Van deviza a devizalapú hitelek mögött ?

A devizaalapú hitelről először 2006. szeptemberében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete írt tájékoztatójában. „Deviza alapú hiteleknél a törlesztés és a folyósítás forintban történik, de devizában van megadva a hitelösszeg és a törlesztő részlet.” Forrás: Makkos Albert, Devizahiteled van? Kezedben a megoldás! 178.oldal. A megfogalmazás értelmében a forrásnak devizában kellene lenni. A PSZÁF tájékoztatója számításaiban a devizaforrás tényét bizonyítja.

A „devizaalapú hitel” kifejezés egy nem létező közgazdasági kategória. Mondhatnám fából vaskarika. Mert vagy devizahitel van, vagy forinthitel. De miután a magyar bankrendszer saját - megítélésem szerint jogtalan - eljárásának fedezése érdekében kitalálta és széles körben alkalmazta ezt a sajátos fogalmat, nem tehetjük meg, hogy ne vegyük figyelembe.

  • Tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint nem volt annyi deviza az országban, mint amennyi devizaalapú hitelt kihelyeztek.
  • Tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kihelyezett hitelek összege hosszú ideig alatta volt a lakossági megtakarításnak és csak 2008. III. negyedévben érte el a hitelállomány a lakossági megtakarítást. Azaz annyit hiteleztek, amennyi a magyar lakossági megtakarítás volt, nem volt szükség külső forrásra.
  • Tény, hogy a magyar lakossági megtakarítás egy része devizában volt.
  • Tény a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, hogy a swap ügyletek összege és a lakossági deviza megtakarítás összege sem teszi ki a lakossági devizahitelek összegét.

Tehát jellemzően nincs a lakossági devizaalapú hitelek mögött deviza. De nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem volt, hiszen a lakossági megtakarítások egy része valóban devizában volt. A bejött devizaforrásokról pedig nem lehet megmondani, hogy azok pl. a Magyar Nemzeti Bankba mentek 2 hetes ügyletre, vagy a bank devizahitel fedezetére használta.

Mindezek alapján - megítélésem szerint - sem a hitelfelvevő, sem a bank nem tudja a devizafedezet létét vagy hiányát bizonyítani. A bankok éppen erre építik védekezésüket. Egy lényeges ítélet azonban született: A Kásler Árpád féle perben a bíróság kimondta, hogy a devizaalapú hitelek mögött deviza fedezetnek kell lenni. De hibázott a bíróság, miután nem ellenőrizte a banki devizafedezet meglétét, hanem csak elfogadta, hogy a bank swap ügylet révén biztosította a devizát.

Megítélésem szerint hamis az az állítás is, hogy a bankok a devizafedezetet swap ügyletekkel biztosították. A swap egy csereügylet, amelynél pl. az egyik fél lerak egy pl. forint fedezetet, amelyért azonos összegű devizát kap. De a bank tényleges kamatköltsége nem a svájci frank kamata, amit a lakosság felé feltüntetett, hanem a tényleges költség a swap keretében lerakott forint kamata. Swap ügylet révén a bank nem tud olcsóbban finanszírozni, hiszen a két fizetőeszköz kamatkülönbségét csak a hitelfelvevőre lehet terhelni. Ha nem így lenne, feltalálnánk a „pénzgyárat”. A „swap” magyarázatot a bankok találták ki annak reményében, hogy ezzel félre lehet vezetni a nem hozzáértő hitelfelvevőket. A „szöveg” tehát jól hangzik, de nem igaz.

Szerintem devizaalapú hitelek mögött jellemzően nem volt deviza, de ettől még lehetett volna deviza alapon való elszámolás. A Ptk. szerint a felek megállapodhatnak forinttól eltérő (pl. svájci frank) elszámolásban is. Ebben az esetben az elszámolásnál alkalmazni kell az átváltási árfolyamot. Miután nincs tényleges átváltás, nem lehet az átváltási jutalékot elszámolni. Márpedig a bankok éveken keresztül számolták el az átváltási jutalékot. Ebben az esetben viszont felvetődne a bűncselekmény alapos gyanúja! Éppen emiatt jött a törvénymódosítás, hogy a bankoknak az átváltásnál MNB árfolyamot vagy banki középárfolyamot kell alkalmazni. Ez tehát nem a hitelfelvevőknek adott engedmény volt, hanem rájöttek, hogy akár a bűncselekmény is megállapítható, ezért a törvényt olyan látszattal módosították, hogy kedvezménynek tüntessék fel. Komoly kérdés, mit fognak a bankok mondani, mikor bíróság előtt bizonyítaniuk kell a devizafedezetet?

Saját írásaimban nem tévedésről van szó, amikor a devizaalapú hitelek deviza hátterét figyelmen kívül hagyom. Tudatos megfontolás, hiszen amit nem tudok bizonyítani, azzal nem lehet nyerni. Nem a deviza létét vagy hiányát veszem figyelembe egy hitelezési konstrukció törvénytelenségének levezetésénél. Sokkal egyszerűbb azt bizonyítani - ami matematikai tény -, hogy a devizaalapú hitelek kifizethetetlenek! A deviza alapú hitelek tisztességtelenek, mert a hitelfelvevőknek garantált veszteséget okoznak! A devizaalapú hitelek és azok gazdasági pénzügyi és jogi hatása ellentétes az Európai Unió Alapokmányával, amely Magyarországon is jogszabálynak számít. Mindezek az okok viszont semmisséget eredményeznek. Ezeket a tényeket nem lehet azon az alapon vitatni, hogy volt-e deviza vagy nem.

Ha a devizahiteleket nem sikerül forintosítani, akkor a jelenlegi devizahitelesek ingatlan vagyona pár éven belül banki tulajdonba kerül. Ennek megakadályozására pedig össze kellene fognunk. Mindig azt vallottam, hogy ha valamit teszek, azt soha sem mások ellen teszem, hanem valami érdekében. Most is így gondolkodom.

 

Szerző : Makkos Albert Független Közgazdász

Jogtalan haszonszerzés és uzsora bűncselekmény miatt beperelte bankját egy devizahiteles


     Horváth Ferencné devizahiteles kiskunmajsai nyugdíjasnak az ügyében, aki csalás, jogtalan haszonszerzés és sok százezer magyar devizahiteles sérelmére elkövetett uzsora-bűncselekmény miatt indított pert a hitelező bank ellen. Azonban hatáskör hiányában a Kiskunhalasi Városi Bíróság nem tárgyalta csütörtökön a kiskunhalasi asszony keresetét, aki azért perelte be az OTP Bankot, mert szerinte a pénzintézet jogsértő módon kezelte a devizahitelét.

devizaper

Horváth Ferencné felperes egy folyószámlakivonatot tart a kezében a Kiskunhalasi Városi Bíróság folyosóján.


Hegyes Emőke bíró felolvasta Horváth Ferencné bírósághoz benyújtott keresetét, melyben többek között azt kifogásolta a felperes, hogy a bank nem vette figyelembe a kölcsönös együttműködés elvét, jogsértő módon megemelte a hitelét anélkül, hogy pontos elszámolást adott volna róla, nem biztosította az átláthatóságot a valós tőkéről, a kamatról, az árfolyamkülönbségről és túlszámlázott.

A keresetlevél szerint a felperes 2006-ban vett fel 3 millió forint svájci frank alapú hitelt az OTP Banktól 155 forintos árfolyamon. A nyugdíjas asszony havi törlesztőrészlete időközben 25 ezer forintról 52 ezer forintra emelkedett, ennek ellenére 2011 májusáig fizette a havi részleteket. A keresetében leírta: míg az adóstól korrekt magatartást követelt meg a bank, vele szemben viszont inkorrekt magatartást tanúsított. Horváth Ferencné keresetében arra kérte a bíróságot, hogy semmisítse meg a bankkal kötött szerződését, állítsa vissza az eredeti állapotot, és fennmaradó tartozását olyan havi részletben törleszthesse, amely mellett meg is tud élni.

Keresetlevelében azt is kérte, hogy a magyar állam kötelezze a devizahitelező bankokat, visszamenőleg dolgozzák át az összes hitelszerződést a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a meglévő hitelszerződésekben pedig a teljes hiteldíj mutatón felül a hitelt felvevőre hárított összeget írják jóvá az adós számláján késedelmi és büntető kamattal együtt. Ezen kívül a bank költségén állítsák vissza az eredeti állapotot azoknál az ingatlanoknál, amelyeket még nem értékesítettek.

"Tisztában vagyok azzal, hogy a hitelt vissza kell fizetnem, és nem is bújok ki ez alól, de tisztességes elszámolás mellett" - áll a felolvasott keresetlevélben. Hegyes Emőke bíró ezután megkérdezte a felperest, aki kijelentette: írásban benyújtott keresetét fenntartja. A bíróság ezután kihirdette végzését, mely aszerint hatáskör hiányában átadja az ügyet a Kecskeméti Törvényszéknek. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője az MTI-nek elmondta, olyan súlyú az ügy, amelyben nincs hatásköre a városi bíróságnak, ezért a törvényszéken indul a polgári peres eljárás.

 

Forrás: MTI/HÍR PORT24

Áprilisra megállapodunk az IMF-fel?

 

A Morgan Stanley elemzői szerint áprilisra létrejöhet az egyezmény egy 15-20 milliárd eurós készenléti csomagról.

 

A Morgan Stanley bankcsoport londoni részlegének felzárkózó térségi közgazdászai befektetők számára összeállított átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy bár valószínűleg "soha nem lesz felhőtlen a viszony" Magyarország, az EU és az IMF között, de a magyar kormány részéről végül "felülkerekedik a pragmatizmus".

A ház elemzői szerint a döntéshozatal "nagymértékben Orbán Viktor miniszterelnök személye köré koncentrálódik". A Morgan Stanley szakértői úgy vélik: éppen ezért a kormányfő mostanában tapasztalható "békülékeny hangvétele" a legerőteljesebb jelzés arra, hogy a megállapodás végül létrejön.

A cég londoni közgazdászai szerint mindemellett a Fidesz támogatottságának a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján tapasztalható stabilizálódása arra vall, hogy a választók nem a gyengeség jelének látják a nemzetközi hitelezőkkel szembeni békülékenyebb hozzáállást. Ez is érv amellett, hogy miért az e hitelezőkkel kötendő megállapodás jelentené a legésszerűbb cselekvést a kormány számára - áll a Morgan Stanley elemzésében.

A ház citybeli elemzői közölték: mindezek alapján, "szubjektív módon" úgy ítélik meg, hogy "75 százalék körüli" az esélye a megállapodás létrejöttének márciusig vagy áprilisig.

Más nagy citybeli házak ugyanakkor a tárgyalások valamivel lassabb haladásával számolnak.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital felzárkózó piaci elemzőinek legutóbbi előrejelzése szerint például június tűnik "ésszerűen" feltételezhető célhónapnak az új IMF/EU-megállapodás hatályba lépésére, figyelembe véve a kért törvénymódosítások végrehajtásához és az ezek kiértékeléséhez szükséges időt.

 

Forrás: MTI

Ennyit buktunk az IMF elzavarásán

Íme, mekkora károkat okozott Magyarországnak az IMF elutasítása, a gazdaságpolitikai hibák, a jogbizonytalanság, a kiszámíthatatlanság.

Lehet-e forintosítani, mekkora veszteséget okozott az országnak, hogy tavaly júliusban elhajtottuk az IMF-et? Mellár Tamás közgazdász szerint súlyos százmilliárdokról van szó, de hogy pontosan mennyiről, azt megítélése szerint reménytelen vállalkozás meghatározni. Mégpedig azért, mert nem tudjuk pontosan megmondani sem az időtartamot, sem az egységköltséget, még hozzávetőlegesen sem.

Chikán Attila közgazdász szerint is sokba került ez a kitérő. De hogy mennyibe, s hogy milyen gazdasági hatásoknak mennyi volt az ára, annak megmondására ő sem vállalkozott. Megkeresésünkre még annyit válaszolt: "lehet, hogy vannak nálam bátrabbak, akik mernek becslést adni". Voltak.

Vértes András és Róna Péter közgazdászok szerint csak a veszteségek egy része számszerűsíthető, mégpedig a kamatveszteség. Abban is egyetértettek, hogy a többi (főleg a bizalomvesztésből adódó) hatás nem számszerűsíthető, de számottevő. A kamatveszteség (állami, lakossági és üzleti) mindkettejük szerint legalább 800 milliárd forint.

Az összes adósságunkból kiindulva

Róna Péter közgazdász szerint az IMF-kitérő ára legalább 1,5-2 százalékos felárat jelentett az állampapírhozamnál és a kialakult kamatszerkezetben. Körülbelül ennyivel fizettünk többet amiatt, hogy kipateroltuk az IMF-et, ahhoz képest, mintha ezt nem tettük volna - mondta. Az állam, az önkormányzatok a vállalkozások és a háztartások devizaadóssága összesen 180 milliárd euró. Ennek a 1,5-2 százaléka lehet az a veszteség, ami a késlekedés számlájára írható, s ez (300 forintos euró árfolyammal számolva) 810-1080 milliárd forint - becsülte. Ez a GDP 2,9-3,9 százaléka.

Az állam vesztesége

Hasonló eredményre jutott a GKI elnöke, Vértes András közgazdász is. Kiindulásként azt vette számításba, hogy amikor a Fidesz-kormány hatalomra került, Magyarországon minden kockázati mutatónk éppen lefelé ment: az árfolyam enyhén erősödőben, a CDS-felár és a kamatszintek csökkenőben voltak. Ezután megnézte, ma mennyivel magasabbak a kamatok (pl. állampapírpiaci, CDS-felár stb.). Ebből becsülte meg, mennyi plusz kiadással járt az állam számára az elmúlt időszak.

Figyelembe vette azt is, hogy közben az európai pénzpiaci mutatók is romlottak, s megnézte, hogyan alakultak a közép-európai (nem eurós) országokban ugyanezek a számok.

A kormányváltáskor a rövid lejáratú állampapírok kamatai jellemzően 5-5,5 százalékon álltak, a hosszú lejáratúak pedig 6,8-7,1 százalék között mozogtak. Azóta az átlagkamat mindkét ágon legalább 150 bázisponttal emelkedett meg. Eközben Romániában csökkent, Lengyelországban és Csehországban pedig picit nőtt a kamat. Mindezt beszámítva korrigált 50 bázisponttal, s így jutott arra az eredményre, hogy legalább 100 bázispontnyi (1 százaléknyi) kamatnövekedés írható az IMF késlekedés számlájára. Ezt rávetítette a kerekítve 80 százalékos GDP-arányos államadósságra, és éves szinten legalább 250 milliárd forintra árazta be az állami kamatveszteséget.

Romániával összehasonlítva jól mérhető az IMF késlekedés hatása

Az IMF késlekedés negatív hatását Románia és Magyarország tavaly szeptember, október, novemberi mutatói segítségével is érzékeltette Vértes András. Ebben az időszakban az európai pénzpiaci mutatók romlottak, de a román lej ennek ellenére mint a beton, olyan stabil volt, és ott a kamatok is csökkentek. Magyarországon ellenben elszabadult a forint (leginkább december januárban, de már előtte is), s durván emelkedtek a CDS felárak és a kamatok is. Ez a mélyrepülés véleménye szerint egyértelműen az IMF megállapodás hiányának tudható be. Hiszen Romániának van IMF megállapodása, s az ő pénzpiaci mutatóik nem romlottak.

Mennyit veszítettek a magánszemélyek és a vállalkozások?

Az üzleti és a lakossági szféránál a forint kamatoknál 200 bázispontos emelkedést vett figyelembe. Így a lakosság legalább 3,3 ezer milliárdos forinthitel-állományára éves szinten minimum 100 milliárd forintos kárt becsült. A forint svájci frankkal szembeni árfolyamgyengülése pedig (az euró svájci frankkal szembeni gyengülését nem figyelembe véve) számítása szerint 150-200 milliárd forintnyi veszteséget okozott. Ez lakossági oldalon összesen mintegy 300 milliárd forint veszteség.

Az üzleti szféra hitelállományra vetített teljes veszteségét nagyjából 250 milliárdra becsülte. Vértes András számítása szerint így (az állami a magán és az üzleti szférában) összesen 800 milliárd forintnyi a pénzpiaci krízis hatása.

Annyit hozzátett még, hogy a számításnál nem tudta teljesen figyelembe venni az átárazódási késéseket (vagyis, hogy például a lakossági hiteleknél, vagy az állampapíroknál ciklikus a kamatváltozás, ezért késleltetve realizálódnak annak hatásai). De ez csak azt jelenti, hogy a veszteségek egy része eddig még nem jelent meg, azonban pár hónapon belül meg fog jelenni - nyomatékosította.

Azt is hozzátette, a megadott számokkal inkább alábecsülte a veszteségeket. Az a véleménye, hogy a valós károk ennél sokkal nagyobbak lehetnek, a nem számszerűsíthető veszteségek miatt.

Ami nem számszerűsíthető

Róna Péter szerint a bizalomvesztés, a beruházások elmaradása súlyos, hosszútávú veszteségeket okoz - ezeken a területeken lassú visszarendeződésre lehet számítani, és csak sokára lehet pozitív változás. A szájaskodás az EU-val és az IMF-fel rossz benyomást tett, de ez önmagában viszonylag felületes jelenség. Ennél sokkal súlyosabb, hogy a Fidesz az ország működőképességét veszélyeztette (lásd bíróságok helyzete, visszamenőleges törvénykezés, stb.).

Külföldi szemmel nézve nehéz kitalálni, hova tart az ország, és mit akar - jegyezte meg. Másrészt az elmúlt másfél év alatt egy korábban már visszaszorított jelenséget lehet újra észlelni: Magyarországon egyre több intézmény, szolgáltatás van bajban. Az egyetemek a kórházak, az önkormányzatok, az államigazgatás, a BKV, a Malév, stb. Ez olyan sorozatjelenség, ami azt jelzi, hogy ország egyre kevésbé képes talpon maradni - tette hozzá.

A hibás gazdaságpolitika számlája

Vértes András szintén tekintélyes, egyelőre nem számszerűsíthető bevételkiesést valószínűsít a vállalati, önkormányzati és állami beruházások elmaradása miatt. De szerinte a lakosság reakciói is sokatmondóak: megijedtek az emberek, államcsődtől tartanak, ezért egy részük külföldre menekítette a tőkéjét. Megfigyelhető még, hogy megnövekedett készpénzállomány, vagyis a vállalkozások és a magánszféra is tőkét vont ki a gazdaságból. A tendencia a legutóbbi PSZÁF és MNB adatokban is megjelent. 2008-ban ez még a válságnak betudható volt, de 2010-12-ben már egyértelműen a hibás gazdaságpolitika számlájára írható - kommentált.

Az egykulcsos adó bevezetése, az adójóváírás kivezetése (ami leginkább az alacsony keresetűeket érinti negatívan) agyonvágja a fogyasztást, a krízisadók a modernizálásra képes ágazatokban fogják vissza a beruházásokat, a bankrendszer túladóztatása pedig a hitelállomány csökkenéséhez vezetett - sorolt fel további intézkedéseket és azok negatív hatásait.

De hogy ezek közül a hatások közül mennyi az, amennyi egyébként is bekövetkezett volna és mennyi írható a gazdaságpolitikai hibák számlájára, ez nem meghatározható - mondta Vértes.

Mi lett volna, ha...

Mondhatjuk-e egyértelműen, hogy ezek a veszteségek nem következtek volna be, ha nincs késlekedés az IMF tárgyalásokban? Vértes András és Róna Péter szerint is igen a válasz erre a kérdésre. Azonban azt is hozzátették, csak egyik elem az IMF megállapodás hiánya. A másik a már említett jogbizonytalanság, kiszámíthatóság, előreláthatóság hiánya.

Vértes András itt a nyilvánvaló alkotmányos nehézségeket, az európai jogelvekkel szembemenő visszamenőleges vagy éppen előre menő szabályozásokat (pl. Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, magánnyugdíjpénztárak államosítása, stb.) is említette példaként. Szerinte az utolsó csepp a pohárban a végtörlesztés volt. Minden szakmai tiltakozás ellenére, a bankokkal nem egyeztetve három nap alatt fogadták el a jogsértő törvényt (magánjogi szerződésekbe avatkozott be az állam), ami súlyos veszteségeket okozott a bankoknak. Ha az IMF-fel lett volna megállapodásunk, akkor ezt biztosan nem lehetett volna meglépni - jelentette ki.

Mi várható?

A közeljövő sem túl megnyugtató Róna szerint, mert még előttünk van, hogy pontosan mit (milyen változtatásokat) vár majd el az IMF/EU, és hogy erre hogyan fog reagálni a kormány. Úgy néz ki, hogy a tárgylások megkezdésének ára a teljes hátraarc lehet. Kérdés, hogy erre valóban kész-e a kormány. Az egyháztörvénytől kezdve az MNB törvényig, a médiatörvény, az egykulcsos adó az alaptörvény is aggályos tétel, amely mind nehezíti a tárgyalások beindítását - sorolta.

A kormány most úgy taktikázik, mondja meg az EU, melyik törvény melyik bekezdésében mi nem tetszik. Az EU pedig azt mondja, az egész felépítéssel, szellemiséggel van baj. Újra kellene alkotni ezeket a törvényeket, annak ellenére is, hogy az EU szerint is vannak bennük jó elemek - összegzett Róna.

Vértes pedig ezzel szummázott: az üzleti szféra ma úgy gondolkodik, hogy Magyarországra lehetőleg nem hoz semmit, sőt Magyarországról inkább elmegy. Ezt mutatják a rendelkezésre álló (első három negyedévi) adatok is: a működő tőke nem befelé jött, hanem kifelé ment. Egymilliárd euró mínusz lett ilyen úton (a szokásosan bejövő félmilliárd-egymilliárd euróval szemben másfél-kétmilliárd euró ment ki). Tételesen nem bizonyítható, hogy ez a hibás gazdaságpolitika következménye, de az biztos, hogy ilyen az utóbbi húsz évben nem volt Magyarországon - jelentette ki.

 

Szerző : Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás : FN24

Ezek a kórházak szűnhetnek meg - itt a lista...

    
      Február 15-én kiderül, melyik kórház felesleges egy épphogy létrehozott mamutszervezet, jelesül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerint. Az eddigi információkból úgy tűnik, 14 vidéki kórházban alaposan átalakulhat, gyakorlatilag megszűnhet az aktív fekvőbeteg ellátás a májustól felálló új rendszerben, ez öt százalékot szabadíthat fel a fekvőbeteg finanszírozásnak.

     A teljes magyar fekvőbeteg ellátásról, az erre fordított pénzről és magáról az ellátórendszerről dönt február 15-én a GYEMSZI, amikor az egészségügyi ágazati vezetésnek javaslatot tesz a szolgáltatók új fekvőbeteg területi ellátási kötelezettségéről és a kapacitások felosztásáról.

Sérül a jobiztonság

      A döntés, amelynek minimum kérdéses a jogszabályi alapja,  s amelytől az egészségügyi szolgáltatókra rászoruló adófizetők élete függ,  nem átláható, reprodukálható, számonkérhető szempontrendszer alapján történik, s nem világos, hogy amennyiben a szolgáltatók nem értenek vele egyet, hol, milyen módon és hogyan találhatnak jogorvoslatot - hívja fel a figyelmet Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője, aki szerint ráadásul ha a tévedés esetleg súlyos ellátási zavarokhoz vezet, nincs hol számonkérni a felelősséget.

      A kapacitások újraelosztását minisztersége idején már Molnár Lajos is megpróbálta 2007 előtt, azonban ezt később az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Most egy miniszterinél kisebb hatáskörű szervezet próbálkozik ugyanezzel, de nem tisztázott, hogy valójában milyen alapon. Ha ugyanis tulajdonosi alapon teszi, Gilly szerint felvetődik a kérdés, hogy ez hogyan érinti például a privát szolgáltatókat.

     Nincs jogszabályi alapja annak, hogy egy épphogy létrehozott mamutszervezet, jelesül a GYEMSZI újraossza a teljes magyar fekvőbeteg-ellátórendszert - erősíti meg Poller Imre egészségügyi szakértő is. Mint kifejtette, az elmúlt években újra és újra visszatérő megállapítás, hogy Magyarországon túl sok a kórház, és túl sok a kórházi ágy. A megvalósulás előtt álló Semmelweis terv a fekvőbeteg-ellátás térségi rendszerbe történő átszervezésével és a kórházak egy részének funkcióváltásával tervezi az ellátórendszer korrekcióját. A funkcióváltás lényege a klasszikus fekvőbeteg-ellátás helyett az ambuláns szolgáltatások favorizálása.

Hány kórház is van valójában az országban?

     A sajtóban leggyakrabban szereplő 140 - 160 közötti kórházszám alapja az OEP 2011-es fekvő-beteg ellátást végző intézményi nyilvántartása, amelyben 141 intézmény szerepel, ezek közül azonban a Baranya megyei kórház évekkel ezelőtt beolvadt a pécsi egyetembe, így a működő intézmények valós száma 140. A fekvőbeteg típusú finanszírozás azonban nem csak kórházban lehetséges, azaz nem minden egység kórház, ami fekvőbeteg finanszírozásban részesül.

     Mit tekintünk valójában kórháznak? Leegyszerűsítve: olyan egységet, ahol az OEP által befogadott aktív fekvőbeteg ágy működik. A 140 fekvő-beteg finanszírozásban részesülő intézmény közül 106-ban működik OEP befogadott fekvőágy.

     Ha a 2003-as minimum-feltételeket is figyelembe vesszük (ahol az önálló kórház fogalmához legalább 80 aktív ágy szükséges), akkor összesen 89 magyar fekvőbeteg ellátó egység felel meg ágyszáma alapján az aktív kórház definíciónak. További 17, aktív fekvőbeteg ággyal rendelkező egységben összesen még 683 aktív ágy működik  - mondja Poller, hozzátéve, hogy a finanszírozás több mint fele a 22 "csúcsintézménynek" (egyetemek és megyei kórházak) jut.

     A Nefmi tegnap esti, a rendszer átalakításáról szóló közleménye szerint Cserháti Péter helyettes államtitkár Tapolca, Körmend, Csorna, Győr, Marcali, Nagyatád, Komló, Pécs, Kazincbarcika, MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ, Miskolc, Vásárosnamény, Debrecen, Kalocsa, Makó, Szeged, Kisbér, Komárom, Budapest képviselőivel egyeztetett, amiből pontosan nem ítélhető meg, hogy a jelzett városokban működő kórházak milyen módon alakulnak át, jelenlegi aktív ágyaikat hány százalékban veszthetik el. Összességében, a tegnap megismert  lista alapján azonban a jelenlegi 89 aktív kórházszám akár 79 -re csökkenhet, a tervezett folyamat a szerkezetátalakításra javasolt intézményekben (beleszámítva a miskolci MISEK-et és esetleg a debreceni Kenézy Kórházat) 3569 ágyat érinthet.

 

Átalakítással érintett kórházak


Kórház neve ágyak száma
MISEK Miskolci S.I.EüKp.Np.Kft 985
Debrecen, Kenézy Kórház Ri.Kft 844
Kalocsa, VKh. Ri. 261
Mohács, VKh.Ri 210
Csorna, Margit Kh. 208
Kazincbarcikai Kh. Kft. 178
NagyatádMed Eü. szolg. Kft. 177
Marcali, VKh. 137
Makó, Dr.Diósszilágyi S.V.Kh. 136
Komárom, Selye János Kh. 109
Kisbér, Batthyány Szakkórház 107
Veszprém megye Dr. Deák J.Kh.Gyógybarlang Kft 90
Körmend, Dr.Batthyányi Kh. KFT 77
Komlói Egészségcentrum Kft. 50

 

      Poller Imre becslése szerint a  MISEK és a Kenézy teljes átalakulásával nem számolva, a megnevezett 12 kis kórház teljes átalakulásával (azaz az aktív ellátás megszűnése esetén) évi 8.4 milliárd forint megtakarítást jelentkezne a 2011-es adatok alapján. A Kenézy, a MISEK és esetlegesen a pletykák szerint a budapesti Károlyi Kórház funkcióváltásával is számolva a változások az eddigi fekvőbeteg kassza körülbelül 5-7 százalékának az újraosztását jelenthetik. A 14 funkció-váltásra jelzett kórház közül 12 a 80 aktív fekvőbeteg ágy feletti kategóriába tartozik.

  Kalocsa,Mohács,Csorna,Kazincbarcika,Nagyatád,Marcali,Makó,Komárom,Kisbér,Tapolca esetleges megszűnésével a hazai aktív kórházak száma tehát 79-re csökkenhet. A megmaradó 79 kórházból 10 speciális ellátásra szakosodott, illetve a közeljövőben további kórház-egyesítések is várhatóak.

Hol a hiba a rendszerben?

     Mindez pedig azt jelenti, hogy úgy szűnik meg a kórházak egészségszervező és helyi munkáltatói funkciója, hogy helyette a Semmelweis terv nem ígér semmit - fogalmaz  Poller Imre. nem teljesül az az elvárás sem, hogy egy megyén belül minimum egy olyan kórház legyen, ahol a bajok 80 százalékát orvosolhatják. A kórházak közötti új munkamegosztás megöli a kiskórházakat, és az összes feladatot a nagyok felé irányítja, amelyek pedig sem az utókezelésekre, lábadozásokra nem lesznek képesek helyet biztosítani, sem a bonyolult, drága beavatkozásokat kellő volumenben elvégezni.

     A koncepció semmivel sem jobb, mint a Molnár Lajos féle modell - hangsúlyozza Poller Imre. Mindemellett használhatatlanná válnak az eddigi népegészségügyi mutatók, nem lehet majd semmihez viszonyítani - merthogy eddig ilyen nem volt -a  térségi halálozási, megbetegedési mutatókat.

Részlet a FIDESZ egészségügyi programjából (2010. április)

     Az elmúlt négy év vesztesei a kórházak voltak: az aktív ágyak számát a kormányzat 16 000-rel csökkentette. Ma már egyértelmű, hogy a megmaradt 44 376 aktív ágy a jelenlegi kaotikus viszonyok és szervezetlenség mellett elégtelen. A kórházbezárások még középtávon sem jelentenek valódi megtakarítást. Nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy. Az ötmilliós lélekszámú Norvégiában 80, a 8 milliós Ausztriában 212 kórház van, miközben hazánkban 160 kórház található. Fekvőbeteg-kapacitásunk 4-6%-kal magasabb, mint az uniós átlag, de a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen elmarad ettől az átlagtól. Összhangba kell hozni a szükségleteket a kapacitásokkal és a finanszírozással, valamint a betegutakat a hozzájuk tartozó beutalási (progresszivitási) szintekkel.

Forrás : www.napi.hu
Szerző : Szepesi Anita
Budai: ezermilliárd a Malév-titok ára

Közel 1000 milliárd forint az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásba kerül - közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az elszámoltatási kormánybiztos szerdán sajtótájékoztató keretében mutatta be az előző kormányzat szerint nem létező, a Budapest Airport vagyonkezelői szerződéséhez csatolt titkos záradékot. Budai Gyula felolvasott a szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést".

Budai közlése szerint a szerdán bemutatott szerződés arra az esetre szab konkrét terheket az államra, amikor a Malév felszámolása megindul. Ezt a szerződést 2007-ben, a BA privatizációjával egy időben a Kincstári Vagyonigazgatóság akkori vezetője, Zeles Sándor írta alá. Budai Gyula elmondta: a kincstári vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, Veres János akkori pénzügyminiszter gyakorolta.

A magyar állam számára hátrányos szerződés záradékának részleteiről szólva Budai elmondta, hogy a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén. A vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként.

Az elszámoltatási kormánybiztos szerint elképzelhetetlen, hogy sem Veres János, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon ne tudott volna a szerződés részleteiről. Leszögezte, hogy ezekkel a személyekkel a továbbiakban nem kíván sajtóvitát folytatni, hiszen egy valós szerződésről van szó, amellyel „az előző kormány bebizonyította, hogy nem a magyar állam, hanem a külföldi befektetők érdekeit képviselte."

Mint arról beszámoltunk, Gyurcsány Ferenc tegnap azt mondta: kormánya nem adott felhatalmazást arra, hogy titkos záradék készüljön a Budapest Airport privatizációs szerződéséhez, és a vagyonkezelő nem tájékoztatta arról, hogy létezne ilyen. Hozzátette, hogy a megállapodás részleteit nem ismeri, ez miniszterelnökként nem volt feladata. Azt mondta, ha a jelenlegi kormány tud ilyen záradékról, akkor hozza azt nyilvánosságra.

Budai Gyula ma közölte, hogy a szerződés miatt feljelentés-kiegészítést tesz. Korábban a Budapest Airport Zrt. privatizációja ügyében hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, mert az elmaradt fejlesztések és a szankciók miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró kár érte.

Az elszámoltatási kormánybiztos közölte azt is: elképzelhető, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Malév privatizációs szerződése ügyében.

Veres János visszautasítja a vádakat

Veres János közlése szerint amíg ő volt a pénzügyi tárca vezetője, a Malév nem ment csődbe, a cég működőképességét, ha nehezen is, de az Európai Unió elvárásaival összhangban, sokféle intézkedéssel fenntartották.

"Általam nem ismert szerződéses részletre hivatkozik Budai Gyula, szövegkörnyezetből kiragadva. Ez is azt igazolja, hogy szerződés van, és nincs titkos záradék" - mondta Veres János. "Azt tartom elképzelhetetlennek, hogy hogyan lehet ilyen felelőtlen egy kormány; ha ezt a kabinet tudta, amit most Budai Gyula nyilatkozik, akkor mégis miért vitték csődbe a Malévet" - tette hozzá.

Veres János szavai szerint Budai Gyuláék a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodás mintapéldáját mutatták be azzal, hogy "csődbe vitték a magyar nemzeti légitársaságot", miközben tudták, hogy mekkora teher fogja az államot sújtani a Budapest Airport-szerződés kapcsán. A volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott: Budai Gyula ezzel a nyilatkozatával éppen a külföldi befektetők érdekeit szolgálja, hiszen ezzel a német tulajdonost, a Hochtiefet felszólítja arra: "ekkora összegért menjen a pénztárhoz".

 

Forrás: MTI/kormany.hu/Hír24

Megszabadulhatnánk az államadósságtól

Egy kitűzött célhoz sem kerültünk közelebb azok közül, amiket a kormány meghirdetett, s a piacok bizalmát is elvesztettük. Ideje fordítani a sorsunkon.

Megszabadulhatnánk az államadósságtól
Inotai: elinflálhatnánk az államadósságot

      2012: A sorsfordító év címmel szervezett a Világgazdaság évindító konferenciát csütörtökön. A felszólaló gazdasági szakemberek számos kritikát fogalmaztak meg a kormány eddigi gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Egyetértettek abban, hogy Magyarországnak mihamarabb meg kell egyeznie az IMF-EU-EKB trióval, hogy helyre álljon a bizalom irántunk. Hasonlóan vélekedtek arról is, hogy ez csak a kiinduló lépés lehet, számos területet kell rendezni ahhoz, hogy talpra álljon az ország. Szokatlan javaslatokat is hallhattunk, például az államadósság "eltüntetésére".

A gazdaságpolitikánk megbukott...

     Egy gazdaságpolitikai célt sem sikerült elérni a GKI igazgatója, Vértes András szerint. Az államadósság nem csökkent. a gazdaság nem növekedett (kivéve a mezőgazdaságot, a jó időjárás miatt, s az előző gyenge évekhez viszonyítva), annak ellenére sem, hogy a költségvetés pluszban volt. A foglalkoztatás nem javult, a tőke nem bejött, hanem kiment (legalábbis az első 3 negyedévi adatok szerint), amire már régen nem volt példa.

     Az adóterhelés nem csökkent, hanem nőtt (GDP arányosan magasabb, mint 2010-ben volt). Óriási mértékben romlott Magyarország versenyképessége, és a kkv-k helyzete is. Minden téren tapasztaljuk a bizalomvesztést. Pontosan az ellenkezője valósult meg annak, amit akartak - fogalmazott címszavakban.

     Kicsit más oldalról közelítette ezt a kérdést Felcsuti Péter a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója: ő azt mondta, gazdaságpolitikánk azért rossz, mert nem hiszik el a piacok, hogy jó. S egy olyan országnál, amely erősen ki van téve a külső változásoknak, nem megengedhető az, hogy a piacok ne bízzanak bennünk - tette hozzá.

Hová tart Orbán Viktor?

      Orbán Viktor azt mondta elmegy a falig. De van-e fal? - tette fel a kérdést Vértes. Vagy csak szakadék? Szerinte ez utóbbi. S ha a miniszterelnök oda tart, akkor onnan igen nehéz lesz visszafordulnia - jegyezte meg. De talán még nem késő. Viszont arra számítani kell, hogy ha meg is állapodnak az IMF-EU-EKB hármassal, a piacoknak akkor is jócskán kell idő ahhoz, hogy újra bízzanak Magyarországban - nyomatékosították többen is.

     Magyarország eddig nem valódi, hanem látszat lépéseket tett a gazdasági mutatói rendbe hozására (például a magánnyugdíjpénztárak államosítása, a válságadók, stb.). De a valódi lépések már nem halaszthatóak. A kormánynak azt kell tennie, amire eddig azt mondta, hogy nem fogja tenni. Ezért 2012 a megszorítás és ebből következően a recesszió éve lesz - előlegezte meg Vértes. A GKI szerint az idén 1,5 százalékkal is visszaeshet a GDP, a belső kereslet 2,5 százalékkal csökkenhet, a beruházásoknál pedig 45 százalékos zuhanás is lehet. 2012-ben.

Kiszámíthatóság - amit mindenki vár

      Vértes hangsúlyozta, hogy ma már tettek kellenek. A pénzvilág, és az EU-vezetők is azt várják, hogy végre megmutassuk, készen állunk a konszolidációra. Ehhez pedig garantálni kell az MNB függetlenségét, vissza kell adni az Alkotmánybíróság jogkörét, az adópolitika szabadságát, a Költségvetési Tanács korábbi működési kereteit. Ezen kívül nagyon fontos lenne, hogy lassuljon a rohamtempóra felpörgetett törvénykezés, és az új törvényjavaslatok beadása előtt ne hagyják ki az egyeztetést a gazdasági élet szereplőivel - emelték ki többen is.

     Vértes szerint nem az a baj, hogy nehéz lépések következnek. Ezt megérti a tőke. De csak akkor, ha kiszámítható pályát vázolnak fel, ha ezek alapján lehet tervezni. E nélkül viszont nincs bizalom - jegyezte meg.

Államadósság - így is megszabadulhatnánk tőle

     Az államadósság-csökkentés kérdése többféle formában is felbukkant az előadásokban. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa (volt igazgatója), Inotai András például azt mondta, hogy még a kifejezetten fejlett országokban is csak évi maximum 1,5 százalékot lehet úgy lefaragni, hogy közben ne fojtsák meg a gazdaságot. Vagyis minimum 20 év kell ahhoz, hogy a kívánt mértékű csökkenést elérjük.

     Már csak az a kérdés, hogy van-e erre 20 évünk, s van-e ilyen időtávra kellő politikai konszenzus és következetesség, valamint tűrőképesség a lakosságnál és a pénzügyi piacoknál - tette hozzá. Majd rögtön a választ is megadta: nincs. Gazdasági növekedésre pedig egyelőre nem lehet számítani. Megoldási javaslata (amit ő maga bélyegzett eretneknek): az európai államadósságok egy részét inflálják el, a teher másik részét pedig tegyék egy következő generáció vállára.

     Volt egy másik nem szokványos ötlet is az államadósság kezelésére. Az MGYOSZ elnökségi tagja, a Videoton vezérigazgatója Lakatos Péter azt mondta, ő az uniós pályázati pénzeket használná fel erre a célra. Szerinte egyszerűen csökkenteni kellene annyival az államadósságot, amennyi pályázati támogatás járna az EU-tól.

Vállalati hitelezés - több garancia kell

      Az, hogy kimászunk-e a gödörből, vagy sem, nagyban a vállalkozásokon is fog múlni. Nekik pedig nemcsak szlogenek szintjén lenne szükségük segítségre, például hitelre, hogy tovább tudjanak lépni. A baj az, hogy a sok bedőlt hitel, a bankadó, végtörlesztés miatt kivérzett bankok nagyon kockázatkerülőek lettek, s csak az igazán hitelképes vállalkozásokkal állnak szóba.

    A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Nagy Márton szerint ezen úgy lehetne segíteni, ha az állami garanciavállaláson erősítenének. Azt is hozzátette, Magyarországon most is elég jó (14 százalékos) az államilag garantált vállalati hitelek aránya, de ezzel együtt is jelentősen visszaesett ez a szegmens.

Nyertesen a válságból?

     A vállalkozások, vállalatok jövőjével kapcsolatban a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója, Gion Gábor arra hívta fel a figyelmet, milyen fontos, hogy a külső körülmények megváltozására aktívan reagáljanak a cégek, és ne csak várják a kedvező változást. Győztesen is ki lehet kerülni a válságból, ha a vállalkozás kényszerből ugyan, de átgondolja a működését, a piacait, s stratégiáit és az innovációra is gondol.

     Méghozzá nem termékinnovációra, hanem üzleti innovációra. A jó termék előállítása alapelvárás lesz - tette hozzá. Aki "csak" ilyet nem tud csinálni, az tönkremegy. Azon fog múlni a fennmaradás és a növekedés, hogy milyen kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak, s hogy azok mennyire találkoznak a vásárlók elvárásaival - foglalta össze.

Versenyképességnövelés kicsit másképp...

     Inotai András arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a szokásos versenyképességi tényezőkre (ár, minőség, árfolyam) kellene koncentrálni, hanem ennél tovább kell lépni, mert ezt már túlhaladta a világ. Ma már egy ország versenyképességénél szempont az is, hogy milyen az intézményei működésének minősége, hogy mennyire összetartó a társadalom, van-e jövőképe, stb.

     A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc a vállalkozások jövőjével kapcsolatban azt emelte ki, hogy nem diktátum formájában kellene meghatározni a minmálbért, hanem újrakezdeni a párbeszédet az érdekképviselettekl (amit a kormány rekesztett be). S mint az már 2006-2008-ban megtörtént, pár évre előre meg kellene állapodni a bérekről, hogy tervezni tudjanak a vállalkozások.

 

Szerző : Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás : FN24

Tavasszal eltűnhet egy rakás rokkantnyugdíjas

Nem kézrátétellel, hanem jogszabályváltozással teszi a kormány a rokkantakat egy szempillantás alatt egészségesebbekké, legalábbis a költségvetés szempontjából. Május elsejétől automatikusan ki lehet kerülni a rokkantellátásból.

     Idén május elsejétől nem kaphatnak tovább rokkantnyugdíjat (amit január elsejétől már rehabilitációs ellátásnak hívnak) azon III. csoportba tartozó (50-79 százalékosan egészségkárosodott) rokkantak, akiknek még több mint 5 évük van hátra a nyugdíjig – kivéve, ha március 31-ig felülvizsgálatukat kérik.

     Magyarországot minden területen meg kell újítani, hogy a jövőben biztos alapokra épüljön – írja annak a levélnek a bevezetője, amelyben a fenti tényről tájékoztatják az érintetteket. Kérdés, hogy e kormányzati cél mennyire nyugtatja meg a rokkantnyugdíjasokat, akiket a levél arról is biztosít, hogy „a változások jövőnk biztonságát és kiszámíthatóságát szolgálják”.



     A levél ugyan erről nem szól, de az érintettek valószínűleg sejtik, hogy a felülvizsgálat igencsak szigorú lesz, a kormány ugyanis 88 milliárdot takarítana meg idén a rokkantnyugdíjakon, amint az Széll Kálmán Tervben, illetve a konvergencia programban szerepelt.

"Visszautasíthatatlan ajánlat"

      Aki a március 31-i határidőt elmulasztja, az „igazolási kérelemmel” élhet, amelyben bizonyítania kell, hogy a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el. Ha a kérelmet elutasítják, akkor május elsejétől már nem rokkantnyugdíjas, de megkísérelheti az új szabályok szerint leszázalékoltatnia magát.  Ennek sikere a legtöbb esetben valószínűleg (lásd fentebb: 88 milliárd forint előirányzott megtakarítás) felettébb kétséges.

     Jobban járhat tehát, aki a felülvizsgálatot válassza – derül ki a már megjelent jogszabályból. Ha – köznapian szólva – hivatalosan rokkant marad, nem változik a korábbi ellátása. Ha a felülvizsgálat szerint a „foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható”, akkor 28720, ha” tartós foglalkozási rehabilitációt igényel”, akkor 57440 forintra számíthat (a közfoglalkoztatási bér 40, illetve 80 százalékára).

Hamar lejárhat a Rehabilitációs Kártya

     A rokkantaknak írt levél arról is tájékoztat, hogy a felülvizsgálati kérelemtől függetlenül kérhető Rehabilitációs Kártya, ami azért jó, mert a munkaadó mentesül a közterhek fizetése alól, így az illető könnyebben kaphat munkát (legalábbis a nyugdíjigazgatóság levele szerint).

     A jogszabályból  (pontosabban annak egy 2004-es törvényt módosító részéből) azonban az derül ki, hogy tiszavirág életű lehet a Rehabilitációs Kártya érvényessége azoknál, akik nem kérik a rendkívüli felülvizsgálatot, s május elsejétől ellátás nélkül maradnak. A kártyára jogosultság ugyanis megszűnik, ha már nem kapja az egykori rokkantnyugdíjas a rehabilitációs járadékot.

 

Szerző: Kis Miklós

Forrás : FN24

Újabb csapás az autósokra?

12 milliárdos pluszbevételt remél a kormány a rendszámtáblák kötelező cseréjéből.

Újabb csapás az autósokra?

     Kötelezően lecseréltetné az autók rendszámtábláit a kormány, hogy növelje az idei költségvetés bevételeit – írja a hvg.hu. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottságnak küldött decemberi jelentésében tett erre ígéretet. A tervek szerint a cseréből befolyó illeték idén hozzávetőleg 12 milliárd forint lesz.

     A lap úgy tudja, a kormány teljesen új nyilvántartási és azonosítási rendszer bevezetésére készül, ami a rendszámok kötelező cseréjével járhat.

     A költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium és a közlekedésüggyel is foglalkozó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a felelősség ügyében egymásra mutogat. A két tárca egy hete nem válaszol a lap kérdéseire.

     A rendszámtáblák cseréjéből remélt tétel abban az NGM által készített jelentésben is szerepel, amit a kormány az Európai Bizottságnak küldött decemberben, a túlzotthiány-eljárás keretében. Míg a többi tétel esetében feltüntették a bevételnövekedést megalapozó jogszabályt, a rendszámtábla-cseréhez nem fűztek magyarázatot.

      A rendszámtáblák cseréjének jelentős illetékvonzata lehet, amit az autók tulajdonosaival fizettetnek majd meg. Ez eredményezheti a tervezett 12 milliárdos pluszbevételt – írja a lap.

     A kormány szerint a lépésre állítólag azért van szükség, mert a járművek területi hovatartozását is feltüntető új rendszámok segítenék a bűnmegelőzést.

 

Forrás : HVG

Keresztbe tett az S&P az eurózónának?

 

Azt követően, hogy a Standard and Poor's leminősített kilenc eurózóna tagországot, az EFSF európai mentőalap hitelképességét is egy fokozattal leszállította AA+-ra, amely a második legjobb osztályzat.

     Az EFSF ezt követően közleményben tudatta, hogy a másik két nagy hitelminősítő, a Moody's és a Fitch Ratings részéről továbbra is a legjobb minősítést élvezi, és egyik cég sem jelezte, hogy a közeljövőben módosítaná a mentőalap besorolását. Az EFSF főnöke, Klaus Regling pedig kijelentette, hogy a Standard and Poor's által végrehajtott leminősítés ellenére nem csökkentik a 440 milliárd euró összegű hitelezési kapacitást. "Az EFSF elegendő eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy teljesíthesse a kötelezettségeit a folyamatban lévő és a potenciális jövőbeni programok alapján, mindaddig, amíg az ESM 2012 júniusában el nem kezdi munkáját" – idézi a Der Standard.

      A leminősítés várható következményeiről vélhetően az Eurogroup fog tanácskozni. A január 23-án, hétfőn sorra kerülő találkozójukon a miniszterek valószínűleg politikai intézkedésekről döntenek. Ugyanakkor Mario Draghi , az Európai Központi Bank elnöke bírálatot fogalmazott meg a hitelminősítő ügynökségekkel kapcsolatban. Az Európai Parlament vitájában Draghi kijelentette: meg kell próbálni a hitelminősítések nélkül működni. Draghi kritizálta azt is, hogy a cégek nem versenyeznek egymással. Az EKB elnöke szerint legalább azt kéne elérni, hogy a hitelminősítők véleménye csak az egyik tényező legyen az adott ország megítélésében.

      Eközben az eurózónának a görög helyzet súlyosbodásával is számolnia kell. Az euróövezethez tartozó országok jegybankai között nincs egyetértés azt illetően, hogyan kell kezelniük a mérlegeikben szereplő görög államkötvényeket. A vitát az váltotta ki, hogy egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Görögországban fizetésképtelenség következhet be – írja a Financial Times Deutschland (FTD).

       Ezen kívül az athéni kormány azt is latolgatja, hogy az államkötvényeit utólagosan átütemezési klauzulával lássa el. Felvetődik az a kérdés, hogyan érintené a potenciálisan kikényszerített adósságcsökkentés az Európai Központi Banknál és az euróövezeti országok jegybankjainál lévő kötvényeket.

      Az FTD információi szerint az Európai Központi Bank 23 tagú tanácsa a múlt csütörtökön erről a témáról tanácskozott, de nem jutott eredményre. Az Európai Központi Bank hétfőn közzétett adatai szerint a válságban lévő államok papírjainak az értéke jelenleg 217 milliárd euró, ám az Európai Központi Bank nem mondja meg, hogy ebből mekkora a görög kötvények értéke. Szakértők ennek volumenét 50 milliárd euróra becsülik.

 

Szerző: FTD - Der Standard - Világgazdaság Online

Újabb üzemanyag-drágulás és árrekord a benzinkutakon

Ismét drágulnak az üzemanyagok: szerdától 450 forint a gázolaj

Ahogyan az várható volt, e héten sem marad el az üzemanyagok drágulása, a benzin és a gázolaj literenkénti ára is rekordmagasságba szökik, utóbbi a 450 forintos szintet is átlépi.

A szerdától életbe lépő drágulással a benzin idei áremelkedése 26, a gázolajé 29 forintos az év harmadik hetéig

      A szerdától életbe lépő drágulással a benzin idei áremelkedése 26, a gázolajé 29 forintos az év harmadik hetéig.

     A mai bejelentés után már biztosan kijelenthetjük, nem volt alaptalan az üzemanyagárak újbóli emelésének latolgatása az előző hét végén . A világpiaci olajárak és a múlt héten, a forint gyengülése által diktáltnál még a literenkénti 10 forintos drágítással is enyhébb mértékű áremelés következtében most sem marad el az üzemanyagárak újbóli növelése. E héten a 95-ös benzin ára 4, a gázolajé 6 forinttal emelkedik literenként.

     Szerdától a 95-ös 425-426, a gázolaj pedig újabb lélektani szintet átlépve, 450-451 forintos átlagáron lesz kapható a hazai töltőállomásokon, természetesen azon jellemző kiegészítéssel, hogy az egyes kutak között akár 25-30 forintos eltérések is elképzelhetőek. Ez alapján pedig akár a 470 forintos gázolajár is beköszönthet egy-egy helyen. Ahogyan arra a MOL is számít , a hazai árak következtében minden eddiginél magasabb szintet ölthet az üzemanyag-turizmus, szomszédainknál (egyre jelentősebb mértékben) olcsóbb tankolni, mint itthon.

 

Forrás : www.autonavigator.hu

A hírt szerkesztette: Katona Mátyás

Csaknem 7000 embert bocsátanak el a közszférából

A létszámleépítésről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg. A legtöbb dolgozót, több mint 2300-at a kormányhivataloktól kell elküldeni.

Csaknem 7000 embert bocsátanak el a közszférából

      Több mint 6700 álláshely szűnik meg a közszférában a kabinet döntése értelmében. A rendelkezés szerint a kormány az idei költségvetési hiánycél teljesítése és a hatékonyan működő állam kialakítása érdekében döntött a leépítésekről. A felmentések kezdőnapja legkésőbb január 18.

     Az érintett vezetőknek meg kell vizsgálniuk azt is, hogy a leépítésekhez kapcsolódó egyszeri kiadások fedezetét a tavalyi maradvány, illetve az idei költségvetés terhére tudják-e biztosítani. Ha az egyszeri költség biztosítására az adott fejezeten belül nincs mód, kérelmezni lehet a többletköltségek központi finanszírozását.

    A kabinet a létszámleépítéshez kapcsolódóan - az elbocsátottakat támogató rendszer létrehozása érdekében - Karrier Híd Program indítását rendeli el.  A döntés alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól és a hozzá tartozó szervezetektől 2826 embert küldenek el, a legtöbbet, 2343-at a kormányhivataloktól. A Miniszterelnökségről 19, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól és intézményeitől 742, a Belügyminisztériumtól 200, a nemzetgazdasági tárcától és intézményeitől pedig 350 embernek kell távoznia. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és intézményei 903 dolgozótól válnak meg. A fejlesztési minisztériumból és a hozzá tartozó hivataloktól 393 embert bocsátanak el.

     A Külügyminisztérium annyi kedvezményt kapott, hogy a létszámcsökkentés 50 százalékát jövő januárra halaszthatja, összesen 279 dolgozót kell elbocsátania. A döntés a tárcák közül egyedül a Honvédelmi Minisztériumot nem érinti.

     A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létszáma 577-tel, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségé 39-cel csökken. A Központi Statisztikai Hivataltól 70, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságtól és szerveitől 162, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól pedig 159 embert küldenek el.

     A határozat szerint az adott vezetők ezeknél nagyobb mértékű létszámcsökkentést is elrendelhetnek. A létszámcsökkentés érinti az Országos Meteorológiai Szolgálatot, továbbá közgyűjteményeket, kulturális, művészeti és sportintézményeket is.

 

Forrás : Hír24/MTI

Orbán kontra EU: 500 milliárd a tét ...

Az Európai Bizottság világossá tette, hogy több törvény megváltoztatását várja a magyar kormánytól, ellenkező esetben szankciók jöhetnek.

Orbán kontra EU: 500 milliárd a tét

      Az Európai Unió egy hetet adott a magyar kormánynak arra, hogy megváltoztasson olyan törvényeket, amelyek ellentétesek lehetnek az uniós joggal. Az Európai Bizottság szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy ezek közül a jegybank függetlenségét, a bírók idő előtti nyugdíjazását és az adatvédelmi hivatal függetlenségét vizsgálják.

     Ezeket az aggodalmakat decemberben levélben fogalmazta meg José Manuel Barroso bizottsági elnök, Viviane Reding igazságügyi, Neelie Kroes médiaügyi, illetve Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök.

     A biztosok január 17-én térnek vissza arra, hogy három törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak-e Magyarország ellen. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó uniós forrás szerint a brüsszeli döntés értelmében a magyar GDP 1,7%-ának megfelelő (480 milliárd forintnyi) uniós forrást veszthet el Magyarország 2013-tól.

A kormány figyel, az MSZP újra szavazna, a Jobbik kilépne az EU-ból

     „Magyarország tiszteletben tartja az uniós szerződésekből fakadó együttműködési kötelezettségét, így a kormány megvárja és alaposan megfontolja a bizottsági vizsgálat eredményét, bízva annak alaposságában és elfogulatlanságában" - így reagált a Kormányszóvivői Iroda közleménye arra, hogy az Európai Bizottság várhatóan követelni fogja Magyarországtól a jegybankkal, a bírói karral és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos vitatott szabályozás megváltoztatását.

     Az MSZP azt javasolja, hogy a parlament jövő hétfőn rendkívüli ülésen, a házszabálytól eltérve módosítsa az Európai Unió által kifogásolt jogszabályokat: a stabilitási- és a jegybanktörvényt, a bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályozást, és helyezze vissza jogkörébe az adatvédelmi biztost. Józsa István frakcióvezető-helyettes kijelentette: dolgozni kell, az imádság itt már nem elég.

     A Jobbik elnöke szerint az Európai Bizottság "ultimátumával Magyarország szuverenitását durva támadás érte". Vona Gábor hangsúlyozta: a Jobbik szerint Magyarországnak ki kellene lépnie a közösségből, és rendkívüli parlamenti ülés összehívását is kezdeményezik ennek megvitatására. Emellett szombaton délutánra tüntetést szerveznek az Európai Bizottság budapesti kirendeltsége elé.

     Az LMP szerint a kormány súlyos figyelmeztetést kapott az Európai Bizottságtól. Mile Lajos képviselő elmondta: ez az utolsó pillanat, amikor a kabinet még változtathat az eddigi gazdasági gyakorlatán, mert különben az ország "könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy az államháztartás finanszírozhatatlanná válik". Hozzátette, hogy pártjuk partner lesz a kockázatot minimalizáló kérdések megoldásában.

Nem elégséges intézkedés

     Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy "időben és tartósan" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. Közleménye szerint az európai uniós végrehajtó testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is. Az EU-szerződés 126. cikkelye alapján pedig új szakaszba lépteti az eljárást.

     Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan ez alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt - derül ki a közleményből. Eszerint a magyar államháztartási mérleget jelentős mértékben "egyszeri bevételek befolyásolják", amelyek "nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót", a szerkezeti mérleg helyzete pedig rosszabbodott.

     Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Magyarország ősz vége óta további intézkedéseket hozott a deficit leszorítására. Úgy vélte azonban - megerősítve a közleményt -, hogy ez nem elégséges a hiány tartós küszöb alatt tartására.

     Elismerte, hogy a tavalyi államháztartási többletet figyelembe véve a bizottság megállapítása meglepetésként hathat. A bizottság azonban nem látja biztosítottnak a csökkenés fenntarthatóságát a közleményben is említett megfontolások miatt - fejtette ki.

Tovább folytatódik a túlzottdeficit-eljárás

     Kijelentette azt is: a túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége". Amennyiben a miniszteri tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára.

     Rehn jelezte azt is, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források visszatartására is. A testület azt is megállapította, hogy négy további ország, Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország - amelyek esetében fennállt a kockázata, hogy nem teljesítik a tavalyi vagy idei határidőt a hiány leszorítására - hatékony lépéseket tettek a deficit csökkentése érdekében.

     Az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarországra irányuló transzferek felfüggesztését – írja a Napi Gazdaság.  Hozzáteszik: a többek között a kohéziós és a strukturális alapokból Magyarországra irányuló támogatások felfüggesztéséről ezek után az európai pénzügyminiszterek (ECOFIN) következő ülésén döntenek majd.

Súlyos örökség, Széll Kálmán Terv, eredmények

     "A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért tovább megyünk az államadósság csökkentésének és a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásának útján. Ennek megvalósítása során folyamatosan konzultálunk az Európai Bizottsággal és szívesen fogadjuk javaslataikat, felvetéseiket" - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

      A tájékoztató hangsúlyozza: Magyarország uniós csatlakozása óta először 2012-ben lesz 3 százalék alatt a költségvetés hiánya, így egyike azon hét tagállamnak, amely teljesíteni tudja ezt a célt. Ráadásul a kormány úgy adott tárgyalási mandátumot Fellegi Tamásnak a Nemzetközi Valutaalappal való megbeszélésekre, hogy erősítse meg: a 2013-as költségvetés hiánya is 3 százalék alatt lesz. A kabinet ezeket az eredményeket úgy éri el az európai gazdaság bizonytalanságai közepette, hogy 2010-ben nagyon súlyos helyzetet örökölt szocialista elődeitől.

     Ezzel együtt „a 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán Terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad, a szükséges jogszabályi változtatások mintegy 80-90 százalékát a kormány és az Országgyűlés elvégezte, a végrehajtott akciók költségvetési vonzata is mintegy 60 százalékban teljesült” – jegyezte meg a közlemény.

 

Forrás :  MTI/Napi Gazdaság, portfolio, index

A szívbajt hozzák a bankbetétesekre

Fokozódik az aggodalom a bankbetétesek körében, s erre már a nagypolitika is kénytelen reagálni. Államosítják a betétbiztosító forrásait? Szükséges még egy törvény a betétesek védelmében? Néhány a betétesek kedélyét borzoló kérdésekből.

A szívbajt hozzák a bankbetétesekre
Befagyaszthatják?

Árulkodó, hogy január 1-jével a betétbiztosítási alap 90 milliárd forintja a kormánytól független vagyonkezelő helyett az Államadósság Kezelő Központ felügyelete alá került - mondta Burány Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő pénteken sajtótájékoztatón a távirati iroda tudósítása szerint. Ami a szocialista képviselő szerint sem jelenti, hogy mást célra költik, de az államosítás a jelenlegi helyzetben, amikor a kabinet iránti bizalom "elfogyott", rossz üzenet.

Ezért váltott vagyonkezelőt az OBA
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagyonát azért az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kezeli január elsejétől, mert jóval költséghatékonyabb megoldás, s a hozam is kiszámíthatóbb annál, mintha a vagyont a piaci szereplő kezeli – áll az alap lapunknak adott válaszában.

A döntést az OBA igazgatósága hozta, ahol a Bankszövetség, a jegybank és a PSZÁF is képviselve van. Az OBA vagyona korábban is magyar államkötvényekben volt, s ez továbbra is az OBA vagyona, mely más célra nem használható és el nem vonható - tették hozzá.

Józsa István MSZP-s képviselő emellett az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit is módosítaná, amely így kimondaná, hogy a kormány „különleges jogrend idején” sem teheti rá a kezét a magyarországi pénzintézetekben elhelyezett betétekre.

Orbán szava nem elég?

Mindez együttesen azt a benyomást keltheti, hogy az MSZP táplálja az aggodalmakat, s azokat politikai célokra fölhasználja. Ezzel  az impressziónkkal szembesítettük Józsa Istvánt, aki  megkeresésünkre úgy reagált:  mint korábban is nyilatkozta, a bankrendszer stabil, s mindenkinek azt javasolja, tartsa továbbra magyarországi bankokban a pénzét.  Az aggodalmakat pedig nem az MSZP keltette, hanem a kormány egyre csökkenő hitelessége. Ennek orvoslására javasolja az alaptörvény módosítását, mert Orbán Viktor szava már nem elég, sőt a kormány hitelességvesztése miatt már az előző, szocialista kormány idején elfogadott törvény sem elegendő, amelyre a Kormányszóvivői Iroda pénteken kiadott közleménye hivatkozik.

Ha a kormánytöbbség nem fogadja el az MSZP módosító javaslatát, akkor sem fognak senkit sem a betéteik kivételére biztatni – tette hozzá kérdésünkre.

Korábban is terjedtek rémhírek

A Kormányszóvivői Iroda arra emlékeztetett pénteken (mint arról már lapunk is írt korábban), hogy 2011 januárja óta hatályos magyar szabályozásnak (és természetesen a mögöttes európai uniós jognak) megfelelően az Országos Betétbiztosítási Alapon (OBA) keresztül 100.000 euróig betétgarancia véd minden egyes betétet.

A közlemény arra is kitér, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a mai napon egyértelművé tette, hogy a Kormány nem avatkozik be az ügyfelek és a bankok közötti magánjogi kérdésekbe, illetve, hogy minden lehetséges eszközzel folyik a vizsgálat abban az ügyben, hogy kik azok, akik valótlan és minden alapot nélkülöző hírekkel ijesztgetik a lakosságot.
Betétbefagyasztásról szóló rémhírek már keringtek korábban is, 2009-ben a bankszövetség arra kellett fölhívnia fel a bankok figyelmét, hogy nyugtassák meg ügyfeleiket, nem lesz március 13-tól betétbefagyasztás. 2011 nyarán is terjedtek hasonló pletykák. ám ezek egyike sem okozott végül pánikot.

 

Szerző: Kis Miklós

Forrás: FN24
Egyelőre eredménytelen az OTP elleni magánper

A svájci frank alapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítása miatt indított pert az OTP ellen egy domaszéki házaspár. Az ügyben a Szegedi Városi Bíróság hatáskör hiányában nem hozott érdemi határozatot. A bíró szerint ugyanis a per tárgya tisztességtelen szerződési feltétel megállapítása, így az ügyben a Szegedi Törvényszék az illetékes. Az egyedi esetet akár több hasonló per is követheti.

      Az ügy előzménye, hogy a házaspár 2005 májusában 11,45 millió forintnyi svájci frank alapú, 240 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett föl az OTP-től egy építkezéshez. A változó kamatozású hitel kezdeti ügyleti kamata 2,49 százalék volt, ennek mértékét a bank azonban többször is egyoldalúan megemelte. Ezt az adósok több alkalommal is kifogásolták, majd 2011. március 3-án a Szegedi Városi Bírósághoz keresetlevelet nyújtottak be, ebben a banktól az általuk jogosnak tartott és a ténylegesen kifizetett ügyleti kamat különbözetének, mintegy 1,3 millió forintnak a megfizetését kérték.

     A felperes elismerte, hogy a hitelszerződés alapján a bank egyoldalúan megemelheti a kölcsön ügyleti kamatát és díjait, amennyiben megváltozik a bankközi hitelkamat, az állampapírok hozama, az árindex, a jegybanki alapkamat, növekednek a forrásköltségek, illetve a számlavezetés költségei vagy romlanak a lakossági hitelek kockázati tényezői.

     A férfi szerint ezeket a feltételek azonban nem a hitelintézeti törvényben rögzített tételes és objektív módon határozták meg, a bank nem közölte, mikor, milyen körülmények esetén és milyen mértékben változtat az ügyleti kamaton, ezért erőfölényével visszaélve, tisztességtelenül járt el. Álláspontja szerint a svájci frank alapú hitelek esetében a svájci jegybank alapkamatának mértéke a meghatározó az ügyleti kamat szempontjából, mivel az adósok a többi feltételhez kapcsolódó kockázatot az árfolyamváltozáson keresztül fizetik meg.

     Az OTP Bank a hitelszerződést 90 napon túli elmaradásra hivatkozva már a kereset beadását követően, 2011 májusában fölmondta, és a teljes követelést az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-re engedményezte. Az adósok a hitel egyoldalú felmondását jogszerűtlennek tartják. Az OTP - amelynek képviselői a tárgyaláson nem jelentek meg - periratában az általa alaptalannak tartott követelés elutasítását kérte. A pénzintézet képviselői akkor többi között arra hivatkoztak, hogy a kölcsönt az OTP Jelzálogbank nyújtotta, az ügyletben az OTP Bank csupán teljesítési segédként, meghatalmazottként járt el. Gál Mariann bíró a tárgyaláson közölte, mivel a per tárgya tisztességtelen szerződési feltétel megállapítása, az ügyben a Szegedi Törvényszék az illetékes.

 

Forrás : Privátbankár, MTI

Mit kell tudni a betétek befagyasztásáról?

Teljesen alaptalan és irreális a bankbetétek befagyasztásáról terjedő rémhír! A befagyasztásnak egyszerűen nem lenne értelme. Az FN külföldi analógiát is keresett.

     Elég vad a pénzpiaci helyzet Magyarországon, de amilyen pletyka megelőzésére kényszerült a magyar bankrendszer ma, az teljesen irreális. A Magyar Bankszövetség ugyanis arra hívta fel a bankok figyelmét, hogy nyugtassák meg ügyfeleiket, nem lesz március 13-tól betétbefagyasztás. A félelem nonszensz. A betétbefagyasztás akkor következik be, ha már mindennek vége, államcsőd és/vagy bankrendszercsőd van, de még ilyenkor sem biztos, sőt ritka, hogy a lakossági betétek veszélybe kerülnének.

    Olyan pletykával vitatkozni, ami irreális, persze nehéz, de azért próbáljuk meg! Ha a bankok befagyasztanák a betéteiket, olyan bizalomvesztés következne be, hogy az egész szektort lehúzhatnánk pár évtizedre. Ki tenné be olyan helyre a pénzét többet, ahol előzetes jogi lehetőség nélkül zárolhatják a pénzünket?


Mi lehetett a pletyka?

      Egyáltalán mit kell a betétek befagyasztásán érteni? Senki nem juthat hozzá semmilyen bankban tartott pénzéhez? Ha a folyószámla-felhasználás is megszűnne, akkor vége a nemzetgazdaságnak, jöhet az árucsere, a barter. Hiszen ha nem is nyugat-európai szinten, de nálunk is igencsak elterjedt a kártyahasználat, kártyával fizetünk a közértben, az étteremben, mindenhol. Ha ez be van fagyasztva, már nincs is pénzmozgás. Addig működhetnénk csak, amíg tart a pénztárcában a készpénzállomány?

      Vagy esetleg más a pletyka, a folyószámlánkon tartott pénzünkhöz hozzáférhetünk, de a lekötött betéteket nem lehet feltörni, azokat lejárat után sem adják ki? Ugyanott tartunk, csak nem egy nap, hanem két hét alatt állna meg a világ. A forintbetétek befagyasztásának amúgy sincsen értelme. A bankoknak van forintjuk, tudnak forintforrást szerezni, semmilyen szükségük nincs arra, hogy betéteket tartsanak erőszakkal maguknál.


Talán a devizabetétre gondoltak?

     Amióta korlátlan garancia védi a betéteket (erről lásd később), amúgy is árad a lakossági forrás a bankbetétekbe, semmi szükségük a bankoknak ilyen lépésre. A bankoknak lesznek problémáik, egyes ügyfeleik bedőlnek, céltartalékot kell képezni a rossz hitelekre, a válság súlyos veszteségeket hozhat az értékpapír-állományokon, -ügyleteken, illetve valóban létezik egy szektoriális devizaszerkezeti probléma, de egyiknek sincs köze a betétekhez, nem volt olyan tömeges forráskivonás az ügyfelek részéről, ami ezt indokolta volna.

ddd

Betétbefagyasztás: se ki, se be

     A devizabetét-korlátozásnak esetleg lehetne valami értelme, de a magyar devizaproblémákat, az állam, a lakosság és a vállalatok finanszírozását, az FX swap piac kiszáradását egyáltalán nem oldaná meg, ha a lakossági devizabetéteket befagyasztanák.


Nemzetközi példák

     A betétbefagyasztás egyébként olyannyira végső, sőt szinte értelmezhetetlen lépés, hogy példa sincsen nagyon rá. Nézzünk analógiákat. Dél-amerikai államcsődök idején az elmúlt 10 évben is akadt példa devizabetét-befagyasztásra. Azonban még ezekben a szituációkban sem volt jellemzően teljes befagyasztás, csak annyi történt, hogy az állam nem tudta devizaadósságait törleszteni, az uralkodó elit pedig nagyon nagy mértékben devizában tartotta megtakarításait, mert maga sem bízott az országban.

     A devizabetét befagyasztásnak nevezett intézkedés inkább azt jelentette, hogy az országból nem lehet kivinni a devizát, vagyis országon belül felhasználhatta legtöbbször a betétes, fizethetett vele, átutalhatott, de a nemzeten kívüli bankba nem utalhatott (volt azért tényleges befagyasztásra is példa).

     Sokkal jellemzőbb ennél valamilyen megmenteni szánt, vagy borzasztóan elrugaszkodott részpiac befagyasztása, tőkekorlátozások, állampapírpiaci felfüggesztések, vagy legutóbb a magyar ingatlanalapok forgalmazásának felfüggesztése. Azonban ez utóbbi teljesen más. Az ingatlanalapoknál volt törvényi lehetőség a sokkal lassabb jegyvisszaváltásra, csak a hétköznapi gyakorlatban mégis a gyors visszaváltás alakult ki, pusztán ezt változtatták meg.


Éppen fordítva

Magyarországon, ha valami problematikus a betétek körül mostanában, az inkább a betétesek pozíciójának túlzott javulása.

     Amióta október elején – más országok példáját követve - a honi betétesvédelem (lásd keretes írásunkat!) a 6,5 millió forintos betétek legalább 90 százalékának védelméről, önrész nélküli, korlátlan garanciává változott, éppen az lehet csak a baj, hogy túl vonzó a betétesi pozíció. Például ezért csappant meg ijesztő gyorsasággal a befektetési alapok vagyona. Mindenki elhagyta a hosszú távú megtakarítását és ment a védett bankbetétbe.


A pánik veszélyes

      Pánikot kelteni ugyanakkor mindig veszélyes. Szerencsére úgy tűnik, nem rohamoztuk meg a magyar bankokat, pedig egy fals értesülés önmagában is súlyos válságot okozhat. A bankok alapműködése ismert: betétet gyűjtenek, amit hitelként kihelyeznek. Mivel a betétesek pénze nem a bankban van, és a hosszabb távra kihelyezett hiteleket a bank nem tudja azonnal visszakérni, így a földkerekség minden bankja súlyos válságként élné meg, ha betétesei tömegesen kérnék vissza a pénzüket.

      Szerencsére a lakossági ügyfelek ritkán mozdulnak egységesen, általában kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb a mozgásuk. Ellenpéldák azért vannak. Itthon a Postabank megrohamozására gondolhatunk (végül ekkor sem jártak pórul a betétesek). A legmókásabb sztori (amit persze az érintett bank tulajdonosai és dolgozói aligha éltek meg mókának) Japánban történt. Egy közepes méretű japán bank egyik tokiói fiókja előtt volt egy buszmegálló. Egy kicsit távolabbi baleset miatt csúcsforgalomban 35 percig nem tudta a buszjárat megközelíteni ezt a megállót, ahol komoly tömeg gyűlt össze.

     A bankfiók előtt látható tömeg elég volt ahhoz, hogy elterjedjen: ebből a bankból menekíteni kell a tőkét. Két nap múlva csődbe ment a bank. Felelősen kell kezelni tehát az információkat. A magyaroknak sok szempontból sokkal nyugtalanabbnak kellene már lenni, munkavállalói érdekképviseletek, politikai pártok, lépéseket halogató politikusok mintha nem akarnák megérteni a válságot, nem fognák fel, hogy valakiknek most rosszabb lesz, sőt lehet, hogy mindenkinek rosszabb lesz, ha nem lépünk! Az azonban biztos, hogy a betétbefagyasztás irreális rémisztgetés.

A garancia

     Magyarországon jelenleg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 13 millió forintig vállal garanciát a bankbetétekre, illetve minden olyan megtakarítási eszközre, amire még vonatkozik az OBA-garanca, például banki kötvényekre (részletesen lásd www.oba.hu).

     A kormány ezenkívül korlátlan garanciát vállalt minden efeletti lakossági betétre is. Ezt ugyan papírba nem foglalta, ezt nem tartalmazza semmilyen kormányrendelet, de a magyar államnak még mindig van annyi hitelképessége itthon, hogy az emberek elhitték neki. Lehet persze olyan szomorú konstelláció, hogy a magyar állam a „villanyszámláját” sem tudja kifizetni, és semmit sem ér a garanciája, de jelenleg a forintbetéteseknek nincs miért aggódniuk, ha nem tudja visszafizetni a bankrendszer a betétesek pénzét, akkor majd az állam beindítja a masinákat és három műszakban nyomja a bankjegyeket, de fizet!

 

Forrás : FN24

Menekítsük a pénzünket?

Nő a lakosságban az aggodalom, egyre többen gondolkodnak külföldi bankszámla nyitásán. Mit érdemes tennünk?

A növekvő lakossági aggodalmak forrása nyilvánvalóan az utóbbi hetek hírei: egyre többször hangzik el különböző összefüggésekben az államcsőd kifejezés.  Elemzői vélemények szerint, ha nem sikerül megállapodni az IMF-fel, akkor Magyarország finanszírozása, ha nem is azonnal, de fél-egy éven  belül veszélybe kerülhet – márpedig egyelőre az sem teljesen egyértelmű, hogy folytatódhatnak a tárgyalások.


Fotó: Reuters

Néhányan mindebből azt a következtetést vonják be, hogy  külföldi bankszámlán biztosabb helyen van a pénzük, mint itthon.  Magyarországon ráadásul már szinte hagyománya van annak, hogy időnként rémhírek röppennek föl a bankbetétek befagyasztásáról.  A külföldi bankszámlanyitás melletti érvek (lásd följebb) egyértelműek, nézzük meg kicsit alaposabban, mi is szól ellene!

1. Hazánkban  a betétbefagyasztásnak (sokan ettől tartva viszik külföldre a pénzüket ) nem sok értelme lenne, hiszen devizabetétből  kevés van, a forintbetétetek befagyasztása pedig még egy államcsőd esetén sem segítene sokat a főhatalmon.

2. Ha átváltjuk euróra, dollárra (bármire) a forintunkat, akkor tetemes árfolyamveszteséget szenvedhetünk el, amikor sikerül megállapodni végül az IMF-fel, s a piacok megnyugodnak.

3. Az egész unióban ugyanazok a betétbiztosítási szabályok vonatkoznak a bankbetétekre, Ausztriában éppen azok, mint Magyarországon.  Az Országos Betétbiztosítási  Alaptól kapott tájékoztatás szerint minden bankbetét 100 ezer euró határig  biztosított,  ami a jelenlegi árfolyamon 32 millió forint. A hazai bankbetétállomány 99,6 százaléka  biztosított.  Ha egy bank nem fizet a betéteseinek, az alap 20 munkanapon belül fizet helyette.

4. A lehetséges árfolyamveszteségen kívül jelentős tranzakciós költségekkel is jár a megtakarítás „kimentése”.

A kormánytól kellenének a nyugtató szavak
Sarkadi Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója szerint egyelőre papíron senkinek nem kell aggódnia a magyar állam fizetőképessége miatt. Ugyanakkor Sarkadi Szabó megjegyezte: abban a fázisban vagyunk, hogy megnyugtató szavaknak most már nem az elemzőktől, hanem magától a kormánytól kellene érkeznie arról, hogy elkötelezett az IMF-megállapodás megkötését illetően. Az elemző óva intett a pániktól, mivel ez negatív, öngerjesztő folyamatokat indíthat be, ezt elkerülendő volna kiemelt fontosságú a kormányzati hozzáállás pozitív fordulata.


5. A forintmegtakarításainkon mostanában jelentős, infláció fölötti hozamot könyvelhetünk el, míg az euróban, dollárban tartott betétek kamata igen „karcsú”. 

6. Utoljára, de nem utolsó sorban egy morális szempont, elvégre nem pusztán befektetőként létezünk, hanem más emberi vonásaink is vannak.  Aki kimenekíti a pénzét, az gyengíti a magyar pénzügyi rendszert, végsősoron árt Magyarországnak. Ha ezt sokan teszik, annak a negatív hatása érezhető lesz.

 

Szerző : Kis Miklós

Forrás : FN24

Londoni elemzők: 99 százalék, hogy az eurózóna szétesik

Londoni pénzügyi elemzők hétfői prognózisa szerint "99 százalék", hogy a valutaunió előbb-utóbb szétesik, és a folyamat nagy valószínűséggel az idén megkezdődik.

 

     Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2012-re szóló, hétfőn Londonban ismertetett globális előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos esélyt lát "legalább egy, de valószínűleg inkább több" tagország távozására az euróövezetből az év végéig.

     A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül.

      A CEBR közgazdászai recessziót várnak idénre a valutaunióban. Hétfői előrejelzésük szerint a valutauniós GDP-érték visszaesésének mértéke - függően az euróválság kezelési módjától - átlagosan 0,6 százalék és 2 százalék között lehet 2012-ben.

 

Szerző: MTI

Elszállt az államadósság: 82 százalék felett

A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százalékát érte el - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

     A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP -5,7 százaléka volt az elmúlt egy évben. Az államháztartás és a háztartások nettó finanszírozási képességére jelentős hatást gyakorolt a 2011 első negyedévében elszámolt, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer, amely az éves GDP 9,6 százaléka volt.

     A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 2,7 százalékát érte el a 2011 harmadik negyedévével záruló egy évben. A külföld nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -1,5 százalékát tette ki az elmúlt egy évben.

     2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 5,5 százalékát tette ki (1533 milliárd forint).

     A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer figyelembe vétele nélkül az államháztartás nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP -4,1 százaléka (-1145 milliárd forint) volt. 2011 harmadik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -3,6 százalékát érte el (-258 milliárd forint).

     Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 harmadik negyedévének végén a GDP 82,6 százalékát tette ki1 (22931 milliárd forint).

     2011 harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 241 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek és a tőzsdei részvények növekedése volt jelentős, ugyanakkor számottevően csökkentek a befektetési jegyek. A kötelezettségek esetében meghatározó volt az államkötvények és a hitelek növekedése. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége (104 milliárd forint) elsősorban betéteik növekedésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye (121 milliárd forint) alapvetően az egyéb követelések csökkenését, illetve a központi kormányzattól felvett hitelek növekedését okozta.

 

Szerző: Világgazdaság Online

Mibe fektessünk 2012-ben?

Most különösen nehéz befektetési tanácsot adni, hiszen „csak” olyan kérdéseket nem tudunk, hogy végletesen megroggyan-e a világ pénzügyi rendszere vagy éppen konszolidálódik a helyzet.

     A tippadás nehézségéről sok jó anekdota van, mindenkinek van egy találó bon mot-ja: „Jósolni nem nehéz, csak akkor, ha a jövőről van szó.”, vagy „Kétféle befektetési tanácsadó van, az egyik tudja, hogy nem tudja mi lesz, a másik nem tudja, hogy nem tudja.” Ilyen indulás mellett persze erősen kétséges, hogy a tippjeink elolvasása mennyire lesz biztató, de azért némi helyzetértékelés és abból fakadó pár tipp biztosan megfogalmazható.  A helyzet elemzéséről sokat lehet olvasni, azt is mindenki tudja, hogy nagyon felértékelődött a biztonság, innen már legfeljebb csak az a kérdés merül fel, hogy mi tekinthető biztonságosnak. Az arany? A deviza? Az államkötvény? A készpénz? No, és ha utóbbi háromból valamelyik a válaszunk, akkor az adott eszközcsoporton belül melyik. Hiszen nem mindegy, hogy euró vagy dollár, hogy fejlett piaci vagy éppen feltörekvő piaci kötvény. Nem is folytatjuk, álljon itt inkább tíz tipp, egymással olykor ellentétesek, olykor akár közös portfólióba is rendezhetők, mindenesetre valamilyen érvrendszer mentén meggyőző gondolatok.

1. Euróalapú magyar vállalati kötvények

     Kevés olyan befektetési eszköz van, amely egészen feltűnően kilóg a szokásos hozam-kockázat paraméterrendszerből, vagyis alacsony kockázattal ígér magas hozamot. Nem a legkönnyebben elérhető eszközökről lesz szó, de kiemelkedő vonzereje miatt kezdjük a felsorolást ezzel.

     A magyar topcégek, mint a Mol, az OTP vagy a Richter Gedeon nagyon tőkeerősek, vagyis nagyon biztonságosak. Hozzájuk hasonlóan jó adós a magyar állam is, hívják akár Államadósság Kezelő Központnak, akár Magyar Fejlesztési Banknak vagy Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek. A felsorolt kibocsátóknak egyaránt vannak euróban denominált és csak viszonylag nagy névértéken megvehető kötvényeik. A piaci bizonytalanságok miatt úgy alakult, hogy ezek olcsón, azaz nagy (euróban is két számjegyű) hozamígérettel vehetők meg.

     A különböző sorozatok 2014-2016 közötti lejáratúak és 100-150 ezer euró közötti névértéken futnak, aki azonban ennél kisebb befektetésre gondolt, az is talál megoldást, léteznek olyan alapok, részben az OTP Alapkezelő, részben a Dialóg Befektetési Alapkezelő gondozásában, amelyek kisebb összeggel is a magyar euróalapú kötvényekbe fektetnek.

     Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. elemzője szerint a magyar, euróalapú átváltható kötvények kiváló befektetési lehetőségek, ám a forintban olykor 25-30 milliós névérték még egy százmillió forintot kezelő ügyfélnél is sok, mert egyetlen instrumentumba beletenni a portfólió negyedét vagy harmadát, az túlzott kitettség. Ezt oldja meg a befektetési jegy. Aki ráadásul a forint erősödését tippeli, ezért fél az euróalapú befektetésektől, megvehet olyan alapot is, amelyben az árfolyamkockázat fedezve van.

2. Akciós betéti kamatok

     Ha valaki nem szereti a kockázatot, de a reálhozamot igen, az voltaképpen szinte biztosan jól jár 2012-ben is az akciós betéti kamatokkal. Ez feltételezhetően így lesz az év egészében, vagyis érdemes lehet akár három-, hathavonta a legjobb piaci ajánlaton megújítva, bankban tartani a pénzünket. A bankok versenyeznek a forrásokért, hogy csak egy szempontot említsünk, az osztrák hátterű bankok csak magyar betétgyűjtésük arányában helyezhetnek ki magyar hiteleket. A verseny jó kamatokat fog teremteni. Aki ebben gondolkodik, annak érdemes csak a tiszta megoldásokat összevetni. Azok a hibrid termékek, amikor egy nagyon kedvező, háromhavi akciós betéti kamatért el kell ígérkezni egy hároméves zárt végű alap jegyei mellett is, egészen más logika mentén értékelhetők. Nem feltétlenül rossz befektetések, de ne zavarjon meg minket a hibrid, egy háromhavi kedvezmény rövid távú ajándéka egy hároméves elkötelezettségért cserébe.

3. Dollár

     A nagy menedékkeresésben sokan ma is a dollárt tartják a legbiztosabb, a végső menedéknek. Világgazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen, a dinamikus régiókban sokkal jobban hisznek benne, mint az euróban. Bár az amerikai gazdasággal kapcsolatban is van két súlyos kérdés, miként kezelhető a brutális adósságállomány és miképpen szívható majd vissza a FED évek óta tartó pénzpumpája. Ám mégis, egyre inkább a dollár mellett teszik le voksukat az elemzők. Egy másik, általánosabb megközelítés szerint semmilyen devizának nem sikerült felzárkózni a dollár fontosságához. Lehet olyan kisebb menekülő pénzeket ajánlani, mint a svájci frank, a szingapúri dollár, a norvég korona – és el lehet mondani, hogy mennyire egészségesek ezek a gazdaságok, de ezekből a pénzekből kevés van, és bármennyire is jó egy sztori, sérülékenyek. Igen, ha az egész világot nézzük, az euró is marginális, Európán kívül alig számolnak vele, az egyre erősödő súlyú Ázsia és Afrika még mindig teljesen dolláralapú. A sok-sok európrobléma miatt is többen azt gondolják, hogy a dolláré lehet az év.

4. Urbanizációs befektetési alapok, nyersanyagcégek

     Leírhatatlan mennyiségű pénzt tervez a következő tíz évben Kína beruházásokra, fejlesztésekre költeni: lakásépítés, csatornarendszer, utak, kötöttpályás közlekedési vonalak, erőművek.  Juscsák György, a JP Morgan Asset Management kelet-közép-európai értékesítési igazgatója szerint amíg Kínában ma 120 milliósnál nagyobb város van, úgy számuk meg is duplázódik a következő húsz év alatt. Juscsák szerint Kína mellett más országokban is nő a városi lakosság aránya, több milliárd (!!!) embert érint az urbanizáció.

      Ennek a megatrendnek természetesen van gazdasági vonzata is, a JP Morgan megközelítésében a városiasodással nyerhetnek a bányászati, a nyersanyagcégek, a globális infrastruktúraépítők, a közüzemi szolgáltatók. Az urbanizáció egy másik aspektusa szerint pedig a városiak máshogy is fogyasztanak, nőhet az ismert globális multicégek értéke, ha újabb és újabb fogyasztói tömegek ismerik meg a legnépszerűbb termékeket és újabb és újabb tömegek keresnek már annyit, hogy ezekből olykor vásároljanak is.

     Az európai lassulás miatt ugyan elképzelhető, hogy az olaj ára visszaesik, ahogyan az olajnál az is mindig benne van a pakliban, hogy a feltörekvő piaci igények vagy éppen a geopolitikai bizonytalanságok miatt folytatódik a drágulás. Akármi is történik azonban, az orosz nyersanyagcégek kifejezetten alulárazottak. A nyersanyagcégekben általánosan is jó lehetőséget lát Kurt Kotzegger, a Raiffeisen Capital Management részvény- és eszközbefektetésekkel foglalkozó befektetési vezetője. A tartósan alacsony kamatok és a vonzó alternatív befektetések hiánya miatt már érdemes lehet kockázatos eszközosztályokba is befektetni.

      A befektetési vezető ezért a részvények, a nyersanyagok és a kockázatos kötvényjellegű (fixed income) befektetések esetében is jó évre számít, és az elkövetkező hónapokra a feltörekvő piaci és európai részvényalapokba és a nagymértékben diverzifikált nyersanyag-portfoliókba történő befektetéseket javasolja.

5. Feltörekvő, fejlett kötvényalapok

     2011 a feltörekvő kötvényalapok (emerging market bond funds) éve volt, a befektetők elfordultak a fejlett piaci kötvényektől és a feltörekvő országok állampapírjait vették. Ezekben az országokban egészségesebb volt a mérleg, de egészségesebb volt a társadalmi szerkezet, a gazdaság növekedése is. Ez az a pont azonban, ahol egyetlen befektetési tippben szerepel a pró és a kontra. Vagyis befektetési szakemberekkel beszélgetve hallottuk azt is, hogy a trend folytatódhat, de azt is, hogy a nagyon magas kockázati felárral forgó fejlett kötvények lesznek a jó befektetések. Hiszen, ha jön egy kis nyugalom, akkor ezek gyorsan konszolidálódhatnak. Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója azonban arra figyelmeztet, hogy az európai bankok még mindig csordultig vannak a fejlett államok kötvényeivel. Ha 2012-ben sokkal szigorúbb tőkekövetelményeknek kell majd megfelelniük, akkor az vagy tőkeemelésből, vagy eszközeladásból származhat. Mivel tőkeemelésre nem nagyon van forrása és hajlandósága a banktulajdonosoknak, jó eséllyel továbbra is a portfólióból fognak mindent kiszórni. Ez komoly eladási nyomás alatt tarthatja an kötvénypiacokat. Szóval a kötvénypiacokon lehet nagy nyerés, de kinek-kinek le kell tennie a voksát valamilyen szegmens mellett.

6. OTP

     Bankrészvényt vásárolni? Amikor naponta kijön valamilyen milliárdos veszteségforrás, vagy naponta arról hallani, hogy milyen nehéz lesz a szigorodó tőkekövetelményeknek megfelelni. Tényleg elég perverz ötletnek tűnik, ugyanakkor az OTP az európai bankok közül az egyik legbiztosabb tőkehelyzetével és mégis nagyon erős alulárazottságával is kitűnik, ami miatt villog a befektetésre ajánlott lámpa.



      Simonyi Tamás, a KPMG kelet-közép-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője szerint a régió bankjai meg tudnak küzdeni a kihívásokkal, igaz, a magyar bankrendszernek vannak negatív paraméterei (csökkenő hitelezés, magas nem teljesítő hitelarány, állami elvonások, magas hitel/betét) arány. Ám az OTP még egy döntően már veszteséges csapatban is nyereséges maradt, és az összehasonlító adatokból kiderül, hogy az OTP sokkal gyengébb értékeltségen fut, mint a regionális bankok. Ha egy november végi pillanatfelvétel alapján összehasonlítjuk a régió bankjainak P/B rátáját, vagyis a kapitalizáció / saját tőke arányt, azt láthatjuk, hogy miközben a lengyel BZ WBK 2,28-as értéken fut vagy a cseh Komercni Banka 1,39-en, addig az OTP mindössze 0,59-en, vagyis az ára nem sokkal magasabb, mint az egy részvényre jutó saját tőke fele.

     Ezen azért el lehet gondolkodni, a magyar kisbefektetők egyszer már nyertek egy nagyot az OTP túlbüntetése után az emelkedésen, kedvező csillagzat alatt, ez most is elképzelhető.

7. Arany

     Elég drága már, és amúgy is nagy lutri, hiszen nincsen igazán megfogható belső értéke – szólnak az amúgy racionális érvek az arany ellen. Ám az évtizedes aranyár-emelkedési trend még mindig nem tört meg, csak olykor egy kicsit megtorpant. Hiszen, ha a világ pénzügyi rendszere recseg-ropog, akkor semmilyen pénzügyi instrumentum nem jön szóba, de a fizikailag megfogható aranyban sokan hisznek, mondván, az biztosan értékálló. Ki ne emlékezne arra, amikor patikamérlegen méricskélt aranyporért lehetett krumplit és kenyeret vásárolni a háborúk vagy a hiperinflációk idején.

      Reméljük, nincsen itt a világvége, de az arany még mindig értékálló. Azt is kár lenne tagadni, hogy sokan keresnek olyan megtakarítási eszközt, amelyről úgy érzik, hogy senki nem tudja rátenni a kezét, sem a bank, sem az állam. Az arany mellett az ingatlan lehetne ilyen értékálló, a pénzügyi rendszertől függetlenül is értékkel bíró, menekülő instrumentum, de manapság a magyar ingatlanpiacon annyira nincsenek vevők, hogy még a nyomott árak mellett sem látható, hogy jó hozam kecsegtetne.

8. Magyar eszközök

      A magyar eszközökön nagy veszteség keletkezett 2011-ben, de ami a múltban bukás volt, az a jelenben lehetőség. Mindig érdemes arra gondolni, hogy milyen gyorsan és sokat is lehetne utazni az árfolyamon, a remélt és nem irreális 230-250-es szintekig. Persze mindig sok a csakhogy, a hiányzó hitelesség, egyensúly, növekedés, de a jelenlegi árszintekbe már sok negatívum be van árazva, reméljük a drágulás lesz az új irány! Ha pedig így lesz, akkor a magyar forintban számoló befektető minden devizaalapú befektetésen bukik, sokkal jobban jár a magyar kötvénnyel, részvénnyel, még akár a készpénzzel is.

 

Szerző : Brückner Gergely

Forrás : FN24

Keresés