Az oktatásban ésszerűtlen lenne a 62 év feletti dolgozók kényszernyugdíjazása - mondta az oktatási államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Hoffmann Rózsa arról is beszélt, hogy az önfenntartó felsőoktatás távlati cél, a közgazdász- és jogászhallgatók képzését azonban jövőre már nem támogatja az állam.

 

Az oktatásban ésszerűtlennek tartaná a 62 év feletti dolgozók kényszernyugdíjazását az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa az InfoRádió Aréna című műsorában emlékeztetett arra, hogy az állam garanciát vállalt az azonos színvonalú oktatásra mindenütt, és ehhez kell igazítani az egyéb döntéseket. Hozzátette: nem tud ilyen jellegű kormányzati szándékról, de ha mégis nyugdíjba kell küldeni az idős tanárokat, akkor az iskoláknak nyugdíj mellett kell őket visszaszerződtetni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára kiemelte: egyelőre csupán távlati cél az önfenntartó felsőoktatás. Az a cél, hogy a felsőoktatási hallgatók, szereplők, a társadalom, a gazdasági élet szereplői fokozatosan egyre nagyobb részt vállaljanak a felsőoktatási rendszer fenntartásában, valahogy úgy, ahogy ez a fejlett országokban van - fejtette ki.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt hétvégén egy kőszegi rendezvényen beszélt az önműködő felsőoktatás szükségességéről, mint mondta: bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni.

Hoffmann Rózsa aláhúzta, hogy évről-évre csökkenni is fog az államilag támogatott hallgatók száma, de a jogász és a közgazdász képzés állami támogatása jövőre már meg is szűnik. Hozzátette: idén jelentősen megnőtt ezekre a képzésekre az önköltséges formában tanulni akaróknak a száma, nem csökkent tehát a szándék. Ez viszont azt mutatja, hogy amennyiben egyetlen államilag támogatott hely sem lesz ezeken a képzéseken, nem kell attól tartani, hogy a képzések megszűnnek.

Hangsúlyt helyeznek arra, hogy a rendszerbe azok kerüljenek be, "akik képesek arra, hogy a tanulmányaikat sikerrel befejezzék" - emelte ki az államtiktár.

Hoffmann Rózsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet nem akar teljesen kivonulni a felsőoktatás finanszírozásából, hiszen - a kormány ígérete szerint - ha a jogász- vagy közgazdászhallgatók később a közszférában helyezkednek el, az állam egy összegben visszatéríti diákhitelüket, sőt a hitelkonstrukció állami támogatását is a költségvetés fedezi. Arra a kérdésre, hogy az állami támogatások csökkentése nem hat-e a társadalmi mobilitás ellen, Hoffmann Rózsa úgy vélte, hogy a Diákhitel II-t, 2 százalékos kamatterhével bátran felvehetik a szegényebb családok is.

Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy az államilag támogatott képzések fenntartását javasolják a kormánynak a pedagógusképzés terén. Megjegyezte, annyi tanárt kell képezni, amennyire szükség van, az új informatikai rendszerük segítségével pedig a későbbiekben pontosan látják majd többek között a nyugdíj előtt álló tanerők létszámát vagy az aktív tanárok szakjainak megoszlását.

Igyekeznek csökkenteni a tanárok adminisztrációját, azonban tisztán kell látni, hogy ennek 90 százaléka pedagógiai jellegű munka, "ami nem küszöbölhető ki" - fűzte hozzá.

Megemlítette, a pedagógusképzés színvonala egyenetlen országos szinten, ezt egységesítéssel szeretnék megszüntetni. A tanfelügyeleti rendszert "feltámasztják Csipkerózsika-álmából", amivel "őrködnek az oktatás színvonalán" - mondta.

A tankerületi rendszerben minden pedagógus azonos fizetést fog kapni - mondta az oktatási államtitkár. Hozzátette: ha emellett egy-egy önkormányzat még tudja támogatni a területén működő oktatási intézményt, tegye meg.

Hoffmann Rózsa annak a kívánságának is hangot adott, miszerint a sportfelszerelést kapják meg ingyen a diákok. Beszélt arról, hogy az egyenköpeny viselését támogatná, mert a szegény gyermekeket nem frusztrálná, ha nem tudnának drága, divatos ruhákban járni, azonban egyelőre nincs napirenden egy erről szóló rendelet.

Idegennyelv-oktatási stratégiát készítenek, amelyben a nevelés, illetve a tanárok felkészültsége kap központi helyet, és igyekeznek módszertani segítséget adni számukra, továbbá a jelenlegi háromfokozatú nyelvvizsgarendszert az európai hatfokozatú nemzetközi rendszerhez szeretnék igazítani - fejtette ki.

 

Szerző: InfoRádió

Keresés