nagy valószínűséggel megtalálták a Higgs-bozont a Nagy Hadronütköztetőben, de a létezéséhez még további vizsgálatokra van szükség. Az isteni részecskének tartott higgs a részecskefizika egyik kulcseleme, mert a világunkat leíró részecskefizikai elmélet, a standard modell szerint a higgs ad tömeget a többi részecskének.
Az európai részecskefizikai központ szerda reggeli bejelentései még nem igazolják az isteni részecskének tartott Higgs-bozon létezését, de a kutatók szerint 2012-ben kiderül, valóban létezik-e a részecske.
CMS detektor
A CMS detektor legújabb eredményei szerint egy új részecskét találtak 125,3 +-0,6 GeV (gigaelektronvolt) tömeggel (a CERN kutatói decemberben 125 GeV köré szűkítették a Higgs-bozon előfordulási helyét) és 4,9 szigma valószínűséggel. Az ATLAS detektor ezeket 5 szigmás valószínűséggel megerősítette, vagyis biztos, hogy létezik a részecske. A fizikusok mindaddig nem beszélnek felfedezésről, ameddig a statisztika el nem éri az úgynevezett 5 szigmás határt. Ez az érték azt jelenti, hogy mindössze 0,00006% annak a valószínűsége, hogy a detektorok jelei alapján felállított hipotézis - azaz, hogy új részecskét találtak - téves. Az ATLAS és CMS detektorok jelszintje 4,5 és 5 szigma között van.
Ahhoz, hogy kiderüljön, valóban a higgsről van-e szó, további vizsgálatok szükségesek, és igazolni kell, hogy a megtalált bozon rendelkezik a higgsnek megfelelő tulajdonságokkal. A most közölt eredmények megfelelnek a Nature folyóirat által hétfőn megszellőztetett információknak.
Mitől isteni részecske?
Az európai részecskefizikai kutatóközpont, a Genf melletti CERN üzemelteti a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt (Large Hadron Collider, LHC). A berendezés egyik fő feladata a Higgs-részecske (Higgs-bozon, higgs) felfedezése. A Higgs-részecske megfigyelése nagy lépés lenne annak a folyamatnak a megértésében, amely az elemi részecskék tömegének a kialakulásáért felelős. A standard modell szerint ugyanis Higgs-bozonok nélkül az elemi részecskéknek nem lehetne tömegük. A Higgs-részecskék által keltett Higgs-mező kitölti az egész Univerzumot, és az elemi részecskék a Higgs-mezővel való kölcsönhatás során nyernek tömeget. A Nagy Hadronütköztetőben protonokat ütköztetnek össze, és ennek során a Higgs-mezőt hordozó Higgs-részecskék keletkezhetnek. A Higgs-részecske gyorsan más részecskékre bomlik, amelyeket már érzékelhetnek a detektorok.
A Higgs-részecske utáni kutatás oroszlánrésze a Nagy Hadronütköztetőben zajlik. A kitűnően működő részecskegyorsító adatai alapján egyre pontosabban lehet behatárolni a Higgs tömegét, azaz lehetséges előfordulási tartományát. A 2011 nyarán megállapított tömegtartomány 114 és 141 GeV közé esett. A CERN decemberben ezt tovább szűkítette: eszerint a Higgs-bozon lehetséges tömege az ATLAS detektor mérései szerint 116 GeV és 130 GeV között, míg a CMS detektor mérései szerint 115 GeV és 127 GeV között van.
Ismerkedés az energiaegységekkel
A részecskegyorsítókkal való "barátkozáshoz" elengedhetetlen a magfizikában és részecskefizikában használatos energiaegységek megismerése. 1 elektronvolt (eV) az a mozgási energia, amelyre egy elektron 1 volt feszültségkülönbséget befutva szert tesz. Többszörösei: ezerszerese a kiloelektronvolt (keV); milliószorosa, vagyis a keV ezerszerese a megaelektronvolt (MeV); a MeV ezerszerese a gigalelektronvolt (GeV). Újabban már a TeV egységre is szükség van a gyorsítók leírásánál, ez a teraelektronvolt, az eV billiószorosa, a GeV ezerszerese. (1 TeV=103 GeV=106 MeV=109 keV=1012 eV)
Forrás : www.origo.hu
A 2002 AM31 katalógusjelű aszteroidát tíz éve fedezték fel, és a potenciálisan veszélyes kisbolygók közé sorolták. Ezen a hétvégén viszont nem jelent veszélyt a Földre, amelytől 5,2 millió kilométerre repül el, ez a Hold-Föld közötti távolság 13,7-szerese - írja a Space.com űrkutatási hírportál.
Az aszteroidát nyomon követik a világ legnagyobb rádiótávcsövével, a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium teleszkópjával, valamint a NASA Deep Space Network rendszerének goldstone-i 70 méteres antennájával.
A július 12-i mérések alapján a kisbolygó átmérője 340 méter.
Forrás: MTI
Fából üzemanyagot...
Mintegy 300 millió éve, meglehetősen hirtelen befejeződött a kőszén felhalmozódása. A kutatók úgy vélekednek, hogy ezért a fehérrothadást okozó gombák okolhatók, az általuk termelt enzim ugyanis elbontja a kőszénképződéshez szükséges lignint - a felismerés elvezethet egy olyan eljáráshoz, amellyel akár fából is nyerhető dízelüzemanyag.
Egy nemzetközi kutatócsapat - egyebek közt a spanyolországi Spanyol Nemzeti Kutatási Alap részvételével - különböző, fehérrothadást okozó gombák genetikai állományát hasonlította össze a lignint nem bontó barnarothadást okozókéval.
A genetikai különbségből arra lehet következtetni, hogy a fehérrothadást okozó gombák 290 millió évvel ezelőtt fejlesztették ki a lignint bontó enzimet, és ezzel egy időben külön nemzetséggé váltak. Ekkor fejeződött be a kőszénképződésről ismert karbonkorszak is.
A kutatók közvetlen összefüggést látnak e tények közt. Ahhoz, hogy a növényi anyagból nyomás alatt és oxigénhiányban kőszén válhasson, nem szabad, hogy elrothadjon. Ettől védi meg a lignin, amely a fát sok gomba számára emészthetetlenné teszi. A lignint elbontó gombák megjelenésével azonban ez a védelem megszűnt, az elhalt növények szétestek, mielőtt kőszénné alakulhattak volna - írják a kutatók a Science című folyóiratban.
Az egyesült államokbeli National Science Foundation közlése szerint a kutatók a közeljövőben arra használnák a fehérrothadást okozó gombákat, hogy az általában még a baktériumok számára is feltörhetetlen növényi lignin-cellulóz hálókat elbontsák. Így a bennük rejlő cukrot fel lehetne használni bioüzemanyagok előállításához.
Bernd Krautkremer, a németországi Fraunhofer Intézet bioenergia-szakértője a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint nagy lehetőséget lát a ligninbontó gombákban. A bioüzemanyagok jelenlegi legnagyobb problémája ugyanis az, hogy konkurenciát jelentenek az élelmiszerek számára. A gombák segítségével azonban olyan nagy lignintartalmú, ember számára emészthetetlen növényi részeket is hasznosítani lehetne, mint a fa vagy a szalma.
Forrás: MTI
A Sharp kifejlesztette a 43,5%-os konverziós hatékonysággal rendelkező háromrétegű napelemét.
A Sharp mérnökeinek sikerült elérni az eddigi legmagasabb, 43,5%-os konverziós hatékonyságot egy összetett, háromrétegű fénykoncentrációs napkollektoron. Ezek a napcellák egy lencsékre alapozott koncertrációs rendszer segítségével irányítják a napelemre a fényt, hogy elektromos energiát termeljenek.
Az összetett napcellák több fényelnyelő réteggel rendelkeznek, amelyek olyan kémiai elemekből épülnek fel, mint a gallium és az indium. A Sharp szabadalmaztatott technológiáját használó összetett napelemekben lehetővé válik a fényelnyelő rétegek hatékony egymásra helyezése, InGaAs (indium-gallium-arzenid) réteget helyezve legalulra.
Annak érdekében, hogy a konverziós hatékonyságot ilyen szintre növeljék, a Sharp fejlesztői kihasználták ezen cellának azt a tulajdonságát, hogy a három fényelnyelő réteg segítségével hatékonyan képes a nap fényét elektromos energiává alakítani. A Sharp emellett optimalizálta az elektródák egymástól való távolságát a koncentrátorcella felszínén és minimalizálta a cellák elektromos ellenállását.
A rekorder napelem mindössze ekkora cellákból tevődik össze
A legújabb Sharp áttörés egy átfogó projekt részeként jöhetett létre, melynek neve „Innovatív napcellák kutatása és fejlesztése" ("R&D in Innovative Solar Cells") és amelyet a japán NEDO (New Energy and Industrial Technology Development Organization) nevű szervezet koordinál. A 43.5%-os konverziós hatékonyságot, ami jelenleg világrekorder értéknek számít, a német Fraunhofer Napenergiai Intézet (Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems, ISE) hitelesítette.
Az összetett napcellákat magas konverziós hatékonyságuk miatt elsősorban műholdakon használják. A Sharp célja, hogy a mostani sikert alkalmazni tudják koncentrációs fotovoltaikus energiarendszerekben, amelyek képesek lehetnek hatékonyan áramot termelni kis felületű napcellák segítségével, praktikussá téve ezek használatát földi körülmények között is.
Forrás : www.technet.hu
Mikrorészecskék közvetlenül a véráramba történő juttatásával úgy is megoldható a szervezet oxigénellátása, hogy nincs légzés.
Elsőre úgy hangozhat, mintha egy sci-fi film valamelyik jelentéből csentünk volna hírt, de szerencsére nem erről van szó. Sokkal inkább az elmúlt évek egyik legnagyobb orvosi áttörésével állunk szemben, mely milliók életét mentheti meg.
A Bostoni Gyermekkórház csapata által kifejlesztet eljárás 15 és 30 perc időtartamban képes oxigénellátást biztosítani a szervezetnek úgy, hogy jelentős légzési elégtelenségek, vagy légzésleállás következett be. Ez elég időt adhat az orvosoknak és a sürgősségi személyzetnek ahhoz, hogy cselekedhessenek a szívinfarktus, vagy agyi sérülések veszélye nélkül.
Az eljárást sikeresen tesztelték olyan állatokon, melyek kritikus légzési rendellenességet mutattak, így tehát amikor az orvosok befecskendezték a véráramba a folyadékot, a a véroxigén szint közel normálisra állt vissza, biztosítva az értékes perceket, melyek az élet megmentéséhez szükségesek. A múltban már kísérleteztek hasonló megoldással, de akkor sajnos a sejtek oxigénfeltöltése helyett gázembólia következett be, így akkor az eljárás nem volt sikeres. John Kheir, a Bostoni Gyermekkórház kardiológiai orvosa szerint most azért értek el sikereket, mert deformált részecskéket használtak, buborékok helyett. A deformációval ugyanis sokkal nagyobb felületet érnek el, ami hozzájárul a nagyobb mennyiségű gázcseréhez, melyek egyébként feltorlódnának az erekben.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Szőlősi Tibor
Óceánt rejthet felszíne alatt a Titán, a Szaturnusz legnagyobb holdja - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport a Cassini űrszonda adatai alapján.
A kutatásról, amelyben amerikai, olasz, francia tudósok vettek részt, a Science legújabb számában jelent meg tanulmány.
Az már ismeretes, hogy a Titán pólusain metántengerek vannak, ahogy arra is vannak adatok, hogy a hold egyenlítőjén metánban gazdag tó, valamint több kisebb, folyadékkal teli medence lehet.
Torzult bolygó
A nemzetközi kutatócsoport azokat az adatokat tanulmányozta, amelyeket a Cassini gyűjtött össze 2004 és 2011 között a Titán melletti hatszori elrepülése során. A szakemberek a parányi eltéréseket elemezték, amelyek a Cassini által küldött rádiójelekben a Titánon való áthaladáskor bekövetkeztek, azt vizsgálva, hogy milyen mértékben deformálta a Szaturnusz gravitációja a holdat.
Az adatok birtokában számítógépes modellek segítségével elemezték a 10 méteres "torzulást", és felvázolták a lehetséges forgatókönyvet, hogy megmagyarázzák az észlelteket.
"Minél tömörebb, homogénebb szerkezetű a hold, annál kevésbé befolyásolja a Szaturnusz gravitációja. A mérések eléggé meggyőzőek, egy belső óceán létére utalnak" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Luciano Iess, a római Sapienza Egyetem tudósa, hozzátéve, hogy a víz nem jelent feltétlenül életet.
"A Titán számos érdekes összetevővel - szénhidrogénekkel, vastag légkörrel - rendelkezik, és megfigyelhető a hidrológiai ciklus (folyadékkörforgás) is" - magyarázta Luciano Iess.
A tudósok nem tudják, hogy az óceán kapcsolatban van-e olyan ásványokkal és más vegyületekkel, amelyek a feltételezések szerint szükségesek az élet megszületéséhez.
Javarészt víz
A Cassini adatai szerint a feltételezett óceán 100 kilométerrel a felszín alatt helyezkedik el és 48-96 kilométer mély. Míg a hold tavai folyékony szénhidrogénekből állnak, az óceánt javarészt víz alkothatja.
"Vízből vagy szénhidrogénekkel kevert vízből kell állnia, és viszonylag kicsi a só koncentrációja. Amennyiben folyékony hidrogének alkotnák, a felszínen lévő nehezebb jég elsüllyedne, és a Cassini észlelné a hold felszínét beborító óceánt" - magyarázta Luciano Iess.
A tudósok reményei szerint tovább finomíthatják a Titán gravitációs térképeit a Cassini következő, 2017-re tervezett elrepülése után.
Amennyiben beigazolódik az óceán léte, a Titán "kívánatos" kutatási célpont lesz az esetleges mikrobiális élet vizsgálata szempontjából. E vizsgálatok célpontja még a Jupiter Európa-holdja, amely a feltételezések szerint óceánt rejt a mélyén, ahogy a Szaturnusz másik kísérője, az Enceladus, amelyen a felszínről induló kilövelléseket észleltek.
"Alapos vizsgálatokat kell végezni minden olyan helyen, ahol folyékony víz létezik" - emelte ki Jean-Luc Margot, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem bolygókutatója, aki nem volt részese a vizsgálatoknak.
Forrás: MTI