Ha némi pénzért megválnánk a régi szekrénysortól, eladnánk a több száz darabos DVD-gyűjteményünket vagy a régi gyerekruhákat, akkor kézenfekvő megoldásként az apróhirdetés vagy valamelyik internetes aukciós portál jut eszünkbe. Ám oda kell figyelni: ha sok a bevétel, gyakran és rendszeresen árulunk igencsak hasonló dolgokat, akkor könnyen egy adóellenőrzés kellős közepén találhatjuk magunkat.

Az internetes aukciós oldalakon vagy apróhirdetés segítségével árult tárgyak után bizonyos esetekben adózni kell. Az adóhivatal a honlapján azt írja: az internetes értékesítésből származó látens jövedelmek elértek egy olyan „kritikus tömeget”, amelyen túl a hatályos szabályozás már nem volt adekvát a jelenség társadalmi súlyával, jelentőségével. Emellett természetesen megjelentek a lehetőséget visszaélésszerűen kihasználók, akik az ilyen értékesítéssel jelentős jövedelmeket vontak ki az adózás alól.

Fotó: Kummer János

Adómentesség évi 600 ezerig jár

Három esetben figyelhet ránk fel az adóhivatal: ha az aukcióból vagy hirdetésből ítélve nagy lehet a bevételünk vagy hasznunk, ha gyaníthatóan üzletszerűen végezzük a kereskedést, vagy ha sok hasonló terméket értékesítettünk.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunknak azt mondta: ha valakinek a bevétele 600 ezer forintnál több, vagy pedig 200 ezer forintnál több a kereskedésen szerzett jövedelme, akkor bizony be kell vallania az szja-bevalláskor ezeket a pénzeket, és rendesen befizetni a személyi jövedelemadót utána.

Ám az összeghatárokon kívül más tényezők miatt is vizsgálódhat (és esetleg utólag megállapíthat adóelmaradást) a hivatal. Linczmayer Szilvia adószakmai szóvivőt arról kérdeztük, hogyan járnak el az apróhirdetések vagy aukciós felhívások értékelésénél, s milyen tranzakcióknak milyen terhei vannak.

Alább közöljük a Hír24 tippjeit arra, miként érdemes ingóságaink értékesítését és az ebből származó jövedelem bevallását intézni, ha nem üzletszerűen értékesítünk kisebb-nagyobb használati tárgyakat. (Az üzletszerű értékesítés persze nem tilos. Ám az adóterhe jóval magasabb: áfát és egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, és ehhez adószámot is ki kell váltani.)

Mindenről gyűjtsünk számlát!

Az adóhivatal alapvetően a jövedelmet szeretné megadóztatni, ám ennek mértékét elég nehéz megítélni. Általánosságban egy terméket kevesebbért tudunk eladni, mint amennyit újkorában fizettünk érte (kivéve, ha értékes gyűjteményről, műalkotásról van szó), így nem lenne adóköteles az értékesítés, csak ha a 600 ezres bevételi plafonba ütközünk.

Ám a pontos elszámoláshoz tudnunk kell bizonyítani, hogy mennyiért is vettük eredetileg az eladott ingóságot. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, (mert például. örököltük vagy 10 éve vettük, s a nyugta már nincs meg akkor az értékesítés összegének a negyede a tiszta jövedelmünk. (Ez csak ingó értékesítésnél igaz, ha üzletszerű, akkor önálló tevékenységből származó jövedelem, s ez a kedvező szabály nem alkalmazható.) Tehát ha valaki 1000 forintért adott el egy könyvet, akkor abból 250 forintot kell jövedelemként bevallani (ha elérjük a bevallási kötelezettség korlátját az év során).

Ha valaki 2000 forintért vásárolt egy könyvet, és busás haszonnal 10000-ért el tudja sózni, akkor a jövedelme az adószabályok értelmében 8000 forint, tehát azután kell a 16 százalékot (1280 forintot) kifizetni adóként. Ha nincs meg a számla, akkor a jövedelem az adószabályok miatt 2500 forint, az adó pedig 400 forint.

Így lehet elkerülni az üzletszerűséget

Nézzünk egy tipikus esetet: valaki megszorul anyagilag, és pénzzé akarja tenni az értékes könyvtárát, bútorait; vagy örökölt, és nincs szüksége a drága holmijaira. Ilyenkor egyrészt érdemes arra ügyelni, hogy lehetőleg ne egy adóévre essen 600 ezer forintnál több bevétel. Ha mégis e fölötti bevételre teszünk szert, akkor be kell vallani.

Ilyen nagy összegnél már arra is ügyelni kell, hogy egy esetleges vizsgálat esetén bizonyítani tudjuk, hogy nem üzletszerű tevékenységről van szó. Jó, ha bizonyítani tudjuk, hogy nem vásároltuk az általunk árult dolgokat, hanem kaptuk vagy örököltük. Azt is nézik a revizorok, vajon ugyanolyan cikkekből adunk-e el sokat.

Ha nem tudjuk megvédeni az álláspontunkat, akkor jó nagy adóelmaradást kell törlesztenünk: a bevallott szja-n túl egészségügyi hozzájárulást és áfát is kell(ett volna) fizetnünk. Ez alól csak az kivétel, ha ugyan üzletszerű a tevékenységünk, ám az összeghatár alatt marad. Ha például valaki úgy gondolja, hogy jó üzlet a babakocsi, és ezért vásárol ötszázat Kínából, ám csak hármat ad el (és ezzel nem haladja meg a 600 ezer forintot a bevétele), akkor csak az áfát kell megfizetnie.

Próbavásárlással csapnak le az adóellenőrök

Az e-kereskedelem eddig egy olyan terület volt, ahol sokan azt gondolták, hogy meg lehet úszni az adófizetést. Éppen ezért, ezt kiemelten ellenőrzi az adóhatóság idén is, az átlagosnál jóval nagyobb valószínűséggel számíthatnak ellenőrzésre az interneten kereskedők.

A NAV a rendszerességet, az üzletszerűséget vizsgálja, az ellenőrök figyelik az elektronikus kereskedelmet, próbavásárolnak. Nézik a hirdetéseket, és ha valaki gyanúsan gyakran árul, vagy gyanúsan sok termékkel van jelen, akkor számíthat ellenőrzésre. Nem az a cél, hogy a magánszemélyeket megsarcolja a NAV – tette hozzá Linczmayer Szilvia.

Ha úgy találja az adóhivatal, hogy rendszeres, üzletszerű a magánszemély kereskedése, akkor az adóhatósági határozattal szemben számos jogorvoslati lehetősége van. A bírósági út is nyitva áll, azonban eddig még egyetlen adózónak sem sikerült bizonyítania például azt, hogy az ő értékesítése ne üzletszerű lett volna – mondta Linczmayer Szilvia.

Nem tudjuk, mennyit kaszál az állam

Arról nincs adata az adóhatóságnak, hogy mekkora bevételt jelent az államnak a magánszemélyek kereskedelméből befolyó adó.

A Hír24 megkereste a Vatera és a TeszVesz üzemeltetőjét, az Allegroup.hu Kft.-t, ám ők nem kívántak nyilatkozni a forgalmukról, illetve az ellenőrzésekről sem mondták el a véleményüket. Az e-beszamolo.hu adatai alapján az Allegroup.hu Kft. bevétele 1,6 milliárd forint volt a 2010-es üzleti évben, majdnem 600 millió forinttal több, mint egy évvel korábban. Az adózás utáni eredménye 74,9 millió forint volt.

Forrás : FN24

Nem lett nagy meglepetés a Széll Kálmán 2.0 tervben szereplő adók részleteit illetően: a kormány kivezetné a multicégeket sújtó válságadókat, s helyettük vezet be három forgalmi jellegű adót, amelyet szintén a társaságokkal igyekszik megfizettetni.

Legalábbis ez áll a kabinet javaslatában, amelyről a parlament dönt majd.

Fotó: Kummer János

A tranzakciós adó

A tranzakciós illeték egy ezrelék lesz, s 130 milliárd forint bevételt vár tőle a kormány. Felmentést kap befizetése alól a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár. A magánszemélyeknek saját számláik közötti utalásért nem kell majd illetéket fizetniük.

A vállalatok 5 millió forint feletti kifizetéseire viszont kötelezővé teszik majd a banki utalást. A készpénzkifizetések megadóztatásáról nem beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

A kormányülésen végül is elvetették a pénzügyi tranzakciós illetéknél az összegszerű határokat, tehát egyelőre nem lesz sem maximum adóteher, sem kisebb adókulcs a nagy tranzakciókra. "Minden korlát kiszámíthatatlan irányba vitte volna a dolgokat" - fogalmazott a miniszter.

Mobilcégek fizetik csak a telefonadót

A telefonadót a három mobilcég fogja befizetni (illetve négy, ha elindul az állami szolgáltató is). Az egy előfizetőre eső első tíz perc ingyenes egy hónapban, a fölött 2 forint lesz percenként az adó. A cégek korlátozottan terhelhetik tovább az adót az ügyfeleikre: a magánszemélyek esetében 700 forint a maximum, a cégek, vállalkozások esetében 2500 forintos korlát lesz.

Ebben az évben 30 milliárd, jövőre 50-60 milliárd forint költségvetési bevételre számítanak a júliustól hatályos új adónemből. Először augusztusban kell majd megfizetni, s a Giró-Szász András kormányszóvivő szerint egy átlagos előfizető számlája után 300 forint adót fizet majd be a cég - vagy a magánszemély.

Az ügyfelek terhei

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte a pénzintézetek és a távközlési cégek megpróbálják majd átterhelni az ügyfeleikre az adót, de azt történik majd, ami a baleseti adónál: nem fog sikerülni. "Nagy a verseny, és technikailag is nehéz megoldani" - véli a miniszter.

Mint a szavaiból kiderült, a továbbterhelési korlátok csak a számlán adóként szereplő tételekre vonatkoznak. Hogy mi történik akkor, ha egy távközlési szolgáltató eléri a kormányjavaslatban szereplő korlátokat? "Valakinek le kell nyelnie a különbözetet" - válaszolta a kérdésre Matolcsy.

A biztosítási adóról keveset beszélt a miniszter, ám az ideinél 15 milliárd forinttal több bevételt vár ettől.

Adó-egyenleg

A kormány szerdai döntései nyomán 6 adónem tűnik el, 3 pedig érkezik, így jövőre összesen 51 címen kell majd közterhet fizetni.

A vállalatok nyereségét terhelő társasági adó háromkulcsos lesz: a már létező 10 százalékos kisvállalkozói kulcs és az általános 19 százalékos kulcs mellett az energia- és közműcégeknek 2013-tól a profitjuk 30 százalékát kell az államkasszába befizetniük e címen. Ráadásul a kisvállalkozók számára egyszerűsített adózás készül, amely a miniszter szerint "jóval kisebb terhelést" jelent majd a cégeknek.

Az új adókulcs a Napi Gazdaság szerint sokkolta a pénzügyi befektetőket, akiket meglepett a vélhetően a Molt is érintő új adónem. "A BÉT-en ez azonnali mélyrepülést indított a Mol árfolyamában, az olajpapír 5 százalékos mínusznál, 16 ezer forinton áll. A piacot sokkszerűen érte a bejelentés, hiszen semmi nem utalt arra, hogy az NGM-nek ilyen tervei lennének" - írja a portál.

A kereskedelmi szektort sújtó krízisadó viszont, úgy tűnik, valóban megszűnik: "nem célunk a fogyasztás csökkentése" - fogalmazott a miniszter.

"Minket fog követni Európa"

Matolcsy szerint a kormányjavaslattal lezárul az államháztartás szerkezetének az átalakítása és a költségvetés konszolidációja, ami "nagyon nagy dolog lesz." Azt ígérte, innentől kezdve nem vezetnek be új forgalmi, fogyasztási, jövedéki típusú adót, s ez teremtheti majd meg az alapot a jövedelemadók csökkentésére.

"Sorozatosan keresnek minket különböző uniós tagállamokból, hogy az izgalmas új megoldásaink felől érdeklődjenek" - fogalmazott a miniszter. Szerinte az új adókkal Magyarország megtalálta a megoldást arra, miként lehet a deficitet megszorítások helyett más módon növelni.

Ezért nem hal bele a gazdaság a bankok terhelésébe

A tervezettel kapcsolatban felmerülő kérdések közül talán a legkomolyabb az, hogyan reagál majd a bankszektor arra: jövőre nemcsak a bankadó fele, hanem a tranzakciós illeték egy része is csökkenti majd profitjukat. Matolcsy szerint 2012 a magyar gazdaság legnehezebb éve lesz, s a kilábalásban kulcs lehet a hitelezés beindítása.

Úgy véli, idén mintegy 3 ezer milliárd forinttal kevesebb pénzt forgatnak majd a bankok, mint tavaly. Ezt részben azzal igyekszik a kormány ellensúlyozni, hogy a bankok számára a hitelezés bővítését leírhatóvá teszik a bankadóból. A miniszter arra számít, hogy az ösztönző révén akár el is olvadhat a bankadóból jövőre várt 60 milliárd forint - ám ezt elfogadhatónak tartja.

Emellett az Eximbank és a Mehib a 2000 exportáló vállalkozás számára biztosít majd állami garanciával összekapcsolt forrásokat már ez év második felétől. "Ezzel is igyekszünk kiegyensúlyozni a bankrendszerből kivont forrásokat" - magyarázta.

Forrás : Hír24

A külügyminiszter döbbenetesnek nevezte a görög választások eredményét, ahol a kommunista és a neonáci pártok szerezték meg a voksok 15 százalékát. Az Alpbach Nyári Egyetem beharangozó rendezvényén Martonyi János megjegyezte, bár 1945 és 2012 nehezen hasonlítható össze, de jelenleg is sorsfordító időket élünk. "Újabb következő 50-60 éve kezdődik most Európában, egy új korszak" - mondta a külügyminiszter, aki végig halkan és visszafogottan beszélt.

Az egyik legfontosabb kérdésnek a külügyminiszter azt nevezte, miért vannak a fiatalok túlképviselve a szélsőséges politikai pártokban és miért keresik a rendszerből kivezető utakat. Hozátette, szerinte annyiból érthető a fiatalokra vonatkozó új tendencia, hogy nincsen amiért fontos lehetne számukra a jelenlegi pártpolitika, hiszen okoskodó szakértők és politikusok között kell választaniuk - mondta a politikus.

Kifejtette ugyanakkor, hogy Európának ma eszmékre van szüksége, itt pedig XVI. Benedek pápát idézte: "Európa mintha búcsút mondana a történelmének, mintha kivonulnánk az eszmék világából". Martonyi különösen fontosnak nevezte, hogy nem ellenségképre és ellenségekre van ma szükség, hanem a visszatérésre az eszmékhez és az indentitáshoz, "ez pedig a fiatalok nélkül nem fog menni".

Forrás : Hír24

Gáborék hét éve vettek új házat, ami akkor 26 millió forintba került. Négy gyermekük van, a házban nappali plusz négy szoba. Nagy, de nem luxus. Húszmilliós hitelt vettek fel, először forintban, de később svájci frankra váltottak, 165 forintos árfolyamnál.

A felesége még otthon volt a gyerekekkel, amikor a hitelt felvették. Gábor kifejezetten jól keresett, a havi 130 ezer forintos törlesztőrészlet nem okozott gondot nekik. Mostanában havi 220 ezer forintot kellene csengetniük, ami már elég nehezen megy. Pedig nem keresnek rosszul, de ez a bevételeik több mint harmada.

Az eddigi állami adósságkönnyítő programokba vagy nem fértek bele, vagy úgy érezték, hogy nem lenne kedvező a számukra a részvétel. Tavaly év elején nagyon elúsztak a tartozással, akkor már a végrehajtás is ott lebegett a fejük felett. Ekkor a bankkal annyiban sikerült egyezkedniük, hogy kitolják a futamidőt. Ezzel csökkent le a havi törlesztőrészletük a mostani 220 ezer körüli összegre. 29 év múlva jár le a tartozásuk. Már ha tudják fizetni a részleteket.  Akkor 65 évesek lesznek.

Fotó: Kummer János

Amikor a ház értéke már nem elég

Ma ott tartanak, hogy a ház értéke kb. 34 millió forint lehet (2007-ben, a svájcifrank-hitel felvételekor 36 millióra értékelték), bár valószínűleg eladni nem tudnák ennyiért, legfeljebb 30 millióért. A tartozásuk pedig az eredeti 20 millió helyett 35 millió körül van. Gondolkoztak rajta, hogy esetleg eladnák a házat, de így semmi értelme, hiszen kevesebbet kapnának érte, mint amennyi a tartozásuk.

Nincsenek ezzel egyedül. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) ugyan arról nincsenek adatai, hogy hány devizaadósnál magasabb a tartozás összege, mint a fedezetül szolgáló ingatlané. Viszont arról vannak, hogy hány olyan devizahitel van, ahol a tartozás összege több, mint az ingatlan értékének 90 százaléka. Brutális adat következik: a tartozásállomány több mint a fele ilyen.

Nekik nem volt segítség

Az is érdekes, hogy a végtörlesztéssel mely tartományokban csökkent a hitelállomány. Ahol 50 százalék alatt volt a tartozás összege az ingatlan értékéhez képes, ott az utolsó negyedévben (a végtörlesztés időszakában) legalább 30 százalékkal csökkent a hitelállomány. E fölötti aránynál már csak 15-25 százalékos volt a nyilvántartott hitelérték csökkenése. Ahol viszont a tartozás összege több volt, mint az ingatlan fedezeti értékének 90 százaléka, ott nemhogy csökkent volna, hanem 5 százalékkal még nőtt is a tavalyi utolsó évben a hitelállomány értéke. Vagyis úgy tűnik, akik ebben a cipőben járnak, azok számára nemigen jelentett megoldást a végtörlesztés (sem a tavalyi árfolyamgát).

Miért úsztak el?

A négygyerekes családnál a feleség úgy véli: ha nem nőtt volna meg 70 százalékkal a törlesztőrészletük, akkor nem lennének nagy bajban. A férj szerint viszont a törlesztőrészletek növekedése csak járulékos probléma. Inkább az a gond, hogy két-három éve jócskán csökkentek a család bevételei. Elsősorban Gábor fizetése. Leépítették ugyanis, és az új helyén már csak a korábbinál jóval kevesebb bért kínáltak neki. Közben Mária is elment dolgozni, de még így is (és a családi kedvezményt is beleszámítva, amit teljes mértékben ki tudnak használni) kevesebb jövedelmük van, mint 2007-ben.

Az árfolyamgát-programban nem tudnak részt venni (mert a tartozásuk több mint 20 millió forint). Pedig Gábor szerint ez segíthetne rajtuk: az öt éven, amíg mérséklődne a törlesztőrészlet, fellélegezhetnének.

A végtörlesztésben pedig nem akartak részt venni, mert Gábor szerint a kiváltó (a devizahitelnél magasabb kamatú) forinthitellel biztosan rosszabbul jártak volna, mint a meglévő devizahitellel. És nekik a teljes végtörlesztést hitelből kellett volna megoldani. (A számítások nem feltétlenül támasztják alá, hogy rosszabbul jártak volna.)

S persze a forintosítási program sem jöhet nekik szóba, mert ugyan van elmaradásuk, de nem áll fenn tavaly szeptember óta a folyamatos 90 napon túli tartozás. És a ház értéke miatt ebbe a programba sem férnek bele. De Gábor szerint ha forintosíthatnának, és ezzel együtt elengednék a tartozásuk negyedét, akkor sem biztos, hogy jól járnának a kiváltó forinthitellel. Gábor itt megint a magas forintkamattól tartana. Persze, kérdés, a következő 30 évben hogyan alakulnak a forintkamatok, na és a svájci frank árfolyama és kamata.

Csapdahelyzetben

Az új árfolyamgáttal az MNB szerint a teljesítő hitelesek 90 százaléka élni fog. A forintosítást viszont, úgy vélik, legfeljebb a nem teljesítő hitelesek 20 százaléka veszi majd igénybe. S aki él a forintosítás lehetőségével, azok közül is legfeljebb az adósok fele fogja tudni fizetni a tartozását. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ennél sokkal optimistább, szerintük a devizahitelesek 90 százalékán segítenek az állami programok.

Arra nincs külön becslés, hogy ahol a tartozás összege közelíti vagy meghaladja az ingatlan értékét, ott mennyire lehet segítség a két központi program. De a négygyerekes család példájából kiindulva erősen kérdéses, hogy van-e segítség, ha az ingatlan értékét meghaladja a banki követelés.

Adósrabszolgák

Gáboréknál másfél éve merült fel a végrehajtás veszélye, de a futamidő meghosszabbításával ismét tudnak törleszteni. Akik viszont nem tudnak fizetni, azoknak egyre hízik a megemelt késedelmi kamattal is növelt tartozásuk. A moratórium miatt nem lakoltatták ki őket, ez jó. De mivel közben megtöbbszöröződött a tartozásuk, még reménytelenebb helyzetbe kerültek.

A Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének adatai szerint csaknem 150 ezer ilyen „adósrabszolgát” gyártott a jogalkotó azzal, hogy az adósság emelkedésének kezelésével nem foglalkozott. Ők azok, akik még az ingatlanuk elvesztése után is életük végéig fizethetnek. Sőt, még az örököseik is, hacsak nem tudják véletlenül, hogy az örökséget vissza lehet utasítani.

Az egyesület szerint úgy lehetne feloldani ezt a csapdahelyzetet, hogy törvényileg ki kellene mondani: a tartozás összege nem haladhatja meg az ingatlan értékét. Kérdés, van-e erre esély. Az egyesület úgy véli, megoldás hiányában perek indulhatnak az állam ellen.

Szerző : T.Sz.Zs.

Forrás : Hír24

Frigyesi Sándor Frigyes és családja 2008-ban 20 millió hitelt vett fel. Akkoriban sokan választották az olcsónak tűnő svájcifrank-alapú jelzáloghitelt. A Frigyesi család először csak 10, esetleg 12 milliót szeretett volna, de meggyőzték őket, hogy olyan olcsó most a pénz, hogy simán elfér egy húszas is a családi kasszában.

„...majdcsak egyszer abbahagyja”

Azt terveztük, hogy amint eladjuk a családi házunkat Pécelen, azonnal törlesztjük a kölcsönt. Alig telt el két hónap, 2008 szeptemberében a házat eladtuk és ki akartuk fizetni a svájcifrank-alapú tartozásunkat, ám nem engedték - mondja Sándor. A férfi hosszas levelezésbe kezdett a bankkal. Természetesen e-mailben. „Az UCB Ingatlanhitel Zrt. mindent kitalált, amiért nem lehet előtörleszteni. Közben a havi fizetnivalók megugrottak, ahogy az árfolyam a kezdeti 150 forintról emelkedni kezdett. Hiába telefonáltunk és leveleztünk velük.” A hosszas levelezésbe azonban egy kisebb hiba csúszott. Az egyik ügyintéző ugyanis „Dondesz” kollégának akart beszámolni a történtekről a maga sajátos stílusában, de véletlenül Frigyesi úrnak küldte el a levelet ezzel a magyarázattal: "Szevasz Dondesz! A kis f...kalap azt hiszi, hogy csak úgy kiugorhat az egészből, majdcsak egyszer abbahagyja.."

Ami sok, az sok

Frigyesi úr érezte, hogy „gellert” kaptak az események. Ő csak szeretett volna kifizetni egy 20 milliós hitelt. Egyben, barátsággal. Eddig azt hitte, hogy csak kicsit nehézkes az ügyintézés, de itt egyértelművé vált, hogy a bank nem akarja a pénzét egyben. Persze, jobb üzlet a hosszú lejárat, mint az előtörlesztés a pénzintézetnek. A Frigyesi család azonban döntött. 2010 februárjában befizettek 16,5 millió forintot, annyit, hogy a korábban törlesztett összegekkel a bank visszakapja a kölcsönt.

A hitelfelvételkor kötelezően kötniük kellett egy biztosítást. „Ezt, a bankra engedményezett életbiztosításunkat -, ami maga a tőke visszafizetésének biztosítéka-, mind a mai napig fizetjük és most várjuk ez ügyben is a bíróság döntését.”

Vége!

Aztán írtam egy hivatalos levelet is, amiben felmondtam a szerződést – mondja a háromgyermekes apuka. „Idáig semmilyen választ nem kaptunk az UCB-től, de mivel a befizetett pénzt elfogadták - amit a felmondásunkkal egy időben fizettünk ki -, így szerintünk az érvényes 2010 februárjától. Később persze ők azt mondták, hogy fizessünk még 13,7 millió forintot kamat és egyéb költség címén. Ekkor fordultunk ügyvédhez és bírósághoz.”

Még 7 millió

Dr. Berecz Zsolt a család ügyvédje azt mondja, hogy formai, illetve tartalmi hibák miatt a kölcsönszerződést semmisnek tekintik, és ezért az eredeti állapot helyreállítását kezdeményezik. Az első tárgyalás idén április végén volt. Majd 2 évvel a történtek után. Akkor a pénzintézet képviselői el sem jöttek a bíróságra. Előtte egy héttel azonban tárgyaltak az ügyvéddel és azt mondták, ha a család becsenget a pénztárba 7 milliót, akkor lezártnak tekintik a dolgot. Az e-mailről szó sem esett.

Fotó: Northfoto

Legyen vége

A napokban a második tárgyalásra már mindenki elment. Most azonban a bíróság kért még iratokat a felektől, hogy tisztábban lássa a helyzetet. Frigyesi Sándor Frigyes azt mondja, ő szeretne nagyon gyorsan pontot tenni az ügy végére, mert most van egy háza, ami ugyan az övé, a tartozását rendezte becsülettel, mégis jelzálog van rajta. Vagyis nem tud tőle megszabadulni. A következő tárgyalás június közepén lesz. Remélem, most már gyorsan dönt a bíróság – mondja Frigyesi úr.

Legalább egy bocs

Dr. Berecz Zsolt a napokban találkozik a pénzintézet képviselőivel. „Ha peren kívüli egyezség nem is lesz, abban talán előrébb jutunk, hogy elnézést kérjenek Frigyesi úrtól” – mondja az ügyvéd.

Majdnem három évvel a "Szevasz Dondesz! A kis f...kalap azt hiszi, hogy csak úgy kiugorhat az egészből, majdcsak egyszer abbahagyja.." levél után, talán itt is lenne ennek az ideje.

Válaszra várva...

Többször kerestük az UCB Ingatlanhitel Zrt.-t. A telefonos ügyintéző előbb azt javasolta, hogy egy fél óra várakozás után ismét keressük a sajtóosztályt. Aztán egy másik kolléga felírta az adatainkat és azt ígérte, rövidesen visszahívnak. Ezt később megismételte. Az e-mailt nem mertük megkockáztatni.

Szerző : László Pál

Forrás : Hír24

Nem egy ember háborodott fel egy képen, amely a Facebookon terjedt. Pedig csak egy első pillantásra ártalmatlan hirdetés szerepel rajta. A jellegzetes zöld-fehér OTP bankos arculati elemek között egy szám áll: 14,05 százalék. Ennyiért kínálja a szomszéd országban a személyi hitelt a bank, fix kamattal.

A csípős megjegyzéseket azért kapta a kép, mert a magyar fiókokban a banki kondíciós lista szerint 30,48 százalékos összköltséggel (thm) lehet személyi hitelt felvenni. Ennél csak bizonyos esetekben lehet kisebb a kamat - ha régi az ügyfél és legalább 300 ezer forintos havi fizetést utaltat a számlájára -, ám akkor is legalább 20 százalékos a teljes hiteldíjmutató.

A fantázián múlik minden

Vajon miért adja ennyivel drágábban anyaországában a hitelt a bank? - kezdtük el ezen járatni az agyunkat, mi lehet az üzleti logika a radikálisan eltérő árazás mögött. Mennyire játszik benne szerepet például a hazai bankadó, a deviza-eladósodottság (ami Romániában is probléma)? Vagy a magyar végtörlesztési-program, amely szintén kivesz a bankok zsebéből? És milyen lehet Romániában a megtakarítási kedv? Esetleg ezen az úton több (és ezáltal olcsóbb) forráshoz jut az ottani OTP-leány?

Arra is kíváncsiak lettünk, hogy ehhez képest hogyan alakult a magyar megtakarítási kedv, s ez mennyiben formálja az eltérő kamatokat. Vagy talán jobb adósok a romániai magánszemélyek, s emiatt ad a bank a szomszédainknak olcsóbb hitelt?

A romániai OTP fiókokban fele annyiért van személyi hitel, mint a magyarokban.
Fotó: MTI / Balázs Attila

Esetleg a jegybankon múlik? Romániában 5,25 százalék a jegybanki alapkamat, nálunk 7. Nyilván, ennek a különbségnek is szerepe van, de azt gondoltuk, ez önmagában nem indokolja a jóval nagyobb THM-eltérést.

Ráadásul Romániában a lakosságnak díjmentes a számlavezetési díj bármilyen devizanemben, nálunk meg nem. Ez azért arra utal, hogy valami miatt ott olcsóbban adják a banki szolgáltatásokat.

Az OTP válaszai

Kérdéseinket mind feltettük az OTP banknak is, hátha megértjük a titok nyitját.

Hát nem. A bank sajtóosztálya válaszában mindössze annyit írt, hogy a hitelkamatok – bármely más termék árához hasonlóan - piaconként és országonként eltérőek. Hangsúlyozták, a banki termékek árazását számos tényező befolyásolja, mint például: az adott deviza forrásköltségei, a kockázati költségek,  a jegybanki alapkamat, a kereslet összetétele, vagy az általános piaci környezet.

Arra is figyelmeztettek, hogy egy-egy THM értéket kiragadni és összehasonlítani az összes áralakító tényező figyelembevételét mellőzve, ráadásul eltérő devizák esetében nem indokolt, mert téves következtetésekhez vezet. S azt is hozzátették: sem az OTP Bank, mint ahogy a térség más bankjai - akár e két konkrét országban - nem alkalmaz minden országra egységes árazást.

Nagy a verseny, szűk a piac

Tavaly az ATV is foglalkozott ezzel a témával. Nekik kicsit bővebb választ adott az OTP. Akkori tájékoztatásuk szerint a kamatkülönbségben szerepet játszik, hogy országonként eltérő a bérek és az árak színvonala, így a szolgáltatások árstruktúrája is jelentősen különböik egymástól. Kitértek arra is, hogy Romániában a piaci helyzet, a szabályozás és az OTP-csoport pozíciója is gyökeresen eltér a magyarországitól. Itt arra utaltak, hogy Romániában jogszabály rögzíti, hogy a magánszemély összes hitelének havi törlesztő-részlete a jövedelmének maximum hány százalékát teheti ki. A román jegybank pedig szigorúan ellenőrzi ennek a betartását.

Az ATV-s anyagból az is kiderül, hogy szomszédainknál jól működik az adósnyilvántartás is, ami mutatja, mekkora hiteleket vettek már fel, és azokat hogyan törlesztik. Ez segíti az egyéni adósságkorlát betartását és megakadályozza, hogy valaki túlságosan eladósodjon. Arra is felhívták a figyelmet akkori válaszukban, hogy Romániában a bankoknak felhatalmazásuk van rá, hogy saját hatáskörben, a hatósági végrehajtókkal azonos jogosultsággal hajtsák be a vissza nem fizetett kötelezettségeket. Emiatt a vissza nem fizetés kockázata sokkal alacsonyabb, mint Magyarországon, állították.

Arra is kitértek, hogy a szigorú szabályozói feltételek miatt szűk a hitelezhető ügyfelek köre, vagyis nagy értük a verseny. Az OTP-nek pedig a fogyasztásihitel-kamat megállapításánál a versenytársak ajánlatát is figyelembe kell vennie.

Rákérdeztünk arra is, vajon ez a korábbi válaszuk mennyire érvényes ma, de erre a levelünkre már nem érkezett válasz.

Ám mielőtt bárki is a határállomáshoz rohanna hitelért, jó tudni: a romániai fiókokban csak azok a (román vagy külföldi állampolgár) magánszemélyek vehetik igénybe a személyi hitelt, akik ott állandó lakhellyel rendelkeznek. Egyszóval ez van: a mi bankuk a mi árunkon adja a mi hitelünket.

Szerző : T.Sz.Zs.

Forrás : Hír24

Pontos összesítés még nincs, de mintegy tízezer rokkant veszítheti el májustól az ellátását – mondta a Hír24 megkeresésére Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke.

A megváltozott munkaképességűek ellátásait átalakító tavalyi törvény szerint március 31-ig kellett jelentkeznie felülvizsgálatra annak, aki tavaly év végéig nem töltötte be az 57. életévét és III. csoportos rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas volt, illetve rendszeres szociális járadékot kapott. Ennek hiányában a 2012-től rehabilitációs ellátássá alakult korábbi járandóságuk májustól megszűnik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal legfrissebb felmérése szerint a 200 ezer rokkantnyugdíjas közül mintegy tízezren nem jelentkeztek felülvizsgálatra.

Fotó: MTI / Varga György

Hegedűs ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte az emberek félnek. „Nem az orvosi vizsgálatoktól, hiszen azok eddig is voltak. A kormányzati kommunikáció és a Széll Kálmán Terv is utalt rá, hogy a 200 ezer érintettből 150 ezret vissza akarnak vezetni a munka világába. A rokkantak azonban valószínűleg nyugodtabbak lennének, ha célszámok helyett valóban csak az egészségügyi alkalmasság számítana, már csak azért is, mert nem látják a munka világát" – mondta.

A MEOSZ elnöke egyetért azzal, hogy a megváltozott munkaképességűek közül többnek kellene részt vennie a munkaerőpiacon, ám véleménye szerint ez a törvényjavaslat jelenlegi formájában nem ezt a célt szolgálja. Sőt, szerinte több százezer egészségkárosodott ember elszegényedését okozhatja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló kormányzati törvényjavaslat. „Az új vizsgálati protokoll sokkal szigorúbb a korábbinál, komoly egzisztenciális problémát fog jelenteni a családok számára. Az ellátás összege tulajdonképpen a létminimumra sem elég" – tette hozzá.

A hivatal egyébként már elkezdte a rokkantnyugdíjasok orvosi vizsgálatát. Eddig nyolcezren keresték fel a rendelőket. Sokukról már most megállapították: nem rokkantak, így már rokkantnyugdíjat sem kapnak. "A felülvizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy több mint 2000 esetben nem minősültek megváltozott munkaképességűeknek a felülvizsgálaton a jelentkezők, az ő ellátásuk megszűnik" – mondta április elején Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója.

Nem rokkant az amputált?

Nemcsak a MEOSZ, az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport szerint is igazságtalan a rendszer. A szabályozás extrém, a valóságos munkaképességnek nem megfelelő eredményeket produkál – hívták fel a figyelmet. Például az, akinek az alsó végtagját combközépen amputálják, csak 36 százalékos a károsodása, nem számít megváltozott munkaképességűnek, sőt, mivel 40 százalék alatti a "funkciókárosodása", semmilyen ellátásra sem jogosult. A gerincsérv is komoly betegség, a beteg állapota műtéttel javítható, de soha sem gyógyul meg, a komplex minősítés szerint mégis egészséges. Akár életveszélyes állapotú szívritmuszavarban szenvedőt is munkaképessé nyilvánítanak, de a "műtéti vendégnyílással" vagyis sztómával élők is dolgozhatnak – írja a Népszava.

Mit hisznek, kinő a fülem?

János 15 évvel ezelőtt szenvedett balesetet. Az akkor 32 éves férfira egy szórakozóhely előtt támadt rá egy társaság, és annyira megverték, hogy agykárosodása lett, aminek következtében elveszítette a hallását és az egyensúlyérzékét.

„50 százalékos rokkant vagyok, havi 36 ezer forintot kapok. Ugyan a baleset után egy évvel beépítettek egy implantátumot, egy processzort az agyamba, ami elektronikus jelekké alakítja a hangokat. Azonban a korábbi munkámat ennek ellenére sem tudtam folytatni. Egy siket és egyensúlyzavaros építésznek ki adna munkát?" – meséli portálunknak a férfi, aki a mai napig nem kapott időpontot a hivataltól a felülvizsgálatra.

Fotó: Kummer János

„Remélem, hogy megmarad a nyugdíjam, de ettől a kormánytól minden kitelik, ha féllábú embereket visszaminősítenek. Azt hallottam, hogy csak májusig folyósítják a nyugdíjat, azt viszont nem tudni, hogy mikor hívnak be felülvizsgálatra. Lehet, hogy 3-4 hónap, de lehet, hogy csak jövőre. A levélben csak annyit közöltek, hogy a költségek visszaszorítása végett kell az új felülvizsgálat. De ha egyszer az van ráírva a papíromra, hogy életem végéig siket leszek, akkor mit hisznek az okosok? Kinő a fülem?" – panaszolta.

„A betegeket eldobja a társadalom"

Az 52 éves Sándor októberben adta be a rokkantosítási kérelmet, és februárban kellett volna megjelennie az egészségi állapotát felülvizsgáló bizottság előtt. Csakhogy ekkor végezték el rajta a csontvelő-transzplantációt, így nem tudott elmenni a vizsgálatra, ahol megállapították volna, valóban jogosult-e a járandóságra. Erről egyébként írásban tájékoztatta a hatóságot. A meglepetés akkor érte, amikor április 16-án megérkezett a végzés: rokkantosítási igényét elutasították, fellebbezésnek helye nincs.

„Háromszor-négyszer is elolvastam a levelet, először azt hittem, rosszul látok. Mint kiderült, egyelőre azért nem jogosult a támogatásra, mert még tart a felmentési ideje a munkahelyén, vagyis még kapja a fizetése 60 százalékát. Ha ez lejár októberben, újabb kérelmet kell benyújtani" – mesélte a Hír24-nek a férfi felesége.

Sándor az új rendszer szerint betegsége alapján havi 28 ezer 720 forintot vagy havi 57 ezer 440 forintot kaphat majd. Az összeg attól függ, hogy az orvosok szerint a felkészítés a munkára mennyi időt vesz igénybe. „Felháborítóan kevés ez az összeg. Még talán a gyógyszerekre és a gyógykezelésekre sem elég. Aki tényleg beteg, azt eldobja a társadalom. Idáig dolgoztál, most már nem kellesz. Nem tudom, hogy mi lesz majd velünk" – mondta elkeseredetten az asszony.

Agydaganata van, alig lát, mégsem jogosult

A naplo-online-nak egy nemesgörzsönyi olvasó korábban szintén arra panaszkodott, megvont járadéka a család megélhetését veszélyezteti. Keresztes Györgynének agydaganata van, és olyan rosszul helyezkedik el, hogy az orvosok nem kockáztatják a műtétet. Ez a látására is ráment, alig lát a bal szemével. Szédül, fájnak az ízületei, labilis a járása. November 30-án járt le a kétéves rehabilitációs járadék folyósítása. Újra kellett kérvényeznie, hogy továbbra is kapja a bruttó ötvenkétezer forintot, az újabb vizsgálat azonban meglepő eredményt hozott. Amikor elolvasta, azt hitte, infarktust kap.

Fotó: MTI / Balázs Attila

„Hatvanhét százalékos rokkant voltam, azt visszavették előbb ötvenkettőre, most meg teljesen. A munkavégzés szempontjából egészségesnek nyilvánítottak, így nem kapok semmit" – mondta a portálnak a rokkantnyugdíjas asszony.

190 milliárdot remél a kormány

Miközben a megváltozott munkaképességűek megélhetésük miatt aggódnak, az állam mintegy 190 milliárd forintot remél a rokkantnyugdíjrendszer átalakításától.

Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára a Hír TV Rájátszás című műsor egyik novemberi adásában azt mondta, a jelenlegi szabályok megváltoztatásával néhány éven belül a felére csökkenhet a rendszerbe belépők aránya, és 2015-ig mintegy 190 milliárd forintot takaríthat meg az állam az új rokkantnyugdíjrendszerrel.

„Biztosak vagyunk abban, hogy lesznek olyanok, akik nem jelentkeznek a felülvizsgálatra. Azért vagyunk ebben biztosak, mert sajnos az elmúlt időszakban és a múltban is voltak visszaélések ezen a területen, tehát őnekik egy úgymond amnesztiát adunk azzal, ha nem jelentkeznek, a múltjukat nem fogjuk kérdezni” – fogalmazott az államtitkár.

Előzmény

Az Országgyűlés december 20-án fogadta el a megváltozott munkaképességűek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, mely szerint január 1-jétől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a rehabilitációs hatóság komplex minősítés alapján - 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.

Azoknak, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen, akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülő 84 ezer emberre.

A hatóság a felülvizsgálatokat 2013 végéig végezheti el. A vizsgálat időpontjáig, majd a felülvizsgálati kérelemről szóló döntés kézhezvételét követő 2 hónapig az érintettek a korábbi ellátásuknak megfelelő összeget kapnak. Azoknál, akiket rehabilitálhatónak talált a bizottság, attól függően változhat az ellátás összege, hogy rövidebb vagy hosszabb időt vesz igénybe a rehabilitáció: előbbiek a közfoglalkoztatási bér 40 százalékára (havi 28 720 forintra) számíthatnak, utóbbiaknál pedig 80 százalék (havi 57 440 forint) lehet az ellátás összege.

Szerző : F.CS.

Forrás : Hír24