Szerintük egyes EU-tagállamok elsietve használják a kitekert „illegális migráns” kifejezést, az unió pedig tehetetlen.
Oroszország „csodálkozással és nagy aggodalommal” figyeli az EU „nyilvánvaló tehetetlenségét”, ami a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező menekültáradat kapcsán jelentkezett – mondta az orosz külügyminisztérium szóvivője. Marija Zaharova szerint a migrációs probléma „valóban katasztrofálisan fenyegető fordulatokat vesz”, de nem Oroszországot érinti.
Zaharova azt mondta: nap mint nap látja az Európából érkező „elborzasztó felvételeket”. „Ma azt láttam, hogy az oda terhesen érkező nők az utcán szültek. El lehet képzelni, milyen körülmények közepette. Megrohamozzák a vonatokat. Mindez a második világháború utáni helyzetre emlékeztet. A méretei még nem olyanok, de a dinamikája és a tendencia nagyon hasonlít rá” – folytatta.
A szóvivő szerint a menekültválság egyenes következménye a közel-keleti és észak-afrikai régiókban lezajlott „abszolút felelőtlen és átgondolatlan politikai hatalomváltásoknak”. Zaharova azt mondta: Moszkvát aggasztja, hogy az EU egyes tagállamai elsietve használják a kitekert „illegális migránsok” kifejezést az Európába menekülő emberekkel kapcsolatban. Az ENSZ 1951-es Menekültügyi Konvenciójára és a menekültek státuszára vonatkozó 1967-es jegyzőkönyvre hivatkozott, amelyek alapján - mint mondta - a közel-keleti és észak-afrikai régiókban uralkodó helyzet megalapozza az onnan Európába érkező emberek menekültnek nyilvánítását.
Moszkva szerint az EU tagállamainak nemzetközi kötelezettségei vannak a menekültekkel kapcsolatban. A szóvivő közölte, sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy az EU tehetetlen, és nem tesz hatékony lépéseket azoknak az embereknek az elhelyezése, a szükséges orvosi ellátása, étkeztetése érdekében, akik nem saját akaratukból jelentek meg Európában. Eközben azt hangsúlyozta, hogy Oroszország több mint 900 ezer Ukrajnából érkező emberről gondoskodik területén, közülük 400 ezret menekültnek minősítettek. Úgy vélte, hogy Európa tanulhatna Oroszországtól ebben a kérdésben.
Forrás : www.hir24.hu
http://www.hir24.hu/kulfold/2015/09/03/oroszorszag-nagyon-kiosztotta-europat-a-menekultvalsag-kapcsan/
Andy Vajna saját lakásán látta vendégül Arnold Schwarzeneggert és a miniszterelnököt.
Mint arról mi is beszámoltunk, vasárnap Budapesten járt Arnold Schwarzenegger. Volt, aki még félmillió forintot is kifizetett azért, hogy pár másodpercre személyesen találkozzon a 67 éves filmsztárral és közös fotót készíthessen vele.
Orbán Viktornak ez valószínűleg ingyen is ment, sőt, együtt is vacsoráztak Andy Vajna rendkívül ízlésesen berendezett lakásán (lásd fotó), aki annak idején producerként egyengette a Terminátor-filmek sikerét, most meg a kormány egyengeti az övét, lásd kaszinókoncessziók. Minderről a Híradó.hu számolt be.
Fotó: Híradó.hu
Szegről-végről egyébként kollégáknak mondhatók, hiszen Schwarzenegger évekig kormányozta Kalifornia államot, melynek során sikerült az adósságállományt megháromszoroznia. 2011-ben pénzügyi szükséghelyzetet hirdetett, majd lelépett.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/Belfold/2015/02/23/Orban-a-Terminatorral-feszitett/#sl
Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, mondta a múlt század kilencvenes éveiben Simicska Lajos, és úgy fest, ez a jog a mai napig él, hülyék a mai napig vannak, sőt, ma már nemcsak vannak, de bebizonyosodott, hogy csak a hülyéknek áll jogukban bármit megtenni. Ehhez igazítva S. L. mondása akár új köntösbe bújva is igaz lehet: minden a hülyék jogában áll.
Egykoron még ügyeltek a formára, figyeltek az apró részletekre is, például a Tokaj alján, nem taggyűlésen (!), az állami támogatást osztogatva még arra is ügyeltek, hogy ne ők kapják a legtöbbet. Hülyék lettek volna a legtöbbet kapni, beérték a második legtöbbel. Egyébként pedig mindenki annyit ér, amennyije van. Lázáreti mondása is újjá született: mindenki annyit ér, amennyit lenyúlt, összelopott, etc.
S. L. mondása mára ismét újraöltözött: minden hülyének jogában áll hülyének lenni. (Ez a téli változat!) Mára pedig, miután a téli álmából fölébredt medve betévedt a Fővárosba, rémületben tartva nemcsak a budapestieket, de fél Európát, itt a tavaszi változat is, új színekkel, merész dekoltázzsal: nincs olyan, amit a hülyéknek ne állna jogukban megtenni.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A hülyeség slankít, mondta az elnök, amikor egy zimankós téli vasárnap délelőtt, közvetlenül a reggeli istentisztelet után összeültek a hülyék szerepét vállaló, értelmesnek ismert Jogukban Áll Egyesülés (JÁE) tagjai, hogy végre pontot tegyenek az üzletek vasárnapi nyitva tartására, illetve nyitva nem tartására. Az elnök ismertette a napirendi pontokat, majd kitett egy kettőspontot ( : ), és így folytatta: arra kérlek benneteket, csak az árvák vegyenek részt a határozathozatalban, mert hogy lesz részünk anyázásban, arra mérget vehetünk. (Ha a határozathozatal előtt megteszik, elmaradt volna a bekalkulált anyázás.)
Az egyik értelmes JÁE tag, aki közülük a leghülyébbet játszotta, felszólalásra jelentkezett: tudjuk, hogy a vasárnap ősidők óta a vásár napja, mikor is rendezték volna meg a vásárokat, ha nem a szabadnapon, akkor, amikor nem dolgoztak. A vásározást konzervatív értéknek is mondhatnánk, de nem mondjuk, mert akkor hogy felelünk meg az általunk képviselt hülyeségnek? Ha hülyének akarunk látszani, akkor ne tétovázzunk, tartsanak zárva az üzletek.
A második felszólaló még nem hülyült meg kellőképpen, és kifejtette, hogy vannak ABC-k, sőt BCA-k és CBA-k is, amelyekben a JÁE-hez közelállók érdekeltek, tehát legyenek olyan üzletek is, melyek vasárnap is nyitva tarthatnak, de ne kivételezzünk, ezeken kívül minden üzlet legyen zárva.
Elfogadták a javaslatokat, hülyék lettek volna nem elfogadni.
No de a kereskedők nem tagjai a JÁE-nek, és nem is hülyék, így aztán lett nagy fölzúdulás. Újra összeültek a JÁE árvácskái, térképet tettek maguk elé, és körberajzolták a világörökségnek számító területeket, azzal a céllal, hogy akinek ott van üzlete, az kinyithat vasárnap is.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Egymásután kaptak szót az értelmesek, akik aztán (szerepüknek megfelelően) egymást múlták alul a hülyeségben, és tették meg hülyébbnél hülyébb javaslataikat: a Balaton, a Tisza tó, a Velencei tó, egye fene, minden tó körül tartsanak nyitva a kereskedők. Ja, és Hévízen, Harkányban, Orfűn, meg a többi üdülőhelyen se zárjanak be vasárnap. Egyikük nem hülyült meg teljesen, és kijelentette: a zemberek hétfőtől szombatig agyondolgozzák magukat, hogy kifizethessék a rezsicsökkentés után is tetemes rezsijüket, templomba úgyse jutnak el, átalusszák a vasárnap délelőttöt, és a családi ebéd után mennek el bevásárolni, mért nem hagyjuk, hogy megtehessék? Erre persze a többiek azonnal lehülyézték, és ettől kezdve már egy sem akadt köztük, aki normális lett volna. Még órákon át rajzolgattak a térképen, kikerülgetve a hozzájuk közelállók üzleteit, mert annyira azért mégsem hülyültek meg, hogy erről megfeledkezzenek.
Közben a klasszikus mondást idézgették: mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Sürgette őket az idő, közelgett március idusa, és ők azt szerették volna, ha a nemzeti ünnepen minden polgár tudhatja, és akár láthatja is, hogy kik részesülnek havi 500 ezer forintos apanázsban, mint a Nemzet Hülyéi.
Amikor végre eljött az Ünnep, és az érintett, kokárdát kitűző, mintegy hat-hétmillió kereskedő és vásárló, programja nem lévén, hatalmas transzparenssel vonult az utcára, rajta a szöveg: MOSTANTÓL A HÜLYÉKET NEM SZOLGÁLJUK (KI)!
Forrás : Hír24
Szerző : Nagy Bandó András
http://www.hir24.hu/poszt-itt-publi/2015/02/20/nagy-bando-andras-a-nemzet-hulyei/#sl
Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat következő vezetője keményen kritizálta a Moszkvához közeledő magyar külpolitikát, ami szerinte komoly kockázatokat hordoz az Európai Unió számára.
Hellvig szerint "Orbán Viktor rezsimjének kirívóak a liberális demokráciával szembeni előítéletei”, Európa és Románia precedens nélküli esettel áll szemben - idézte a hírszerző főnök blogját az EurActiv. “Magyarország kezd kockázatot jelenteni az európai építményre, egy Moszkva hatása alatt álló trójai faló az ország” – írja Hellvig.
Az orosz-magyar kapcsolatok nem csak veszélyesek a román-magyar stratégiai kapcsolatokra, amelyek már így is kiüresedőben vannak az "ellenségesen nacionalista" Budapest miatt, de a NATO és az EU is érintett. Románia kényszerhelyzetbe került, és Hellvig szerint vezető szerepet kell vállalniuk a demokratikus értékrend védelmében, és egyesíteni kell a régió érdekeit.
Hellvig emlékeztet, hogy az oroszoknak van egy olyan katonai doktrínájuk, miszerint akkor is bevethetnek nukleáris fegyvert, ha nincs nukleáris, csak „hagyományos konfliktus”. Szerinte Kelet-Európa veszélyeztetett térség a NATO-bővítés miatt is, az oroszok ellenséges tevékenységnek tekinthetik a rakétavédelmi telepítéséket. "Ezért Románia, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia vált fő az orosz imperializmus fő célpontjává"- írja Hellvig, aki megemelné országa katonai kiadásait is.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/kulfold/2015/02/20/roman-hirszerzo-fonok-magyarorszag-kockazatot-jelent-europara/#sl
Meglepő mondatok repkedtek az Eszterházy Károly Főiskola keddi sajtótájékoztatóján, úgy tűnik, a rektornak elege lett abból, hogy politikai játszmák eszközévé vált az intézmény. Egri közéleti szereplő – és most az ellenzéki csaholásokat vegyük ki – így még nem osztotta ki a fideszes nagyurakat, közülük is Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselőt. Az intézmény első embere gyakorlatilag kikérte magának azt, hogy Nyitrai a főiskola vezetősége nélkül próbál meg olyan stratégiai kérdésekben eljárni az EKF nevében, amihez nem hogy nincs sok köze, de még a megfelelő információkat sem gyűjti be ahhoz, hogy hitelesen lépjen fel a legfontosabb kérdésekben. A legfőbb baj az, hogy ezzel nem magának árt a képviselő, hanem az Eszterházy Károly Főiskolának és azoknak, akik az intézmény fejlődéséért valóban dolgoznak.
Nyitrai Zsolt nem tudja, hogy nem ő az EKF rektora ?
A nyilvános csatározás egyik előzménye Nyitrai Zsolt azon közleménye volt, amelyben bejelentette, hogy januárban Palkovics Lászlóval, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkárával egyeztetett a főiskola jövőjéről. A megbeszélés egyik témája az a Tudás-Park nevet viselő innovációs program volt, amely az Eszterházy Károly Főiskola, az egri önkormányzat és a helyi gazdasági szereplők együttműködésével indulhat el Egerben. Palkovics László és Nyitrai Zsolt a találkozón megállapodtak abban, hogy a jövőben is rendszeresen tárgyalnak majd az egri főiskolát érintő stratégiai kérdésekről.
Olaj lehetett a tűzre, hogy még február elején Nyitrai Zsolt képviselőtársával, Horváth Lászlóval egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy egyesülhet az egri és a gyöngyösi főiskola. „Inkább legyen egy erős főiskolánk, mint egy gyenge lábakon álló egyetemünk” – közölte oly magabiztossággal, mintha ő lenne az EKF rektora. Majd megjegyezte, hogy így szerinte hamarosan végre megoldódhat a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet régen húzódó ügye is. A két országgyűlési képviselő közötti közéleti kapcsolata a garancia arra, hogy a megállapodásban a két város egyenlő félként vesz részt – tette hozzá Nyitrai Zsolt.
A képviselő azt is kijelentette: már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az egyesülésről a fenntartóval, az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Szólt arról is, hogy reményeik szerint sikeres lesz majd az egri főiskola, az önkormányzat és a helyi gazdasági szereplők által közösen benyújtott Tudás-Park nevet viselő innovációs program. Az 500 millió forintos, 100 százalékos támogatási intenzitású pályázat célja, hogy a főiskola a város hosszú távú stratégiai céljait és a helyi vállalatok piaci igényeit szolgálja. Végül bejelentette azt is, hogy az egri főiskola 8 milliós támogatást kapott a szaktárcától a régi optikai eszközöket bemutató kiállítására.
Elkezdődött a politikai adok-kapok...
Nyitraiék magánakciója után az egri főiskola még nyilvánosan nem reagált, az egri LMP pedzegette egy kicsit a témát. Komlósi Csaba önkormányzati képviselő, aki korábban évekig dolgozott az Eszterházy Károly Főiskolán, sajtótájékoztatóján elmondta: alapvetően problémásnak tartja, ha megfelelő szakmai kompetenciák nélküli, helyi kijáró emberek nyilatkoznak ilyen, az adott intézmények és a térség szempontjából alapvető és hosszú távú kihatással bíró kérdésekről. Komlósi közölte, hogy Nyitrai indokolása a gyenge egyetemről nem más, mint egy hangzatos ostobaság.
A magyarországi felsőoktatási intézmények számos mutató alapján rangsorolhatók, az Eszterházy Károly Főiskola pedig ezen mutatók jó része szerint ma is „erős főiskola” - emelte ki Komlósi Csaba. Ez adhatott alapot azoknak a hosszú évek óta zajló törekvéseknek, hogy az intézmény egyetemmé váljon. Az LMP képviselője így folytatta: „Azt nem tudom, ez miért lenne jó Egernek, a megyének, de úgy tűnik, Nyitrai képviselő úr éppen ezen dolgozik. Úgy tűnik, mintha örömét lelné abban, hogy a jelenlegi rektor fejlesztési törekvéseit akadályozza. Úgy tűnik, mintha egy kicsinyes bosszúhadjáratot folytatna, mert nem sikerült saját emberét rektori székhez juttatni.”
Komlósi Csaba szavaira nem Nyitrai Zsolt, hanem Eger alpolgármestere és a városi Fidesz vezetője, Martonné Adler Ildikó reagált egy meglehetősen semmitmondó közleményben. „Az országos és a városi érdek megegyezik abban, hogy a térségben legyen egy erős tudásközpont. A gyöngyösi és az egri országgyűlési képviselők közös sajtótájékoztatója – a fenntartóval folytatott tárgyalások után – is ezt az irányt mutatja.” Majd hozzáteszi: „A kormánypárti képviselők abba az irányba dolgoznak, hogy minél több fejlesztési forrás kerüljön a főiskolán keresztül a térségbe.”
Betelt a pohár az EKF rektoránál...
Így jutottunk el a kedd délelőtthöz, amikor Liptai Kálmán kitálalt. Arról, hogy mi is a véleménye a témáról, már tett utalást az őszi félév végén tartott diplomaosztón elhangzott beszédében is, de ott közel sem volt ennyire egyértelmű. A rektor most összesen 18 percen át sorolta azokat az aggályait, amelyek Nyitraiék utóbbi hónapok alatt tett lépéseivel kapcsolatosak.
„Amikor úgy döntöttem, hogy most a sajtótájékoztatón olyasmire is válaszolok, amire eddig úgy gondoltam, hogy a munkám választ ad, az azért van, mert a rektornak az a feladata, hogy a mögötte lévő 700 dolgozót, meg azt a 6-7 ezer jelenlegi diákot vagy azt a több 10 ezer diákot, aki már az Eszterházy Károly Főiskolát elhagyta, megvédje mindenféle támadástól, rosszindulatú mondattól, minden félresikerült mondattól” – közölte Liptai Kálmán. Majd egyenesen a fentebb már említett Martonné Adler Ildikó alpolgármester közleményéből idézett, mégpedig az alábbi mondatot: „Örülünk annak, hogy hosszú évek hallgatása után tényleges közéleti témává vált, mind helyben, mind országosan az Eszterházy Károly Főiskola.” Ehhez a következőket fűzte hozzá: „Amikor ilyen mondatokat olvas, akkor körbenéz az ember, hogy hol is tartunk. Hauser rektor úr és elődeink egy nagyon szép főiskolát építettek, és a másfél éve általunk vezetett stáb folytatta ezt a jó utat. Nemzetközileg és országosan is ismertek vagyunk. Ha egy ilyen mondat egy egri felelős vezető szájából elhangzik, az ember elgondolkodik, hogy ő most hol is él. Tényleg ez az Eger, amiről én olyan szépen nyilatkozgatok másfél éve, hogy mi ezt akarjuk építeni, és ezek szerint mi eddig nem voltunk észrevehetők?”
Ezután kitért arra a Nyitrai Zsoltra, aki elvileg teljesen tisztában van az egri főiskola helyzetével, stratégiájával, vagy legalábbis úgy tesz. „Nyitrai Zsolt képviselő úr és a saját magam kapcsolatáról annyit szeretnék mondani, hogy életünkben összesen körülbelül 18 percet beszéltünk, ebből 15 percet még a rektorválasztásom előtt, az elmúlt másfél évre nagyjából három perc beszélgetés jutott. Mindenki ki tudja számolni, hogy ezek kézfogások és egy-egy jó napot kívánok, vagy egy-egy jókívánság átadása mindösszesen. Ezek után a főiskolai stratégiáról nyilatkozni illetve főiskolai stratégiai irányokat kijelölni, a főiskola kapcsolatrendszeréről nyilatkozni több mint felelőtlenség. Úgy gondolom, ez olyan, mint amikor a hallgató nem jár be egész félévben az egész órára, utána eljön vizsgázni, és olyan, mintha matematikáról beszélne, de semmi sincs a helyén” – jegyezte meg Liptai Kálmán.
A felvételi időszak sikerét tették kockára Nyitraiék...
A következőkben az Eszterházy Károly Főiskola rektora megjegyezte, hogy nem tartja jónak, ha a felvételi időszak hajrájában olyan híresztelésekkel állnak elő politikusok, amelyekkel a megye két felsőoktatási intézményeit elkezdik összeboronálni. „A felvételi időszak az arról szól, hogy a szülők és a gyerekek azon gondolkodnak, éppen merre folytassák tovább az életüket. Ilyenkor az egyik szempont, hogy legyen stabil, ahova megyünk, legyen átlátható, legyen békés, mert az alkotáshoz, a tanuláshoz béke kell. Ebben az esetben arról beszélni, hogy kit vonunk össze kivel, és milyen módon, egyszerűen nem egy értelmes dolog” – szólt a rektor, majd hozzátette: „Nem beszélve arról, hogy a gyöngyösi kollégákat annyira meglepte ez a dolog, hogy elég furcsa reakciókat kaptam. Nekem Gyöngyösön barátaim vannak, a gyöngyösi emberek ugyanúgy építkezni akarnak. Ha véletlenül ez a két intézmény mégis egymásra talál, akkor el kell kezdeni dolgozni. Hogy lehet úgy elkezdeni dolgozni, ha bedobtunk közéjük egy olyan csontot, amit nem tudnak egyelőre megrágni!”
Az egyik legérzékenyebb téma láthatóan a Nyitrai által korábban felvetetett erős főiskola vs. gyenge egyetem kérdése volt. Liptai Kálmán egyértelműen, de mégis kellő intelligenciával küldte el melegebb éghajlatokra a furcsa szándékok által vezérelt Nyitrai Zsoltot: „Az erős főiskola és a gyenge egyetem: az emberek szoktak ilyenekről beszélni két pohár bor mellett, ott szokott ilyen mondat előfordulni. S az erős főiskola-gyenge egyetem úgy szokott általában elhangozni, hogy mi vagyunk éppen az erősek, akik ott ülünk az asztalnál és a bort isszuk, és azok a gyengék, akik messze vannak tőlünk. Hogy akkor lennénk erősek, ha egy másik főiskolával együtt lennénk? Ezek teljes értelmetlen mondatok. Nem beszélve arról, hogy 250 évvel ezelőtt a városnak volt egy tőlem sokkal nagyobb kaliberű állampolgára, akit úgy hívtak, hogy Eszterházy Károly, és ő letette azokat az alapokat, ezt az épületet is, amely az egyetemmé váláshoz vezet. Egyetlen értelmes rektor nem mondta soha azt és nem is fogja soha mondani, hogy egy 2,5 évszázados álmot szeretne sutba dobni, és inkább szeretne erős főiskola lenni. Minden egyes lépése az előző és az azt megelőző vezetőségnek arról szólt, hogy egyetemmé szeretnénk válni. Gyakorlatilag kettő doktori iskolával, öt karral rendelkező főiskola vagyunk, egyetem leszünk, és most azon dolgozunk, hogy megszülessen egy természettudományos doktori iskola is. Ha mi most egész mást gondolnánk, akkor kiállnák ide, és azt mondanám, hogy ezt mi abbahagytuk, nem akarunk ezzel foglalkozni.”
Alkalmatlan gazdasági főigazgatója volt az EKF-nek ?
Mint ahogy az Liptai Kálmán szavaiból kiderült, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet régóta húzódó ügye sem attól oldódna meg, ha a gyöngyösi és az egri főiskola egyesülne. Majd ismét elkezdte boncolgatni a Nyitrai Zsolt és Horváth László sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Nyitrai Zsolt alábbi mondatait vette elő: „A két országgyűlési képviselő közötti közéleti kapcsolata a garancia arra, hogy a megállapodásban a két város egyenlő félként vesz részt. (…) Reményeik szerint sikeres lesz majd az egri főiskola, az önkormányzat és a helyi gazdasági szereplők által közösen benyújtott Tudás-Park nevet viselő innovációs program.” Utóbbi sorokra reagálva kifejtette: „Ez egy nagyon-nagyon érdekes mondat, ugyanis amikor először leültünk még a várossal ebben a kérdésben, akkor a kollégáim nagyon lelkesen részt vettek ebben a dologban, s nagyon keményen dolgoztak. Meglepetésként ért bennünket az, hogy december végén, amikor az önkormányzatnak egy olyan határozatot kellett volna elfogadni, ami arról szól, hogy a főiskolával együtt dolgoznak a Tudás-Park pályázatban, egyik pillanatról a másikra az összes főiskolával kapcsolatos előterjesztést levették az önkormányzat napirendjéről. Egyik pillanatról a másikra. Ez csak akkor oldódott meg, amikor Várhelyi Tamás innovációs igazgatói kinevezést kapott, és az összes egri sajtóorgánum ünnepelte, hogy ő lett az Innovációs Centrum vezetője. (…) A megjelent önéletrajzából Eger összes állampolgára láthatta, hogy másfél éven keresztül a főiskola gazdasági ügyeit egy orvosi diplomával és számítástechnikai diplomával rendelkező ember vezette. Az ő részvétele a tudásközpontok pályázatában engem erősen kétségekkel tölt el.”
Mondandóját így zárta Liptai Kálmán: „Úgy gondolom, hogy egyenes derékkal szabad csak élni, én a következőkben is így szeretnék. S úgy gondolom, nem nálam pattog jelen esetben a labda.”
Nem most kezdődött az adok-kapok...
Mint ahogy arról már korábban is írtunk, Nyitrai Zsolt már régebben is azon dolgozhatott, hogy meggyengítse Liptai pozícióit, és ezzel az előző ciklusában még a heves megyei fideszes képviselőtársainál is kilincselt. Nyitrai Zsolt a 2013-as rektorválasztás során teljes vállszélességgel Kiss Attila, az Egerfood Regionális Tudásközpont vezetője mellett állt. Miután kiderült, hogy Liptai Kálmán a befutó, el is indult az ellengépezet: Nyitrai sokáig lobbizott azért, hogy Kiss Attila legalább rektorhelyettes lehessen, de Liptai Kálmán nem nevezte őt ki, sőt, Kiss Attilának kétes ügyletei miatt a főiskoláról is távoznia kellett.
A belső feszültség másik fontos szereplője Várhelyi Tamás, akit korábban gazdasági főigazgatónak nevezett ki a minisztérium (ez a poszt a kancellár érkezésével megszűnt), de ő is ott tesz keresztbe a vezetőségnek, ahol csak tud. Erre az intézmény a közelmúltban kapott egy kancellárt, Csathó Csaba volt fideszes önkormányzati képviselő személyében; információink szerint ő is méregeti magát, próbálja átvenni az irányítást. Ebben a szituációban kellene normálisan és zavartalanul vezetni az intézményt az egyre csak szűkülő források közepette.
Hová vezethet a nyílt csatározás ?
Liptai Kálmán kedd délelőtt nyilvánosan is felvette a kesztyűt. Egy biztos, Egerben nem marad visszhang nélkül a téma. Ha az Eszterházy Károly Főiskola érdekeit nézik azok is, akik erre eddig nem voltak képesek, akkor talán sikerül békésen, kulturált emberek módjára megoldani a helyzetet. De a béke és a kulturáltság abban a közegben, amelyben Nyitrai Zsolték is vitézkednek, már régóta nem szívesen látott vendég. Most azonban a kopogtatás után nyithatnának egy kis rést a magukra zárt ajtójukon.
A Liptai Kálmánt ábrázoló fotót az EKF Facebook-oldalán találtuk.
Forrás : Egri Ügyek
http://egriugyek.hu/eger-ugye/az-ekf-rektora-nyilvanosan-olvasott-be-nyitrai-zsolteknak
„Putyin, go at home” – kiabálta hibás angolsággal egy fiatal szőke nő a Parlament közelében Vlagyimir Putyin orosz elnököt váró újságírók között, tudósít az Index. A sajtótájékoztatóra váró tudósítók arra figyeltek fel, hogy feltűnt egy nő, aki levette felsőjét, majd felhúzta a szoknyáját, ami alatt nem viselt bugyit. Szoknyája belső felére a „Putin go home” (Putyin, haza) szöveg volt írva, egy nyíl pedig a nő lába közé mutatott.
A rendőrök először félszegen egy takaróval próbálták eltakarni, majd többen ráugrottak és betuszkolták egy rendőrségi kisbuszba. Úgy tudni, a nő a harcias nőjogi szervezet, a Femen aktivistája volt.
MTI / Koszticsák Szilárd
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a Hír24-et arról tájékoztatta, hogy egy 26 éves francia nőt állítottak elő, aki nem tett eleget a rendőri felszólításnak.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/belfold/2015/02/17/pucer-no-fogadta-putyint-a-parlamentnel/#sl
A Fidesz gyengülése nem csupán a közvélemény-kutatásokban, de az időközi választásokon is megmutatkozik – írja rövid elemzésében a Political Capital. Felhívják ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy ennek a jelentőségét nem szabad túlbecsülni, de lehetnek következményei az egyébként is konfliktusokkal terhelt párton belül.
A tavaly őszi önkormányzati választás óta eltelt időszakban a Fidesz-logó alatt indult jelöltek mindegyike veszített. A kormánypárti aspiránst legyőzők között két szocialista, egy jobbikos és egy független jelölt is akad, a legkülönbözőbb választástípusokban.
A tavaly őszi önkormányzati választás óta a Fidesz színeiben indult jelöltek mindegyike veszített – két szocialista, egy jobbikos és egy független jelölt van a győztesek közt. A XI. kerületben 50 százalékkal nyert a szocialista jelölt, a fideszes 31 százalékot ért el; Pilisben a 8. egyéni választókerületben 36 százalékkal nyert az MSZP-s képviselőjelölt és 20 százalékot kapott a Fidesz; Mezőnyárádon a polgármesterválasztáson hajszállal győzött a független jelölt, 51 százalékot kapott szemben a fideszes jelölt 49 százalékával; Mezőtúron pedig a jobbikos jelöltnek sikerült 55 százalékot elérnie a fideszessel szemben.
Az elemzés szerint a Fidesz számára az jelenthet kockázatot, hogy megtörni látszik sokáig legyőzhetetlennek tűnő imázsa.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/Belfold/2015/02/10/Negybol-negy-valasztast-bukott-a-Fidesz/#sl
A Demokratikus Koalíció (DK) azért fog dolgozni a következő négy évben, hogy a "rezsim" mielőbb megbukjon.
Orbán Viktort, a Fidesz elnökét szombaton 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választotta ismét kormányfővé az Országgyűlés. Orbán Viktor a történelmi zászlók előtt letette esküjét, majd beszédet mondott. A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen.
Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke a közleményben úgy reagált: pártjukat nem lepte meg Orbán Viktor beiktatási beszéde. "Az eltorzított választási rendszerben kétharmadot szerzett miniszterelnök derűről és középhatalmi ambíciókról beszélt. Magyarország azonban ma a korrupt középszer és a rendszer kritikátlan kiszolgálóinak uralma alatt áll" - írták.
A "jópofának szánt aforizmák nem segítenek" a tényeken - hangsúlyozta a DK, példaként említve, hogy négymillió szegény ember küzd a napi megmaradásért, a fiatalok fele külföldön akar élni, soha nem látott rekordon az államadósság. Az egészségügy, az oktatás, nemzetközi kapcsolataink romokban, veszélyben vannak a nyugdíjak, s - mint a DK kiemelte - "nácik kerülnek fideszes szavazatokkal közjogi funkciókba".
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/belfold/2014/05/10/gyurcsanyek-megbuktatjak-a-fideszt/#sl
Miután 1918. május 7-én az ország különbékét kötött, érvénytelenné vált az antant ajánlata, miszerint Románia a győztes háború után bekebelezheti Erdélyt.
A Román Királyság 1916. augusztus 17-én, egy titkos szerződéssel csatlakozott az antanthoz. Vállalta, hogy megtámadja az Osztrák-Magyar Monarchiát, cserébe ígéretet kapott, hogy a győzelem kivívása után határait a Tiszáig tolhatja előre Magyarország rovására. Az antant hadianyaggal és katonákkal támogatta az országot, egyetlen kitételük volt, hogy Románia nem köthet különbékét a központi hatalmakkal – olvasható a Rubicon.hu-n.
Még augusztus végén a 650 ezer fős román hadsereg benyomult Erdélybe, elfoglalta Brassót, Csíkszeredát majd Nagyszebent. Csakhogy rövidesen megindult az ellentámadás, Románia október 23-a után már saját területén volt kénytelen védekezni, december 6-án elesett a főváros, Bukarest is.
A királyi udvar és I. Ferdinánd Moldvába menekült, 1916 végére a teljes Havasalföld és Dobrudzsa a központi hatalmak kezére került. Az orosz támogatás elvesztése után a román kormány 1917. december 9-én fegyverszünetet kért, a végleges békét 1918. május 7-én kötötték meg Bukarestben. Ennek értelmében Románia lemondott Dobrudzsa egy részéről Bulgária javára, az Osztrák–Magyar Monarchiával közös határa pedig a Kárpátok déli és keleti lábaihoz került.
Románia a különbékével megszegte a bukaresti titkos szerződést, vagyis elvileg „elveszítette jogát" a magyar területekre, ám ez a háború után már senkit nem érdekelt. A harcok végső szakaszában, november 26-án újra beléphetett a világháborúba, később pedig megszerezte Erdélyt, Máramarost, a Bánát egy részét, sőt Dél-Dobrudzsát és Besszarábiát is.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/05/07/romania-elvesztette-jogat-erdelyre/#sl
A kétharmad biztosítja a stabilitást, ám a kormány folytathatja a kiszámíthatatlannak tűnő gazdaságpolitikát – írja a magyar parlamenti választások eredményéről a Neue Zürcher Zeitung.
Az Orbán Viktor vezette Fidesz újra megszerzett kétharmados parlamenti többsége a befektetők számára kétélű lehet. Egyrészt a megszerzett kétharmad biztosíték a stabilitásra, továbbá az államnak és a gazdaságnak az előző kormányzati ciklus alatt elkezdett átalakítása után bizonyos jelek konszolidációs szakaszra utalhatnak. Másrészt ugyanakkor a kormányzó párt folytathatja kiszámíthatatlannak tűnő gazdaságpolitikáját – írja a konzervatív svájci lap.
A szerző úgy véli, hogy a Jobbiknak különösen az elmaradt régiókban való megerősödése fokozhatja a nyomást Orbán Viktorra, hogy még határozottabb intézkedéseket léptessen életbe a külföldi vállalatok és bankok ellen, és az Európai Unióval szemben pedig még támadóbb retorikához folyamodjon.
A Der Standard című osztrák liberális lap keddi számában párhuzamot von az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Fidesz politikája között, kiemelve, hogy mindkét párt a konzervatív Európai Néppárt tagja. Ám a lap szerint míg Othmar Karas, az ÖVP EP-listavezetője nagyra becsüli az alapjogokat, Orbán Viktor kormányfő megsérti azokat. A néppárthoz tartozik az a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz is, amelyet Orbán Viktor autoriter jegyekkel kormányoz - fogalmaz az újság, utalva arra, hogy a párt olyan mértékben korlátozta az Alkotmánybíróság jogait, hogy hatékony ellenőrzésről többet nem lehet beszélni.
A párt a Der Standard szerint annyira korlátozta a médiaszabadságot, hogy a kisebbségekkel szembeni előítéletes bánásmódról a nyilvánosság előtt nem lehet hallani. Zavartalanul tartanak a Jobbik felvonulásai, amelyen azon területek visszaszerzését követelik más uniós tagállamoktól, amelyeken magyar kisebbségek élnek - írja az osztrák újság, és ezzel kapcsolatban "az alapjogokat sértő, tolerált revansizmust" említ.
Forrás : Hír24
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/04/22/ketelu-lehet-a-fidesz-ketharmada/#sl
Eddig 44 nagyvállalattal kötött stratégia megállapodást a kormány, amelyek a minisztérium szerint összesen 5500 munkahelyet hoztak létre, és 650 milliárd forint új beruházást valósítottak meg Magyarországon.
A Magyar Hírlap pénteki számában a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján azt írták, a megállapodást aláíró cégekből 13 a járműiparban működik, de kiemelten érintett még az elektronikai ipar és a gyógyszergyártás is.
A megállapodások közül 25-öt európai cégekkel kötöttek, köztük két magyarral, a Waberer's International Zrt.-vel és a Richter Gedeon Zrt.-vel. Az azonos országból származó cégek közül a legtöbb (9) amerikai érdekeltségű, míg a második helyen a németek állnak.
A stratégiai partnerek túlnyomó része termelő vállalat, de a megállapodások kiterjednek a szolgáltatások bővítésére, a szakképzésre, a kutatás-fejlesztésre, a vállalati felelősségvállalásra és a promócióra is.
Legutóbb április 4-én, a GlaxoSmithKline gyógyszergyártó vállalattal írt alá stratégiai együttműködési megállapodást a kormány.
Partnerség, együttműködés, szándék... ?
Pontosan mi a különbség a
1. partnerségi együttműködési megállapodás (amelyet például a Magyar Telekommal kötött a kormány február 19-én),
2. a stratégiai megállapodás (amelyet például az energia platformmal kötött az NGM március 3-án, vagy amilyen a Prinzhorn Holdinggal jött létre ugyancsak február 19-én),
3. illetve a stratégiai együttműködési szándéknyilatkozat (amelyet például a Heinekennel írtak alá február 20-án)
között?
Ezt a kérdést tettük fel még februárban a Külügyi és Külgazdasági Államtitkárságnak, ahonnan a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányítottak minket - választ azonban sajnos azóta sem kaptunk kérdésünkre.
Forrás : Privátbankár / MTI
http://privatbankar.hu/kkv/mar-44-nagy-baratot-szerzett-a-kormany-267826
Elsősorban Orbán Viktor érdeme a Fidesz választási sikere - állítja egybehangzóan a cseh sajtó, amely nagy terjedelemben foglalkozik a választással.
"Orbán Viktor belépett a történelembe. Hatalmas fölénnyel egymás után másodszor is megnyerte a választást Magyarországon és harmadszor lesz miniszterelnök" - írja az Orbán újabb sikert ünnepel című riportjában a Lidové Noviny című prágai napilap. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a választás az új rendszer szerint zajlott le, amely bónuszt ad a legsikeresebb pártnak. A konzervatív újság Orbán - egy férfi, aki megváltoztatja Magyarországot cím alatt portrét közöl a magyar miniszterelnökről.
"Közép-Európa legsikeresebb politikusává válhat. Még egyetlen kormányfőnek sem sikerült háromszor győznie, még senkinek sem sikerült olyan hatalmas támogatást szereznie, még senki sem változtatta meg négy év alatt az országot úgy, ahogy Orbán Viktor" - írja a lap tudósítója. Orbán megerősíti hatalmát és az államot is, de nagyobb változásokat továbbra sem lehet kizárni - véli a Hospodárské Noviny.
A következő négy év kulcsszava a konszolidáció lesz - írja magyar politikusokra, elemzőkre hivatkozva a gazdasági és politikai napilap külpolitikai rovatvezetője, aki szerint "Orbánnak a hazai politikai színtéren nincs egyenrangú vetélytársa". A magyarok az urnáknál megjutalmazták Orbánt - e címmel számol be a voksolásról a Právo. A baloldali napilap összeállításában kiemeli, hogy most első ízben a határon túli magyar állampolgárok is szavazhattak.
Orbán Magyarország ura...
Ezzel a címmel írt a választásokról a Corriere della Sera. Az olasz konzervatív napilap hozzátette, hogy a szélsőjobb nem tört át. A győzelmet a populizmus, protekcionizmus és liberalizmus "furcsa receptjével" magyarázva megjegyezve, hogy Orbán eddigi kormánya 5 ezer milliárd euró EU-forrást "kasszírozott be, mégis az EU-diktatúrát ostorozta".
A balközép La Repubblica online kiadása Kumin Ferenc és Konrád György interjújával kommentálta az eredményeket.
Orbán győzelmének titka a gazdaságban rejlik - írta a La Stampa, mely szerint az utóbbi négy évben Magyarország kiemelkedett a válságból, nőttek a bérek és csökkent a munkanélküliség. "Most Orbán új csodát ígért, és a magyarok úgy döntöttek, hisznek neki" - fogalmazott a torinói napilap. A Berlusconi család birtokolta Il Giornale szerint "Orbán megijeszti Brüsszelt, de tetszik Budapestnek". A római Il Messaggero úgy vélte, Orbán az EU helyett Oroszországot választotta partnerként. A római napilap hangsúlyozta, hogy a következő Európai Parlamentet az euroszkeptikusok fogják megtölteni.
Az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál választási beszámolójában egyebek közt kiemelte Orbán Viktor beszédéből azt a részt, amelyben a miniszterelnök megállapította: a magyarok nemet mondtak az EU-ból való kilépésre, ha az országnak erős nemzeti kormánya van.
Ez a szélsőjobboldali Jobbiknak szóló üzenet volt - olvasható a hírportál tudósításában, amely szerint a Jobbik által elért 21 százalék - szemben a 2010-es 17 százalékkal - jobb eredmény, mint amire a közvélemény-kutatások számítottak.
Lesz-e béke ?
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap internetes beszámolója szerint a Fidesz győzelme megfelel az előzetes várakozásoknak, így csak mérsékelt reakciót vált ki hétfőn a piacok részéről. Timothy Ash, a Standard Bank közgazdásza úgy véli, egyelőre nem látható, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz az újjáválasztás nyomán békét akar-e kötni a nagy külföldi üzleti körökkel, amire szüksége lesz ahhoz, hogy felpörgesse a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen beruházásokat a gazdasági növekedés érdekében.
Az elemzők és a kormányzat idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, de közgazdászok szerint gyengék a növekedési kilátások, részben annak betudhatóan, hogy a kormány 2010 óta új adókkal terhelte a bank- és az energiaszektort, ahol a nagy külföldi cégek dominálnak - írta a The Wall Street Journal online kiadása.
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/04/07/nem-a-fidesz-orban-gyozott/#sl
A Fidesz elnöke köszönetet, mondott a választás lebonyolításáért, és közölte, hogy egyértelmű felhatalmazást kaptak arra, amit programjukban hirdettek, azaz a folytatásra.
A választók vasárnap igent mondtak az új közjogi rendszerre, az új gazdaságpolitikára és a néppárti kormányzásra. Azt is elmondta, hogy a választók nemet mondtak a gyűlöletre és az Európai Unióból való kilépésre.
Megállapítása szerint egyértelmű és nem megkérdőjelezhető felhatalmazást, megerősítést kaptak, hogy folytassák azt, amit elkezdtek - értékelte Orbán Viktor miniszterelnök hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján, az Országházban az előző napi országgyűlési választást.
.jpg)
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A lényegen nem változtatnak a billegő körzetek. Orbán Viktor miniszterelnök nem látja jelentőségét annak, hogy egy vagy két választókörzetben még nem dőlt el a mandátum sorsa, a lényeget ez nem befolyásolja. A kormány szerdán ül össze először és a választások lebonyolítását értékeli.
Indokoltnak nevezte a bankadó megtartását, hogy a bankok is részesei maradjanak a méltányos közteherviselésnek.
Örömmel látja, hogy a pénzintézetek beépítették működésükbe a bankadót, és ismét profitot értek el.
Csütörtökre kész lehet a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) választási listája. A kormányfő a tájékoztatón a személyi és kormányzati szerkezeti ügyekkel - így például az általa vezetett új kabinet összetételével - kapcsolatos kérdésekre többször is azt a választ adta, hogy időt kér, szerdán kormányülés lesz.
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/04/07/orban-megkerdojelezheto-felhatalmazast-kaptunk/#a3
A Századvég Alapítvány felmérése szerint a választás előtt alig több mint egy héttel a kormányzó pártok stabilan őrzik vezető pozíciójukat. Tovább csökkent a baloldali közös lista támogatottsága, a Jobbik erősödött.
Tovább csökkent a pártpreferenciájukban bizonytalanok aránya. jelenleg már csak a választók 27 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A Fidesz–KDNP támogatottsága stabil január óta (33 százalék a teljes népesség körében), azaz az Orbán Viktor vezette kormánypártok a március végi eredmények tanúsága szerint jelentős előnnyel fordulhatnak a kampány utolsó hetére.
A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 51 százalékos.
.jpg)
A baloldali közös listát támogatók aránya tovább csökkent, jelenleg a választók 19 százaléka voksolna a Mesterházy Attila vezette pártszövetségre. A biztos szavazók 25 százaléka támogatná a közös listát. Ezzel szemben folytatódott a Jobbik hónapok óta tartó erősödése, a párt támogatottsága jelenleg 14 százalékos a teljes népességen belül.
E két tendencia eredménye, hogy a választások előtt egy héttel a Jobbik egyre jobban megközelíti a baloldali pártszövetséget. Vona Gábor pártjára a biztos szavazók 18 százaléka voksolna.
Az LMP jelenleg is a parlamenti bejutási küszöb határán mozog. A kutatás eredményei alapján a pártnak jó esélye van a bejutásra, hiszen a teljes népesség és a biztos szavazó pártválasztók körében is 5 százalékon állnak, a parlamentbe jutás esetükben kiemelt módon a mozgósításon és az impulzusszavazatokon múlik.A fentieken kívül más pártra a teljes népesség 2, a biztos szavazó választók 1 százaléka szavazna.
.jpg)
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatását 2014. március 27-e és 30-a között végezte, 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt megkérdezésével. Az elemzés adatai legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/03/31/stabil-fidesz-lankado-baloldal-duborgo-jobbik/#a3
A Heti Válasz húsz, szakmájában kiemelkedő közéleti embert kért fel az elmúlt ciklus elemzésére és arra, hogy árulja el, kire szavaz április 6-án.
A hetilap körkérdésére válaszolt: Babarczy Eszter, Freund Tamás, Hajós András, Jankovics Marcell, Kiss-Rigó László, Kovács „Kokó" István, Kukorelly Endre, Lantos Csaba, Lánczi András, Lányi András, Lovasi András, Maróth Miklós, Mellár Tamás, Papp Lajos, Salát Gergely, Skrabski Fruzsina, Szörényi Levente, Tamás Gáspár Miklós, Tőkéczki László, Vizi E. Szilveszter.
Az olykor terjedelmes válaszok legjellemzőbb mondatait közöljük.
Babarczy Eszter (kritikus, esztéta)
„Kádár is népszerű volt, Orbán se veszít választást pusztán azért, mert átveri az országot és aláfekszik Putyinnak. De egy újabb kétharmadot nem ártana megakadályozni, gondolom, befogott orral tehát a körzetben legesélyesebb ellenzéki jelöltre fogok szavazni – minden botrány ellenére ez a Kormányváltó Szövetség jelöltje lesz.”
Freund Tamás (agykutató)
„Az erkölcs és etika mentőövét kell dobni a demokráciának, mert anélkül zsákutcába jutunk, közösségeink széthullanak, az egyéni érdekek hajszolói példaképpé, a megveszthetőség mindennapossá, a keresztény értékrend lejáratottá válhat. A szélsőségektől mentes nemzeti oldal által hirdetett program az, amely ezt a tendenciát négy éve fékezi…”
Hajós András (zenész, humorista)
„Én az elmúlt négy évben elveket, ügyeket és képviselői egyéni teljesítményeket figyeltem. Döntésemet leginkább az LMP szakadása nehezíti, mert most az LMP-ben és az Együtt-PM tájékán is találok támogatandó elveket jelölteket.”
Jankovics Marcell (filmrendező, művelődéstörténész)
„Az eredménytől azt várom, hogy a Fidesz-KDNP szövetség nyerje meg a választásokat, mind a hármat. Nem kicsit, nagyon. A Fideszre szavazok 1994 óta. Hogy miért? Azért, mert kisebb-nagyobb botlásai ellenére még mindig az egyetlen párt, amely szerintem jó úton halad, és nem csak esélye van rá, hogy meg tudja valósítani az ország javát szolgáló céljait, hiszen már eddig is bizonyított.”
Kiss-Rigó László (katolikus püspök)
„Az elmúlt négy évben a kormány elkezdte kijavítani és befejezni a deformált rendszerváltást. Bár ezen többen gúnyolódtak, ehhez számos területen szükséges volt a kétharmad támogatásával levezényelt, vér nélküli forradalom és szabadságharc. Nincs más olyan politikai erő, amely a már eddig is látványos eredményeket elérő folyamatot hatékonyabban befejezhetné.”
Kovács „Kokó” István (ökölvívó olimpiai bajnok)
„A mostani ciklusban jobb volt az irány, mint a megelőző kettőben, ám hogy valóban az volt-e, újabb négy év után tudnánk megmondani. Akkor már végképp nem lehet majd visszafelé mutogatni. Ezért is remélem, hogy a jobboldal újra megkapja a felhatalmazást.”
Kukorelly Endre (író)
„Nyernek (praesens imperfectum), mert túl kevesen tudják e hazában, hogy a politika a szabadság terepe. Hogy az a szabad ember, az él jól (eudaimónia), aki nem fél a túlélést biztosító házból/ háztartásból (oikosz), kilépni az agorára, közügyekben ágálni.”
Lantos Csaba (üzletember)
„A Fideszre szavazok, ahogy mindig is tettem. Többet ennél most nem szeretnék mondani.”
Lánczi András (filozófus)
„1990 óta mindig elmentem szavazni. Eddig mindig tudtam, mi volna a jobb, mi a rosszabb. Tudom, a 2010 előtti kormányzás, melynek vezetői újra a hatalmat ostromolják, kis híján tönkretette a hazámat. Ami most van, jobb, mint amit a jelenlegi kihívók akár elképzelni is tudnak.”
Lányi András (író, filozófus)
„Köszönöm a megtisztelő felkérést, de nem ezt az alkalmat és nem ezt a terjedelmet fogom választani ahhoz, hogy kifejtsem, 25 éve stabil (bár szkeptikus) Fidesz-szavazó létemre most miért megyek mégis inkább kirándulni április 6-án.”
Lovasi András (zenész)
„Ordas hülyeségeket beszélni, amire már senki nem kiált fel, senki nem emeli fel a fejét semmire – beletompoltunk valami belterjes ostobaságba, a kis magyar zárványlétbe, az összekacsintásba, hogy te is sáros vagy, én is. jaj de jó, koszoljuk be még azt is, ami még fehérnek tűnik, mert az olyan csibészes. Nincs tágasság, nincs távlat. A jobbik részünk van oda. Ja, amúgy ha elmegyek, az LMP-re fogok szavazni.”
Maróth Miklós (orientalista, akadémikus)
„A politikatörténet szinte csak megvalósítatlan választási programokat ismer. Ezért érdekesebbek az értékek, amelyek a pártokat mindennapi politikájukban vezetik. Számomra a család, az élet tisztelete, a társadalmi szolidaritás, a nemzeti érdekek képviselete a legfontosabb, és mindez a Fidesz politikájában áll a középpontban.”
Mellár Tamás (közgazdász)
„Ma az ország rosszabb helyzetben van, mint négy éve volt, és sajnos jobb állapotban, mint amilyenben lesz négy év múlva. A legkisebb rossznak a jelen helyzetben az LMP-t tartom. Ha elmegyek választani, akkor valószínűleg rájuk fogok szavazni.”
Papp Lajos (szívsebész)
„Örömmel ismerem el tévedésemet: az Orbán Viktor vezette kormány építi az utat Istenhez, gyarapítja önbecsülésünket és a magyar nemzet tekintélyét. Szelet vetettek és vihart arattak, de a vihar csak a korhadt, terméketlen ágakat törte le. Hazánk fája tisztul, erősödik. Ezen az úton kell továbbhaladni.”
Salát Gergely (sinológus, egyetemi oktató)
„A baloldal már a rajtvonalnál nyakig beleragadt saját trutymójába, a nyertes személye tehát nem kérdés. Így a Fidesz nálam most büntibe kerül az arroganciájáért, az LMP-re szavazok, mert ugyan jobban szeretem a nagy és büdös autókat, mint a fákat, de Schiffer András következetességét tisztelem, és egyszer söröztem egy jót egy zöld politikussal.”
Skrabski Fruzsina (filmkészítő)
„Igazából nem változtatom meg a szavazatomat, ugyanarra a pártra voksolok, mint négy éve, mert nem csalódtam. Vannak kifogásaim a kormányzásukkal kapcsolatban, mert nem tették nyilvánossá az ügynöklistákat, és sok értékes szerkesztőség nem részesül az állami reklámbevételekből. Nem a kormányzás, hanem az igazságszolgáltatás bűne, hogy Biszku Béla most sem azért áll bíróság előtt, mert belügyminiszterként felelős több száz ember kivégzéséért és több ezer ember meghurcolásáért.”
Szörényi Levente (zenész)
„Az, hogy ne parancsolgassanak, hogy méltányosan járjanak el velünk, számomra is fontos cél. A leigázottságot nehezen viselem akkor is, ha kardok, tankok, netán bankok segítségével valósul meg. Most szerencsére fegyverek nem ropognak, Orbán politikai szabadságharcát viszont érdeklődéssel vegyes tisztelettel figyelem, és ott segítem, ahol tehetem.”
Tamás Gáspár Miklós (filozófus)
„A 2014. tavaszi országgyűlési választásoknak három fő esélyese van:
- MSZP & Tsai. Hanyatlás.
- Fidesz& Tsai. Zuhanás.
- Jobbik & csapatai. Szabadesés. (…)
Magyarország elszigetelt páriaállam. A mindebben bűnrészes kormányra diadal vár. Mindegy, kire szavazok.”
Tőkéczki László (történész)
„A Fideszre fogok szavazni, hogy Magyarországnak ne helytartó kormánya legyen. Azért adom voksom Orbán Viktor pártjára, hogy a magyar emberek érdekei szerint történjenek a kormányzati lépések. Azért, hogy a parlament munkáját ne olyan globális érdekek irányítsák, amelyeket a magyar emberek nemhogy nem befolyásolhatnak, de még csak át sem láthatják őket.”
Vizi E. Szilveszter (agykutató)
„A mostani kabinet középjobb retorikával szociálisan érzékeny középbal gyakorlatot valósított meg, ezért én voksommal zöld utat adok a folytatásra. Nagyon örülök, hogy a miniszterelnök szókincsében megjelent a magyar szellemi tőke mint értékteremtő, a gazdaság motorjának számító erő.”
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/03/27/labaval-szavaz-az-osfideszes/#a3
Az LMP „Tiszta lap” című kiadványában Nagy Bandó András elemzi a magyar közállapotokat.
Most nem viccel. Az MSZP és a Fidesz politikai vetésforgójáról azt írja, hogy „harcuk és állandósult gyűlölködésük közben odavesznek az értékek, melyekért érdemes élni és jövőt tervezni”. A képviselőjelölt (író, humorista) nem aggódik a politikai elitért, mert az működik, nyüzsög, köszöni, jól van, ahogy 1989 előtt is jól elvolt, virult, ellenőrizhetetlenül. Virult tegnap is, virul ma is, szolidaritást nem ismerő, saját zsebre dolgozó, országért és nemzetért munkálkodó szent jobbjukat vagy szent baljukat maguk felé hajlító hazafiúk vezényletével.”
Nagy Bandó szerint mindenki hazudik. „Az egyik kimondja, a másik nem, de hazudnak hajnalban, reggel (tükörtojásba nézve), délelőtt, délben (ilyenkor harangszóra), délután, este, és ha azonnali megoldást igénylő ügyek akadnak (akadnak, bőven!), akkor éjjel, akár éjfél után is. A hazudozás hullámai ilyenkor, kampány idején csapnak magasra, föl az égig, és még tovább. Az, akit még nem sikerült fanatizálni, döbbenten hallgatja és nézi a főígérgetőket, bámulja és forintosítja a nemzetinek és nemzetárulónak nevezett törpék óriásplakátjait, majd számolni kezd, aztán megtapogatja a zsebeit, odarittyent egy válogatott káromkodást, és köp egyet az aszfalton éktelenkedő lavórnyi kátyú közepébe".
E ponton a humorista képviselőjelölt hosszan sorolja mindazt, ami eszébe jut a közös kassza széthordásáról jobb- és baloldalon, majd írása végén jó szívvel buzdít „minden gondolkodót és hezitálót”, hogy merjen és akarjon változtatni. Saját honlapján Nagy Bandó azt írja, hogy nem akar politikus lenni, „azaz olyanná válni, mint a politikusok legtöbbje”. Ő már 40 éve népképviselő, humoristaként és íróként a mindenkori kisember szóvivője és képviselőjelöltként is ez maradt.
A kampány ő maga, a múltja, az ígérgetések semmit sem érnének, a régi, ismert tettei sokkal beszédesebbek. Ellenfeleiről jót, vagy semmit. Amin elgondolkodhat a választó, hogy a jobb- és baloldali nagy szövetségek jelöltjei - szerinte - "központilag irányított, idomított, megélhetési pártkatonák". Függetlenként az LMP-t támogatja, teljes szabadságot élvezve, képviselőként sem fog pártkottára zenélni. Nagy Bandó Jézus szavaival bíztat mindenkit:„Ne féljetek!” Mindenkire szabadság vár a fülkékben.
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/03/27/nagy-bando-kopni-kell/#a3
A politikában a jobboldaltól balra, a baloldaltól jobbra helyezkedik el.
Charles Gati a sonline.hu somogyi hírportálnak azt mondta, ha még egy élete lehetne, újságíróként dolgozna. A magyar származású amerikai politológus professzornak volt néhány éve, amikor nem szívesen jött Magyarországra, de most – az őt ért támadások ellenére – egyre jobban érzi magát egykori hazájában. Egyre több barátra lel. Noha Harangozó Gábornak, az MSZP somogyi elnökének meghívására ment Kaposvárra, mégis nyíltan bevallotta, az MSZP számára egy kissé túl balra áll.
Az amerikai külügyminisztérium egykori főtanácsadója úgy vélte: a krími válság hatása attól függ, hogy a magyar kormány mennyire azonosítja magát a nyugati politikával. Eddig egy békésebb, hidegháború utáni helyzetben voltak az országok, akár a NATO tagjai is, de most olyan kor kezdődött, ami még nem hidegháború, de a korábbinál sokkal feszültebb a nemzetközi helyzet. Szerinte egyre nehézkesebb lesz az a viselkedés, amit Magyarország is követ, az, hogy „megértőbb az orosz viselkedés iránt”.
Fotó: MTI / Kollányi Péter
A keleti nyitásról, az időzítésről Charles Gati azt mondta: a Nyugat belefáradt abba, hogy a NATO-t vagy az EU-t tovább bővítse. Túl nagy a felelősség, túl sokba kerül, a német és egyéb adófizetők türelme pedig fogytán. Tehát a keleti nyitás politikája folytatódik, de nem bővítéssel, hanem kisebb katonai, gazdasági és politikai lépesekkel, és a politikai egység megteremtésével.
A keleti nyitás magyar ágáról, a paksi bővítésről a Johns Hopkins Egyetem oktatója úgy vélekedett, az a Nyugat szemében azt jelzi, hogy „a valaha erőteljesen kommunista, szovjet- és oroszellenes politikusból egy oroszbarát politikus lett. A professzor szerint nagyon sok a hasonlóság a két vezető (Orbán és Putyin – a szerk.) között. A magyar politikai helyzet még nem hasonlít az oroszhoz, de a demokrácia nyugati formáját kétségessé teszik a szavazók szemében.
Paks egyik aspektusa, hogy mindenféle tender nélkül, lényegében titkosan több mint 30 évre elkötelezte magát a kormány az egyik legfontosabb kérdésben Oroszország mellett. A másik, a magyarság belenyugvó-készsége. Charles Gati nem teljesen osztotta Róna Péter közgazdász véleményét, hogy a magyarok alattvalóként kezelik magukat Koppány óta, s ezt a mindenkori hatalom is erősíti. Szerinte vannak periódusok a történelemben, amikor a nép beletörődik saját sorsába, de vannak olyanok is, mint ’56-ban, amikor világ a csodájára jár.
Charles Gati a romakérdés megoldatlanságát nevezte a legnagyobb magyar problémának, de a jelenlegi hazai helyzet alaposabb elemzésére nem vállalkozott, Ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a közvélemény-kutatók „a magyarok mai lelkiállapotát nem tudják pontosan felmérni és tévednek”. Az a benyomása, hogy sokan lehetnek azok, akik állásukat féltve, s mert nem bíznak meg a kérdezőkben, nem mondják el azt, amit gondolnak. Hogy aztán tesznek-e valamit, azt nem tudja, de az valahogy mégsem stimmel számára, hogy egy olyan országban, ahol az elégedetlenség a mindennapok része, ahol a nép mindig többet vár el – ami egyébként szerinte egy egészséges tulajdonság –, ott ilyen nagy legyen az uralkodó párt tábora. Ez neki nem stimmel, de adatok híján nem tudja bebizonyítani az ellenkezőjét.
Charles Gati variációi Orbán bukására...
A professzor két éve nagy vihart kavart, amikor a Heti Válasz kérésére pontokba szedte, miként buktatható meg a kormányfő. A hetilap arra kérte Charles Gatit, pontosítsa, mire gondolt, amikor korábban a 168 Órának azt mondta: „… vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt - ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen - elmozdítsák". A professzor akkor öt forgatókönyvet vázolt fel Orbán Viktor megbuktatására. Közülük az élet már felülírt néhányat, például az előrehozott választást vizionálót, de a Fidesz még elvesztheti a választásokat, az IMF- és EU-kölcsön hiányában a gazdaság állapota is rosszabbodhat.
„Ekkor a Fidesz-elit egy része szembeszáll az Orbán-Matolcsy párossal, miközben az utcán százezrek tüntetnek.” Az Orbán-Matolcsy párost és támogatóikat lemondatják, s egy valóban konzervatív - tehát nem populista -, jobbközép Fidesz-kormány jut hatalomra. A polgárháború akkor következhet be, ha a kormány nemcsak kaotikus gazdasági lépeseivel veszíti el a nép többségének bizalmat, „de a választók rájönnek, hogy a szuverenitásról ismételt politikai szónoklatok tartalma a XXI. században üres fogás. Isten őrizz, hogy a helyzet idáig fajuljon”, de Charles Gati ezt sem zárta ki, ha folytatódik a nyugati javaslatok, kritikák dacos, irracionális elutasítása.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/belfold/2014/03/19/hazatert-es-felelmet-lat-orban-megbuktatoja/#a3
Eszement gondolatkísérlet párhuzamot vonni 1914 és 2014 között, de ezt hozza ki belőlünk a paranoia.
Birodalmi logika. Stratégiai területek, piacok, nyersanyagok felosztása miatti hatalmi huzavona. Egy régi birodalom uralma alól felszabadult területek felosztásán, melyeken fertőző vírusként terjed a nacionalizmus. A fejlettebb nyugati hatalmak igyekeznek saját érdekkörükbe vonzani az új államokat, ami érthetően nem tetszik a fejlődőknek. Aztán a nagyhatalmi ellentétek máglyája lángra lobban a nacionalista törekvések Molotov-koktéljától.
Perverz gondolatkísérletre késztetett bennünket a paranoia és a számmisztika, vagyis a karmikus tizennégy. Száz évvel ezelőtt világégés sarjadt egy messziről lokálisnak tűnő, de globális szálakat összekuszáló konfliktusból. Az idei év pedig a hidegháború több mint húsz évvel ezelőtti befejezése óta történt legforróbb eseményeket hozta Ukrajnában. Ahogy ezeket a sorokat írjuk, érkezik a hír: Szergej Lavrov azt mondta Madridban, hogy a krími helyzet fertőző lehet. D e vajon mennyire?
Század
"Nem sűlyed az emberiség! Ilyen gonosz vala rég,
Ilyen gonosz már kezdet óta...
Hisz különben nem kellett vóna
Százféle mesét,
Eget, isteneket,
Pokolt és ördögöket Gondolni ki, hogy zaboláztassék."
(Petőfi)
Száz év telt el, de úgy tűnik az idő múlásával a világ nem lett sem jobb, sem rosszabb. Ma is a nagyhatalmi politika mozgatja a szálakat, csak már nem annyira a háttérben, mint 1914-ben. Az átlagember ma is csak árnyjátékot lát egy háromdimenziós sakkjátszmából, de ha megvizsgálja a és összeveti a mai, és a száz évvel ezelőtti képeket félelmetesen érdekes átfedésekre bukkan.
A szovjetunió 1991-es széthullásával a keleti blokk kis nemzetei számára eljött a szabadság. A nyugati szövetségi rendszer hamar magához vonzotta a hatalmi vákuumban esetlenül lebegő országok közül, amelyiket csak lehetett, de Ukrajna mindvégig megmarad billegő ütközőzónának.
A XX. század elején az oszmán uralom alól felszabadult balkáni államokra tekintettek úgy a kor vezető, és a pozícióikra nagyhatalmai, mint a járni tanuló antilopborjúra az egymás erejét sandán méregető keselyűk. Szerbia a századfordulón a pánszláv "nacionalizmus" zászlórúdjára és Oroszország balkáni ambícióira támaszkodva bátran nézett szembe az Osztrák-Magyar Monarchia fenyegetésével. Ahogy a Krím orosz többségű lakossága joggal számított a félszigetet magáénak érző orosz társadalom és az "anyaország" támogatására az elmúlt húsz évben.
Paktumok
Az illékony békének mindig papírból van az alapja: Az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia 1994-ben garantálta Ukrajna területi sérthetetlenségét, cserében a nála maradt szovjet atomfegyverekért. A Monarchia és Oroszország 1897-től kölcsönös egyetértésben óvta a balkáni status quót. Mindkét megállapodásnak annexió vetett véget: A Monarchia Bosznia 1908-as bekebelezésével, Putyin Oroszországa pedig a Krím március elsejei megszállásával tesztelte a vele szembenálló nagyhatalmak ingerküszöbét.
Tömbök
A világ vezető hatalmai 1914-re szilárdan álltak egymással szemben érdekeik mentén, két nagy szövetségi rendszerben. A kétezres években Oroszország túltette magát a Szovjetunió széthullásán és azt követő káoszon. Újra szuperhatalommá vált, amelyik kényes nemzetközi kérdésekben a nyugati blokkal szemben mindig maga mellett tudhatja elvtársát, a szintén nagyhatalmi pozícióba kapaszkodott Kínát.
Casus belli
Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolja az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, és feleségét 1914. június 28-án Szarajevóban. Az orosz álláspont szerint ukrán nacionalisták államcsínnyel megbuktatják Kijevben az ország legitim, oroszbarát elnökét. Ferenc József a II Vilmos, német császártól érkező bíztatás után megkapja az osztrák, és a magyar felhatalmazást a beavatkozásra. Vlagyimir Putyin március elsején felhatalmazást kap fegyveres erők ukrajnai bevetésére a Dumától.
A Monarchia a merénylet után egy „hosszú hónappal” 1914. július 28-án hadat üzen Szerbiának. Katonái a határt átlépve, mozgásba lendítik a szövetségi rendszereket és kezdetét vette a 15 millió ember halálát hozó, négy éven át tartó nagy háború.
Harmadik ?
Biztos, hogy nem lesz még egyszer hosszú évekre nyúló globális konfliktus. Sokkal rövidebb idő alatt, sokkal több áldozattal zajlana le, ha a nagyhatalmak katonai erővel esnének egymásnak. Nehezen sül el az egymással farkasszemet nézők puskája, ha tudják, hogy nagyvárosokat pillanatok alatt elpusztító erejű interkontinentális rakéták tömkelege sorakozik mindkettejük raktárjában. Másrészt a sakkjátszma jelenleg úgy zajlik, hogy a globális gazdaság szálainak milliárdjai kötik szorosan egymáshoz és gúzsba a szembenálló feleket. Egy ilyen háborúhoz egy komplett őrült kell, akit nem érdekel, hogy az jár a legjobban, aki az első pillanatban meghal, mert a végére úgyis mindenki mindent elveszít.
Forrás : Hír24
Szerző : Bihari Dániel, Orosz Zoltán
http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/03/05/ha-tizennegy-akkor-vilaghaboru/#a3
Mesterházy szerint gyáva és hazug beszéd volt. Schiffer úgy véli, a kormányfő párhuzamos valóságban él. A Jobbik kétli a sikertörténetet.
A baloldali Összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszéde egy "hazug és gyáva beszéd volt, amelyből csak a valóság és az emberek mai gondjai hiányoztak" - írta Mesterházy Attila vasárnapi közleményében.
Félrevezető mutatók...
Az ellenzéki politikus úgy véli, a kormányfőnek fogalma sincs arról az országról, amelyet kormányoz, vagy nem mer szembenézni a valósággal, hiszen hallgatott arról, hogy az elmúlt négy évben minden tíz magyarból nyolcnak csökkent az életszínvonala.
Úgy fogalmazott: a középosztály folyamatosan gyengül, a szegénység pedig nemcsak bővül, hanem mélyül is. Négymillió magyar a létminimum alatt él, másfél millió pedig mélyszegénységben, ötszázezer gyerek napi szinten éhezik - sorolta Mesterházy Attila.
Szerinte Orbán Viktor félrevezető statisztikai mutatókkal próbálta álcázni a magyar gazdaság aggasztó állapotát, miközben "nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy érezzük", a magyar gazdaság nem teljesít jobban, az emberek napról napra rosszabbul élnek.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt úgy vélte: nem véletlen, hogy a miniszterelnök beszéde Teng Hsziao-pingtől és másoktól vett idézetekkel volt tele ahelyett, hogy a magyar családok napi gondjairól beszélt volna. "Ezeket a gondokat ő nemhogy megoldotta volna, hanem kormányzásával tragikus mértékben súlyosbította" - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: ez az ország tényleg nem olyan, mint amilyen négy évvel ezelőtt volt, és az is igaz, hogy április 6-án múlt és jövő közül kell választani, azaz "a Horthy-korszak restaurációja, vagy az európai, szabad, modern és igazságos Magyar Köztársaság között".
Párhuzamos valóság...
Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszéde elszámolásnak "rettenetesen kevés", kampánybeszédként pedig arról tanúskodik, hogy a kormányfő egy "párhuzamos valóságban él" - fogalmazott Schiffer András.
Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök beszédében nem adott számot a trafikmutyiról, a földrablásokról és a Közgép-beszerzésekről, valamint arról, hogy az elmúlt négy évben "csak azért nem úszott az ország a korrupcióban, mert a korrupciót törvényesítették".
Úgy fogalmazott: sikerült egy olyan rendszert kialakítania Orbán Viktornak 2010 után, ahol a parlamenti többség előtt nem állnak korlátok és így egyetlen ember, vagy vállalkozás sem érezheti biztonságban a vagyonát a parlamenti többséggel szemben.
Hangsúlyozta: Magyarország nem erősödött, legfeljebb a fideszes oligarchák erősödtek; jelenleg egy átlagember kevesebb jövedelemre tesz szert, mint 2010-ben és az emberek kevesebb pénzért többet dolgoznak.
Schiffer András szerint egészen addig nem is zárkózik fel a magyar bérszínvonal a nyugat-európai átlaghoz, amíg az egymást követő kormányok folyamatosan kivonják a forrásokat a kutatás-fejlesztésből és a felsőoktatásból.
Kiemelte: ebben a ciklusban nem születtek új, válságálló munkahelyek, hanem megszűntek és a foglalkoztatási adatokat a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás adataival manipulálva állítja a miniszterelnök, hogy nőtt a foglalkoztatás. Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar vállalkozások nem létesítenek, hanem megszüntetik a munkahelyeket, mert nincsenek beruházások, mert nincsen jogbiztonság sem.
Az LMP frakcióvezetője végül kudarcnak nevezte az ország függőségének csökkentésére tett próbálkozásait is a kormánynak, hiszen a jövedelemkiáramlás erősödött, az államadósság a magánnyugdíj-pénztári vagyon "lenyúlása" nélkül nem csökkent, az "Orbán-Putyin-paktum" pedig pénzügyi és energetikai értelemben is csak növeli az ország kiszolgáltatottságát.
Korántsem fényes a helyzet...
A Jobbik szerint a miniszterelnök évértékelő beszédében elhangzottakkal ellentétben a második Orbán-kormány ténykedése nem sikertörténet, hiszen félmillióan kivándoroltak az országból, nem oldották meg a devizahitelesek problémáját, nem javult a közbiztonság és az elszámoltatás sem történt meg.
Dúró Dóra, az ellenzéki párt szóvivője vasárnapi közleményében úgy reagált: a kormányfő győzelmi jelentéséhez képest valójában sajnos korántsem olyan fényes a helyzet Magyarországon. Ismertette: közel félmillió magyar kényszerült külföldre megélhetést keresni, akiket a közmunkásokkal együtt aktív munkavállalóként beleszámít a kormány a hazai foglalkoztatási statisztikákba. Emellett olyan multinacionális cégekkel kötöttek stratégiai megállapodásokat, amelyek a nyugati bér töredékét fizetik a magyar embereknek ugyanazért a munkáért.
A két hét alatt rendet teszünk orbáni ígérete a ciklus végére sem valósult meg, sőt egyre több olyan brutális bűncselekmény történik, amelynek áldozatai a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokból, az idősek, a nők és gyermekek közül kerülnek ki - mondta Dúró Dóra.
Emellett elszámoltatás lényegében nem történt és a devizahitelesek széles tömegeinek problémáját sem sikerült megoldani - sorolta a Jobbik szóvivője, aki szerint, amiben viszont Európa első helyén áll Magyarország éppen a Fidesz-kormány adóemelése miatt, az az áfa-kulcs mértéke.
Forrás : MTI
http://www.hir24.hu/belfold/2014/02/16/igy-reagalt-az-ellenzek-orban-evertekelojere/#a3
Mai világunk helyzete kísértetiesen hasonlít a száz évvel ezelőttihez, de azt a bizonyos puskaporos hordót ma a Közel-Kelet jelenti.
Számos párhuzam figyelhető meg a forrongó közel-keleti térség és az első világégést megelőző európai események között. Nagyon valószínű, hogy fegyverkezési versenyt szül, ha Iránnak sikerül atomfegyvert kifejlesztenie. A világ veszélyessé válik, a puskaporos hordó pedig felrobban, ahogy a Balkánon száz éve. Azzal a különbséggel, hogy most "gombafelhők lesznek" - idézi Margaret MacMillan cambridge-i történészt a Múlt-kor.hu.
Bár a történelem nem ismétli magát pontosan, a Közel-Kelet ma aggasztóan hasonlít az akkori Balkánra. A nacionalizmus mérgező egyvelege azzal fenyeget, hogy magával rántja a külső hatalmakat. Az Egyesült Államokat, Törökországot és Oroszországot, miközben Irán próbálja megvédeni érdekeit és szövetségeseit - véli a nemzetközileg elismert szakember.
A párhuzamoknak itt még nincs vége. A történész szerint a mai iszlamista terroristák azoknak a forradalmi kommunistáknak és anarchistáknak felelnek meg, akik egy sor merényletet követtek el az általuk képviselt eszme nevében. A Német Birodalom 1914-ben egy felemelkedőben levő állam volt, amely a világ akkori legerősebb birodalma, Nagy-Britannia ellen intézett kihívást. Ma pedig Kína ébreszt aggodalmat sokakban az Egyesült Államokban.
.jpg)
Egyszerű emberek voltak... (forrás: wikipedia)
A szélsőjobboldali és nacionalista eszmék világszerte erősödnek, ez döntő momentum volt az első világháború előtt is. Japán és Kína viszonyát ma a Dél-kínai-tengerben található szigetek hovatartozása mérgezi. Egyre több amerikai katonai stratéga vélekedik úgy, hogy Kína a csendes-óceáni térség uralmára tör, ahol a két nagyhatalom fegyverkezési versenybe kezdett. Az Egyesült Államok és Japán közti kölcsönös védelmi szerződés ráadásul érvényes a Tokió és Peking által is magának követelt Szenkaku-szigetekre is.
Kína novemberben egyoldalúan légvédelmi azonosító zónát alakított ki a szigetcsoport felett, mire válaszul az USA két B52-es vadászbombázót küldött a szigetek fölé. Csábító, ugyanakkor nem elrugaszkodott összehasonlítani Kína és Amerika kapcsolatát a száz évvel ezelőtti német-brit relációval - írja MacMillan.
Forrás : mult-kor.hu / www.hir24.hu
http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/01/17/kuszobon-a-iii.-vilaghaboru/