Az iharkúti élővilág egyik legkülönlegesebb képviselője volt.
A 85 millió évvel ezelőtt élt, édesvízi életmódhoz alkalmazkodott pikkelyes gyíkról, a moszaszauruszról jelentettek meg tanulmányt magyar és kanadai paleontológusok.
A moszaszauruszok, amelyek valószínűleg a ma élő varánuszok közeli rokonai voltak, a hüllők Squamata (pikkelyes hüllők) rendjéhez tartoztak. A késő-kréta tengereinek csúcsragadozói voltak, legnagyobb fajaik testhossza elérte a 14-15 métert.
A magyar kutatók azt valószínűsítik, hogy az iharkúti moszaszaurusznak még nem voltak uszonyai, a szárazföldi gyíkokhoz valamiképp hasonlatos végtagokkal rendelkezett. Az őslénykutatók állítják, gyakorlatilag ez az első olyan moszaszaurusz, amelyről valószínűsíteni lehet, hogy édesvízi életmódot folytatott, nem pedig esetlegesen úsztak fel a terület folyóiba. A fosszíliák nagy száma pedig arra utal, hogy valóban Magyarországon éltek, sőt egy egész populáció létezett ezekben a vizekben.
A paleontológusok szerint az állat kicsit krokodilszerű volt, kis fogaiból ítélve pedig kevéssé valószínű, hogy páncélos dinoszauruszokra, sokkal inkább nagytestű halakkal, teknősökkel táplálkozhatott.
Forrás : MTI
Eljött az év egyik legérdekesebb csillaghullásának ideje, a Geminidák meteorraj maximuma. Már december 7-étől láthatóak az égen, egészen december 17-ig, a legnagyobb aktivitás pedig 13-án és 14-én éjszaka várható. A raj éles kitörése akár 120 meteort is produkálhat óránként, várhatóan több fényes tűzgömbbel.
Az idei év különösen szerencsés, mert a maximum pár órával újhold után várható, az éjszaka kellős közepén, közép európai idő szerint 14-én hajnali fél egykor.
Valós időben itt is figyelemmel követhető majd az esemény!
Egy átlagos éjszakán szórványos, úgynevezett sporadikus meteorok figyelhetők meg az esti égen. Ezek véletlenszerűen jelennek meg a csillagok között, a helyzetük kiszámíthatatlan és nincs bennük semmilyen rendszer. A rajok teljesen más jellegűek és minden évben megfigyelhetők, tehát ismétlődnek. A hullócsillagok egy-egy üstökös elpárolgott részeiből tevődnek össze és az üstökös mögött keringenek a Nap körül. Ha az ilyen óriási és többnyire apró porszemcsékből álló felhő a Föld pályájának útjába kerül, ezek az apró darabkák összeütköznek a légkörünk atomjaival, felhevülnek és elégnek, így hozzák létre a meteorjelenséget, avagy népiesen a hullócsillag fénycsíkját.
A Geminidák meteorraj eredete azonban eltérő a többi rajokétól. Először az 1800-as évek második felében jelentek meg, majd kiderült, hogy nem egy üstökös, hanem valószínűleg egy nagyobb égitest, egy kisbolygó törmelékei. Ezért kisbolygó vagy aszteroida rajnak is lehetne nevezni. Az anya kisbolygó neve 3200 Phaethon és a földközeli égitestek csoportjába tartozik, mivel keresztezi a Föld pályáját és (veszélyes) közelségbe kerülhet a bolygónkhoz. Az átmérője kb. 5 km, a Napot 1,4 év alatt kerüli meg.
A Phaethon kisbolygó által létrehozott anyagfelhő sűrűbb régióival a Föld mindig december 14-én találkozik. Ilyenkor a meteorok száma megnövekedik és elérheti az óránkénti 100 – 120 darabot is. Ezért nagyobb az aktivitása, mint a legismertebb rajnak, az augusztusban megfigyelhető Perseidáknak. Egy türelmes megfigyelő számára úgy tűnik, mintha a meteorok ugyanabból az égterületből repülnének ki, az ún. radiáns pontból. A Geminidák esetében ez a látszólagos pont az Ikrek (Gemini) csillagkép mellett fekszik, innen ered a nevük is.
A várható időjárás függvényében közös észlelést, villám expedíciót szervezünk a raj megfigyelésére. Az elmúlt években sajnos az időjárás sorra meghiúsította a geminidák vizuális megfigyelését, épp ezért az idén nagyobb távolságra, akár az Adriáig is hajlandóak leszünk elutazni, hogy dokumentálhassuk és fotózzuk ezt a csodálatos jelenséget! További hírek az aktivitásról, expedíciónkról itt.
Milyen idő várható ?
Egyelőre úgy tűnik, hogy a csütörtökre virradóra nyugaton és a középső területeken alkalmas lesz az idő a megfigyelésre, pénteken hajnalra viszont erőteljes felhősödés várható, északnyugaton már csapadék is lehet. Egy biztos: nagyon hideg lesz, hajnalban a -10 fok alatti hőmérsékletek sem lesznek ritkák.
Akit pedig elriasztanak a decemberi hideg éjszakák, derült idő esetén az interneten is nyomon követhetik a meteorhullást!
Forrás : www.idokep.hu
Szerző : Biró Zsófia, Jónás Károly, Kurunczi Rita
Csütörtök délután 17 óra 47 perc körül zölden izzó meteor volt látható hazánk felett. Az erős fénnyel világító meteort az ország számos pontján látták. Egy amatőrcsillagásznak sikerült lefilmezni a jelenséget, egy webkamera pedig színes képet rögzített.
Webkamera felvétele Isaszegről, csütörtökön 17.47-kor. Forrás: Időkép.hu/Balogh László
"Tűzijáték-szerűen ívelt hatalmas fénnyel, és a végére kettévált" - írta az Időkép.hu egyik kecskeméti olvasója. Csütörtökön 17 óra 50 perc körül az ország számos pontján igen fényes, zölden izzó meteort láttak. Az [origo] olvasói is arról számoltak be, hogy zölden vagy kékeszölden világító fénycsóvát láttak, többen fehérnek látták a fényt, és a jelenség négy-öt másodpercig tartott. A meteornak több beszámoló szerint "pokolian erős" fénye volt.
Kecskemét mellett Budapestről, Nyíregyházáról, Ceglédről, Kalocsáról, Szegedről, Miskolcról és Szentesről is észlelték a meteort. Valószínűleg a jelenség a Dunántúlról is látható lett volna, ha nincsenek esőfelhők az égen. Egy szlovákiai olvasónk jelezte, hogy látta a meteort, azt írta: "Dobrából Királyhelmecre tartó utam során az autóból megpillantottam, hogy a felhők felett valami nagyon fényes csíkot húz. A meteort talán egy másodpercre láttam teljesen, amikor egy keskeny sávba ért, ahol nem voltak viharfelhők."
A Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület egyik kamerája rögzítette a jelenséget, amely a kamera adatai szerint 17:46:29 és 17:46:33 között történt.
Az egyesület tagja, Kiss Szabolcs az [origo]-nak elmondta: egyelőre nem érkeztek olyan beszámolók, amelyek alapján a meteor lehullott volna. Ha lesz több videós észlelés, akkor lehet majd megbecsülni a pályáját, és kiszámítani a feltételezett leesési pontot.
Sárneczky Krisztián csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa ezt írta Tűzgömbök Világa blogon: "17:47-kor fantasztikus, csodálatos meteor ment a Jupiter környékétől végig az északi égen majdnem nyugatig. A narancsos felhők között a fekete égen mintha festve lett volna. Zöldes, sárgás, a peremén kék szikrákkal, több lépcsőben darabok robbantak le róla, a felhők mögött haladva pedig megvilágította azokat. Vagy 3 másodpercig tartott, fényessége kb. -4 magnitúdó lehetett. De jó volt!"
Rakétának, tűzijátéknak hitték először...
"Jászberényben egy áruház parkolójában láttam, azt hittem, hogy egy pirotechnikai eszköz" - írta jászberényi olvasónk. Szolnoki olvasónk a kocsijából figyelt fel a jelenségre: "Körülbelül 17 óra 55 perkcor egy izzó fénycsóvát láttam, nagyon alacsonyan szállt, és darabokban hullott le. Először arra gondoltam, hogy katonai rakéta, de láttam, hogy nagyon hosszú tűzcsóvát húzott maga után".
Két nyíregyházi olvasónk is jelezte, hogy az ország keleti részén is észleleték a jelenséget: "3-4 másodperces felvillanás volt" - írta egyikük. Velencén valaki azt hitte, hallucinál, egy olvasónk ezt írta: "Velencén is jól látható volt a meteor, egy járókelő meg is kérdezte tőlem, hogy láttam-e, vagy ő hallucinált".
Gödöllőn a Szent István Egyetem Kollégiumának területén is látható volt a jelenség. Ott tartózkodó olvasónk így számolt be az élményről: "Jobbról balra zuhant lefelé, szélesebb volt, mint egy hullócsillag, és a végén valóban kettévált. Egészen erős fényű volt, először azt gondoltam, hogy egy tűzijáték lehulló ága".
Forrás : www.origo.hu
Pár év múlva talán mindegy lesz, hogy angolul vagy németül kezd el a gyerek tanulni. A Microsoft csodakészüléke eltünteti a nyelvi korlátokat.
A világegyetem legfurcsább lénye:
„A Bábel-hal (...) kicsi, sárga és pióca alkatú, s valószínűleg a legfurcsább lény a világegyetemben. Agyhullám-energián él, mégpedig nem a hordozójáén, hanem azokon, amelyek kívülről érik a hordozóját. A beérkező agyhullám-energiák összes tudat alatti mentális frekvenciáját abszorbeálja, és testébe építi. Majd exkrementumként a hordozója agyába üríti azt a telepatikus mátrixot, amely a tudatos mentális frekvenciáknak és a hordozó elme beszédközpontja idegi jelzéseinek kombinálásából adódik. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki egy Bábel-halat dug a fülébe, az azonnal megért bárkit bármilyen nyelven."
(Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak)
A fenti idézetben említett Bábel-hal valójában egy számítógépes rendszer, amelynek első, működő prototípusát a minap mutatta be a Microsoft kutatási igazgatója. A technológia látszólag egyszerű: az ember például angolul magyaráz valamit, a beszédet a rendszer beazonosítja, felismeri az értelmét, lefordítja, a szórendet az adott nyelvhez igazítja, és kész. Pár pillanat eltolással olyan, mintha alanyunk nem angolul, hanem például kínaiul beszélne. Ráadásul a saját hangján.
A Microsoft fejlesztési guruja szerint a rendszer még korántsem tökéletes, egyelőre a beszélt nyelvnek csupán 86-88 százalékát ismeri fel. Rick Rashid reméli, hogy a most bemutatott technológiával néhány éven belül sikerült eltüntetni a nyelvek közötti akadályokat.
Egy, a Hír24 által megkérdezett angoltanár kétli, hogy a Bábel-hal egyhamar veszélyeztetheti a nyelvoktatók munkáját, mégis nagyon ígéretes. Bár sok buktatója lehet: például kérdés, hogy a rendszer megérti-e a szlenget vagy a különböző popkulturális utalásokat. És mi van akkor, ha valaki beszédhibás? Azt nem fordítja-e félre?
Egy másik nyelvtanár szerint a rendszer működése függ a nyelvtől is: ha például a Google fordítót vesszük alapul, az angol és német között egészen jól működik, de a magyarral már nehezen boldogul. Gondoljunk csak a DVD-játékosra... A pedagógus egy rövid kérdéssel is reagált az újításra, miszerint: „Lehet, hogy tíz év múlva nem lesz állásom?"
Ez utóbbit nem tudjuk. Mindenesetre, ha a rendszer valóban elkészül és működik, akkor a jövő diákjainak talán nem kell majd azon gondolkodniuk, hogy angolul vagy németül kezdjék el a nyelvtanulást. És ezzel Hoffmann Rózsa válláról is levesznek majd egy nagy terhet.
Bizonyíték Isten nem létezésére:
„Mármost bizarrul valószínűtlen, hogy pusztán az evolúció tiszta véletlenje eredményeképpen létrejöhet valami, ami ennyire észbontóan hasznos. Ezért néhány gondolkodó egyenesen Isten nem létezésének végső és legkézenfekvőbb bizonyítékát látja benne.
E gondolkodók nagyjából így érvelnek:
– Nem vagyok hajlandó rá – mondja az Úr –, hogy létezésemről bizonyítékot szolgáltassak. Mert a bizonyíték kizárja a hitet, s hit nélkül én semmivé válok.
– A Bábel-hal viszont – így az Ember – kész lebukás, nem? Sose fejlődött volna ki véletlenül. Tehát létezésedet bizonyítja, ez esetben pedig a saját érvelésed alapján nem létezel. Quod erat demonstrandum.
– A fenébe – mondja az Úr. – Erre nem is gondoltam – és menten felszívódik egy logikai buborékban.
– Ez könnyen ment – mondja az Ember, és gyorsan megpróbálja bebizonyítani, hogy a fekete az fehér, míg el nem gázoltatja magát a legközelebbi zebránál."
(Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak)
Forrás: Hír24
2560x1600-as felbontás, 10”, új Samsung Exynos processzor, és Android 4.2 – megjött a Nexus 10.
Tegnap este kellett volna lefutnia a Google rendezvényének, de a többek között New York városát is sújtó hurrikán miatt elmaradt az esemény. Ennek ellenére a szerencsésebbeknek a Google főhadiszállásán bemutatták a legújabb eszközöket, melyek közül most a táblagéppel fogunk foglalkozni. Az LG Nexus 4-es okostelefonnal kapcsolatunk bejegyzésünk ezen a linken található meg.
Bár már napokkal a tegnapi „rendezvény" előtt kiszivárgott szinte minden az újdonságról, így is vannak érdekes információk a termékről. A táblagép elkészítésében ez esetben a Samsung asszisztált - ezzel a termékkel teljes lett a Google androidos portfóliója, hiszen az okostelefonos széria mellett már 7"-os, és 10"-os táblagéppel is rendelkeznek.
A Nexus 10 legkomolyabb tulajdonsága a 10,1"-os kijelző, melynek felbontása 2560x1600, képpontsűrűsége pedig 300ppi. Ez még az iPad retina kijelzőjét is jócskán felülmúlja, mely 2048x1536 felbontás mellett 264ppi-vel operál. A korábbi pletykákkal ellentétben a Nexus 10 nem SAMOLED kijelzős lett, hanem „True RGB Real Stripe PLS", vagyis hagyományos RGB mátrixos szubpixelkiosztással rendelkezik. Ez által a szövegek élessége, a betekintési szögek, és a színek is könnyedén felvehetik a versenyt a szintén a Samsung által gyártott retina kijelzővel.
A táblagép lelke a Samsung új, 5-ös sorozatú Exynos lapkája, ami két darab ARM Cortex A-15-ös maggal rendelkezik, melynek órajele egyelőre ismeretlen, de ha hihetünk a korábbi adatoknak, 2 GHz-en ketyeg. A grafikai feladatokért a „négymagos" Mali T604-es GPU felel, mely a Galaxy S II/III/Note/Note II-ben is jelenlévő 400-as típus új variánsa. Memóriából 2 GB jutott az eszközbe, míg kamerából egy 5-megapixeles hátlapi, és egy 1,9-megapixeles előlapi kerül felhasználásra. Az akkumulátor 9000mAh-es, ami a Google szerint akár 9 órányi HD videólejátszást is lehetővé tesz. NFC lapka is került a tabletbe, ráadásul kettő - az egyik az előlapon, a másik a hátlapon terül el. A szokásos microUSB csatlakozó mellett egy micro HDMI is kerül a gép oldalára.
Első ránézésre komoly hasonlóságokat vélhetünk felfedezni a Samsung Galaxy Tab 10.1 és a Nexus 10 között, pedig maximum formailag vannak közös pontok. Az anyaghasználat ugyanis sokkal közelebb áll a Nexus 7-hez, arról pedig már nem is beszélve, hogy akár egy kézben is egyszerűen lehet fogni a gépet.
A hátlap felső részén van egy leválasztható rész, aminek a helyére egy fedlapot lehet csatlakoztatni. Ez hasonlóan az iPad Smart Cover-hez automatikusan zárja és oldja a kijelzőt, de támasztéknak nem használható, mivel egybe van, és nem redőzött.
A Nexus 10-en már a legújabb Android, a 4.2 fut, mely még továbbra is a Jelly Bean családba tartozik. Erről egy másik hírünkben bővebben beszámolunk.
A táblagép november 13-án debütál, 399 dolláros kezdőáron, magyarországi forgalmazásról viszont egyelőre nincs hír.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Váraljai Krisztián
A korábban vásárolt lapos televíziókat is „fel tudja okosítani” a Sony és a fuso® interaktív tévé új, közös szolgáltatása.
Az okostévék piacán tör előre a Sony. A cég a fuso® interaktív tévé szolgáltatóval alakított ki együttműködést. A fuso® felületen keresztül a Sony tévéken egyetlen alkalmazásban elérhetővé válik számos magyar tartalomszolgáltató műsora, többek között népszerű sorozatok, műsorok, filmek, ingyenes internetes tartalmak, melyek megtekintéséhez csak arra van szükség, hogy a tévét felcsatlakoztassák az internetre.
A szolgáltatás az általános gyakorlattól eltérően számos korábban megvásárolt Sony készüléken keresztül is igénybe vehető. A megoldás működik a 2009 óta vásárolt internetképes Bravia televíziókon, emellett minden internetképes Sony Blu-Ray lejátszó és házimozi lehetővé teszi a hagyományos televíziók „felokosítását” is. Rab Sándor, a Sony Magyarország kereskedelmi vezetője elmondta, a Sony nem csak azokra a vásárlóira gondolt, akik évekkel ezelőtt szerezték be meg internetképes Sony tévéjüket, hanem azokra is, akik más gyártó LCD vagy plazmakészülékét vásárolták meg, ugyanis a Sony összes Blu-Ray készüléke, kezdve a legolcsóbb forgalomban megtalálható lejátszótól (BDP S185) alkalmas arra, hogy „felokosítsa” bármely gyártó lapos tévéjét.
Forrás : www.techmonitor.hu
A 3D nyomtatás technológiai újdonságai
ProtoDay 2012 szakmai szeminárium Budapesten !
A VARINEX Zrt. ProtoDay rendezvényén mutatja be az Objet legújabb asztali 3D nyomtatóit. A szakmai napon a 3D nyomtatás területén világújdonságnak számító Objet30 Pro berendezést is megismerhetik az érdeklődők.
A 3D nyomtatás továbbra is a rétegről-rétegre építkező Rapid Prototyping eljárások közül a leggyorsabban fejlődő technológia, amely már elérhető asztali – Desktop – kivitelben is. Látogasson el hozzánk, és győződjön meg ezeknek a berendezéseknek a fantasztikusan finom térbeli, nyomtatási minőségéről.
A rendezvényen a résztvevők működés közben is megtekinthetik az Objet30Pro 3D nyomtatót, továbbá bemutatják az oktatási intézményeknek ajánlott beruházási lehetőséget is, amely kedvező árával kiváló lehetőséget nyújt a 3D nyomtatási technológia oktatásbeli bevezetéséhez, a soron következő pályázati lehetőségek kihasználásával.
Időpont: 2012. október 25.
Helyszín: Hotel Ében, IV. emeleti Azúr terem
Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 15-17.
A ProtoDay részletes programja itt érhető el, regisztrálni pedig itt lehet.
Forrás : www.techmonitor.hu
A University of Birmingham és a University of Berlin kutatói szerint a 3G komoly veszélyeket rejt, hisz egy rést kihasználva a támadók milliónyi információhoz hozzájuthatnak.
A probléma nem okostelefonos rendszerekhez, vagy egyéb szoftverekhez köthető, hanem magával a hálózati technológiával van a gond. Az adatokkal, melyeket könnyedén ki tudnak nyerni a megfelelően felkészült támadók, akár méterre pontosan meg lehet állapítani az áldozatok tartózkodási helyét, és mozgását, még egy épületen belül is.
Ehhez nem kell semmilyen drága felszerelés, hisz a kellékek szinte bárhol beszerezhetők, viszont igen komoly technikai ismeretek szükségesek, így csak magasan képzett egyének tudnak visszaélni a sebezhetőséggel. Ennek ellenére nagyon kínos a a helyzet, mivel egy nehezen befoltozható problémáról van szó, mely mobilfelhasználók százmillióit érintik.
A történet legszebb része, hogy a kutatók 6 hónapja beadták a hibáról szóló jelentésüket a technológiát felügyelő 3GPP számára, de azóta sem történt változás, vagy bármilyen jellegű javítás. Ezért döntöttek úgy, hogy publikussá teszik az információt, hátha így a megfelelő szervezetek felfigyelnek a komoly problémára.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Váraljai Krisztián
Új fekete lyukat fedezhetett fel a Tejútrendszerben a világegyetem legfényesebb jelenségeinek, a gammakitöréseknek a regisztrálására hivatott amerikai Swift-űrteleszkóp.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA csillagászati műholdja szeptember 16-án kétszer, majd másnap még egyszer észlelt egy hirtelen felfénylő röntgenforrást. Szeptember 18-án intenzitása elérte a híres Rák-köd, egy szupernóva-maradvány fényességét, amely etalonként szolgál a nagyenergiájú források kalibrálásánál - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/10/121005162822.htm).
Mint Neil Gehrels, a Swift-projekt vezető kutatója rámutat, a fényes röntgennóvák igen ritkák, és ez az első, amelyet a csillagászati műhold észlelt. Magyarázata szerint a röntgennóvák rövid idejű röntgenforrások, amelyek néhány nap alatt érik el fényességűk maximumát, majd fokozatosan, több hónap alatt halványulnak el. Ilyen felfénylés akkor következik be, amikor hatalmas mennyiségű por kezd hirtelen áramlani a világegyetem legtömörebb objektumai - egy fekete lyuk vagy neutroncsillag - felé. (A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok.)
A Swift J1745-26 katalógusjelű objektum néhány foknyira található a Tejútrendszer központjától, a Nyilas (Sagittarius) csillagkép irányában. A pontos távolság nem ismert, de a becslések szerint a Swift J1745-26 húsz-harmincezer fényévnyire lehet galaxisunk centrumától.
A földi telepítésű teleszkópok érzékelték ugyan az infravörös- és rádiósugárzást, ám a vastag porlepelbe burkolózó objektum nem észlelhető a látható fény tartományában.
"Nagy valószínűséggel egy fekete lyukról van szó. Amikor a röntgensugárzás intenzitása csökken, reményeink szerint képesek leszünk megmérni az objektum tömegét és igazoljuk, hogy valóban fekete lyukról van szó" - vélekedett Boris Sbarufatti asztrofizikus.
Forrás: MTI
Nem kell rosszul érezned magad az áramszámla miatt, ha igen gyakran töltöd a telefonod.
A tanulmány igen érdekes adatokra derített fényt. Azzal, hogy az iPhone 5-ödet egész évben töltöd, összesen 3,5 kWh energiát használsz el. A Samsung Galaxy S III-nál ugyanez a szám 4,9, tehát 175, illetve 245 forintot jelentenek az áramszámládban.
A Samsung magasabb költsége valószínűleg a telefon nagyobb akkumulátorának köszönhető.
Az eredményeket közlő OPower szerint a jövő évben eladásra kerülő iPhone-ok összes éves energiafogyasztása megegyezik egy 54 ezer lakosú amerikai kisvárossal. Így már rögtön nem tűnik annyira kicsinek a fogyasztás.
Természetesen a tendenciával semmi gond, hiszen sokkal kevesebb energiára van szükségünk, ha okostelefont, tabletet (az iPad adata 11,62 kWh/év=581 forint) vagy éppen laptopot használunk.
Az utóbbi harminc évben energiafogyasztásunk kétszeresére nőtt, köszönhetően a nagyképernyős televíziók, a játékkonzolok és az asztali számítógépek megjelenésének.
Nagy gondot okoznak továbbá az energiavámpír eszközök is, mint például az éppen nem használt set-top boxok, internetmodemek, wifi-routerek és természetesen az LCD- vagy épp plazmatévék.
Az EPA várhatóan szigorúbb energiafogyasztási szabályokkal áll elő a közeljövőben, így a gyártók arra szorulnak, hogy a jelenlegivel azonos fejlettségű, de energiatakarékosabb eszközöket fejlesszenek ki.
Cikkünkben nem a dollárban vett árat számítottuk át forintra. Ehelyett 1 kWh=50 forint költséggel számoltunk.
Forrás : www.mobilport.hu
Szerző : Vincze Miklós
Az égitest akár a Holdnál is fényesebb lehet.
Jövő év vége felé látványos égi előadásra számíthatunk, ugyanis egy üstökös fog elhaladni mellettünk. A számítások szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy szabad szemmel is gyönyörködhessünk benne.
A C/2012 S1 névre hallgató üstökös még a csillagászok számára is új vendég, mivel a múlt hét során fedezték fel. A szokásos számítások elvégzése után derült ki, hogy az égitest 2013 vége felé fog elhaladni bolygónk közelében, és mérete, valamint összetétele ideálissá teszi arra, hogy látható legyen szabad szemmel is.
Az előzetes becslések alapján a C/2012 S1 rendkívül fényesnek ígérkezik: várható fényerejét most -16 magnitúdóra saccolják. (Minél kisebb a magnitúdó, annál fényesebbnek látjuk az objektumot.) Összehasonlításként remek példa az 1997-ben erre járó, szintén nagy érdeklődést kiváltó Hale-Bopp üstökös, melynek fényereje mindössze -1 magnitúdó volt.
Ha minden jól megy, a C/2012 S1 szép csóvát is fog húzni maga után. Az üstökösök védjegyének számító "farok" úgy alakul ki, hogy az égitestet borító jégpáncél a nap közelében megolvad, és az alatta rejtőző gáz és por ennek köszönhetően kiszabadul. A most felfedezett objektum adottságai a jelek szerint megfelelőek ahhoz, hogy látványos csóvát fejlesszen.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Szőlősi Tibor
A Star Trekből ismert görbületi buborékot szeretnének létrehozni.
A jelenleg elérhető technológiákkal még közvetlen szomszédunkra, a Marsra is csak óriási projektek keretében juthatunk el, igen hosszú idő alatt. A távolabbi bolygókra vagy a csillagközi térbe történő utazás ezekkel elképzelhetetlen lenne, hiszen még az olyan kísérleti eszközökkel is, mint az ionhajtómű, hatalmas mennyiségű üzemanyagot és évtizedeket-évszázadokat igényelne az út a legközelebbi csillaghoz is.
Az űrügynökség Eagleworks Laboratóriumában dolgozó Dr. White szerint meg kell kerülni a fizika egyik alaptörvényét, mely szerint semmi sem mozoghat gyorsabban a fénynél. A fizikus kutatótársaival végzett számításai szerint lehetséges a téridő szövetének görbítése, így az elképzelés szerint a jövő térhajtóműve gyakorlatilag úgy működne, mint a Star Trekben látható űrhajókon.
A kísérletek célja egy görbületi buborék létrehozása, első lépésként természetesen mikroszkopikus méretek között. Ha a kísérletek sikerrel járnak, néhány évtized múlva úgy utazhatna űrhajónk, hogy valójában nem is mozog: egy görbületi buborékban tartózkodna, és ez a buborék haladna úgy, hogy a tér előtte tömörítésre, mögötte pedig kibővítésre kerül.
A Curiosiy marsjáró műszerei szerint meglepően kellemes időjárás uralkodik a vörös bolygón annak ellenére, hogy még nem köszöntött be a tavasz.
A berendezés környezetfigyelő állomása (REMS) délutánonként jelenleg 6 Celsius-fokot mér. A REMS bekapcsolása óta a napok felében a hőmérséklet fagypont fölé emelkedett. Ezek az adatok meglepték a tudósokat, hiszen a Gale-kráterben, ahol augusztus 6-án landolt a Curiosity, még mindig tél van.
"A jelenleg megfigyelhető trend alapján nyárra akár 20 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérséklet. Újra kell esetleg gondolnunk a marsi életlehetőségre vonatkozó elméleteinket, hiszen már most is elég magas nappal a hőmérséklet ahhoz, hogy állandó jelleggel folyékony halmazállapotú víz legyen" - magyarázta Felipe Gómez, a madridi Asztrobiológiai Központ kutatója.
Ám míg a nappalokat a Curiosity kellemes időjárási feltételek között tölti, annál keményebbek az éjszakák, hajnalra a hőmérséklet mínusz 70 Celsius-fokra csökken. Az ilyen nagy hőmérsékletingadozások azzal magyarázhatók, hogy a Mars sokkal szárazabb, mint a Föld, légköre pedig alig egy százaléka bolygónkénak, így esetében jobban érvényesül a Nap hevítő hatása.
Forrás : MTI
Néhány felhasználó nem tudja kihúzni a számítógépből az adatkábel USB-csatlakozóját.
Ahogy a felhasználók ismerkednek az Apple legújabb telefonjával, úgy derülnek ki egyre-másra az apróbb hibák. Szerencsére ezek leginkább idegesítő apróságok, ám az, hogy az új Lightning csatlakozós adatkábel beszorul a számítógép USB-portjába, egy kicsit kellemetlenebb.
Ismét az Apple felhasználói fórumain került napvilágra egy olyan probléma, mely jó néhány iPhone 5 tulajdonost érinthet: az új készülék adatkábelének USB-csatlakozója bizonyos esetekben beszorul a számítógép bemenetébe, és házilag csak nagyon nehezen lehet eltávolítani.
Az érintettek arról számoltak be, hogy a csatlakozó nem egyszerűen beakad az USB-portba, hanem komoly erőkifejtés ellenére sem moccan meg. Volt olyan felhasználó, aki az erőlködés közben meg is rongálta Mac-jét, az elővigyázatosabbak pedig inkább szakértői segítséget kértek az Apple üzleteiben. Az egyik fórumozó szerint az Apple alkalmazottai tudnak a problémáról, és azok, akik emiatt panasszal fordulnak a hivatalos értékesítési pontokhoz, cserekábelt kapnak.
A problémát talán az okozhatja, hogy a kábel USB-csatlakozójának alján található két bemélyedés túl mélyre sikerült. Az USB-foglalatokban rögzítőpeckek találhatók, amik ebbe a két kis lyukba kapaszkodnak, hogy a csatlakozó ne csúszhasson ki, azonban alapesetben a rögzítésnek húzásra meg kellene szűnnie. Az Apple kábeleinek esetében valószínűleg a túlságosan mély lyukakba jobban „belekapaszkodhatnak" a peckek, emiatt esetenként nem lehet őket kihúzni.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Szőlősi Tibor
Múlt héten Dél-Kalifornia lakóinak nem mindennapi látványban lehetett részük. Három napon át volt lehetőségük elcsípni a levegőben az Endeavour űrsiklót, amint egy speciálisan átalakított Boeing 747-es hátán utolsó köreit teszi meg. Szerencsére néhány szemfüles fotósnak, és a NASA-nak köszönhetően, most mi is láthatjuk az utazást.
Az Endeavour (1992-2011) a NASA legfiatalabb űrsiklója. 25 küldetést teljesített élete során, 299 napot töltött az űrben és 4700-szor kerülte meg a Földet. Összesen nem kevesebb, mint 123 millió mérföldet, azaz majdnem 198 millió kilométert tud maga mögött!
Utolsó, 3 napos útja során, melyet 2012.09.19-én kezdett meg a floridai Kennedy Űrközpontból, olyan helyeket is meglátogatott, melyek szorosan kapcsolódnak a NASA űrprogramjához. 1500 mérföld magasságból még utoljára megtekintett olyan híres helyeket is, mint a Griffith csillagvizsgáló, Disneyland, Dodgers Stadion és a Hollywood felirat.
Az űrsikló 2012.09.21-én biztonságosan leszállt a Los Angeles-i Nemzetközi Repülőtérre, hogy felkészüljön utolsó “sétájára” is. Több hét felkészítés és 400 fa kivágása kell ahhoz, hogy az 5 emelet magas és 23,8 méter fesztávolságú gépezet megtegye majd a 12 mérföldes utat Los Angeles utcáin át végső nyughelyéig, a Kaliforniai Tudományos Központig.
Felszállás a Kennedy Űrközpontból.
Houston felett
Az első megálló: Ellington Field
2. nap: Felszállás
3. nap: Felszállás az Edwards Katonai Légibázisról
A Golden Gate híd fölött
Tehachapi hegyek fölött
Útban Los Angeles felé
Disneyland látogatói sem maradtak le az érdekességről, ha felnéztek az égre.
A Griffith csillagvizsgáló felett.
A csillagvizsgálónál már várták az űrsiklót.
Filmbe illő látvány.
Az utolsó landolás.
Forrás : www.haerdekel.hu
Szerző : Csjoe
Ha ilyen fényképezőgépet vásárolunk, garantált, hogy egyetlen téma sem marad túl távol tőlünk.
Emlékezetes, hogy a Nikon idén év elején jelentette be a Coolpix P510 típusjelzésű, ultrazoom kategóriás digitális fényképezőgépet, mely egészen mostanáig a világ legnagyobb zoomátfogással rendelkező fotómasinája volt. A P510-féle 42x-es optikai zoom abszolút elismerésre méltó teljesítmény, azonban a Photokina szakkiállításon most megérkezett a Canon PowerShot SX50 HS, mely még erre is képes rátenni egy jókora lapáttal.
Az SX50 nagylátószöge 24 milliméteres, ha pedig teljesen rátoljuk a zoomot, akkor 1200 milliméteres gyújtótávolságot kapunk. Ebből már kiszámolható, hogy az optikai zoomátfogás egész pontosan ötvenszeres, az pedig már teljesen magától értetődő, hogy emellé igen komoly képstabilizátort kellett pakolnia a japán gyártónak.
A 123x87x106 milliméter méretű, illetve 595 gramm tömegű újdonság egy 1/2,3 colos hátsómegvilágítású CMOS képérzékelőnek ad otthont, melynek révén maximum 4000x3000 képpontos (12 megapixel) felbontásban fotózhatunk. A Digic 5 processzoros készülék kapcsán szólnunk kell még az ISO80 és ISO12800 között állítható fényérzékenységről, a RAW támogatásról, a 3 colos és 461 ezer képpontos mozgatható kijelzőről, illetve a Full HD videófelvevőről. A Canon PowerShot SX50 HS mintegy 110 ezer forintos áron debütál majd a kereskedelmi forgalomban.
Forrás : www.technet.hu
A mobilgyártók egyes állításait nem árt nem árt kellő távolságtartással kezelni.
A gyártók szeretnek olyan jelzőket használni és olyan állításokat hangoztatni, melyek nem biztos, hogy teljesen megfelelnek a valóságnak. Ilyen eset volt például, amikor a Nokia a múlt héten bejelentett Lumia 920-as készüléket egyszerűen a világ leginnovatívabb okostelefonjának nevezte, vagy például amikor az LG a napokban azt kürtölte szét, hogy az Optimus G kamerájával érhető el a legjobb képminőség. Most pedig az Apple-t is egy kis lódításon kaptuk.
Itt van rögtön például a Motorola RAZR XT910, mely csupán 7,1 milliméter vastag, az viszont tény, hogy ez csak a legvékonyabb pontjának a vastagsága. Aztán itt van nekünk a Huawei Ascend P1s, mely egész pontosan 6,68 milliméter vastag, illetve a 6,7 milliméteres és alig 105 grammos Fujitsu Arrows F-07D. Nem mehetünk el szó nélkül továbbá a 6,65 milliméteres Oppo Finder mellett sem, ezenkívül pedig érkezőben van a 6,2 milliméter vastag ZTE Athena is.
Mivel ez utóbbi készülék hivatalosan még nem lett bejelentve, jelenleg az Oppo Finder tekinthető a világ legvékonyabb okostelefonjának, mely 0,95 milliméterrel karcsúbb az iPhone 5-nél, még ha ez már szőrszálhasogatásnai is tűnik. (A világ legvékonyabb mobilja a még 2007-ben érkezett Samsung Ultra 5.9, mely könnyen kikövetkeztethető módon csak 5,9 milliméter vastag.)
Forrás : www.mobilport.hu
A majdnem fél kilométeres aszteroidát alig pár hete fedezték fel a csillagászok. Most még biztosan nem fog becsapódni, de amikor visszatér, már veszélyes lehet a földi életre.
A 2012 QG42 katalógusjelű aszteroidát, amelynek átmérője a csillagászok becslése szerint 190-430 méter lehet, az asztronómusok augusztus utolsó napjaiban vették észre először – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Az aszteroida pénteken, hajnali egy órakor közelíti meg a legjobban a Földet. Ekkor a 363 ezer kilométeres Föld–Hold távolság 7,5-szerese, azaz 2,7 millió kilométer választja el bolygónktól. A szakemberek rámutattak arra, hogy ennek megfelelően semmi esélye nincs a becsapódásnak.
A Nemzetközi Csillagászati Szövetség (IAU) aszteroidák osztályozását végző részlege, a Kisbolygó Központ az égitestet mégis a potenciálisan veszélyesek közé sorolja, mivel a jövőben megváltoztathatja pályáját.
A 2012 QG42 katalógusjelű aszteroida néhány hónappal a 2012 LZ1 kisbolygó után „vendégeskedik" a Föld közelében, amely felfedezése után néhány nappal száguldott el mellettünk.
„A Föld-közeli objektumokat általában csak akkor észleljük, amikor már egészen közel vannak, ez mutatja, hogy milyen fontos környezetünk folyamatos megfigyelése. A kérdés nem az, hogy becsapódik-e a Földbe egy aszteroida, hanem az, hogy mekkora, és mikor, milyen hamar szerzünk tudomást róla" – hangsúlyozta Bob Berman, az Astronomy Magazine hírmagyarázója.
Forrás : MTI
Ez a fényképezőgép rövid időn belül két rangos szakmai elismerésben is részesült.
Emlékezetes, hogy a TIPA április közepén hirdette ki idei díjazottjainak nevét - az idei esztendőben a szervezet szerint a Nikon D800 lett a legjobb haladó digitális tükörreflexes fényképezőgép. Most pedig a másik, hasonlóan komoly szakmai szervezet, az EISA is eredményhirdetést tartott, melyből kiderült, hogy a 2012-2013-as szezon legjobb fényképezőgépe ugyancsak a Nikon D800. Az EISA szerint a jelenleg mintegy 850 ezer forintos áron kapható készülék pozitívumai közül leginkább a hatalmas felbontás, a nagy dinamika tartomány, illetve a még magas ISO beállítás mellett is alacsony képzaj érdemel említést.
A 2008-ban debütált D700-as modell 12 megapixeles felbontását a D800 esetében nem kevesebb mint 36 megapixelre növelte a Nikon, ami ugyebár háromszoros növekedést jelent. A képérzékelő mérete sem kicsi: a CMOS technológiájú szenzor 35,9x24 milliméteres, vagy esetében egy remekbe szabott full frame példányhoz van szerencsénk. A maximális fotófelbontás 7630x4912 pixel, ezenkívül pedig említést érdemel, hogy a D800-nak létezik egy D800E típusjelzésű testvére, mely csak és kizárólag abban különbözik az alapverziótól, hogy a szenzor előtt nincs anti-aliasing szűrő.
Az időjárásálló magnéziumvázas D800 146x123x82 milliméter méretű, a mérlegen pedig egész pontosan 900 grammot nyom. A villámgyors működésről és a képfeldolgozásról egy Expeed 3 processzor gondoskodik, a fényérzékenység ISO50 és ISO25600 között állítható, a sorozatfelvevő pedig 4,6 fps sebességre képes. A hátfalra szerelt, 170 fokos betekintési szögű TFT LCD 3,2 colos képátlón 921 ezer képpontot vonultat fel. Ezenkívül szólnunk kell még az 51 AF pontról, a Full HD felbontású (30 fps) videófelvevőről, a CF és SD támogatásról, a 200 ezer expóra méretezett zárszerkezetről, illetve az USB 3.0 és HDMI csatlakozó aljzatokról.
A történelem Hold és Marsjárói
Az ötvenes-hatvanas években a mostaninál jóval hevesebb verseny tombolt a világ nagyhatalmai között az űr, illetve annak különféle fontosnak tartott területeinek elérésében, meghódításában. A világűr után az első, közeli égitesten a Holdon történő sikeres landolás volt a cél. De ha már sikerül odajutni, valamivel mozogni is kell ott.
Hold
Bár a Holdra-szállás az amerikaiak nevéhez fűződik, a Holdon először a szovjetek nyolckerekű holdjárója kavarta fel a port. A leginkább egy gülüszemű kerekes konyhai edényre emlékeztető, magnéziumötvözetből készült Lunohod-ot a Földről, távirányítással vezérelték. Az elektromos hajtású járgány kihajtható napelemekkel töltötte fel a telepeit, és csak napsütésben közlekedett, a holdi éjszaka alatt pedig nukleáris energia óvta meg a -150 fokban a fagyhaláltól a járművet, illetve a belsejébe zárt kutató műszereket.
A Lunohod-1 1970 november 17-én landolt a Holdon, és 322 napos holdfelszíni utazása során 10,5 kilométert tett meg, 1-, illetve 2km/órás csúcssebességgel. Ezzel az eredménnyel a típus évtizedekig tartotta a más égitesten használt járművek megbízhatósági rekordját. Később a Lunohod-2 is sikerrel teljesítette küldetését, elődjénél jóval hosszabb, 37 kilométeres utat hagyva maga mögött.
Aztán az amerikaiak is rákaptak a Holdon autókázásra. Ők nem kifejezetten kutatásra, mintagyűjtésre alkalmas robotot készítettek, hanem sokkal inkább autószerű, emberek szállítására is alkalmas járgányt. 1971-ben, az Apollo-15 küldetés keretében vittek magukkal első ízben holdjárót. Az elektromos-hajtású nyitott járgány két ember mozgását könnyítette meg a Holdon. Később az Apollo-16 és 17-es küldetésekhez is készültek ilyen járgányok, összesen négy darab.
Száguldás a Holdon:
Nem voltak olcsó darabok, 35 millió dollárba kerültek a spéci holdautók. Hosszuk három méter volt, tömegük 210kg, terhelhetőségük 490kg volt. Az négy darab negyed lóerős villanymotorral hajtott négykerekű autó elemekkel működött, és elméletileg 90km megtételére volt képes, igaz ennek csak a töredékét használták, az Apollo programok keretében átlagosan 30km-t tettek meg velük a Hold porában.
A Hold amúgy különleges kihívásokat tartogat a hasonló járgányoknak, ilyen például a hatalmas hőingadozás, a földinél kisebb gravitáció. Emellett a menetszél teljes hiánya miatt a járműre lerakódó por is okozhatott volna bajt.
A szovjet Lunohod-okhoz hasonlóan ezek a járművek is hátrahagyva, a Hold felszínén pihennek napjainkban is.
Mars
Korántsem a nemrég célba ért Coriosity az első jármű, amely a Mars kopár kősivatagjában keres érdekességeket. A NASA 2003-ban két járgányt is küldött már a vörös bolygóra, két darab hatkerekű, napenergiával működtetett marsjárót, a Spirit-et, és az Opportunity-t.
Jóval túlteljesítették a tervet
|
A szerkezetek 2004 elején landoltak a Mars ellenkező oldalain, egymástól több mint tízezer kilométeres távolságra. Az eredetileg néhány hónaposra tervezett missziót a NASA többször meghosszabbította, így a Spirit küldetése csak 2011 májusában fejeződött be, amikor a NASA már nem tudott kapcsolatba lépni a homokba ragadt marsjáróval.
A Marson amúgy nincs felelőtlen száguldozás, az Opportunity amikor a Victoria-kráter után az Endeavourt célozta meg, a kettő közötti 21 kilométeres utat nagyjából három év alatt tette meg.
De akár a Holdon, a Marson is korábban járt szovjet szerkezet. Igaz, az első próbálkozások csupán a becsapódásig és gyors megsemmisülésig jutottak, de a Mars 3-as leszállóegység már épségben landolt. Igaz, a szerencsétlen időben érkező kapszula a marsi homokviharban alig húsz másodperc alatt elvérzett. A megszakadt kapcsolat miatt az első apró Marsjáró sem tudta teljesíteni feladatát.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Holdautót fejlesztenek magyarok
Járművet küldene a Holdra a magyar Puli Space csapata. A programhoz támogatókat is keresnek, aki beszáll - akár kis összeggel is -, annak nevét elviszik a Holdra.
Az amerikaiaknak már több szerencséjük volt. Elsőként a 1997 július 4-én landolt Mars Pathfinder küldött értékelhető képeket a Marsról. E a szerkezet is alaposan túlteljesítette a tőle elvárt tervet, hiszen a pár héttől egy hónapig terjedő munkaidő helyett három hónapig működött a Marson. Halálát a feltevések szerint a tervezettnél hidegebb marsi éjszakák okozták, a tölthető akksik elfáradtak, és a szerkezet egyszerűen megfagyott.
A tíz év munka, és nagyjából 2,6 milliárd dollár elköltése után a Curiosity is sikeresen leszállt a Mars felszínére. A Curiosity a korábbi marsjáróknál jóval nagyobb, 2,9 méter hosszú és 2,7 méter széles, össztömege szárazon 900 kilogramm.
Tervezésénél fontos szempont volt, hogy nukleáris energiaforrás táplálja a szerkezetet, aminek megvan az az előnye, hogy félhomályban is képes dolgozni, ellenben nem várható el tőle az a bravúr, hogy a tervezett élettartam után még hosszú évekkel is üzemképes legyen. Ha az üzemanyag elfogy, a járműnek vége.
Forrás : www.vezess.hu