Az IMF/EU-megállapodás aláírása után válik lehetségessé, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdje az alapkamat csökkentését, bár a rövid időn belüli monetáris enyhítés esélyeit a felfelé módosított inflációs előrejelzés is rontja - vélekedtek az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése után londoni felzárkózó piaci elemzők. Egyes citybeli elemzők további kamatemelést is elképzelhetőnek neveztek, bár ez nem konszenzusos előrejelzés.

 

Az MNB monetáris testülete az egyöntetű előzetes citybeli várakozásnak megfelelően 7,00 százalékon tartotta keddi értekezletén a jegybanki alapkamatot.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója a döntést kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar gazdaság inflációs és kockázati környezete közül az utóbbi a kulcstényező az MNB jövőbeni kamatdöntései szempontjából. Ash szerint a növekedési pálya íve alapján az MNB-nek elvileg már most csökkentenie kellene alapkamatát, de a piaci kockázatok kordában tartásához előbb szükség van az IMF-megállapodásra.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza hasonló következtetésre jutott a keddi kamatdöntés utáni kommentárjában. Shearing szerint a múlt havi monetáris tanácsi ülés jegyzőkönyvéből az tűnik ki, hogy a testület külsős tagjai "egyre nagyobb nyomást" fejtenek ki a kamatcsökkentés végett, a Capital Economics vezető londoni elemzőjének véleménye szerint "azonban rendkívül valószínűtlen" az MNB-kamatcsökkentés, amíg nincs meg az IMF/EU-megállapodás.

Shearing közölte: véleménye szerint egyelőre "korai lenne kizárni" annak lehetőségét, hogy az MNB a következő három hónapban akár egy "védelmi jellegű" kamatemelést is végrehajthat.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői azonban a keddi monetáris tanácsi ülés utáni kommentárjukban közölték: most már kérdőjelesebbnek látják azt az eddigi előrejelzésüket, hogy "a késedelmes és nehéz" IMF/EU-tárgyalások miatt az MNB végül ismét kamatemelésre kényszerül.

A GS londoni elemzői eddig azt valószínűsítették, hogy a magyar jegybank összesen 1,00 százalékponttal tovább emeli alapkamatát a forint védelmében és a tőkemenekítés kockázatának csökkentésére.

Keddi kommentárjukban ugyanakkor már úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi kedvező globális környezetben "a negatív híreknek" sem lesz feltétlenül annyira negatív hatásuk a forintra és a finanszírozási kilátásokra, ami kamatemelést indokolna, és a kormány is "elhúzhatja még egy ideig a tárgyalásokat". Mindemellett egyes monetáris tanácsi tagok "kitartó derűlátása" is mérsékelheti a kamatemelés támogatottságát.

A Goldman Sachs elemzői szerint sem várható azonban kamatcsökkentés az IMF/EU-megállapodás elérése előtt. A ház londoni szakértői az új program létrejötte után várnak fokozatos monetáris enyhítést az MNB részéről.

A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég felzárkózó térségi szakértőinek kommentárja szerint "jórészt elenyésztek a kamatcsökkentési remények" annak nyomán, hogy az MNB az idei évre szóló inflációs előrejelzését 5,0 százalékról 5,6 százalékra, a jövő évit pedig 2,6 százalékról 3,0 százalékra emelte.

A 4cast elemzői "enyhén negatívnak" nevezték azt is, hogy a keddi monetáris tanácsi ülésen három javaslat - 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés, kamattartás, illetve 0,25 százalékpontos emelés - került napirendre. A ház szerint ez ugyanis "nemkívánatos megosztottságot" jelez a monetáris testület tagjai között.

A cég szakértői mindent egybevetve azt jósolták keddi kommentárjukban, hogy az MNB az idén nem változtat alapkamatán, hacsak "váratlanul gyors" megállapodás nem születik a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val az új finanszírozási programról.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is kiemelték a keddi ülésen felmerült háromféle javaslatot, és - abból, ahogy Simor András MNB-elnök jellemezte a szavazást - arra következtettek, hogy a monetáris tanácsi tagok közül valószínűleg egy voksolt a kamatemelésre, egy a kamatcsökkentésre, és öten szavazhattak a jelenlegi 7,00 százalékos kamatszint fenntartására.

A JP Morgan szakértői is azt jósolták, hogy az IMF/EU-megállapodás létrejöttéig várhatóan nem változik az MNB-alapkamat. A ház előrejelzése szerint ez azt jelenti, hogy az idei harmadik negyedév előtt nem lesz kamatcsökkentés.

A JP Morgan londoni elemzői hozzátették ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy ha a forint kitart a jelenlegi árfolyamszint környékén, és a kormány "legalább annak a látszatát fenntartja, hogy dolgozik az IMF/EU-megállapodás elérése érdekében", akkor az MNB "nem fogja kötelezve érezni magát" kamatemelés végrehajtására sem.

A cég szakértői keddi kommentárjukban megerősítették azt a véleményüket, hogy az idei második félévben az MNB fokozatos kamatcsökkentésbe kezdhet, feltéve, hogy az év közepéig létrejön az IMF/EU-egyezség.

A JP Morgan elemzői szerint a kohéziós EU-juttatások részleges felfüggesztésének elkerülésére irányuló szándék lesz a fő ösztönző arra, hogy a kormány a következő hónapokban újabb költségvetési takarékossági intézkedéseket hozzon, és ez elősegítheti a pénzügyi segítségről szóló hivatalos tárgyalások megkezdését is.

A JP Morgan londoni közgazdászai közölték: alapeseti előrejelzésük az, hogy az MNB az idei év végére 6,00 százalékig mérsékli alapkamatát, ám ha az év közepéig nem jön létre a megállapodás egy készenléti jellegű IMF-programról, akkor a cég visszafogja ezt a kamatcsökkentési prognózisát.

 

Szerző: MTI

Változatlanul, 7 százalékon tartotta az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi ülésén. A központi bank nem okozott meglepetést a piacnak, hiszen elemzők arra számította, hogy nem módosul a kamatszint.

 

Nem volt tér arra, hogy csökkentse az irányadó kamatszintet az MNB monetáris tanácsa, miután továbbra sincs érdemi előrelépés az EU/IMF-tárgyalások kapcsán. A piaci szereplők azt látják, hogy a gyors megállapodás esélye szertefoszlott, amely komolyan mérsékli a jegybank mozgásterét a kamat csökkentésének kérdésében. Az irányadó ráta vágását azt sem segíti, hogy az infláció februárban közel 6 százalékra ugrott, miközben a jegybank célja ennek fele.

Magyarország nem csupán EU-csúcsot jelentő alapkamattal, de ugyancsak uniós rekordon álló inflációval is „büszkélkedhet". Februárban a ráta 5,9 százalék volt, ez közel duplája a 27 tagország átlagának, és a második helyen holtversenyben álló lengyel és észt inflációnál is másfél százalékponttal magasabb. A legnagyobb ingadozást mutató élelmiszer- és energiaárak mozgásától megtisztított maginfláció is lendületet vett: a mutató, amely decemberben még 3,3 százalék volt, februárban már 5,4 százaléknál járt.

A Monetáris Tanács megítélése szerint idén a gazdaság lényegében stagnál, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések, valamint a 2011 második felében bekövetkezett olajáremelkedés és árfolyamgyengülés érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet, hosszabb távon azonban a gyenge kereslet inflációt mérséklő hatása érvényesül.

A lakosság reáljövedelme a következő időszakban jelentősen csökken, így gyengül a fogyasztás, visszafogott beruházási aktivitás várható. Szintén visszafoghatja az idei belső keresletet a szükségszerű költségvetési kiigazítás. Miközben a nemzetközi pénzügyi kockázat javult, Magyarország kockázata emelkedett, ennek eredőjeként összességében nem változott az ország kockázati megítélése - hangzott el a jegybank mai sajtótájékoztatóján.

Kérdésre válaszolva Simor András jegybankelnök elmondta: az alapkamat csökkentésére akkor van lehetőség, ha az országkockázat jelentősen csökken, illetve több negyedéven keresztül javulás látható az infláció tekintetében.

Az éves infláció szintje miatt azonban egyelőre nem fáj a monetáris politika döntéshozóinak feje. A mutató ugyanis az elemzői üveggömbök szerint – az „egyszeri hatások kiárazódása után" – 2013 elején dél felé indul, és néhány hónap alatt akár a 3 százalékos jegybanki célszintet is elérheti. Így ha a nemzetközi hangulat nem fordul a forint ellen, az MNB akár csökkentheti is az irányadó rátát.

Emlékezetes, a múlt hónapban egy tag, Cinkotai János már 25 bázisponttal csökkentette volna a kamatot, azonban ő volt az egyedüli tag aki úgy ítélte meg, hogy lehetőség lenne az irányadó ráta mérséklésére.

Egy hónap alatt nem változott érdemben Magyarország nemzetközi megítélése, noha egyre többen gondolják azt, hogy a kormány török kártyát játszik: időhúzásra törekszik, és nem is szeretne megállapodni az IMF-fel egy hitelkeretről. A forint árfolyama ugyanakkor stabilnak mondható, a 290-es szint körül mozog az euróval szemben, amely nem jelent lényegi elmozdulást egy hónap alatt.

Az államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár (CDS-felár) ugyan 1 hónapos csúcsra emelkedett 530 bázispont felett, azonban ez nem jelent szignifikáns romlást a megítélésben.

„Az év eleje óta jelentősen erősödött a forint árfolyama, csökkentek a hozamok és a kockázati felárak, így nem okozott meglepetést az alapkamat szinten tartása. A reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban" – vélekedett Suppan Gergely . A TakarékBank vezető közgazdásza szerint ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják.

„A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik" – vetítette előre.

Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat, különösen, hogy várakozásaink szerint a jövő év első felére a 3 százalékos inflációs cél továbbra is elérhetőnek tűnik, annak ellenére, hogy az infláció legutóbb jelentősen felülmúlta a várakozásokat – írja Suppan Gergely. Megjegyezte, a Monetáris Tanács döntéseit, illetve kommunikációját azonban az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése is alakíthatja.

 

Szerző: Világgazdaság Online

A kormány kimondta: Megszorítás

 

A piac rövid távú megnyerése érdekében új kötettel állt elő a kormányzati reformígéretgyár. A Nagy reformkönyv valódi célja az újabb gyors devizakötvény-kibocsátás segítése lehet, angol változatában leírták a tiltott szót: megszorítás.

Nincs új a nap alatt: amikor a Fidesz-kormány úgy érzi, hogy hamarosan összecsapnak a hullámok a feje felett, lendületes reformtervekkel áll elő, írja a Napi Gazdaság. A tavaly tavaszi reformígéret-dömping – Széll Kálmán-terv, konvergenciaprogram, Nemzeti reformprogram – láthatóan hónapokra megnyugtatta a piacokat, sőt néhány hétig még a magyar hitelminősítés javítása is felmerült.

Miután tavaly november közepe óta nem sok minden történt az EU−IMF-hiteltárgyalásokkal kapcsolatban, Brüsszel pedig kitartóan folytatja a túlzottdeficit- és a kötelezettségszegési eljárásokat, a múlt héten  a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előállt a Nagy reformkönyvvel, az „új sztorival”. A napokban a piaci elemzőknek megküldött – és a kormányportálon is közzétett – 276 oldalas dokumentum (pdf) célja az elmúlt másfél évben hozott és a jövőben tervezett kormányzati gazdaságpolitikai lépések bemutatása.

A reformkönyv szerint a stratégiai cél továbbra is az, hogy a válság utáni években Magyarország Európa legversenyképesebb gazdasági környezetet biztosító országa legyen. A Portfolio.hu szerint az anyag angol nyelvű változatában, a Széll Kálmán-tervet bemutató fejezetben szerepel a tiltott „megszorítás” (austerity) kifejezés. A magyar verzió azonban úgy fogalmaz, hogy „strukturális reformok és a költségvetési takarékosság együttesen biztosíthatják, hogy az államháztartás hiánya 2012-ben a GDP 2,5 százalékát tegye ki”.

A kettős beszéd nem új, tavaly tavasszal a Széll-terv magyar és angol változata között is voltak érzékelhető különbségek. Akkor például a magyar nyelvű változatból hiányzó konkrétumok voltak azok, amelyeket az angol kiadásban lehetett fellelni. A Nagy reformkönyv egyébként, mint arról korábban az Index a birtokába került kormányelőterjesztés alapján beszámolt, azért is váratlan, mert a Miniszterelnökség két összesen egymilliárd forintos tenderén ugyanis, amelyen nemzeti konzultációk megszervezésére kerestek kommunikációs céget, kifejezetten kikötötték, hogy a pályázók kerüljék az erősen negatív töltetű reform szót, és helyette a megújulás, újjáépítés, együttműködés szóhármassal próbáljanak pozitív, támogatandó értelmet adni a elkövetkező időszak döntéseinek

A piacok felé eladható „sztorigyártás” időzítése egyébként aligha véletlen. Egyre valószínűbb ugyanis, hogy amennyiben kedvezően alakulnak a piaci feltételek, akár már áprilisban, vagyis az egyre bizonytalanabb sorsú EU−IMF-megállapodás előtt kibocsáthat dollárban jegyzett devizakötvényt az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK). Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója a Reutersnak azt mondta, biztosnak látszik, hogy megérett a helyzet egy új kibocsátásra, és az valószínűleg dollárjegyzésű lesz.

A hitelminősítők ugyan tavaly november óta befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolják Magyarországot, a minősítés leginkább Európában jelentkezik a hozamfelárakban, ami egy esetleges eurókötvény-kibocsátáskor mintegy 1,1 százalékos többletkamatot jelent − véli Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője.

A portfóliómenedzser azt mondta, a tavalyi 6,5-7,5 százalékos dollárkötvényhozamok nem ismételhetők meg, legalább egy százalékponttal magasabb kamatot kell kínálni a befektetőknek. Orbán szerint összeségében kockázatos a hitelmegállapodás előtt kimenni a kötvénypiacra, mivel ezt nehezen lehet másként értelmezni, mint a megegyezés minden áron való elkerülését. Londoni elemzői vélemények szerint sem zárható ki egy devizakötvény-kibocsátás sikere a megállapodás előtt, ez javíthatná a magyar tárgyalási pozíciókat, ugyanakkor kockázatai is lennének.

Az államigazgatás egyszerűsítése (intézmények száma)


Szervtípus 2010 2011



Minisztérium 13 8



Országos hatáskörű szerv 45 47



Területi államigazgatási szerv 292 93



Közszolgáltató költségvetési szerv 193 92



Kormány vagy tárca alapítványa, közalapítványa 68 21



Gazdasági társaság 38 57



Összesen :
649 318



 

 

Forrás: Nagy reformkönyv







Jövő vasárnap jár le a szigorított dohányzási szabályozás betartására vonatkozó három hónapos türelmi idő.

Egy hét, és jön a cigibírság
Akár 2,5 millióra is rúghat a bírság

A dohányzási tilalom betartását már a szabályozás életbe lépése, január elseje óta ellenőrzi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, de bírságot egyelőre nem szabhatnak ki, mert április elsejéig türelmi idő van. Jövő vasárnaptól viszont a három hónapos türelmi idő lejártával szabályszegés esetén magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak a népegészségügyi szakigazgatási szervek.

Január elején még viszonylag nagy volt a dohányzási tilalommal szembeni ellenállás. Az idő múlásával viszont nemcsak a vendéglátóhelyek nemdohányzó vendégei, hanem az ott dolgozók, sőt az aktív dohányosok is egyre többen üdvözölték, hogy a zárt térből kikerült a dohányzás – állítja Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel.

 

Forrás : MTI/Hír24

Kiverte a biztosítékot a családbarát nyilatkozat...  
Kiverte a biztosítékot a családbarát nyilatkozat

 

Ha egy lakáshitel bedől, a legnagyobb kárt az ingatlan tulajdonosa szenvedi el., a bank csak másodsorban szenved el kárt, mégis a magyar jogalkotás és törvénykezés nem szól másról, mint a bankok megmentéséről – több esetben adósmentésnek álcázva. Az adósok hiába is próbálnak sok áldozattal kilábalni a kialakult patthelyzetből, nem sikerül, hiszen a jogalkotó nem áll valójában mellettük.


A Versegyházi Hírhatár Online egy civil mozgalom nyílt levelét tette közzé, melyet a Mozgalom a Hitelesek Törvényes Jogaiért (MHTJ) írt Kovács Leventéhez, a Bankszövetség elnökéhez.

 

A nyílt levél megírására a Bankszövetség elnökének azon nyilatkozata adott alapot, mely szerint Kovács Levente kijelentette, nagy nyilvánosság előtt: csak az van bajban az adósok közül, aki a hitel felvételekor szándékosan megtévesztette a bankot, az anyagi helyzetével kapcsolatosan. Az MHTJ sérelmezi azt is, hogy a Parlamenti Fogyasztóvédelmi Bizottság ülésein az elnök úr folyamatosan gúnyolja a civil szervezetek ott megjelent képviselőit.

 

Az MHTJ nyílt levelében részletezi, hogy a THM alkalmatlan volt szerepének betöltésére, és a hitelt felvevők megtévesztésére szolgált. Jelzik azt is: ez a tény az Albizottság jelentésében szerepel. Kifogásolják, hogy nincs forintosítva a kockázat egyetlen hitelszerződésben sem. A mozgalom véleménye a bankok kockázat feltáró nyilatkozatairól, hogy az nem más, mint a laikus fogyasztók szándékos megtévesztésének cselekménye. A nyílt levél kitér a bankok által alkalmazott könyvelési trükkökre is, amely egyedülálló módon, egész Európában extra profithoz volt képes juttatni a bankokat. Elmesélik a Bankszövetség elnökének azt is, felvilágosító jelleggel, hogy az adós és a bank is másként értelmezi a kezelési költség és a kamat jellegű költség fogalmát. Hiszen, míg az adósok a jogszabályok szerint értelmeznek,a  bankoknak szabadelvű értelmezést tesz lehetővé a magyar bírói ítélkezési gyakorlat.

 

A Mozgalom vitatja a PSZÁF felülvizsgálat és javaslattételi jogkörét a banki eljárásokkal szemben is. Az ugyanis nem létezik ma, Magyarországon, csakúgy, mint a GVH-nak sem. Az MHTJ sérelmezi Kovács Levente azon nyilatkozatát is, melyben kijelenti: „Magyarországon a bírósági eljárásokban bank még pert nem veszített.” Ebből a kijelentésből is tisztán látható, hogy a bíróságok mindent megengednek a bankoknak.

 

A Mozgalom követeli, hogy kérjenek bocsánatot az ügyfelektől, az adósoktól – nemcsak a bankok, de a kormány is, akinek az évek óta tartó mulasztásai okán alakulhatott ki jelen társadalmi-szociális katasztrófa helyzet Magyarországon.

 

Levelük végén egy nyílt szó-párbajra hívják ki a Bankszövetség elnökét, hogy nyilvános fórumon, mindenki számára hozzáférhetővé téve, hangozzanak el a civilek kérdései, és a Bankszövetség válaszai.

 

A nyílt levél teljes tartalma itt megtekinthető.

 

 Forrás : Füzesabonyi Hírhatár Online

Majdnem egymillió dolgozó bérét egészítette ki az állam februárban. Kevesebb adminisztráció, több szja-bevétel, a büdzsé jobb helyzete és az emberek jövedelmének növekedése – ezek szerepeltek az adóreform legfontosabb céljai között. Ám az első hónap adatait átnézve úgy tűnik, a négy pontból csak egy teljesült igazán. A bérkompenzáció sokba került, macerás volt és elvitte az szja-bevételek növekedését, mint az FN24 alábbi számításából kiderül.

Január volt a bérkompenzáció első hónapja – ez lehetővé tette, hogy támogatást kapjanak azok a cégek, amelyek minden dolgozó bérét megemelték a kormány által elvárt mértékben. Úgy tűnik, valóban több lett az szja-bevétel: a február eleji befizetés 4,7 milliárddal haladta meg a tavalyit, mely 3,7 százalékos növekedés. Ám nagy kérdés, hogy ez a növekedés minek köszönhető. Ugyanis a bérkompenzációval párhuzamosan a kormány eltörölte az adójóváírást (ez maximum 12 500 forint volt havonta) is.

A NAV értékelése szerint a vizsgált két hónap bevételének alakulásában több tényező is szerepet játszott, nemcsak a munkabérekhez köthető személyijövedelemadó-kötelezettség alakulása. Az adójóváírás megszüntetése biztosan növelte a bevételeket. Csökkentette viszont, hogy a szuperbruttót (1,27 szeres adóalap-kiegészítést) évi 2,4 millió forintos jövedelem alatt eltörölték. Ezzel ugyanis a havi 202 ezer alatt keresőknek az idén kevesebb szja-t kellett fizetniük (20,32 százalék helyett csak 16 százaléknyit). De még ezzel együtt is összességében 4,7 milliárdos pluszadóbevétel volt.

Majdnem egymillió főre kértek állami támogatást

A bérkompenzációról a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kaptunk választ, akik a NAV előzetes adataira hivatkozva azt írták, mintegy 980 ezer fő, azaz a lehetséges érintettek több mint fele után érvényesítettek kompenzációs kedvezményt januárra. Hozzátették még: a ténylegesen kompenzáltak száma feltehetően még ezt is jelentős mértékben meghaladja, hiszen a kedvezményt csak azok a munkáltatók vehették igénybe, akik minden egyes munkavállalójukra végrehajtották az elvárt béremelést.

Ehhez hozzátartozik persze, hogy a minimálbéren, illetve a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál (a havi bevallások szerint mintegy 8-900 ezer munkavállaló) január elsejével kötelező volt bért emelni. Ez a csoport részben átfedésben áll az állami bérkompenzációnál szereplő 980 ezer fővel.

A minisztérium eddigi adatai alapján a kedvezményt igénybe vevők átlagos keresete 113 ezer forint körül alakult. Ebből arra lehet következtetni, hogy az elvárt béremelést a minimálbérnél (98 ezer forint) többet keresők közül is sokan megkaphatták. De ez csak a kezdet: mivel a kompenzáció visszamenőlegesen is érvényesíthető, akár jóval egymillió fő fölé is nőhet az állami támogatással kompenzáltak száma. Például a közszolgák seregei is csatlakozhatnak, akiknek nemrég kellett leadniuk az igénylésüket erre.

Kétmilliárdos bukás

Arra a kérdésre nem kaptunk a minisztériumtól választ, pontosan mennyibe került a bérkompenzáció, de egy elnagyolt számolást magunk elvégeztünk. Ha 980 ezer dolgozóra kértek bérkompenzációt, akik átlag 113 ezer forintot keresnek, akkor náluk átlagban 12 900 forinttal kellett megemelni a béreket. Ez 11,4 százalékos növekmény. Ebből a munkáltatóknak kellett állniuk 5 százalékot, a maradék 6,4 százalékot állhatta átlagosan az állam, ami a teljes kompenzáció 56,1 százaléka vagyis 7,1 milliárd forint. Ezzel szemben az szja-bevétel mindösszesen csak 4,7 milliárd forinttal nőtt. Így becslésünk alapján az adóreformmal körülbelül 2,4 milliárddal lett szegényebb a büdzsé eddig. (A végső összeg sokban függ attól, hány embernél nem haladta meg az emelés az 5 százalékot – utánuk ugyanis nem jár állami pénz.)


A minisztérium azt is kiemelte, az ő januári adataik szerint a versenyszektor rendszeres keresetei 9,6 százalékkal nőttek, azaz sok cég az elvárt béremelésnél is többet adott dolgozóinak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb (januári bérekre vonatkozó) statisztikájában viszont az áll: az átlagkeresetek a versenyszférában 5,2, a közszférában 1,4 százalékkal emelkedtek. A számokból az is kiderül, hogy a foglalkoztatottak nettó bére átlag 1,4 százalékkal nőtt, de az inflációval kiigazítva még így is kevesebbet kerestek.

A reálkeresetek januárban mindent egybevetve így 3,8 százalékkal csökkentek, állapítható meg.

 

 

Szerző : Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás : FN24

Alig több mint tíz napjuk maradt a magán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy nyilatkozzanak: visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe. Az már kiderült, hogy a tb-rendszerbe igyekvők pozitív reálhozama adómentes lesz, az állami nyugdíj mértéke viszont továbbra is bizonytalan. A pénztárak tagdíjigényén is sok múlhat.

 

Legutóbb két hónapja kerestük meg a nagyobb magánpénztárakat - az OTP-t, az Axát, az Allianzot, az ING-t és az Aegont - azzal a kérdéssel, mikor és milyen formában jelezhetik ügyfeleik átlépési szándékukat. Kisebb-nagyobb eltéréssel, de lényegében azt a választ kaptuk, hogy külön formanyomtatvány készül majd erre a célra, amelyre több hetet kell még várni. Többi közt azzal indokolták a késlekedést, hogy a jogalkotó nem tisztázta, maradó ügyfeleik a jövőben az állami nyugdíj 75 vagy 100 százalékára lesznek-e jogosultak, ahogy azt sem, adómentessé válik-e a visszalépők pozitív reálhozama.

Tisztázatlan ügyek

Az utóbbi kérdés hétfőn dőlt el a parlamentben, miután a képviselők megszavazták, hogy a tb-rendszert választóknak a reálhozamuk után nem kell adót fizetniük. Szintén kiderült, hogy akik magán-nyugdíjpénztári vagyonukat önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik, a kifizetések 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek. A pénztáruk mellett kitartók állami nyugellátásáról egyelőre nem született döntés, viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi ígéretei szerint a 2012. január 1-jét követő időszakra járni fog a teljes összeg.

A fentiek tükrében a pénztártagok még mindig nem lehetnek biztosak abban, megéri-e a váltás. Ennek ellenére az általunk korábban megkeresett pénzintézetek már kivétel nélkül közzétették honlapjukon a tb-rendszerbe történő átlépéshez szükséges, illetve a reálhozamról rendelkező nyilatkozatokat.

A mellékelt tájékoztatóban az OTP, az Allianz és az ING is felhívja a figyelmet, hogy a maradó tagok állami nyugellátásának kérdése még nem tisztázott, az Axánál viszont külön erre nem térnek ki. Az Aegon honlapján egy bejelentés olvasható, miszerint a vállalat megszünteti magánpénztári ágazatát, ezért ügyfeleinek azt ajánlja, hogy másik magán-nyugdíjpénztárba vigyék megtakarított vagyonukat, esetleg lépjenek át az állami nyugdíjrendszerbe vagy utalják önkéntes pénztári számlára a pénzüket.

Adományokból tartanák fenn a rendszert

Újabb dilemmát okozhat, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség nemrég közölte: a magánpénztárak biztonságos működésük érdekében önkéntes adományokra is számítanak ügyfeleiktől. Az új törvényi szabályozás emellett kötelező tagdíjat is előír, amelyet az egyéni számlákon írnak jóvá. Ennek oka, hogy az eddigi magánbefizetéseket az állami nyugdíjalapba irányították át.

A weboldalakon fellelhető információk szerint az ING havi 4-8000 forintot kérne tagdíjként a vagyon érdemi gyarapodásához; adománynak, 2013. január 1-jétől évi 4000 forintot vár a pénzintézet. Az OTP január 1-jétől minimum 1000 forintot szed tagjaitól, június 1-től pedig kötelező, havi 5000 forintos tagdíjat írnak elő. Az ezen felül fizetett összeg adomány lesz. Az Allianz egyelőre nem jelölt meg pontos összegeket, ahogyan az Axa sem.

Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb magán-nyugdíjpénztárak nem derűlátók. Az Axa Magánnyugdíjpénztár jövőjéről várthatóan 2012 április és szeptember között születik döntés - olvasható a vállalat közleményében. Az ING azt ígéri ügyfeleinek, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer fennmaradásán és további sikeres működtetésén fog dolgozni.

 

Szerző: Varjasi Viktor

Forrás: Hír24

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az árfolyamrögzítés új szabályairól szóló törvényt, amely szerint az árfolyamgátat azok igényelhetik, akik legfeljebb 20 millió forint értékben adósodtak el.

 

A kormány eredetileg azt javasolta, azok kérhessék az árfolyamrögzítést, akiknek a fedezetül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 30 millió forintnál. Ezen a fideszes Rogán Antal javaslatára a múlt héten úgy változtatott a Ház, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen döntő.

A kabinet tavaly decemberben állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére vonatkozó szabályok módosításáról. A képviselők - a már említett, a bankszövetség által támogatott változtatással - ezt az egyezséget emelték törvényi erőre 319 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett. Tartózkodott nyolc, a Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikus és a szocialista Veres János.

Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, ha a kontraktust tavaly december 15-e előtt kötötték.

Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény mindazonáltal lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését.

A pénzintézetek svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.

A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci franknál 270 forintos, eurónál 340 forintos, japán jennél 3,3 forintos árfolyam) felett a törlesztőrészletnek a legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az állam fizeti ki.

Az árfolyamgát igénybevételét az kezdeményezheti, akinek devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem része fizetéskönnyítő programnak (a futamidő meghosszabbítása nem számít ilyennek), illetve az e programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdő időpontjáig megszünteti.

További feltétel, hogy nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem a zálogjog által biztosított egyik követelés esetében sem, s sincs folyamatban végrehajtás a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra.

A pénzügyi intézmények a törvény alapján kötelesek mindent megtenni azért, hogy a hiánytalan kérelem átvételétől számított 60 napon belül megkössék a hitelkeret-szerződést. A már megkötött gyűjtőszámlahitel-szerződések az új szabályoknak megfelelően módosulnak, kivéve, ha a hiteladós ehhez írásban nem járul hozzá.

A törvény alapján az április 1-jei hatálybalépés után a bankok kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshitelesét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezők következnek. A bankok azonban e határidők előtt is befogadhatnak kérelmet.

A jogszabály szerint a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek igénybe, ennek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.

A közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február 1-jétől a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július 1-jéig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatások adómentesek.

Az Országgyűlés még a múlt héten további, ugyancsak Rogán Antal által kezdeményezett módosításokat is végrehajtott az eredeti törvényjavaslaton. Ezek alapján a közszférában dolgozók egyösszegű, vissza nem térítendő támogatását a devizakölcsön-tartozás előtörlesztéseként kell elszámolni, amire a pénzintézetek nem számíthatnak fel előtörlesztési díjat. A parlament lehetővé tette továbbá, hogy a lakáscélú devizahitelek kedvezményes végtörlesztése céljából felvett forinthitelek kiváltására is felhasználható legyen a lakás-előtakarékossági szerződés. A gazdasági bizottság fideszes elnöke ennek szükségességét azzal magyarázta, hogy a végtörlesztést igénybevevők ne veszítsenek el olyan jogosultságot, amelyek egyébként megilletnék őket a lakás-előtakarékossági szerződésük alapján.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával változik a THM-plafon szabályozása is: nem az érintett naptári félévet megelőző napon, hanem az előző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat lenne az irányadó a korlátozás alkalmazásánál. A módosítás az indoklás szerint azért szükséges, mert a jegybank kamatdöntő üléseit a hónap végén tartják, ezért előfordulhat, hogy a pénzügyi intézményeknek egy nap sem áll rendelkezésükre a jegybanki alapkamat változásából adódó törvényi kötelezettségek végrehajtására.

Szintén egy zárószavazás előtti módosító indítvány jóváhagyásával kiegészült a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény is, így a fizetési könnyítéssel kapcsolatos kérelmeket a Magyar Államkincstár bírálja el. Az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos pontjai alapján a köztartozás jogosultja az adós erre vonatkozó kérelme esetén fizetési könnyítésről, mérséklésről dönthet.

 

Forrás: MTI

Árfolyamgát egyszeregy – kinek jó az új rendszer?

Jó esély van arra, hogy áprilistól elindul az árfolyamgát kiterjesztett rendszere. Megnéztük, kinek éri meg, szimulátorunkkal mindenki kiszámolhatja, jól jár-e, ha kéri a rögzítést.

Árfolyamgát egyszeregy – kinek jó az új rendszer?

A kormány és a Bankszövetség a múlt héten megállapodásra jutott az árfolyamrögzítés kiterjesztésének feltételeiről, és bár az Országgyűlés még nem fogadta el a törvényjavaslatot, talán már a jövő héten végszavazás lehet. A várakozások szerint nem változnak érdemben a jelenleg ismert feltételek.

Ki és mikor?

A tervezet szerint svájci frank alapú jelzáloghitelesek 180, az euró alapú 250, a jen alapú kölcsönnel rendelkezők 2,5 forinton törleszthetnek legalább 3, maximum 5 évig, de legkésőbb 2017. június 30-áig. Akik belépnek az árfolyamgát-rendszerbe, azoknál az aktuális és rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetéből a tőkét egy forintszámlán gyűjtik. A gyűjtőszámlán halmozódó összeg törlesztését az árfolyamgát lejártával kell megkezdeni. A kamatrészt az állam és a bankok átvállalják.

Az árfolyamgát alá a már ismert feltételek alapján szinte mindenkinek megéri belépni, hiszen miközben választástól függően 3-5 évig a jelenleginél 15-25 százalékkal alacsonyabb lesz az az összeg, amit a hitel miatt havonta kell fizetni, a forintszámlán csak az eredeti hitel tőkerészlete halmozódik tartozásként. A halasztott fizetés pluszköltségei nem növelik érdemben azt az tételt, amelybe az eredeti hitel egyébként kerülne az adósnak. (Ez halasztott fizetésnél egyéb esetekben általában nem így fog történni: a szerződésen bármilyen csekély változtatás alaposan megdobja az ezzel kapcsolatos kamat- és kezelésiköltséget, valamint egyéb kiadásokat.)

Mennyire?

Vannak persze különbségek. Elsősorban amiatt, hogy a legtöbb hitel úgynevezett annuitásos kölcsön, ami azt jelenti, hogy a bank az adósoknak a törlesztési terhet a teljes lejárati időre azonos összegben osztja el. Ennek kamattartalma a futamidő elején a legmagasabb, a végén pedig már szinte csak a tőkét kell törleszteni. A hitelek e sajátossága egyben azt jelenti, hogy azoknál, akik még a futamidő elején járnak, ugyanakkora felvett hitel mellett kevesebb tartozás halmozódik fel a gyűjtőszámláján, mint azoknak, akik egyébként ugyanannyi kölcsönt vettek fel, azonos egyéb feltételek mellett, de már a törlesztés vége felé haladnak.

A különböző lejáratok hatását konkrét példán lehet egyszerűen bemutatni. Egy 2008. júliusában 141 forintos svájci frank árfolyamon 20 éves futamidővel felvett 5 millió forintos hitelnél az ötéves árfolyamrögzítés ideje alatt (a devizaárfolyamok és kamatok alakulásának függvényében) 260-460 ezer forint körüli összeg halmozódik fel a gyűjtőszámlán. Egy ugyanebben az időben, ugyanilyen összegre folyósított 10 éves lejáratú kölcsönnél (szintén a piaci folyamatok függvényében) viszont 800 ezer-1,3 millió forint között lehet ez a tétel.

Általánosságban tehát azt érdemes kiemelni, hogy akinek a hitel lejáratából már kevés idő van hátra, érdemes alaposan átgondolnia, belépjen-e az árfolyamgát rendszerbe, mert előfordulhat, hogy az árfolyamrögzítés végére jelentős tartozása halmozódik fel. Ez azonban – még egyszer hangsúlyozzuk – a feltételekből adódóan az eredeti hitel költségét (azt tehát, amibe összességében az adósnak a hitel kerül) nem növeli érdemben.

Emiatt azoknak, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi árfolyam-ingadozás mellett nem biztos, hogy fenn tudják tartani fizetőképességüket, de 15-25 százalékkal alacsonyabb, ráadásul a jelenleginél kevésbé ingadozó törlesztési terhet el tudnak viselni, akkor is érdemes kérni a rögzítést, ha egyébként törlesztésük utolsó negyedében vannak. Ennek következménye ugyanis mindössze az, hogy hosszabb idő alatt fizetik vissza a kölcsönt, ami még mindig jobb, mint ha valaki nemfizető adóssá válik.

Kristálygömbjét vegye elő!

Az árfolyamgát rendszerbe belépőknek – azon túlmenően, hogy az előbbiekben vázoltak szerint megnézik, mekkora tartozás halmozódhat fel gyűjtőszámlájukon, s átgondolják, hogy a futamidő ezzel együtt járó esetleges elnyúlása megfelel-e számukra – azt is érdemes mérlegelni, milyen jövőbeni árfolyamokra és kamatokra számítanak.

Egészen más helyzetet jelent ugyanis az árfolyamgát lejártával az, ha addigra számottevően csökkennek az árfolyamok és ezzel együtt a kamatok, vagy fordított helyzet áll elő, és tartósan magas árfolyamokra, s ennek jellemző velejárójaként emelkedő kamatokra kell felkészülnünk.

Azt ugyanis már most látni kell: ha érdemben nem változik a helyzet a piacokon, az árfolyamgát lejártával a jelenleginél is kilátástalanabb helyzetbe kerülhetnek egyes adósok. Eredeti devizahitelük törlesztőrészlete ugyanis akkor visszatér a jelenlegi szintre, amivel együtt meg kell kezdeni a gyűjtőszámlán felhalmozódott – kinek több, kinek kevesebb – tőke törlesztését is.

Az előbbi példáknál maradva, ha a svájci frank az árfolyamgát öt éve alatt 240 forinton marad, akkor annál az adósnál, aki eredetileg 10 évre vette fel a kölcsönt, a jelenlegi 95 ezer forintos havi törlesztőrészlet a háromszorosára, 211 ezer forintra nő, miközben az árfolyamrögzítés ideje alatt havi 71 ezer forint körüli összeget fizetett. Az a hiteles pedig, aki 2008-ban 20 évre vette fel a kölcsönt, a mostani 61 ezer forint körüli törlesztés helyett 67 ezret fog fizetni azután, hogy az árfolyamgát-rendszerben 46 ezer forint körüli tételt jelentett csak számára havonta az adósságteher.

(A részletes számpéldák a Bankometer.hu innen is elérhető elemzésében megtalálhatók. Ha valaki saját hitelére vonatkozóan szeretné modellezni az árfolyamgát hatásait, az a belinkelt alkalmazás használatával ezt megteheti.)

Javulás esetén persze egészen más lenne a helyzet. Ha például a svájci frank árfolyama 180 forintra csökkenne, akkor az az adós, aki 20 évre vette fel hitelét, a gyűjtőszámla törlesztésével együtt kevesebb mint 50 ezer forintot fizetne havonta az árfolyamgát lejárta után.

Gyűjtsön, aki tud

Az ilyen kiszámíthatatlan helyzetre – a lehetőségek függvényében – érdemes készülni. Ha valaki félre tudja tenni azt az összeget, amellyel az árfolyamrögzítés ideje alatt kevesebbet kell fizetnie, mint most (vagy legalább annak egy részét), mindenképp célszerű így cselekednie. Ha ráadásul biztos abban, hogy képes ezt tartósan megtakarítani, s lakástakarék-pénztári számlát nyit (amelyhez a befizetés függvényében még állami támogatást is kap), az így felhalmozódott tőkéből nemcsak a gyűjtőszámlán lévő tőkerészt tudja előtörleszteni, hanem eredeti devizahitelének egy részét is.

Feltételek

Ha az Országgyűlés a törvénytervezetet változatlan formában szavazza meg, az árfolyamrögzítést várhatóan mindazok a devizahitelesek (illetve deviza alpú lakáslízinggel rendelkezők) kezdeményezhetik, akik legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelelnek az alábbi feltételeknek:

- a devizakölcsönből származó fizetési késedelmük nem haladja meg a 90 napot;

- nem állnak fizetéskönnyítő program (a futamidő meghosszabbítása nem számít annak) hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételt legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára megszüntetik;

- akiknél az eredeti hitelösszeg nem haladta meg a 20 millió forintot;

A jelenlegi információk szerint az árfolyamgát alá ütemezetten lehet majd bejelentkezni:

- áprilistól a közalkalmazottak igényelhetik az árfolyamrögzítést;

- júniustól a lakáscélú jelzáloghitelesek adhatják be a kérelmet,

- a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknek szeptemberig kell várniuk.

A közalkalmazottak – de a jelenlegi ismeretek alapján csak azok, akik végtörlesztésre vonatkozó igényeiket a munkaadójuknál a tavaly december végi határidőig jelezték – az általános feltételekhez képest további kedvezményeket is kapnak:

- egyrészt vissza nem térítendő juttatásként megkapják a tényleges, illetve rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetét a február 1. és az árfolyamrögzítés tényleges megtörténte közötti időszakra;

- másrészt kamatkedvezményt kapnak: esetükben a gyűjtőszámla kamata 3 százalékponttal lesz alacsonyabb az általános mértéknél (a BUBOR-nál), amely minden gyermeknél további 1 százalékponttal nő.

 

A pontos feltételeket kormányhatározat rögzíti majd.

 

Forrás : Bankometer.hu

A legtöbb új munkaerőigény Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből és Budapestről érkezett.

 

Februárban a munkáltatók csaknem 95 ezer munkaerőigényt jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, ez a januári közel négyszerese, az előző év februárinak is több mint kétszerese - ismertette a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) legfrissebb munkaerő-piaci adatait az MTI-nek Gedeon András, a hivatal szóvivője. Gedeon András kiemelte: az állásokat februárban leginkább az ipari, építőipari és a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban kínálták.

A legtöbb új munkaerőigény Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből és Budapestről érkezett az NMH honlapján közzétett adatok szerint.

Az újonnan bejelentett állások 11,5 százalékához a foglalkoztatók nem igényeltek támogatást, míg 88,5 százalékát valamilyen támogatási forma keretén belül kínálták. Az előző hónaphoz képesti arányeltolódás oka, hogy míg januárra visszaesett a támogatott állások száma, februárra jelentős növekedés történt ezen a területen. Tavaly februárban ez az arány 29,5 és 70,5 százalék volt.

Februárban az újonnan bejelentett nem támogatott állások száma 10.900 volt, ami 11,9 százalékkal emelkedett egy hónap alatt, az egy évvel korábbinál viszont 18,9 százalékkal kevesebb.

Gedeon András kiemelte: a múlt hónapban a nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma 646.700 volt. Pozitív tendencia, hogy előző év azonos hónapjához képest 4 százalékkal, csaknem 27.000 fővel csökkent a számuk - mondta. Januárhoz képest februárban kismértékben, 0,3 százalékkal ugyancsak csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma.

A szóvivő hozzáfűzte, hogy megtört a regisztrációba belépők számának növekvő tendenciája. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 30,4 százalékkal volt több a nyilvántartásba belépők száma. Nőtt azoknak az álláskeresőknek a száma, akik már felkeresik a munkaügyi központokat, kirendeltségeket és együttműködnek a munkaügyi szervezettel, miáltal az inaktívak száma csökken - hangsúlyozta Gedeon András.

Az NMH adataiból kiderül, hogy a tartósan regisztrált álláskeresők száma januárhoz képest 0,1 százalékkal csökkent, és 23,8 százalékkal esett vissza 2011 februárjához képest. A tartós álláskeresők 58,1 százaléka egy-két éve van a nyilvántartásban, de a két éven túliak aránya is meghaladja a 40 százalékot.

Februárban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva továbbra is 14,6 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 9,7 százalék. Az előző év azonos időszakához képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutató értéke 0,6 százalékponttal, a munkavállalási korú népességhez viszonyított relatív mutató értéke 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb februárban.

Februárban 52 cég 2.600 munkavállalót érintő létszámcsökkentési döntését jelentette be, ez az előző hónaphoz csökkenés, az előző évhez képest viszont növekedés.

 

Forrás: MTI

Egymás után adja el kincset érő palotáit Velence önkormányzata - írta az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági napilap. A műemlék épületekből befolyó pénz sem tudja azonban pótolni a velencei városkassza hiányát.

 

"Velence eladja a családi ékszereket és még csak nem is kerülnek olyan sokba" - így utal a lap azokra a palotákra és más műemléki épületekre, melyeket a lagúnák városa magánbefektetőknek adott el. A Ca'Corner della Regina negyven millió euróért a Prada divatházé lett, a Szent Márk térhez közeli egykori Pilsen sörgyárat egy kereskedelmi lánc szerezte meg, a városi kaszinó Las Vegas-i tulajdonosokat kapott.

Ez sem elegendő azonban a város által felhalmozott 350 millió euró adósság és a havi 50-100 millió euró folyóköltség térítésére, amelyből az önkormányzat dolgozóit és a szállítókat kellene kifizetni. A városi vállalatokat további egymilliárdos hiány terheli - írta a gazdasági napilap.

Az Il Sole 24 Ore szerint Giorgio Orsoni polgármester a paloták kiárusításával sem tudja egyensúlyozni az utóbbi időben befagyasztott két pénzforrást: a válság miatt az olasz kormány már nem tud különfinanszírozást nyújtani a nemzeti örökségnek tartott Velencének, és a város elesett attól az évi 100 millió eurós "csekktől" is, melyet eddig a kaszinó bevételéből kapott.

Velencét a lakosai sem tudják fenntartani: a szigeteken ma már kevesebb mint hatvanezren élnek, többnyire idősek és egyetemisták. Harmincmillió turista látogat évente a városba, ám ez sem segít: ötödük reggel érkezik, este megy és nem költ semmire. A rekordszámú látogató ellenére az Actv velencei közlekedési vállalatnál tavaly húsz százalékkal esett vissza a jegyvásárlás. A több mint hat eurós menetjegyár ugyanis gyaloglásra készteti a turistákat - írja a lap.

 

Forrás: MTI

Eltérő véleményüknek adtak hangot londoni elemzők annak kapcsán, hogy a magyar kormány meg akar-e állapodni egy hitelkeretről, de abban egyetértenek, hogy jelentősek a nézetkülönbségek a kormány és a nemzetközi szervezetek között.

 

A kormány szándéka teljesen világos – nem akarnak megállapodni az Európai Unióval és az Nemzetközi Valutaalappal – írja Peter Attard Montalto , a Nomura feltörekvő piaci vezető közgazdásza Magyarországról kiadott elemzésében. Úgy látja, hogy a magyar kormány a „török játékot játssza".

Montalto szerint csak a piac kényszerítheti arra a kormányt, hogy végül megállapodjon egy hitelkeretről az EU-val és az IMF-fel.

A kormány és az EU/IMF álláspontja még mindig túl távol vannak egymástól ahhoz, hogy megkezdődjenek a formális tárgyalások – írja Montalto. Meglátása szerint április előtt nem kezdődhetnek el a tárgyalások. Hangsúlyozta, a kormány csak akkor tesz újabb lépéseket a tárgyalások elkezdéséhez, ha a piac kényszeríti.

A CDS-felárnak újra 650-700 bázispontra kell emelkednie, a forintnak pedig 310-es szint fölé kell kerülnie ahhoz, hogy a kormány valóban megállapodjon az EU-val és az IMF-fel Montalto szerint.

Hasonló véleményének adott hangot a Commerzbank közgazdásza is. „Nincs egy ütemterv a piac felé kommunikálva, hogy a szerződés kapcsán ki mikor, miről tárgyal. Sőt olyan nyilatkozatok is nyilvánosságra kerülnek, ahol kormánypárti politikusok úgy fogalmaznak, hogy előfordulhat olyan téma a tárgyalásokon, ahol az álláspontok ütközni fognak, mert sérülnének az ország érdekei" – mutat rá Karsai Péter.

Ha a piac kikényszeríti, akkor lesz megállapodás, de ha marad az összességében kedvező, mérsékelten jó globális hangulat, akkor esélyes magyar részről az együttműködés halogatása, vagy teljes elutasítása – vélekedik Karsai Péter.

Barclays Capital elemzői azt írták, tudomásuk szerint továbbra is "jelentősek a nézetkülönbségek" a magyar kormány és az EU között a bírói nyugdíjkorhatár kérdésében, "kis jelentőségű" a nézetkülönbség a jegybanktörvény ügyében, és "nincs nézeteltérés" az adatvédelmi jogszabályokkal kapcsolatban.

A Barclays Capital elemzőstábja szerint ugyanakkor a tárgyalások megkezdéséhez szükséges előfeltételek teljesítése "csak az első fázis". A ház londoni szakértői megerősítették azt a várakozásukat, hogy a programról szóló hivatalos tárgyalások "nehezek és időigényesek" lesznek, és több tárgyalási fordulóra lesz szükség a megállapodásig. Hozzátették: "a legjobb esetben" az idei harmadik negyedévben kezdődhet az IMF/EU-program végrehajtása.

Változatlanul az a véleményüknek adtak hangot, hogy a kormány megállapodásra törekszik egy elővigyázatossági jellegű hitelcsomagról, ám lehetséges, hogy a tárgyalásoknak csak a forint újabb gyengülése ad majd lendületet. A Barclays Capital közgazdászai a következő hónapokra 290-305 forint/eurós árfolyamsávot valószínűsítettek elemzésükben.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója ugyancsak szerdán összeállított értékelésében szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi forintárfolyam mellett a magyar kormány nem kíván "bármilyen áron" egyezségre jutni az EU-val és a valutaalappal, és "csak piaci kényszer" gyorsíthatná a megállapodás megkötését.

Ash szerint amíg a forint a mostani árfolyamok közelében mozog, a kormány valószínűleg lát mozgásteret arra, hogy "még egy kicsit tárgyaljon" az EU-val, mielőtt megállapodna vele a hivatalos tárgyalások megkezdéséről. Az RBS vezető elemzője szerint azonban a befektetők előbb-utóbb "biztosan felteszik a kérdést", hogy Magyarország esetében miért tart hónapokig a megállapodás elérése, mert egy IMF-egyezség általában "néhány hét alatt megköthető".

A Barclays Capital szerdai londoni elemzése szerint a magyar piacokat mostanáig az euróövezeti adósságpiaci kondíciók és a kockázati környezet javulása segítette, valamint az abba vetett befektetői bizalom, hogy a kormány végül megállapodásra jut az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal az új programról. Emellett a magyar gazdaság növekedési jelzőszámai is jobbak a vártnál. Ebben a környezetben a forint erősödött, a kötvényhozamok csökkentek, és terven felül sikerült forintkötvényeket kibocsátani.

Ezek a fejlemények "nyilvánvalóan enyhítették azt a nyomást", amely a kormányra nehezedett az IMF/EU-megállapodás gyors elérése végett.

Más nagy londoni házak sem számítanak az idei második negyedév előtt az IMF/EU-megállapodás megszületésére.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó térségi elemzői legutóbbi értékelésükben úgy vélekedtek, hogy "piaci stressz hiányában a jelek szerint lanyhultak a gyors megállapodást célzó magyar erőfeszítések". A cég szerint ezért "valószínűtlennek tűnik", hogy június előtt létrejön az új IMF/EU-egyezmény.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai feltörekvő térségi közgazdászai minapi előrejelzésükben szintén azt közölték, hogy az IMF/EU-program elfogadását "legkorábban" az idei második negyedév végére várják.

A Barclays Capital szerdai helyzetértékelése szerint az uniós pénzügyminiszterek a jövő héten valószínűleg megszavazzák a kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről szóló EU-bizottsági javaslatot. A ház londoni elemzői szerint azonban valószínűtlen, hogy a szankció elkerülése fejében teendő lépések végrehajtása komolyabb akadályt jelentene, és a magyar kormány "minden bizonnyal" még jóval a határidő előtt megteszi e lépéseket.

 

Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online

Három és fél hónappal az IMF-fel való kapcsolatok újrafelvételének bejelentése után még a hivatalos tárgyalások megkezdéséről sem született megállapodás. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarország elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált pénzügyi megítélése szertefoszlik, ha a magyar tárgyalási készség hangsúlyozását nem követi az IMF és az EU által meghatározott előfeltételek teljesítése.

 

A 2012. eleji, pénzpiaci finanszírozási krízissel fenyegető helyzethez képest februárban a forint árfolyama közel 10 százalékkal erősödött, az állampapír-kibocsátások sikeresebbek és alacsonyabb hozamúak lettek, a CDS felár több mint 200 ponttal csökkent. Ebben a nemzetközi és hazai folyamatoknak egyaránt szerepe volt. A piacok a békülékenyebb kormányzati retorika alapján viszonylag gyors megállapodást "áraztak be" Magyarország és az IMF között. Sikernek látszott a vártnál és az EU átlagánál kedvezőbb IV. negyedévi magyar GDP-adat, noha ebben döntő szerepe a mezőgazdaság számára kedvező időjárásnak volt. Ugyanakkor még a 2012. februári kamatszintek is olyan magasak, amelyen a magyar államadósság hosszútávon nem finanszírozható!

Egyelőre nem látszik az a fordulat, amely pedig elengedhetetlen lenne az európai piacgazdaságokban szokásos jogbiztonság helyreállításához, a költségvetési folyamatok tartós kiigazításához. Az EU kritikáival, sőt kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatos értetlenség, az eddigi gazdaságpolitikával való folytonosság hangsúlyozása, az egyeztetések nélküli rögtönzések változatlan gyakorlata - a felsőoktatási keretszámoktól az árfolyam-gát egy évvel való meghosszabbításáig - kétségeket támaszt a nemzetközi intézményekkel való gyors megegyezésre való törekvés őszinteségével kapcsolatban. Az MNB függetlensége melletti kormányzati kiállás bizalomnövelő hatását kioltja a Monetáris Tanács régi és új tagjai között nyilvánvalóvá vált megosztottság. Az IMF-tárgyalások megkezdésének elhúzódása újabb sokkot okozhat Magyarország pénzügyi megítélésében. A megállapodásnak továbbra sincs alternatívája, az időhúzás csak elmélyíti a krízist, s ez paradox módon növekvő terhekkel járó válságkezelést kényszeríthet ki.

Az EU legfrissebb előrejelzése 2012-re az euróövezetben 0,3 százalékos visszaesést valószínűsít, a régiós országok közül csak Magyarország esetében várnak (0,1 százalékos) recessziót. A GKI pesszimistább, fenntartja, 1,5 százalékos visszaesést tartalmazó előrejelzését. Pusztán a tavalyi agrárnövekedés elmaradása mintegy 1 százalékponttal csökkenti az idei GDP-t. Bár az ipari kivitel az autógyártó beruházások termőre fordulása miatt dinamikus lesz, az európai dekonjunktúra, a Nokia és a Malév kiesése mérsékli az ütemet. A belföldi kereslet jelentősen csökken.

2011-ben a strukturális deficit a GDP 6 százaléka körül lehetett, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A költségvetési tartalékok már nagyrészt megpántlikázottak, ugyanakkor számos elígérkezésnek - például egészségügyi béremelés, BKV - nem látszik a fedezete. A 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás nehezedik, hogy a hivatalosan még mindig nem várt visszaesés esetén is 3 százalék alatt maradjon a deficit. Ezért 2,9 százalék körüli 2012. évi hiány valószínű. Ehhez - részben az IMF-tárgyalások által meghatározott területeken – többszöri, az év egészében 200-300 milliárd forintos korrekciókra lesz szükség.

 

Forrás : www.vg.hu

127 ezres minimálbér kellene

A szakképzetlenek és a fiatalok elhelyezkedését gátolta a válság. A szegények még szegényebbek lettek.Az EU-tagállamokban legalább az átlagbér 60 százalékának kellene lennie a minimálbérnek - véli néhány kutató.

127 ezres minimálbér kellene

A European Foundation egyik tanulmánya szerint az lenne a jó, ha a minimálbér mindenhol az átlagbérnek legalább a 60 százaléka lenne. Tavaly Magyarországon a bruttó átlagkereset 213 100 forint volt, ennek alapján a legkisebb munkabérnek minimum 127 860 forintnak kellene lenni. Most majdnem 36 ezerrel kevesebb.

A legkevesebbet és a legtöbbet kereső rétegek között egyre csak nyílik a bérolló – állapította meg Daniel Vaughan-Whitehead, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation – ILO) speciális bérpolitikai tanácsadója. Mint arról a Hír24 már beszámolt: a szervezet szerint javítani kell a legalacsonyabb keresetűek bérszínvonalát, és emelni kellene a minimálbért. Az ILO tanulmányából kiderült: a délkelet-európai EU-tagállamokban és a Balkán országaiban a bérek növekedési üteme a felére csökkent 2008 óta: Magyarországon például a 13. havi fizetés eltörlése csapolta meg a munkavállalók forrásait, Spanyolországban és Görögországban pedig a béren kívüli juttatások megkurtítása.

Balkáni példák
Vannak olyan országok is a vizsgált térségben – mint például Albánia és Bosznia-Hercegovina –, ahol egyes munkáltatók egyáltalán nem fizetnek fehéren bért a dolgozóiknak, máshol pedig egy részét zsebbe kapják, tehát szürkén foglalkoztatják őket. Macedóniában pedig nincs államilag meghatározott minimálbér, minden munkaadó annyit fizet az alkalmazottaknak, amennyit akar. A válság alatt egyes államok befagyasztották, mások viszont emelték a minimálbért, bár a reálértéke sok helyütt még így sem nőtt.

A magasabb minimálbérek hatására nőne a fogyasztás, az adóbevételek csökkentenék az államháztartási hiányt, és munkahelyek is születnének – tette hozzá Vaughan-Whitehead.

A válság egyik oka

Közgazdászok egybehangzó véleménye szerint a munkahelyi egyenlőtlenségek nagy mértékben vezettek a válság kialakulásához – állítja az ILO bérpolitikai tanácsadója. A bérek reálértékének csökkenése miatt ugyanis az emberek – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban – egyre gyakrabban folyamodtak hitelekhez, ezzel gerjesztették a „hitelbuborék” kialakulását, amely végül kipukkadt.

A válság miatt dolgozók közül azok jártak a legrosszabbul, akik atipikus formában (például határozott idejű szerződéssel) dolgoztak: Spanyolországban például a válság miatt munkanélkülivé vált emberek csaknem 90 százalékának volt ilyen munkája, és a balti államokban is igen sokan áldozatul estek a leépítéseknek. (Az Eurostat adatai szerint Spanyolországban a legmagasabb az Európai Unióban a munkanélküliség: 23 százalékos.)

Más országokban más választ adtak a válságra: Ausztriában és Németországban jóval kevesebb munkavállaló került az utcára, ugyanis ezekben az országokban a cégek nyitottak voltak olyan megoldások alkalmazására, amelyek lehetővé teszik például a munkakör-megosztást vagy a munkaidő-csökkentést. A vállalkozások – főként a nagy gyártó cégek – éltek is ezzel, így sok munkahelyet meg tudtak menteni. A francia autógyárak például másként reagáltak a megrendelések csökkenésére, ezért nehezebben tudtak talpra állni – mondta Vaughan-Whitehead.

A fiatal munkanélküliek száma megduplázódott

Magyarországon eleinte nem is az elbocsátások miatt emelkedett a munkanélküliség, hanem azért, mert a cégek befagyasztották a létszámot, leállították a toborzást – mondta Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója, az ILO-kötetben a hazánkról szóló tanulmányok szerzője. A fiatalok elhelyezkedésének az egyik gátja ez volt – hiszen akik elvégezték az iskolát, hiába próbáltak munkát keresni, szinte sehol nem volt felvétel.

Európa-szerte megduplázódott a fiatal (25 évesnél fiatalabb) munkanélküliek száma a válság alatt. Magyarországon 2008 szeptembere előtt a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 19,8 százalék volt. Idén januárra ez 27 százalékra emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. 2012 januárjában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában 93 792 álláskereső volt 25 évesnél fiatalabb, négy évvel korábban, a válság „kitörése” előtt 72 ezren voltak. (Ez persze nem azt jelenti, hogy a korosztályból ennyi embernek nem volt munkája, csak ennyi fiatal lett regisztrált álláskereső. Az inaktívak száma ennél magasabb, ám ők nem jelentkeztek be a munkaügyi központokba vagy pedig már kikerültek a nyilvántartásból.)

A pályakezdők aránya is elég magas, az összes álláskereső csaknem tizedének (59 ezer embernek) nem volt még állása korábban, és a számuk hónapról hónapra emelkedik – derül ki az NFSZ adataiból. A pályakezdők több mint egyharmada legfeljebb a 8 általánost végezte el, ötödük szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, és majdnem ugyanennyien a szakközépiskolát. 14,6 százalékuk gimnáziumi érettségit szerzett. A technikumot végzettek aránya csak néhány százaléknyi. A diplomás pályakezdők aránya is egyszámjegyű, 6 és 7 százalék közötti. Magyarországon a regisztrált munkanélküliek több mint fele szakképzetlen, 330 ezer ember.

A kormányok a munkaadókat munkahelymegtartó támogatásokkal ösztönözték a leépítések elhalasztására, később azonban sok helyen megszorításokat vezettek be. Ettől leginkább az alacsony bérű, képzetlen munkavállalók helyzete romlott, hiszen leghamarabb tőlük váltak meg a munkaadók.

 

Szerző : D.I.

Forrás : FN24

Tízezrek a semmiért. Hódít a kommunális adó.

Egy átlagos zuglói lakás is kerülhet a legmagasabb kommunális adó hatálya alá. Vagyis egy nem túl nagy, 80 m²-es lakás után akár 25 000 forintot is fizetnie kell a XIV kerületieknek. Persze, ha csak egy m²-rel kisebb a lakásunk, akkor sem járunk sokkal jobban. A 40-79 m² alapterületű lakás után 18 000 Ft adó üti a - Papcsák Ferenc fideszes képviselő által vezetett - kerület adóirodájának markát. Ha igazán kis lakásban lakunk - maximum 39 m² -, a kerületben akkor is 12 000 forint a minimális sarc.

Nem csak itt

Nem csak a zuglói önkormányzat él Budapesten a kommunális adó „áldásával”, több kerületben is fizetni kell az ingatlanok után. Igaz, Óbudán és Újpesten a helyi polgárok többsége mentességet élvez. Aki nem, annak a III. kerületben akár 25 628 forint is lehet évente az adója a lakása után. A IV. kerületben viszont „csak” 17 728 forintot kell bevallania a polgárok egy részének.


A helyi kommunális adókat minden településen máshogyan szabályozzák

A gazdagoknak jobb

A XII. kerületben, ahol az átlagos lakásméret nagyobb, a 40 m²-t meghaladó, de 80 m2-t meg nem haladó lakás után 13 900 Ft kell fizetni évente, míg ha a lakásunk nem nagyobb 120 m²-nél, akkor 19900 forint az éves díj. Ha azonban egy aprónak nem mondható, 420 m²-es ingatlanunk van a kerületben, akkor nem sokkal többet, 25 500 forintot fizetünk csak évente.

A második kerületben még jobban látszik, hogy az jár igazán jól, akinek nagy ingatlan van a nevén. Itt eleve 80 m²-ig tart legalacsonyabb adósáv. Akinek ekkora vagy kisebb lakása van, 9000 forintot csengethet a pénztárba erre az évre. Ha 100 m² alatti a kiegészítő helyiségek nélküli hasznos alapterülete a lakásának, akkor 16 000 Ft/év az adó. Ha akár csak egy négyzetméterrel nagyobb, akkor már annyit kell fizetni, mint Schmitt Pálnak az egyik 320 m²-es lakása után: 17 245 Ft-ot.

A XXII. Kerületi Önkormányzat látszólag többet kér a kerület lakóitól, de az általunk megkérdezett ingatlanszakértő szerint itt jobban figyelembe vették az átlagos kerületi lakásméretet. Budafokon most az adó évi mértéke lakásonként, illetőleg lakásbérleti jogonként 25 628 Ft. Az önkormányzat azonban mindenféle kedvezményeket is ad. Így ha 60 négyzetméternél kisebb a lakás, akkor csak 9245 forintot kell befizetnünk évente.


Fotók: Kummer János

Nekünk kell szólni

Van még egy veszély a helyi kommunális adókkal kapcsolatban. Ez az adó ugyanis sok településen és kerületben önbevallás alapján működik. Vagyis a polgárnak magának kell utána néznie, hogy van-e ilyen adó a településén, és ha van, akkor neki kell jelentkeznie, hogy fizetne. Ha abban bízunk, hogy esetleg a hivatal megfeledkezik rólunk, az mindenképpen legyen a szemünk előtt, hogy 5 évig visszamenőlegesen is benyújthatja a számlát a hivatal, ha észreveszi, hogy sumákolunk. Sőt, ebben az esetben még bírságot is fizethetünk. A zuglóiak, ha most értesültek az adóról, már késésben vannak. Ott ugyanis február 29-ig kellett bevallani a kommunális adót.

Vidéken se jobb

A helyi kommunális adókat tehát szinte minden településen máshogyan szabályozzák. Az azonban elmondható, hogy ma már alig van önkormányzat, amelyik megengedheti magának, hogy a csökkenő állami bevételek mellett lemondjon erről a bevételről. Igaz, a fizetendő összegek tekintetében vidéken kicsit jobb a helyzet. Sok településen évente csak néhány ezer forintot kell fizetni. Persze ott a bérek is alacsonyabbak és a munkanélküliség is sokszor magasabb, mint a fővárosban.

 

Forrás : FN24

Szerző: László Pál

Ahol 500 ezer forint a minimálbér...

Siralmas képet fest hazánkról az EUROSTAT legfrissebb felmérése, mely szerint a Magyarországon hatályos minimálbér összege eltörpül a legtöbb uniós országban kapható havi minimumhoz képest. Amellett, hogy sokakat még a 93 ezer forintos minimum sem boldogít, a minimálbér 19 százalékos emelése jelentős terhet jelent a magyar vállalkozásoknak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság idei kilátásai a tavalyinál is gyengébbek. Máris figyelmeztető jel például, hogy januárban nagyot ugrott a regisztrált álláskeresők száma, miközben hónapok óta egyre kevesebb új állást nyitnak meg a foglalkoztatók.

Nemrég tette közzé legfrissebb, minimálbérekről készült felmérését az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (EUROSTAT). A közölt adatok szerint meglepő különbségek mutatkoznak az egyes államokban hatályos havi minimálbérek összege között. A magyarországi minimum bérekhez képest ugyanis nagyságrendekkel többet lehet keresni Európa számos országában. A közölt adatok szerint Luxemburgban a legmagasabb a garantált bérminimum, ahol egy szakképesítéssel nem rendelkező munkavállaló havi 1801 eurót kap, ami átszámolva 522 ezer forintnak felel meg.

Ezzel szemben hazánkban ennek alig az ötödét viszi haza egy minimálbéren lévő munkavállaló, vagyis mindössze 93 ezer forintot. Nem adhat okot örömre az sem, hogy hazánknál rosszabb helyzetben csak Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, és Bulgária minimálbéres munkavállalói vannak, hiszen az utolsó helyek között minimális az eltérés. A sereghajtó Bulgária és Románia némileg természetesen kivétel - ezekben az országokban alig 138, illetve 162 eurót, vagyis nagyjából 40 és 50 ezer forint közötti összeget vihet haza egy-egy minimálbérért foglalkoztatott munkavállaló.



Az EUROSTAT a minimálbérek összege szerint egyébként három csoportba sorolja a vizsgált országokat. Az első csoportban, ahol a legalacsonyabbak a minimálbérek (100 - 400 euró, vagyis 30 - 120 ezer forint) 11 ország kapott helyet, köztük Magyarország is a 93 ezres havi minimummal. A második csoportban 6 ország mondhatja el magáról, hogy a havi minimum keresetek 550-1000 euró (160 - 300 ezer forint) között mozognak, míg a harmadik csoportban szintén hat ország büszkélkedhet a meglepően magas, legkevesebb 1200 (~350 ezer forint) eurós havi minimum jövedelmekkel.

A minimálbér összege egyébként Magyarországon az átlagkeresethez viszonyítva nem tűnik meglepően alacsonynak. A KSH statisztikáit alapul véve ugyanis a minimálbér összege az elmúlt 20 évben a bruttó átlagkereset 35-40 százaléka között ingadozik. Természetesen ez igen csalóka mutató, hiszen hazánkban a bruttó átlagkereset is jócskán elmarad a nyugat-európai országokban mért szintektől. Kétféleképpen is szokták mérni egyébként a minimálbér arányát: egyrészt az átlagkeresethez képest, másrészt a medián bérhez képest (Kaitz-index). Utóbbi a kiugró értékekre kevésbé érzékeny, ezért inkább ezt szokták használni. Évekig nagyjából állandó volt a magyar index - mostanáig -, régiós versenytársainkhoz képest viszont tartósan magasabb volt, bár a lengyel és a szlovák mutatóhoz képest a különbség viszonylag csekély.


Bár a havi minimum legutóbbi, 78-ról 93 ezerre történő emelésének a legtöbb minimálbéres örül, az emelés ugyanakkor jókora többletterhet ró a vállalkozásokra. Friss felmérések szerint a minimálbéremelés kigazdálkodása terén jelentős a különbség a Magyarországon működő vállalkozásoknál. Akadnak cégek, melyek elbocsájtásban látják a kiutat, s nagy az aránya azon társaságoknak is, melyek a hatékonyságnövelésben keresik a megoldást. Szomorú képet fest ugyanakkor az az adat, miszerint a hazai vállalkozások egy része nem tudja kigazdálkodni a minimálbéremelést, s emiatt várhatóan felszámolják a céget.

A minimálbér 19 százalékos emelése jelentős terhet jelent a magyar vállalkozásoknak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság idei kilátásai a tavalyinál is gyengébbek, és átmenetileg recessziós környezetre is számíthatunk - mondja Kádár Piroska, a Portfolio.hu elemzője. Véleménye szerint ebből a szempontból rosszkor jött a minimálbér emelése. Az adójóváírás megszüntetése miatt ugyanis minél kisebb a bruttó bér, annál nagyobb arányú béremelést kell végrehajtania a foglalkoztatóknak ahhoz, hogy a nettó bér ne csökkenjen.

Az elemző véleménye szerint a béremelési elvárás nehézségét mutatja az is, hogy az állam az idei béremelés jó részét, bizonyos feltételekkel, kompenzálja a vállalkozásoknak. S ezzel nem titkolt célja a munkahelyek megőrzése, hiszen a több évnyi igen kedvezőtlen gazdasági helyzetben a vállalkozások már a költségracionalizálás végső határán vannak, és sok vállalkozásnál a bérköltségek szinten tartása érdekében nem marad más, mint a munkaidő csökkentése, rosszabb esetben pedig az elbocsátás. Máris figyelmeztető, hogy januárban nagyot ugrott a regisztrált álláskeresők száma, miközben hónapok óta egyre kevesebb új állást nyitnak meg a foglalkoztatók - hívja fel a figyelmet Kádár Piroska.

 

Forrás : www.penzcentrum.hu

Szerző : Nagy Bálint

72 órája van az országnak, ha leáll a BKV

Nem túl rózsás az a forgatókönyv, amely akkor léphet életbe, ha a garázsban-remízben maradnak a BKV járművei. Ez az érdekvédő szerint elképzelhetetlen.


Fotók: Kummer János

Hetvenkét óra alatt leáll az ország, ha bedől a BKV – mondta el az FN24 megkeresésére Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője. Szerinte nem érdeke a kormánynak, hogy ne működjön a budapesti tömegközlekedés.

Nemcsak a budapesti, hanem első körben szinte a teljes közép-magyarországi régió megbénulna, ha leállna a BKV – mondta Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének alelnöke az FN24-nek. A BKV nagyjából 1,3 millió utast szállít naponta, akik nem csak a fővárosiak közül kerülnek ki.

A szakszervezeti vezető elképzelhetetlennek tartja, hogy hagynák leállni a vállalatot. „Talán itt használja a legtöbb ember a közösségi közlekedést Európában. Meghalna a város, sőt az ország is. A lakosság sincs erre felkészülve” – mondta. A megnövekvő autóforgalom miatt állandó dugókra kellene számítani, több lenne a baleset. A kerékpárutak nem hálózzák be az egész várost, ráadásul az időjárás sem mindig kedvez a kerekezésnek – tette hozzá Nemes Gábor.

„A sztrájkokból már tudjuk, mi várható, ha nem járnak a járművek, a 2010-es munkabeszüntetés harmadik napján már műtétek maradtak el, pedig a metró járt” – emlékeztetett Dorner.

Amennyiben a fizetésképtelenség miatt leállna a teljes budapesti közösségi közlekedés, akkor első lépésben várhatóan iskolaszünetet rendelnének el, mivel a diákok nem jutnának be az iskolákba. A kényszerszüneten lévő gyerekekre pedig a szülők felügyelnének, akik kiesnek a munkából.

A kórházaknak nagyjából három napjuk van, azután végképp ellehetetlenülnek, mivel sem a dolgozók, sem betegek nem jutnak el az intézménybe.

Nincs elég tartalék

Persze a kormány bevezethet rendkívüli intézkedéseket egy ilyen helyzetben, de a honvédségtől Budapestre rendelhető szállítójárművek nem elegendőek, a Volánoknak pedig nincs annyi tartalék buszuk, hogy az átvezénylések ne borítanák fel az ország közlekedését.

A honvédség bevetésére egyébként francia példák léteznek, a párizsi metrósztrájkok idején a francia hadsereg szinte már rutinból próbálja teherautóival elszállítani az utazóközönség egy részét, ám ez sem tartható néhány napnál tovább.

Megéri-e veszni hagyni?

Tarlós István az év elején közölte, hogy a BKV csőd- vagy felszámolási eljárása  több mint 500 milliárdos veszteséget jelent az országnak. A főpolgármester számításai szerint a leállás a fővárosnál 337-342,5 milliárd forint, az államnál pedig 183,4 milliárd forint közvetlen veszteséget okozhat a négyes metró finanszírozásával összefüggésben.

Nemes Gábor hozzátette: egy esetleges BKV-leállás komoly visszaesést okozna a GDP-ben is, óriási kiadást, gondot jelentene a városvezetésnek és az államnak is. Megoldásként adók kivetését, dugódíjat vagy a parkolási díjaknak a közösségi közlekedésre fordítását javasolná a szakszervezeti vezető.

A lehetséges veszteséggel vélhetően a kormány is tisztában van, de felvetődhet az is, hogy valaki vagy valakik éppen arra játszanak, hogy a budapesti tömegközlekedés romjain egy új, részben magáncégek által üzemeltetett közlekedési vállalat jöjjön létre.

A BKV gazdasági életében egyébként március 19. a következő fontos dátum, akkor jár le ugyanis egy olyan hitele a cégnek, amelyre már nincs fedezet.

 

Szerző : D.I. / MM

Forrás : FN24

Csökkennek a gyógyszertámogatások, bevezetik az útdíjat, és szinte az összes beszerzést leállítja a kormány. A minisztérium szerint a költségvetéssel minden rendben van, az intézkedések oka az óvatosság.

A kormány nem hajt végre kiigazítást a költségvetésen, és annak elfogadott irányán sem változtat – közölte az FN24-gyel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány gazdaságpolitikájának alapja „a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, melyet következetesen érvényesíteni kíván”. Az a célkitűzés, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP 3 százaléka alatt maradjon és évről évre folyamatosan csökkenjen.

A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett – írta a GKI egy elemzésében. Az egyszeri tételeket nem tartalmazó úgynevezett strukturális deficit a GDP 5-6 százaléka körül lehetett január elején, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A kutatóintézet szerint a 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás fog nehezedni, hogy egy esetleges gazdasági visszaesés során is 3 százalék alatt maradjon a deficit.

A nemzetközi pénzügyi válság korábban prognosztizált időszakának elhúzódására számít a kormány, ezért minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a válság következményeit előrelátó módon kezelje, és a kitűzött államháztartási hiányt ne lépje túl. A 2,5 százalékos hiánycélt a kormány „minden körülmények között biztosítani kívánja” – közölte az NGM.

Nem megszorítás, hanem megújulás

Ezt strukturális intézkedésekkel kívánja elérni a kormány. Ennek a lépéseit határozták meg a 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről szóló kormányhatározatban.

Megszorításokról természetesen nem esik szó a Magyar Közlönyben kedden megjelent szövegben. Hiszen – mint ahogy a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter korábban közölte – „megszorítások helyett megújítjuk és újjászervezzük Magyarországot: munkahelyeket teremtünk, egyensúlyba hozzuk a nyugdíjkasszát, átalakítjuk a közösségi közlekedés rendszerét, és tiszta, a közérdeket szolgáló gyógyszerár-támogatási rendszert hozunk létre”.

Több lépésben csökkennek a gyógyszertámogatások

A kormányhatározat arra utasítja a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. A következő évben, 2013-ban életbe lépő újabb támogatáscsökkentést viszont már korábban bejelentették a Széll Kálmán Tervben, ám ezenfelül további megtakarításra is szükség lesz. A két miniszter március 14-éig gondolkodhat azon, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara aggódik, hogy a támogatások további csökkentésével a gyógyszertárak árrésbevétele is alacsonyabb lesz, ez pedig akár a lakossági gyógyszerellátás súlyos zavarait is okozhatja. A 2012-es büdzsé a járóbeteg-gyógyszerkasszában az előző évi kiadáshoz képest már így is 100 milliárdos megtakarítást tartalmaz, a Széll Kálmán Terv pedig 2013-ra és 2014-re 120-120 milliárdos spórolást céloz.

Elvonnak a BKV-tól, útdíjat vezetnek be

A fővárosi helyi közösségi közlekedésre Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerint 32 200 millió forint támogatási előirányzat szerepelt. Ennek csökkentésére február 29-ig kell kidolgozni egy koncepciót. A határozat itt 3 minisztert, a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági mellett a belügyi tárca vezetőjét bízza meg. (A BKV már a korábbi előirányzati összeggel is pengeélen táncolt: január elején is a fizetésképtelenség veszélye fenyegette a társaságot, ám akkor egy nagyobb kölcsönnel megoldódott a helyzet. Ennek ellenére valós veszélye van annak, hogy a vállalat nem tudja ellátni a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatát, s a főváros tömegközlekedése megbénulhat.)

Az elektronikus útdíjfizetési rendszer részleteit március 14-ig a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter dolgozza ki. A rendszer a korábbi 2014 helyett már 2013. július 1-jén elindulna. Mint arról már korábban beszámoltunk: az egyik javaslat szerint fizetős lenne minden főút, a sztrádák városi elkerülő szakaszai és az M0-s is. A korábbi tervek szerint a megtett úttal arányos lenne a díj: például a teherautósok kilométerenként nagyjából 20 forintot fizetnének, az „úrvezetők” azonban alapesetben továbbra is matricavásárlók lennének, vagyis változatlanul átalánydíjat fizetnének. A szisztéma kiépítése 50 milliárdba kerülhet, de már az első évben 110 milliárdot hozhat az államnak, s ez az összeg tizenhárom év alatt 400 milliárd fölé nőhet.

Bútort, autót és számítógépet nem vesz az állam

A nemzetgazdasági minisztertől azonnali javaslatot vár a miniszterelnök, hogy hogyan lehetne kevesebbet költeni a 2012. évi fejezeti kezelésű előirányzatokra és az egyéb központi kiadásokra. Emellett beszerzési tilalmat rendel el az intézményi beruházásokra: nem lehet több bútort, személygépjárművet, informatikai eszközt és telefont venni. Ez a rendelet nem vonatkozik azonban a NATO-beszerzésekre, és egyes egyedi esetekben a tilalmat feloldhatja a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

Az NGM szerint a beszerzési tilalom valójában nem is új intézkedés, már tavaly elfogadtak egy erről szóló határozatot.

"Kormányzati keménykedés"

További kormányzati lépésekre, „egy halom költségvetési keménykedésre” lesz szükség ahhoz, hogy idén a GDP 3 százaléka alatt lehessen tartani az államháztartási hiányt – jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke január közepén.

 

Forrás : FN24

Több olyan intézkedésről is határozott a kormány, amelyek az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükségesek: a minisztereknek javaslatot kell tenniük a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának csökkentésére, legkésőbb 2013 közepéig pedig be kell vezetni az elektronikus útdíjfizetési rendszert. Rögzíti a dokumentum a kormányzati beszerzési stopot is.

A keddi Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározat szerint Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek, Matolcsy György nemzetgazdasági tárcavezető bevonásával, február 29-ig javaslatot kell tennie a gyógyszertámogatások idei csökkentésére. A kabinet arra is felhívja a két minisztert, hogy a Széll Kálmán-tervben bejelentett, a jövő évi gyógyszertámogatásokat érintő lépéseken felül március közepéig tegyenek indítványt további megtakarítási lépésekre.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője és Matolcsy György feladatul kapták azt is, hogy fogalmazzanak meg javaslatot a fővárosi közösségi közlekedés 2013-as támogatásának csökkentésére az idei központi költségvetésben szereplő előirányzathoz képest. Erre nyolc napja van a három tárcavezetőnek.

Az elektronikus útdíjfizetési rendszer legkésőbb 2013. július 1-jétől való bevezetésére is javaslatot kell tennie a nemzeti fejlesztési miniszternek Matolcsy György bevonásával. A nemzetgazdasági tárca vezetőjét arra is felszólítja a kormány, hogy azonnali határidővel tegyen indítványt a 2012. évi fejezeti kezelésű előirányzatok és az egyéb központi kiadások csökkentésére.

A határozat szerint a kabinet az irányítása alá tartozó szerveknél beszerzési tilalmat rendel el az intézményi bútor-, személygépjármű-, informatikai eszköz- és telefonbeszerzésre. Ennek betartását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke ellenőrzi majd.

A kabinet az idei évre 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol. Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiai államtitkár február elején az Origo hírportálnak adott interjúban azt mondta: a kormány eltökélt abban, hogy az államháztartási hiányt 2,5 százalék alatt tartsa. Ha a kabinet által várt 0,5 százaléknál alacsonyabb lesz a növekedés, a kabinet meg fogja tenni a megfelelő lépéseket.

A 2013-as hiányról Orbán Viktor miniszterelnök az MTI-nek január elején azt mondta: az IMF-tárgyalásokkal megbízott Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter a valutaalappal folytatandó tárgyalásokon meg fogja erősíteni azt a kormányzati vállalást, hogy a válságadók kivezetése után a 2013-as költségvetés hiánya is 3 százalék alatt lesz.

 

Forrás: MTI

Nem lesz pénz a nyugdíjakra !

Az EU nem szólhat bele a tagállamok nyugdíjpolitikájába, azt tanácsolja mégis, hogy emeljék a nyugdíjkorhatárt. A szakszervezet szerint nem ez a jó megoldás.

Az Európai Unió egésze és az egyes tagországoknak is szembe kell nézni a ketyegő nyugdíjbombával, és meg kell hozniuk a szükséges reformokat nyugdíjrendszereik fenntarthatósága érdekében. Ez az egyik sarkalatos megállapítása annak a Fehér Könyvnek, amelyet csütörtökön fogadott el az Európai Bizottság „az elégséges, biztonságos és fenntartható nyugdíjak" tárgyában. A mintegy 40 oldalas anyag a 2010 júliusában kiadott Zöld Könyv folytatása.

Az EU-nak nincs közvetlen beleszólása abba, hogy tagországai milyen nyugdíjrendszereket működtetnek. Az egyes országok nyugdíjpolitikája mégis közös érdeklődésre tart számot, ugyanis a költségvetés helyzetét befolyásoló tételként hatással van a gazdasági és pénzügyi unió működésére (EMU). Emellett az EU 2020 gazdasági stratégia öt 5 kiemelt célja közül 2 is összefüggésben van a területtel. Ezért Brüsszel a jövőben még jobban ki kívánja domborítani az Európai Unió rásegítő és támogató szerepét a nyugdíjreformokban, amit a demográfiai változások miatt különösen sürgetőnek lát.

A Fehér Könyv rámutat, hogy az EU-ban az elmúlt évtizedben számottevő előrelépés történt a nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételében, a tagállamok többsége ennek szem előtt tartásával módosította a saját szabályait – szemlézte a kiadványt a Bruxinfo. Ettől függetlenül úgy vélik, hogy az esetek többségében további erőfeszítések kellenek, amiben nagy szerepet játszik az, hogy a gazdasági és pénzügyi válság még inkább rávilágított a kiegészítő, piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségeire is.

A magán-nyugdíjrendszerek sebezhetőek, és a válság szükségessé tette a szabályozói keretnek – például a munkahelyi nyugdíjintézményekről szóló uniós irányelvnek – a felülvizsgálatát. Az EB kódexet dolgozna ki a magánnyugdíjpénztárak jó gyakorlatairól, és hordozhatóvá tennék a nyugdíjakat. Kialakítanának egy olyan uniós szintű szolgáltatást, aminek segítségével az emberek napra készen képben lehetnek arról, hogy mennyi nyugdíj jár nekik. A Bizottság ezen kívül a határokon átnyúló mobilitás útjában lévő adóakadályok ellen is hathatósan fel kíván lépni.

Nem lesz miből fedezni a nyugdíjakat

A mai nők és férfiak hosszabb ideig élnek, ezért hosszabb ideig kell aktívnak lenniük és többet kell félretenniük a nyugdíjas évek előtt, különben öreg korukra nem számíthatnak tisztességes és elégséges nyugdíjra, mert nem lesz miből fedezni a felmerülő többletköltségeket – állapítja meg a Fehér Könyv. (A várható élettartam 2060-ra 5-7 évvel is magasabb lehet a jelenleginél, és éves szinten kétmillió fővel nő évente az EU-ban a 60 év felettiek tábora, kétszer gyorsabban, mint a 2000-es évek elején. Eközben a 20 és 59 év közöttiek száma a következő évtizedekben évről-évre csökkenni fog.)

A nyugdíjkiadások a közpénzügyek jelentős és növekvő hányadát teszik ki: jelenleg a GDP több mint 10 százalékára rúgnak, de 2060-ra akár a GDP 12,5 százalékát is elérhetik. A tagállamok között azonban meglehetősen nagyok a különbségek. Az egyik véglet Írország, ahol a hazai össztermék 6 százalékát fordítják nyugdíjakra, a másik Olaszország, ahol 15 százalékos az arány.

Az EB arra a következtetésre jutott, hogy a foglalkoztatás növelésével – aminek a munkában töltött évek számának meghosszabbítása is részét képezi – majdnem semlegesíteni lehet a népesség elöregedésének hatásait. A „könyvből" az is kiderül, hogy az elmúlt egy évtizedben az EU-ben jelentős mértékben, közel tíz százalékkal sikerült növelni a foglalkoztatás szintjét az 55-64 éves korosztályban. Ez ugyan jó eredmény, de a Bizottság szerint sokkal többre van szükség, mert a munkaerő-piaci részvétel még mindig túl alacsony a nyugdíjas kor küszöbére lépett korosztály körében.

Andor László uniós foglalkoztatási biztos a könyv ismertetésekor hangsúlyozta: egyidejűleg több olyan kezdeményezésre van szükség, amely biztosítja a nyugdíjak értékállóságát és a mai fiatalok majdani nyugellátását. Biztosítani kell azt is, hogy a rövidebb-hosszabb ideig külföldön dolgozók nyugdíjhoz való jogai ne sérüljenek.

A szakszervezet nem ért egyet

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) számára a Fehér Könyv javaslatai sem a nyugdíjrendszerek előtt álló kihívásokra, sem a jelen és a jövő nyugdíjasainak igényeire nem adnak választ. Túlságosan általánosítóak a dokumentum megállapításai, ugyanis például a nyugdíjkorhatár általános növelése – mint a bölcsek köve – szerepel, ám azt nem vették figyelembe a szerzők, hogy például a nehéz fizikai munkát végző emberek hamarabb „megrokkannak", és képtelenek tovább dolgozni. Az ETUC arra is felhívta a figyelmet, hogy napjainkban az idős munkavállalók fele nem is éri meg a törvényes nyugdíjkort.

Az öngondoskodás esetében épp a válság az, ami miatt az egyes emberek jövedelme csökken, a pénztárcájukban nem marad a magánnyugdíj-befizetésekre. Sokan leállnak a befizetésekkel, amikor elveszítik az állásukat.

Az ETUC szerint minőségi munkahelyeket kellene teremteni, méltányos összegű béreket biztosítva a dolgozóknak. A szövetség ezek eléréséért február 29-re egy demonstrációt is tervezett.

Elkerülhetetlen?

Lengyelországban 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt. A tervezet szerint a nőkre ez 2040-től, a férfiakra viszont már 2020-ban vonatkozna. Jelenleg a nők 60, a férfiak pedig 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Donald Tusk lengyel kormányfő a negatív demográfiai tendenciákkal, a társadalom öregedésével indokolta a döntést. Szakértőkre hivatkozva elmondta, hogy 2042-ben a lengyelek több mint fele legalább 50 éves lesz, és csak a társadalom harmada lesz aktív a munkapiacon. Ennek következtében drámai munkaerőhiányban szenvedhet az ország.

Tusk kijelentette, hogy a reform elkerülhetetlen, ezért „vállalja politikai következményeit". Ha ezt a lépést nem tennék meg, alternatív megoldásként az áfa folyamatos emelése, illetve a nyugdíjak csökkentése jöhetne szóba. A Szolidaritás szakszervezetek csütörtökön népszavazási indítványt nyújtott be az ügyben, több mint 1,4 millió aláírással. A Baloldali Demokratikus Szövetség is aláírásokat gyűjt az egész országban.

 

Szerző: D.I.

Forrás: FN24

Keresés