Törvényellenesen köttetett, ezért semmisnek tekinthető a legtöbb magyar devizahitel-szerződés – állítja Lázár Dénes, Bécsben élő európai közösségi jogász. A szakember szerint, ha egy hitelszerződés semmis, akkor az ingatlanon lévő jelzálog is az, ezért fel lehet venni egy újabb hitelt, hogy a korábbi hitel fennmaradó részét finanszírozni lehessen.

– Nagyon sokan próbálják értelmezni a devizahitel-szerződéseket, illetve hibát találni bennük. Ön miért kezdett ezzel foglalkozni?

– Tavaly augusztusban a PSZÁF elnöke, Szász Károly felvetette, hogy a devizahitelesek törlesszék a hitelüket a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán. Több cikk született akkoriban, hogy ha megtiltanánk a bankoknak, hogy saját árfolyamokat definiáljanak, akkor a fogyasztók költségei csökkennének, a bankok pedig elesnének bizonyos bevételtől. A hitelintézetekről szóló törvény azt mondja, a hitelszerződésekbe minden felmerülhető költséget bele kell írni, ehhez képest a bankoknak ezek szerint van egy olyan költsége, ami nem nyilvános. Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy ha a szerződésben nem szerepel minden költség, akkor az a szerződés semmis. A PSZÁF weboldalán több helyen felhívják a fogyasztók figyelmét, hogy a devizahitelekhez kapcsolódik egy speciális költség, mert az a bank, amely saját devizaárfolyamot állapít meg, az eladási és vételi árfolyam közötti különbséget, mint költség, zsebre teheti. Sok szerződést átnéztem, amelyek szerintem nem a törvény szellemében köttettek. Minthogy hiányzik a szerződésekből az árfolyamrés feltüntetése, a törvény szerint ezek a szerződések semmisek. Az ilyen típusú devizahitelek egyébként Ausztriában már régóta léteznek, ugyanazokat a konstrukciókat hozták át Magyarországra, de nem alakították át a szerződések szövegét a magyar törvényeknek megfelelően.

– Ha bebizonyosodik az, amit ön állít, csökkenhet a hitelesek törlesztőrészlete?

– Ha van egy szerződéses hiba, akkor a szerződés semmis, és a két félnek el kell számolnia egymással. Sok embernél lehet az az eredmény, hogy lesz egy új hitele, ki kell fizetni a fennmaradó részt, de jóval kevesebbet, mint amennyit most követel a bank. Ha a hitelszerződés semmis, akkor a lakásokon lévő jelzálog is az, ezért fel lehet venni egy újabb hitelt, hogy a korábbi hitel fennmaradó részét finanszírozni lehessen.

Forrás : Helyi Téma Online

Nagy a baj ! Túl drágák a végtörlesztő hitelek !

     Csak egy végtörlesztésre alkalmas hitelt lehet találni 11 százalék alatti THM-mel a hazai bankoknál. Mostani körképünkben a megmaradt hiteleket szedtük össze a kezdeti költségekkel együtt. Már csak 22 napunk van a végtörlesztési kérelem beadásáig, ez azt jelenti, hogy 82 napunk maradt a hitelügyintézésre.

     Az elmúlt hetekben, részben a jegybanki alapkamat emelés miatt több banknál is változtak a jelzáloghitelek díjai. Az Axánál 2 százalékponttal emelkedett minden konstrukció kamata. Az Aegon megszüntette a végtörlesztő hitelének folyósítását. Az OTP banknál a referenciaráták növekedése miatt emelkedtek a díjak. A Raiffeisen Bank az Újrakezdés hitel kivételével minden hitelüknél bevezették az 1 százalékos hitelbírálati díjat, melynek minimum összege 35 ezer, maximuma 100 ezer forint. Szintén az Újrakezdés hitel kivételével minden hitelüknél kamatemelés volt.

     Október 6.-án még 5 hiteltermék is volt a listán, amit 11 százalékos THM alatt kínáltak a bankok és hitelkiváltásra is alkalmasak voltak. Ez mára megváltozott. Egyedül a Gránit Bank kínál 10,83 százalékos THM-mel forinthitelt devizakiváltásra, állapítható meg a Bankracio.hu hitel összehasonlító oldal adatainak segítségével.

     A jelenlegi összeállításunkban összevetettük a kezdeti költségeket is (folyósítási jutalék, jelzálogbejegyzés lekérdezése, értékbecslési díj), hiszen ez is nagy terhet jelenthet a családoknak. A legnagyobb kezdeti költséget épp a legkisebb THM mellett találjuk. Itt akár 174 ezer forintot is ki kell fizetni a 8 millió forintos kölcsön kiutalásáig.

    A futamidő hosszától és a kiváltott hitel THM-értékétől függően érdemes forintosítani hitelünket. A következő táblázatban a bankok legkedvezőbb ajánlatát hasonlítottuk össze különböző futamidő és THM mellett.

    A 6,5 százalék feletti THM értékű devizahiteleket szinte kivétel nélkül érdemes forinthitelre váltani a jelenlegi árfolyam és kamatszintek mellett. Például egy 10 éves 7 százalék THM mellett felvett frankhitel esetén 12 százalékkal csökkenhet a havi törlesztőnk. A OTP által kínált 13,65 százalékos THM mellett már más a helyzet.

      Ez már kevesebb devizahitelesnek érheti meg, ahogy a fenti ábra is mutatja. Azt is mérlegelnünk kell, hogy amennyiben forintosítjuk tartozásunkat már nem profitálhatunk a forint esetleges erősödéséből sem. A fenti összeállításból hiányoznak a takarékszövetkezetek által kínált konstrukciók, ezért mindenképp nézzünk körül azoknak a fiókjaiban is a döntés előtt.

Forrás : Pénzcentrum.hu

     A német központi bank (Bundesbank) alig több mint két hét elteltével pénteken tovább rontotta a német hazai össztermék (GDP) jövő évi növekedésével kapcsolatos előrejelzését arra hivatkozva, hogy az adósságválság hatásai visszafoghatják a gazdasági növekedést Európában, aminek kedvezőtlen hatásai lehetnek a német exportra.

    A bank pénteki közlése szerint a növekedés várhatóan 0,6 százalék lesz jövőre. November 21-én a Bundesbank 0,5-1,0 százalékra változtatta a GDP-növekedéssel kapcsolatos előrejelzését a júliusban várt 1,8 százalékról. A bank arra számít, hogy a belső fogyasztás 1,2 százalékkal nő 2012-ben, miközben arra figyelmeztetett, hogy a nettó export nem lesz pozitív hatással a német gazdaságnövekedésre.

     A német gazdaság az idén várhatóan mintegy 3 százalékkal nő a Bundesbank előrejelzése szerint. A német kormány októberben 1,8 százalékról 1 százalékra csökkentette a 2012. évi gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzését. Egy héttel korábban a vezető német gazdaságkutató intézetek a korábban becsült 2,9 százalékról 0,8 százalékra módosították a német GDP 2012-es alakulására vonatkozó prognózist.

   A Bundesbank szerint a gazdaság növekedésének jövő évi lassulása nem eredményezi majd a munkanélküliség jelentős növekedését. A munkanélküliek száma átlagosan 3 millió alatt lesz, a munkanélküliség 7 százalék körül alakul majd 2012-ben. A bank legújabb előrejelzése szerint mérséklődik az árnyomás, az infláció 1,8 százalék lesz az idei 2,5 százalék után.

Szerző: MTI Eco

Államosítják a dohánykereskedelmet, kevesebb helyen lehet majd cigarettát venni.

    A korrupció és a feketekereskedelem melegágya lehet, ha állami monopóliummá teszik 2013-tól a dohányáruk forgalmazását, 40 ezerről hatezerre csökkenhet a dohányt árusító boltok száma - írja a Népszava pénteki száma.

     Állami monopólium lenne a dohányáruk kereskedelme 2013. januártól egy még be nem nyújtott képviselői javaslat szerint. De monopóliumáról az állam határozott időre koncessziós szerződésben lemondhat.

     A javaslat úgy szabályozná a dohányáru-kereskedelmet, hogy a kétezer alatti településeken csak egyetlen koncessziós engedélyt lehetne kiadni, és a nagyobb városokban, falvakban minden kétezer személy után léphetne egy szereplő a piacra.

   Budapesten például a jelenlegi népesedési adatok alapján összesen 867 trafik árusíthatna dohányterméket.

Forrás: MTI

      A miniszterelnök egy francia lapnak adott interjúban elmondta: valószínűleg kisebb lesz a gazdasági növekedés, mint azt eddig tervezte a kormány.

     A következő napokban a Nemzetközi Valutalappal megkezdődnek a tárgyalások egy diszkrecionális, azaz szabadon felhasználható hitelkeretről - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Les Échos című francia gazdasági napilap honlapján megjelent interjúban. A kormányfő szerint "4-5 milliárd dollár elegendő" lenne, miután Magyarország képes magát a piacokról finanszírozni. 2010-ben is így volt ez, amikor a Valutaalappal való viszonyt lezárta.

      A legjelentősebb francia gazdasági napilapnak nyilatkozva a miniszterelnök azt mondta: a költségvetési egyensúlyt helyre tudja állítani Magyarország, ahogy azt az 1998-2002-es első Orbán-kormány idején is megtette. De ehhez szerinte a terheket három szereplő között kell elosztani: a lakosság, az állam és a vállalatok között. Ezt az elképzelést viszont - mint a miniszterelnök megjegyezte - az IMF nem osztja.

   "Azt mondtam nekik: maguk a Nemzetközi Valutalap, vagy pedig a bankok szakszervezeti világkonföderációja?" - fogalmazott a kormányfő. Orbán arra is kitért, hogy az IMF az adócsökkentést is ellenezte, s kizárólag az állam átszervezését támogatja. "Ezért kritizálja az IMF, továbbá a bankok, a vállalatok és a hitelminősítő intézetek kormányom azon intézkedéseit, amelyek a nagy vállalatcsoportoktól és pénzügyi intézményektől hozzájárulást kérnek az államháztartás javításához" - hangsúlyozta.

      A miniszterelnök szerint a forint gyengülése azzal is magyarázható, hogy az európai bankok nehézségeik miatt kivonják a likvid tőkét az országból, s a finanszírozás szűkülése kihat a teljes gazdaságra. A lassulás ezenkívül a német növekedés mérséklődésével is magyarázható. Ezért nagy valószínűséggel erősen lefelé kell majd módosítani a 2012-es növekedési előrejelzéseket a szeptemberben prognosztizált 1,5 százalékhoz képest - tette hozzá Orbán.

     A végtörlesztés kapcsán a kormányfő elismerte, hogy az intézkedésnek a "bankok nem örülnek", s szeretnék a terhet az állammal megosztani. A kormány nem zárkózik el ettől a megoldástól, de cserébe azt kéri, hogy a bankok jobban finanszírozzák a magyar gazdaságot. "Ha ezekben a témákban sikerül hosszú távú, stratégiai megegyezésre jutnunk, az állam részt vállal a felelősségből. Ellenkező esetben az állam saját elképzeléseit fogja alkalmazni" - mondta Orbán. "Történelmi tévedésnek" nevezte a jelzálogkölcsönök magyar piacának túlzott kitettségét a külföldi valutáknak, aminek a korrigálásán jelenleg dolgozik a kormány.

Forrás: MTI

A magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása súlyos hiba, a devizahitelezés betiltása felesleges, a bankadó mértéke pedig káros volt – értékelte Simor András jegybankelnök a pénzügyi intézményrendszer válság utáni hazai szabályozási döntéseit.

      A jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Horgony című konferenciáján tartott előadásában a negatív elemek sorolásakor a végtörlesztésről tömören csak annyit mondott: egyetlen kedvező elemet sem tud említeni azon kívül, hogy néhány nagyon gazdag ember óriási nyereségre tett szert. A kritikai észrevételek között említette továbbá a nem fizető hiteleknél megállapított alacsony árverezési és kilakoltatási kvótákat.

      Voltak ugyanakkor pozitív elemek is – emelte ki Simor András, ezek közé sorolva a kamatadó eltörlését a hosszú távú megtakarításoknál, az állami garanciaszervezetek megerősítését, az árverezési moratórium feloldását, a jelzáloghiteleknél a referenciaárazás, illetve a teljes körű adóslista bevezetését.

Megoldás a devizahitelezésre

     A jövőben szükséges lépések között a jegybankelnök a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák megoldását és a vállalati hitelezés ösztönzését emelte ki.

      A devizahitelezésnél a szabályozás kialakításakor meg kell oldani, hogy ne növekedjen a rendszerszintű kockázat, s azok kapjanak segítséget, akik a leginkább rászorulnak arra. Emellett a jegybankelnök szerint ennek terheit az államnak, a bankoknak és a lakosságnak közösen kell viselni. A megoldás pedig csak fokozatos (nem egyik napról a másikra történő változás) lehet, amely megvalósításakor költségtudatos lehetőségeket kell keresni.

Vállalati hitelezés beindítása

     A vállalati hitelezés jelenlegi alacsony szintje a jegybankelnök által elmondottak szerint alapvetően kínálati okai vannak: a hitel drága, szigorúak a feltételek, s ez a banki magatartás a gazdaságban tapasztalható bizonytalanság egyértelmű következménye. Ahhoz pedig, hogy ez változzon, kiszámítható gazdaságpolitika kell, illetve szükséges a garanciaintézmények további erősítése.

      Likviditási oldalról – annak érdekében, hogy megállítható legyen a banki források kiáramlása – a bizalom erősítésén túlmenően egy devizamegfelelési mutató bevezetése lehetne a megfelelő elem a bankoknál. Mindemellett pedig szükséges lenne, hogy ösztönözze a szabályozás a bankok közötti versenyt.

Hatékony bankrendszer nélkül nincs jól működő gazdaság

    A bankok hosszú lejáratú forrásainak biztosításában a jegybankelnök szerint elsősorban a hazai megtakarításokra kellene támaszkodnia, amelynek megfelelő eszköze lehetne a jelzáloglevél. Ezt segíthetné a jegybankelnök szerint, ha a jelenlegi specializált jelzálogbankok helyett univerzális bankrendszer működne, magyarán bármelyik pénzintézet bocsáthatnak ki jelzáloglevelet. Célszerű lenne továbbá az értékpapírosítás lehetőségeinek kibővítése.

    A jegybankelnök kiemelte, hogy a bankrendszer gazdaságban betöltött szerepének helyreállításához mielőbb szükség lenne a bankadó eltörlésére, illetve megfelelő (az egyéb országokhoz hasonló) szintre csökkentésére, illetve a végtörlesztés lezárására.

     Előadása végén Simor András Orbán Viktor, miniszterelnököt egyik nyilatkozatát idézte; „Mi magyarok pontosan tudjuk, hogy jól működő pénzügyi intézményrendszer nélkül nincs jól működő gazdaság."

Forrás: FN24

     Ma ismét kevesebb mint 300 forintot adnak az euró egységéért a bankközi devizapiacon. Az, hogy 5 hete nem látott erejét meg tudja-e tartani, elsősorban az európai fejleményeken múlik.

     Az elmúlt szűk két hét alatt a forint óriási erősödést mutatott fel a devizapiacokon: az euró árfolyama, amely november 25-én még a történelmi rekordnak számító 317 forint fölötti magasságban járt, ma kora délután 300 forint alá esett, és a nap hátralévő részében a 299,5-300,5 forint közötti sávban maradt. Ez azonban csak (kisebb) részben volt a hazai fejleményekkel összefüggésben. Nevezetesen azzal, hogy Magyarország bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal, illetve a Magyar Nemzeti Bank a múlt hét kedden 50 bázisponttal, 6,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ráadásul ma olyan fejlemény, amely az erősödést itthonról érdemben táplálta volna nem történt.

Összefogtak a jegybankárok - az USA-ban vége a válságnak

     Ma és az elmúlt napokban is lényegesen nagyobb szerepe volt a forint árfolyamának alakulásában a viszonylag kedvezőre forduló nemzetközi hangulatnak. Az első nagyobb lökést a világ nagy jegybankjai a múlt hét szerdán adták meg, amikor úgy döntöttek, hogy összehangolt lépéssel pénzt pumpálnak a világgazdaságba a bankok likviditásának (magyarán a hitelezés fellendítéséhez szükséges források biztosításának) segítése érdekében.

     Táplálták a javulást az USA gazdaságából érkező kedvező hírek. Ezek közül kiemelésre érdemes, hogy az év végi bevásárlási szezon lényegesen jobban indult a vártnál, a munkanélküliség pedig sokkal kedvezőbben alakult, mint amilyenre a piac számított: 9 százalék helyett 8,6 százalékra csökkent a ráta a pénteken közölt adatok szerint.

Lehet megoldás az európai problémákra

     A bizakodást erősíti az uniós adósságproblémák megoldásával kapcsolatos híráram. Az eurózóna két legerősebb államának (Német- és Franciaország) álláspontja közeledni látszik az válságkezelés alapvető lépéseiről (jelenleg is folyik az egyeztetés a német kancellár és a francia elnök között). Itt az alapvető kérdés (amelyre a piacok a hét végi idei utolsó uniós csúcstalálkozón választ várnak), hogy lesz-e elmozdulás a fiskális unió felé, magyarán a költségvetési kérdések uniós szintre kerülnek-e, s ha igen milyen mértékben érinti ez az egyes államok önállóságát.

      Számos bejelentés erősíti azt a hitet, hogy lesz megoldás. A múlt héten már jelentek meg hírek arról, hogy miként lehetne az adósságproblémák tovaterjedésének megakadályozására létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Alapot (EFSF) megfelelőképp feltőkésíteni. A hét végén elfogadták az olasz megszorító csomagot, amely révén az olasz költségvetési hiány 2013-ban már akkor is nullszaldós lehet, ha az országban nem lesz növekedés.

Sok a bizonytalanság

      Látni kell azonban azt is, hogy nagyon törékeny ez a hangulat, és érdemes emlékeztetni arra is, hogy az október végi uniós találkozó előtti napokban, s az azt követő időszakban is kétségek és remények váltották egymást nagy kilengéseket okozva a piacokon. Érdemes tehát némi fenntartással kezelni a mostani kedvező hangulatot.

      Fordulatról beszélni tehát egyelőre korai lenne. Ha Európa irányában bizakodó marad a piac, a forint is nagyon gyorsan maga mögött hagyhatja a 300 forint körüli tartományt: vannak olyan elemzői becslések, amelyek alapján 285 forintig is süllyedhet az árfolyam. Ehhez azonban az kell, hogy olyan döntés szülessen a hét végi uniós megbeszélésen, amelyről a piacok elhiszik, hogy tartós megoldást jelent Európa problémáira. Ebben azonban nagyon kevesen hisznek még jelenleg...

Forrás: FN24

     Tovább zuhannak a vidéki panelllakások árai. Azonban így sincs kereslet például az 50 négyzetméteres ingatlanokra, melyeket akár négymillió forintért kínálnak.

     Nemcsak Kelet-Magyarországon, hanem a Dunántúlon is több olyan város van, ahol egy kétszobás, 50 négyzetméter körüli, jó állapotú otthont már 4 millió forint alatt kínálnak. A lepusztult házakban lévő, rossz állapotú lakások pedig semennyiért nem kellenek - írja a Napi Gazdaság.

    A legnagyobb mértékű árcsökkenést a foglalkoztatási szempontból is nehéz helyzetben lévő kisvárosokban tapasztalták, de többek között Miskolcon, Egerben és Kaposváron is újabb lendületet kapott a "negatív árverseny". A magas rezsin kívül ebben jelentős szerepe van annak is, hogy a panelok egyre nehezebben adhatók ki, a hőszigetelt házakban ugrásszerűen megnőtt a közös költség (mivel több évig fizetik a lakók a szigetelés árát), és több tulajdonos a végtörlesztés miatt bocsátja piacra lakását.

     Kerepesi Gyöngyi, a veszprémi Kerepesi Ingatlan Bt. tulajdonosa úgy véli, már az árakkal sem lehet "operálni", a vidéki panelpiac padlót fogott.

     Sok lakás azért kerül piacra, mert tulajdonosa például a balatoni nyaralójában tölti az egész évet, a kiadással pedig nem vesződik.

Forrás: Napi Gazdaság

      Demján Sándor szerint ne várjon gazdasági csodát senki. A vállalkozók tisztában vannak azzal, hogy 10 év kemény munka kell a felemelkedéshez.

      Két nagy veszély fenyegeti a magyar gazdaságot Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerint. Az egyik az, ha a kormány tovább terheli a vállalkozókat, mert ha növekednek a terhek, abból nem lesz gazdasági növekedés. A másik pedig az, ha újabb hiteleket vesz fel a kormány, inkább a meglévő rossz hiteleket kellene jó hitelekre cserélni. Ennek kapcsán említette meg, hogy hálásnak kell lennünk az IMF-nek.

    Demján a Mohács előtti helyzetre utaló hasonlattal üzent a politikának: szorgalmazta az összefogást, és hangsúlyozta azt, hogy a gazdaságban a termelésre kellene helyezni a hangsúlyt.

     A gazdaságból kivont 100 milliárd forintot vissza kell juttatni a vállalkozásokhoz, különben a GDP csökkenni fog – mondta a Vállalkozók Napja alkalmából rendezett konferencián. A visszajuttatást úgy értette, hogy a vállalkozásokat juttassák forráshoz (hitelhez vagy tőkejuttatáshoz), mert egyébként tőkeszegények.

Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás: FN24

     A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2011. november 30-i hatállyal, 50 bázisponttal 6,50%-ra emelte a jegybanki alapkamat mértékét. A döntés megfelelt az elemzõi várakozásoknak, bár egyesek szerint kevés.

Simor a forint elleni spekulációról...

     A Monetáris Tanács ülése során sok lehetőség került megvitatására, de formálisan csak egy javaslatról döntött egyhangúlag a szervezet – mondta el Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a mai, 50 bázispontos kamatemelés kapcsán.

Mik ezek?

     A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa számos elemző várakozásának megfelelően 50 bázisponttal, 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az infláció áttekintésekor az MNB úgy látja, hogy amint az adóemelések hatása csökken, a nyomott belső kereslet dezinflációs hatása érvényesül. De a forint eddigi gyengülése veszélyezteti a 3 százalékos inflációs cél elérését. Az év első felében jellemző volt a magas nyersanyag- és üzemanyagár, így az árindex továbbra is magas.

   Az áfa- és jövedéki adóemelés átmenetileg tovább emelheti az inflációt. A minimálbér emelésének hatását csak részben ellensúlyozza a költségvetési kompenzáció, de az emelés hatása az árakban csak korlátozottan jelenik meg. A forint árfolyama új tényező Simor András szerint, alakulása középtávon inflációs nyomással járhat. A nyomott belső kereslet viszont korlátozza az inflációt.

     A gazdasági növekedés csak nyomott ütemben folytatódik, a munkanélküliség 10 százalék fölött marad. A szeptemberi előrejelzéshez képest is rosszabbak a gazdasági növekedési kilátások. Az aktivitási ráta ugyanakkor emelkedik, de a bizonytalanságok miatt a foglalkoztatás érdemben nem nő. Ha az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan rossz marad a következő hónapokban, további kamatemelésekre kerülhet sor.

     Kérdésre válaszolva Simor András leszögezte: egyik hitelminősítő döntését sem kommentálja. A kormány kijelentésére, miszerint spekulációs támadás zajlik az ország ellen, a jegybank elnöke elmondta: a spekuláció szinonimája a gondolkodás, pedig akinek megtakarítása van, az spekulál, vagyis gondolkodik azon, hova fektesse. Hozzátette: Vitalij Klicskót nem szokták az utcasarkon fejbevágni, de a szemüveges tornából felmentettett igen. Spekulációs támadás olyan valuták ellen indulhat, amelyek nem elég erősek. Vagyis most le kell vonni a következtetéseket arról, miért minket támadtak meg és nem a cseh koronát és meg kell erőseíteni a fundamentumokat. Hozzátette: jelenleg nem állnak rendelkezésre bizonyítékoka arra, hogy valóban megtámadták a forintot.

     A jegybank elnöke elmondta: az IMF-megállapodások lényege soha nem a hitel összege, hanem az a hitelesség, amelyet mindez biztosít. Erre példa az előző IMF-keret, 2009 májusa óta a piacról tudta magát finanszírozni az ország, mert a befektetők hitelesnek ítélték a Valutaalappap kötött megállapodást.

Lapunk kérdésére, miszerint a jegybank készül-e az eurózóna tagállamai számának csökkenésére, Simor András egyértelmű nemmel válaszolt.

Elemzői vélemények...

     Az Equilor szerint a jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest, ugyanis az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelne a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egy ilyen döntésnek nem lenne. piaci szereplőket sokkal inkább az indoklás és a kilátások érdeklik, főként annak fényében, hogy az NGM két új alelnök személyére tett javaslatot, amellyel tovább növekedne a kormány befolyása a tanácson belül. Ez pedig ahhoz vezetne, hogy az infláció mellett az alacsonyabb kamat kérdése és a gazdaságösztönzés is helyet kapna az MNB színpadán.

     A CIB elemzői reggel azt írták: egy kisebb kamatemelés semmire sem jelentene megoldást, sőt, inkább a jegybankerőtlenségére és korlátozott kamatemelési hajlandóságára irányítaná rá a spekulánsok figyelmét. Nagyobb mértékű szigorítás viszont az MNB muníciójának felesleges ellövését jelenthetné. A jegybank tehát satuban van, igazán jó megoldás a jelenlegi helyzetben nincsen.

Devizapiaci reakció...

     A devizapiacot nem rázta meg a kamatemelés híre, jól látható, hogy a Monetáris Tanács lépését jó előre beárazta a piac. Az euró árfolyama reggel 308,5 forintról napközben 311 forintig kúszott fel, majd a kamatdöntés előtt elkezdett korrigálni, a döntés után 309 forint körül alakult az árfolyam.

     A svájci frank hasonló útvonalat járt be: a reggeli 250,5 forintról csaknem 253 forintig drágult a deviza, majd kora délután 251 forintra korrigált.

Szerző: Világgazdaság Online

Forrás: Index

2011. november 28., hétfő 17:20

|

     Adósságelengedés, kamattámogatás, kedvezőbb árfolyamrögzítés és a rossz adósok negyedét-ötödét befogadó eszközkezelő szerepel a bankok devizahiteles mentőcsomagjában. Bár a Bankszövetségnél korábban azt mondták, akár százmilliárdokkal is segítenék a devizahiteleseket, az általuk javasolt megoldások nem jelentenének elviselhetetlen terheket a végtörlesztés és a különadók miatt egyébként durván veszteséges pénzügyi szektornak. A tervezet, amiről háromtagú állami delegációval tárgyal a bankszövetség, számol a Magyar Nemzeti Bank tehervállalásával is.

     A bankok devizahiteles mentőcsomagja – korábbi értesülésünkkel összhangban – lényegében leválasztja a kilencven napnál nagyobb hátralékba került devizahiteleseket a többi, jobban fizető adósnak szánt megoldástól. A javaslatot a múlt héten juttatták el a Nemzetgazdasági Minisztériumba, arról a bankszövetség illetékesei az államot képviselő, a nemzetgazdasági tárca, a pénzügyi felügyelet és a nemzeti bank delegáltjaiból álló bizottsággal tárgyalnak.

     Úgy tudjuk, a tervezet kormánynak benyújtott verziójában az szerepel: aki szeptember végéig már legalább három hónapos hátralékban állt a részletfizetéssel, annak bankja forintra váltja devizahitelét. A hvg.hu értesülései szerint az átváltást automatikusan végrehajtják a bankok, de az adósok külön jelezhetik, ha inkább a devizás hitelüket tartanák meg.

Átváltás, elengedéssel

      Ennek viszont nem lesz túl sok értelme. Bár az átváltással a teljes fennálló tartozásukra vetítve elkönyvelik a folyósításkor érvényes és a mostani árfolyam közötti nem kis veszteséget, ezzel tehát egy jó nagy forinthitelt kapnak a nyakukba, viszont az is része a csomagnak, hogy a bankok vállalják: az új tartozás egy részét elengedik.

     Ez azonban csak látszólag jelent újabb óriássokkot a bankoknak – mondta egyik névtelenséget kérő forrásunk. A pénzintézetek ugyanis a 90 napon túlcsúszó hitelállományukat átlagosan 65 százalékos értéken tartják nyilván, magyarán azzal számolnak, hogy 100 forintnyi kölcsönből csak 65 forint fog megtérülni. A 35 forintos különbözetre pedig már korábban tartalékot képeztek, tehát a mérlegekben a veszteségleírás lényegében már korábban megtörtént.

     „A bankok könyveiben, a számvitel szintjén az adósságelengedés már megjelent. Most csak annyi történik majd, hogy ez hivatalos formát is ölt" – fogalmazott forrásunk. Szerinte erre a most formalizált veszteségleírásra gondolhatott Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke, amikor egy múlt keddi konferencián azt mondta: a bankrendszer öt év alatt több százmilliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó. Azt mondta, erre akkor kerülhet sor, „ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni".

     Ezt a megfogalmazást úgy is lehetett érteni, hogy az további banki áldozatvállalásról szól, a valóságban azonban erről nincs szó, de ez érthető is a végtörlesztés és a többi, elképesztő banki eredményromlást, esetenként tőkevesztést eredményező kormányzati lépés után. Úgy tudjuk, a bankok a tőkeelengedést a könyveken átvezetett 35 százalékos szintnél valamivel alacsonyabban határozzák majd meg, de nagyságrendileg érezhető lesz a terhek csökkenése.

Kamattámogatás is jöhet

     A legrosszabb helyzetben lévők megsegítésébe, ha forintra váltják a hitelüket, az állam is beszállhat, így már két érv is amellett szól, hogy ne legyen érdemes devizában maradni. Ha a bankok forgatókönyve változatlan formában megvalósul, a költségvetés néhány százalékponttal támogathatja az új forinthitelek kamatait, így azok nagyjából a frankhitelek átlagos, 7-8 százalékpontos kamatszintjére süllyedhetnek. Igaz ez a támogatás lépcsőzetesen kifutna.

     Úgy tudni, a kamattámogatás mértéke hasonló lenne az otthonteremtési program kapcsán korábban bejelentett konstrukcióhoz. A jelenlegi kamattámogatás 5 évig járhat, az állampapírhozam 50 százalékáról indul, és a futamidő harmadik évében 45, a negyedik évben 40, majd az ötödik évben 35 százalékára csökken.

Az MNB is játszik ...

       A tervezet a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is rakna terheket. A hvg.hu részleteket is közölt: a lap szerint például azzal, hogy az MNB a piacinál olcsóbban adna eurót a bankoknak a 90 napon túli adósok hiteleinek forintosításához.

   Forrásaink szerint a kamatkedvezmény és a részleges tartozásleírás együttesen nagyságrendileg akkora részletekhez vezetnének, amekkorát a hitelfelvételkor vállaltak az emberek. Mindez elég nagy előrelépésnek tűnik, hiszen már az átlagos, 28 ezer svájci frankos tőkéjű, 15 éves hátralévő futamidejű szerződések részlete havonta több tízezer forinttal csökkenne, miközben a forintosítás miatt a hitelszerződésekből eltűnne a bajokat okozó árfolyamkockázat.

Nagyobb eszközkezelő kellene

     Az abszolút fizetésképtelen adósok, akiken már a felsorolt könnyítések sem segítenének, az eszközkezelőben bízhatnak (ez az állami társaság megveszi, majd jóval olcsóbban kiadja a lakóknak az ingatlanokat). Becslések szerint a 130-140 ezer 90 napon túli kategóriába került adós negyede-ötöde a támogatásokkal együtt sem képes visszakapaszkodni, rájuk lényegégben a kilakoltatás vár.

   A kormány az emberek tömeges utcára kerülését a 20 milliárd forintból felállított eszközkezelővel előzné meg. A szigorú feltételek és a szűkre szabott anyagi keretek miatt azonban a következő években csak mintegy ötezren számíthatnak segítségre. A bankok most arról is győzködik a kormányt, hogy lényegesen több ingatlant fogadjon be az eszközkezelő, ehhez azonban a költségvetési források többszörösére lenne szükség.

Mit kapnak a jó adósok ?

     A banki tervezet a devizahitelesek többségének kibővített, és a korábbinál még kedvezőbb árfolyamrögzítést kínál. A konstrukció eredetileg úgy nézett ki, hogy aki év végéig jelzi, annak frankhitel esetén 180 forinton, euróhitel esetén 250 forinton, jenhitelnél 2 forinton 36 hónapra rögzítik a részletét. A piaci és a rögzített árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik (és kamatozik), amit a kedvezmény kifutását követően el kell kezdeni törleszteni.

     Úgy tudjuk, a bankok most az ügyfeleknek lényegesen kedvezőbb megoldást találtak ki az árfolyamrögzítés átdolgozásával. A rögzített szintek megmaradnának, az árfolyamgát szintjéig a tőketartozást és a tőkére vetített kamatrészt is a hitelfelvevőnek kellene kifizetnie. Ez franknál azt jelenti (10-ből kilenc devizaadós frankban fizet): 180 forintig mindent az ügyfél áll – ebben érdemi újdonság nincs.

Harmadolnának...

      Az újítás ezután jön: a rögzített és a most éppen 250 forintos piaci frankárfolyam különbségéből (ez most 70 forint) csak a tőkerész halmozódna a gyűjtőszámlán, a kamatot a bank és az állam fele-fele arányban fizetnék.

     Mivel egy átlagos, 15 éves hátralévő futamidejű tartozás havi részletében durván egyharmad-kétharmad arányban oszlik meg a tőke (ami az ügyfél terhe) és a kamatrész, havonta a gyűjtőszámlára frankonként csupán nagyjából 23 forint kerülne, további körülbelül 23-23 forintot a bank, illetve az állam vállalna magára. Az arány az idő előrehaladtával folyamatosan változna a hitelek sajátos felépítése miatt (a futamidő elején az adósok szinte csak kamatot fizetnek, a végéhez közeledve egyre nagyobb a kifizetett tőkerész, míg a kamatrész csökken).

Hosszabb védelem...

    Ez az árfolyamrögzítésre vetítve azt jelenti: az adós által fizetett tőkerész folyamatosan növekedni fog, ezzel arányosan pedig a bank és az állam által átvállalt rész csökkenhet. A tervezet szerint az új árfolyamrögzítést jövő év végéig kérhetnék a devizahitelesek, a védelem időszaka pedig 36 hónapról 60 hónapra bővülne, vagyis kitolódna 2016 második feléig.

     A hvg.hu szerint a bankok azt is kérik: a rögzített árfolyamszint rugalmas legyen, tehát egy bizonyos árfolyamszint fölé érve a plafont is lehessen feljebb húzni (ezzel nyilván emelkedne az adósok terhe). Egy másik javaslat az államot venné rá nagyobb szerepvállalásra abban az esetben, ha az árfolyamok messze az eddigi történelmi szintek fölé mennének.

„1• (1) ... állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés ..... forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban az esetben köteles, ha

d) a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevő a c) pont szerinti igénybejelentéssel egyidejűleg vállalja

2011. évi CXXX. törvény az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról.

Forrás : http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140917.569795

„22• (1) A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. •-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés, illetve a fogyasztóval kötött deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló teljes finanszírozási összeg és maradványérték megfizetése (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: kölcsönszerződés) eredő pénzkölcsön nyújtásból vagy pénzügyi lízingből eredő követeléssel (a továbbiakban: kölcsön) rendelkező pénzügyi intézmény – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz."

„(3a) A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelmét, valamint a (2) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli igénybejelentést követő 3 munkanapon belül a pénzügyi intézmény köteles az érintett ügyfelet postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is tájékoztatni – az (1) bekezdés szerinti végtörlesztés legvégső lehetséges időpontjának figyelembevételével – a végtörlesztés várható összegéről devizanem és jogcím szerinti bontásban.

(3b) A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelme önmagában nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti igénybejelentésnek.

(3c) A pénzügyi intézmény a tartozásigazolás kiállításáért és kiadásáért semmiféle díjat, egyéb költséget nem számíthat fel."

„(7a) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált deviza alapú kölcsön végtörlesztése esetén a lakás-előtakarékossági szerződés alapján járó megtakarítást, illetve felvett áthidaló vagy lakáskölcsönt, továbbá az életbiztosítási szerződés alapján járó megtakarítást a végtörlesztésnél az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni."

„(5a) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerzõdések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerzõdés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak..."

2011. évi CXLVII. törvény az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról.

Forrás : http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK11132.pdf

- részletek -

4• (2) Jelzáloghitel-szerződés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.

(3) A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia:

a) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy

b) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített.

(4) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti.

(7) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a referencia-kamatláb

a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

b) euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,

c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.

(2) A 2012. január 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés esetében – ha az nem felel meg a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. •-ával megállapított 210/B. • rendelkezéseinek – a fogyasztó 2012. május 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés – számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő – módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. •-ával megállapított 210/B. • rendelkezéseinek

(3) A már fennálló jelzáloghitel szerződés a (2) bekezdés szabályai szerinti módosítására, újrakötésére vagy kiváltására az a fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követő 60 napon belül a jelzálog-hitelszerződés módosításához, újrakötéséhez vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a pénzügyi intézmény számára hiánytalanul benyújtja.

(4) A (2) bekezdés szerinti jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező fogyasztó módosításra, vagy újrakötésre vonatkozó igénybejelentését a követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény nem utasíthatja el és a szerződés módosításáért, újrakötéséért vagy annak kiváltásával kapcsolatos előtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel.

9. • Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

2011. évi CXLVIII. törvény

a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

A törvényt az Országgyűlés a 2011. november 7-i ülésnapján fogadta el.

Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100148.TV

(Megjelent: 2011.11.25. 05:58|Frissült: 2011.11.25. 07:36)

Az eurót 314,85 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben péntek reggel hét óra után.

     Gyengült a forint a legfontosabb nemzetközi devizákkal szemben azt követően, hogy a Moody's Investors Services csütörtök éjszaka megvonta Magyarország befektetésre ajánlott adóskockázati besorolását.

     Az eurót 314,85 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben péntek reggel hét óra után, szemben a csütörtök délutáni 311,36 forintos és csütörtök délelőtti 308,82 forintos jegyzésekkel.

     A svájci frankot 256,52 forinton jegyzik az előző délutáni 253,73 forinttal és a csütörtök délelőtti 251,10 forinttal szemben.

A dollár jegyzése 236,66 forint a csütörtök délutáni 233,58 forint és délelőtti 230,45 forint után.

     A japán jen 3,0567 forint a csütörtök délutáni 3,0290 forint és a csütörtök délelőtti 2,9854 forinttal szemben.

    A forint gyengüléséhez az euróövezeti befektetői hangulat romlása is hozzájárult, amit az euró folytatódó árfolyamvesztése tükröz. Az euró péntek reggelre új 7 hetes mélypontra, 1,3300 dollár árfolyamra gyengült a csütörtök este jellemző 1,3350 dollárról.

Forrás: MTI

(Megjelent: 2011.11.25. 00:31|Frissült: 2011.11.25. 07:45)

     Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's. Elemzők szerint teljes gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség.

     A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

     A Moody's indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.

     A hitelminősítő szerint emellett Magyarország "egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra" a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is.

     Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél - Standard & Poor's, Fitch Ratings - továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt "BBB mínusz" osztályzattal. Az S&P néhány órával a Moody's csütörtök éjjeli bejelentése előtt tett utalást arra, hogy valószínűleg február végéig dönt a magyar adósosztályzatról, az IMF/EU-tárgyalások esélyeinek értékelése után.

Fordulatra van szükség

     Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője kommentárjában kiemeli, hogy a Moody's csütörtöki döntése a piaci várakozásoknál kissé korábban érkezett, de a hír önmagában nem meglepő - olvasható a Portfolio.hu oldalon. A szakértő kiemeli, hogy a hitelminősítő megtartotta a negatív kilátást a magyar adósbesoroláshoz, ami azt bizonyítja, hogy a besorolás kilátása egyértelműen a költségvetés fenntarthatóságától függ.

     A Nomura elemzője úgy értelmezi a Moody's közleményét, hogy - mivel a növekedési várakozások innen már csak lefelé mehetnek - egy teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség ahhoz, hogy Magyarország elkerülje az újabb leminősítéseket és stabilizálja adósbesorolását. 

Későn jött az IMF-bejelentés?

     A legtöbb piaci szereplő azt feltételezte, hogy az IMF-megállapodás múlt heti bejelentése azt szolgálta, hogy a kormány megelőzze a leminősítéseket. De úgy tűnik, hogy már túl késő volt - nyilatkozta a Reutersnek Charles Robertson, a Renaissance Capital közgazdásza. A leminősítés ösztönözni fogja a reformok végrehajtását Magyarországon, amelyek újra visszaemelhetik az ország adósbesorolását a befektetési kategóriába. A legjobb segítség egy EKB/IMF segítségnyújtás lenne - írja a Portfolio.hu.

     Hasonlóan vélekedik a Renaissance Capital vezető közgazdásza is. Charles Robertson azt nyilatkozta a brit hírügynökségnek, hogy az IMF-megállapodás múlt heti bejelentése már nem tudta megakadályozni leminősítést, mert túl későn jött. A Moody's leminősítése ugyan nem volt váratlan, csak az időzítése - tette hozzá.

Forrás: MTI/Portfolio.hu

     Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

A parlament 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését.

     Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. 

     A Jobbik a záróvita során a zárószavazás elhalasztását kérte a több mint száz, a szavazás napján benyújtott módosító javaslat miatt. Ezt az MSZP és az LMP is támogatta, utóbbi párt az ügyrendi javaslat leszavazása után kivonult az ülésteremből.

Állami tulajdonba kerülnek a megyei önkormányzati intézmények

     2012. Január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, állami tulajdonba kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények, azok vagyona, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona is, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat. Az állam ugyanakkor átvállalja a megyei önkormányzatok mintegy 180 milliárd forintos adósságát.

     Az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 102 nem ellenében fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit.

     A döntés értelmében az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósságállományával együtt, ahogyan a Fővárosi Önkormányzat adósságállományának azt a részét is, amelyet az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményekkel kapcsolatosan vett fel.

Hatvanmilliárdos MÁV-adósságot vállal át, és tőkét emel az MFB-ben az állam

     Az Országgyűlés hétfőn a költségvetési törvény módosításával hozzájárult ahhoz, hogy az állam még idén átvállaljon a MÁV Zrt. adósságából legfeljebb 64 milliárd forintot.

     A parlament erről a megyei önkormányzatok intézményeinek és vagyonának állami átvételéről szóló törvény részeként döntött, jóváhagyva, hogy az állam legkésőbb december 30-i hatállyal ellenérték nélkül átvállaljon a MÁV Zrt. hitelviszonyon alapuló tartozásaiból legfeljebb 64 milliárd forint tőkeösszegű adósságot és annak járulékait.

     A Ház alkotmányügyi bizottságának zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával arról is határoztak a képviselők, hogy az állam 60 milliárd forint értékben tőkét emel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben.

A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást a jövőben

     Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől.

     A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében fogadták el a mozgóképről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását.

     A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz. A törvényjavaslat indoklása szerint a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra szabadulnak fel. 

     A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető.

Szerző: MTI

     A bankok adóterhének csökkentését és a végtörlesztési terhek szélesebb körű megosztását kérheti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokon - jósolták hétfői kommentárjukban londoni felzárkózó piaci elemzők, emelve a magyar devizaadósság súlyozási ajánlását.

     A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlege - amely a hétvégén már összeállított egy értékelést az új típusú megállapodást célzó magyar kezdeményezésről és az IMF várható hozzáállásáról - hétfői újabb, ezúttal átfogó elemzésében kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar kormány eddig is jelentős lépéseket tett a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése érdekében, és a tartós állami kiadáscsökkentést célzó Széll Kálmán Terv nagy részét már életbe léptette.

     Ennek alapján a ház megerősítette azt a véleményét, hogy Magyarországnak várhatóan nem lesz sok további teendője a jövő évi költségvetési konszolidáció terén. A JP Morgan londoni elemzői szerint emiatt valószínűtlen, hogy egy IMF-programért "komolyabb politikai árat" kellene fizetni. 

     A cég megerősítette azt a várakozását is, hogy az euróövezeti recesszió kibontakozását is figyelembe véve az IMF valószínűleg "viszonylag kevéssé lesz követelőző a költségvetési fronton".

     A ház citybeli szakértői hétfői elemzésükben ugyanakkor azt jósolták, hogy a bankszektorral szembeni kormányzati politikát illetően az IMF-nek "már több mondandója lesz".

     A JP Morgan londoni elemzői szerint különösen az valószínűsíthető, hogy a valutaalap a pénzügyi szektor adóterhelésének csökkentése melletti kötelezettségvállalásra, valamint a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztéséből eredő veszteségek terheinek szélesebb megosztására kéri majd a kormányt.

     A ház mindent egybevetve továbbra is 65 százalékos esélyt ad arra, hogy a jövő év elején aláírják a megállapodást egy IMF-programról.

     A JP Morgan elemzői szerint az új program erősíteni fogja a piaci bizalmat, emellett átláthatóbbá és következetesebbé teszi a gazdaságpolitikai döntéshozatalt.

    A cég szerint azonban Magyarország 2012-es kilátásait ezzel együtt is kihívások terhelik, főleg az euróövezeti recesszió és a szűkülő hitelkínálat okozta gyenge növekedés miatt.

     A JP Morgan megerősítette azt a várakozását, hogy a magyar gazdaság jövőre mindössze 0,5 százalékkal növekszik.

     Ezt az előrejelzést több más londoni pénzügyi elemző is osztja. A UBS bankcsoport londoni befektetési elemzőrészlegének minap összeállított átfogó prognózisa szerint a ház az általa eddig várt 1,0 százalék helyett recessziót ugyan nem, de most már csak 0,2 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít a jövő év egészére az euróövezetben, és emiatt a cég londoni közgazdászai erősen rontották a közép-európai felzárkózó gazdaságokra szóló prognózisukat is: Magyarországon például az eddig jósolt 1,5 százalék helyett most már csak 0,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsítenek 2012-re.

     A régió átalakulásának finanszírozására húsz éve létrehozott londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minap kiadott legfrissebb átfogó előrejelzése Magyarországnak 2012-re szintén 0,5 százalékos gazdasági növekedést jósol az előző előrejelzésben szereplő 2,8 százalék helyett.

     A JP Morgan hétfői értékelése szerint az IMF-tárgyalások bejelentése utáni forinterősödés csökkentette az MNB-re az árfolyamvédelmi célú, agresszív kamatemelés végett nehezedő nyomást. A ház londoni elemzői szerint azonban ha az európai piacokon érvényesülő kockázatkerülés tovább erősödik, még mindig szükségessé válhat a magyar jegybank kamatpolitikájának fokozatos szigorítása.

     A JP Morgan közölte: alapeseti prognózisa az IMF-hírek után is az, hogy az MNB egyelőre nem lép, de megvan a kockázata egy rövid időn belüli kamatemelésnek.

    A ház ugyanakkor 2012 második felére elképzelhetőnek tart összesen fél százalékpontos kamatcsökkentést, arra a feltételezésére alapozva ezt a várakozást, hogy addig javul a globális kockázatvállalási hajlam és a forint fokozatos erősödésnek indul.

     A JP Morgan szakértői közölték, hogy a cég által vezetett globális felzárkózó piaci kötvényindex (EMBIG) modellportfolióján belül az eddigi alulsúlyozásról piaci súlyozásúra emelik a magyar devizaadósságra szóló ajánlásukat.

Szerző: MTI

      Bár a hazai (becsült) növekedési adat jobb a vártnál, egyre valószínűbb, hogy jövőre fájdalmas recesszió köszönt Magyarországra. A várakozásoknál kedvezőbb, 1,4 százalékos harmadik negyedévi hazai GDP-növekedés mögött nem állnak sajnos tartós, kedvező folyamatok. A viszonylag szép szám inkább a jó idei termésnek, a korábbi, relatíve kedvezőbb európai adatoknak köszönhető. Egyre több elemző tart attól, hogy recesszió jöhet Magyarországon, ami emelkedő munkanélküliséget, stagnáló-csökkenő reálbéreket hozhat magával – magyarán még a jelenleginél is rosszabbul élhetünk majd.

     A növekedési adatot továbbra is az export húzta, de a hazánknak fontos exportországok lassulása és a hazai megszorítások miatt a következő negyedévekben jóval gyengébb eredményekre lehet számítani – véli Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Suppán 2012-ben 0,8 százalékos növekedést vár. A szám természetesen tartalmazza, hogy a kecskeméti Mercedes-üzem jövőre termelni kezd, tehát a lakosság ezt még bőven recessziónak érezné, dacára a pozitív előjelnek.

Sokszorosan fájó recessziós veszély

     Nem nehéz már olyan elemzőt találni, aki a szó szoros értelmében recessziót jósol. A Raiffeisen elemzői 1  százalékos visszaesést várnak jövőre. Keszeg Ádám, a bank elemzője lapunknak elmondta: valószínűleg lefelé módosítják majd a jelenlegi növekedési előrejelzésüket. A GKI ugyancsak 1 százalékos visszaesést jelez jövőre.

     A recesszió mondhatni „alapból" is nagyon kellemetlen, Magyarország helyzetét azonban súlyosbítja, hogy az államadósságot döntő mértékben külföldi befektetők finanszírozzák. Ők pedig árgus szemekkel lesik, hogy az ország növekedési pályája lehetővé teszi-e az államadósság folyamatos finanszírozását.

     Róna Péter közgazdász lapunknak elmondta: Magyarország növekedési lehetőségei jelentősen alatta vannak a kormány által jövőre várt 1,5 százaléknak. A bankoknak nincs elég tőkéjük, alig hiteleznek, hitelezés nélkül pedig nincs növekedés sem. A befektetőkben fölhorgadhat a kérdés: növekedés nélkül képes-e magát finanszírozni Magyarország? Ugyanezt kérdezték a befektetők Görögország és Olaszország esetében is – magyarázta a közgazdász. Róna úgy vélte: Magyarország helyzete különbözik az olaszétól és a görögétől, ám a növekedési bajok hasonló módon finanszírozási problémákhoz vezethetnek. Róna lapunknak is megerősítette korábbi véleményét: ha az unió centrum országainak nem tetszik egy periféria ország politikája, akkor annak a kormánynak előbb-utóbb mennie kell, s az unió emberei lesznek a válságkezelő kormány vezetői. Szerinte ez történt Görögország és Olaszország esetében, és megtörténhet Magyarországot illetően is.

    S a lehetőséget nemcsak Róna Péter veti föl sajnos: a Wall Street Journal egyik blogjában írták nemrégiben, hogy Magyarország lehet az európai válság következő áldozata.

Kisegít Kína?

     Mellár Tamás professzor azt mondta lapunknak: vannak tartalékok, ha nagy csapás nem éri Magyarországot vagy a világgazdaságot, hazánknak jövő év közepéig nem lehet közvetlen finanszírozási gondja. Ennél hosszabb távon persze bármi elképzelhető, de a közgazdász szerint a kormány gazdaságpolitikája azért próbál alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Amit mutat például, hogy a kormány igyekszik megállapodni a bankokkal. Nagy kérdés az is, hogy hoznak-e valamit a konyhára a kínai, közel-keleti kapcsolatok. Ha Kína elszánja magát Magyarország finanszírozására, akkor annak nyilván költsége van, de az IMF-t biztosan nem kell behívni – mondta Mellár. A közgazdászprofesszor 0 százalék körüli „növekedést" vár jövőre, mivel kérdéses, hogy tudja-e húzni továbbra is az export a GDP-t. A mintegy 1400 milliárd forintnyi jövő évi megszorítás (az erről szóló dokumentum elérhető az NGM angol nyelvű szekciójában) a hazai kereslet oldaláról húzza vissza a gazdaságot.

     A Népszabadság keddi információja szerint Orbán Viktor szűk körben már célzott arra, hogy lemond, ha Magyarország újra az IMF védőhálójára szorul. A Magyarország körüli aggodalmak nem meglepőek abból a szempontból, hogy a globális válság 2008-as kitörésekor is „hamar megtalálták". Matolcsy György, amikor elfoglalta a miniszteri székét – jogosan, bár politikailag érthetetlenül – arról beszélt, hogy Magyarország a világ 10 legkockázatosabb adósa között szerepel. Nos, ez nem változott.

Szerző: Kis Miklós Forrás: FN24

      Olyan törvényjavaslat kidolgozását rendelte el a Kormány a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására, amelyben a hangsúly a rehabilitáción és a foglalkoztatás elősegítésén kell legyen – hangsúlyozta Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtök délután, Soltész Miklós államtitkárral tartott sajtótájékoztatóján.
     A Kormány elfogadta a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban az új intézményi rendszer kialakításáról szóló előterjesztést, és elrendelte az ehhez kapcsolódó törvényjavaslat kidolgozását – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: a kormányzat az összes olyan alrendszerhez hozzányúl, amely igazságtalan, vagy tarthatatlan.

     A jelenlegi rendszer problémáiról szólva Giró-Szász András elmondta, hogy az fenntarthatatlan és átláthatatlan, pazarló, valamint nem ösztönöz az álláskeresésre, a legális munkavállalásra. A kormányszóvivő kiemelte, hogy hazánkban kétszer annyian részesülnek rokkantsági ellátásban, mint a régió más államaiban.

     Giró-Szász András kifejtette: az új rendszerben megszűnik a rendszeres és átmeneti rokkantsági ellátás jelenlegi formája, ezek helyét két részből álló új ellátási forma veszi át. Lesz egy táppénz jellegű juttatás és egy rokkantsági ellátás.

     Soltész Miklós szociális, család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet teljességgel tarthatatlan, hiszen több mint 900 ezer fő kap rokkantsági ellátást. Az új rendszernél fő szabály lesz – fogalmazott az államtitkár –, hogy akik elérik a nyugdíjkorhatárt, azok nem rokkantsági ellátást kapnak majd, hanem nyugellátást, akik viszont a korhatár alatt vannak, azok rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.

     Soltész Miklós rámutatott, hogy jelenleg 111 ezer ember részesül rokkantsági ellátásban, közülük lesznek akik rehabilitálhatóak, s lesznek akik nem – utóbbiak rokkantsági ellátást kapnak majd. A rokkantsági ellátás nem változik – erősítette meg az államtitkár.

     A szociális, család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár elmondta: lesz, akiket nem érint az átalakítás, mivel már 384 ezernél is több azoknak a száma, akik nyugellátásban részesülnek. Nem érinti továbbá a III. kategóriás rokkantsági csoportot, mivel ők is rokkantsági ellátást kapnak.

     Soltész Miklós kitért arra is, hogy az új szabályozásban, akik rehabilitációs ellátást kapnak, azoknak az ellátás addig jár, amíg nem dolgoznak, munkavégzésük idejére fel kell függeszteniük azt. A rehabilitációs kártyával rendelkezők foglalkoztatásánál a munkaadóknak nem kell járulékokat fizetniük – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: bér- és költségkompenzációban is részesülnek a munkáltatók, amely mértéke az első évben 100, a másodikban 90, és a harmadikban 80 százalékos lesz.

     Soltész Miklós rámutatott: megtisztul így a rendszer és a munkára ösztönöz. Nem azt veszi figyelembe – mondta – , hogy ki, mit nem tud, hanem azt, hogy ki, mit tud.

(kormany.hu)