Az MSZOSZ kidolgozott egy új rendszert a korengedményes nyugdíjak feltámasztására, amit szerintük a minisztérium is támogathat. A korkedvezményes nyugdíjaknál pedig valószínűleg új elvek alapján mondanák meg, ki lehet rá jogosult.
A korkedvezményes nyugdíjaknál mihamarabb ki kell dolgozni azokat az új szabályokat, amelyek alapján eldőlhet, ki lehet jogosult rá. Ezt a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) is szorgalmazza, hiszen idén december 31-én lejár a jogszerzési idő. Eredetileg júniusig kellett volna az új feltételeket meghatározni, de erre eddig nem került sor.
Kockázatértékeléssel döntenék el
Korkedvezményes nyugdíjban azok részesülhettek eddig, akik meghatározott munkakörökben dolgoztak. Jellemzően olyanban, ami az egészségüket, teherbírásukat jelentősen megterhelte. A szakszervezet úgy tudja, az a terv, hogy a jövőben munkahelyi kockázatértékeléssel határozzák meg, ki lehet jogosult korkedvezményes nyugdíjra. Ezt a tervet ők is támogatnák – mondta az MSZOSZ ügyvivője, Kiss Béla lapunknak.
A kockázatértékelést (milyen negatív hatások érik a dolgozót munka közben) minden munkáltatónak minden munkakörre el kellene végeznie. A szakszervezet ezt is helyesli, de azt fontosnak tartanák, hogy legyen idő az áttérésre, S hogy objektíven, központi előírás szerint történjenek a felmérések, illetve ellenőrizzék is ezeket (például az foglalkozás-egészségügy).
Gördülékeny átmenetet szeretnének
Jelenleg az olyan munkaköröknél, ahol a korkedvezményes nyugdíj szóba jöhet, a munkáltatóknak plusz 13 százalék járulékot kell fizetniük azért, hogy ebből lehessen állni a korai nyugdíjazást. Ami alapvetően jó rendszer volt, csak közben lettek olyan új munkakörök, munkakörülmények, amelyek szintén indokolnák a korkedvezményes nyugdíjazást, de mégsem jár utánuk. Ilyen például a három műszakos munkarend, ami jelentősen megterheli a dolgozók szervezetét, s kutatások szerint a nőknél növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát – említett példát Kiss Béla.
Az MSZOSZ mindenesetre azon lesz, hogy mihamarabb megszülessenek az új szabályok, s hogy zökkenőmentes legyen a váltás. Mert most még azt sem tudni például, hogy azoknál a cégeknél, ahol eddig fizették ezt a pluszjárulékot a dolgozók után, jövőre biztosított-e, hogy megkaphassák a korkedvezményes nyugdíjat. A szakszervezetek bíznak benne, hogy a már megszerzett jogokhoz nem fognak hozzányúlni.
Felélesztenék a korengedményes nyugdíjat
A korengedményes (korhatár előtti) nyugdíjat tavalyig lehetett igénybe venni, az idei évtől megszüntették. Ezt jellemzően abban az esetben vették igénybe a cégek, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt nem sokkal akartak elküldeni dolgozókat (például csoportos leépítéskor). Ma akit így elküldenek, és nem kap munkát, az nyugdíjat sem kaphat, hanem csak ennél kevesebb szociális ellátást.
A szakszervezet azt szeretné, hogy ezek az emberek a jövőben újra kaphassanak nyugdíjat, de a kifizetés ne terhelje a nyugdíjkasszát. Javaslatuk, hogy hozzanak létre egy „foglalkoztatáspolitikai alapot", amibe a munkáltatók befizetnék azt az összeget, ami a korengedményes nyugdíj idejére járna a dolgozóknak. S ez az alap folyósítsa az átmeneti nyugdíjat, amíg el nem érik a korhatárt. Utána pedig automatikusan váljanak öregségi nyugdíjassá a volt dolgozók. A korhatár előtti nyugdíj kiszámításánál az öregségi nyugdíjszámítást vennék alapul. Az ellátás havi összege a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne.
Az öngondoskodást is be lehetne vonni
Elképzelésük szerint a rendszer kétféleképpen működhetne. Vagy úgy, hogy a dolgozó a cég állományában maradna – ebben az esetben, ha ismét szükség van a munkájára, vissza is lehetne hívni dolgozni. Illetve azt sem zárnák ki, hogy a dolgozó kikerüljön a céges állományból. Javasolják azt is, hogy az uniós gyakorlatot átvéve az önkéntes nyugdíjpénztári törvény módosításával a korengedményes nyugdíjasok számára is elérhetővé váljon a megtakarításuk. Ez ma csak az öregségi nyugdíjkorhatárt elérőknek lehetséges járadék formájában. (Az öregségi nyugdíjasok egyébként egyösszegű kifizetést is kérhetnek. Ez azok számára is elérhető, akik túl vannak a kötelező várakozási időn, ami legalább tíz év.)
A javaslattal azt szeretnék elérni, hogy akinek bizonyos kor felett nem biztosítható a foglalkoztatása, az se maradjon nyugdíj nélkül. Kiss Béla szerint (aki egyben a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke is) ezt a tervet a vegyipari munkaadók is támogatnák. A nemzetgazdasági tárcával is egyeztettek már, s úgy látják, a minisztérium is nyitott lenne az új feltételekkel a korengedményes nyugdíj visszaállítására.
Forrás : FN24